Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-07 / 5. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 7. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Polák Imre újságíró, műfordító, jógi? „A jógának is köszönöm" Huszonnyolc évesen elkí­sérte Buga Lászlót egy író­olvasó találkozóra. Buga doktor, látván, hogy men­nyi gyógyszert szed elő tás­kájából, megkérdezte: „Fi­am, te meg mi a fenét szedsz?” Polák Imre csecse­mőkora óta asztmás volt, emiatt katonának sem hív­ták be. URBÁN KLÁRA „Lad bácsi tanácsolta a jógát - mondja egykori kollégánk. - Csak­hogy a jóga a szóéiban tabunak szá­mított. Szerencsémre Selvarajan Yesudian mester írt egy híres köny­vet Sport és jóga címmel, amelyet az antikváriumban megszereztem, és ennek alapján kezdtem el jógáz- ni. Később összegyűjtöttem azokat a gyakorlatokat, amelyek könnyí­tették a légzésemet. Kezelőorvo­som közben három hónapra a Ma- gas-Tátrába küldött, s ott a szanató­riumban mindig megmérik a beteg vitálkapadtását. A nővérke meg­gyanúsított, hogy a múltkor csaltam, mert ennyit nem javulha­tott a légzésem. Mire az orvos: a szerkesztő elvtárs nem hazudott, ő már három éve jógázik. Két éven belül megszűntek a rohamaim.” „Európában valahogy úgy va­gyunk vele, hogy akkor kezdünk jó- gázni, ha valami bajunk van. Pedig más a helyzet: a jógi retteg a beteg­ségtől, hiszen, ha beteg, nem jógáz- hat, gyógyítania kell magát. A Patandzsáli-féle Jóga-szutra sze­rint a jóga az elme tevékenységé­nek elnyomása, egy másik fordítás szerint a tudatváltozások lehalkítá- sa, ám egyik sem egészen pontos fordítás. Első két fokozata a járna és a nijáma, tehát a külvilágra vonat­kozó „fékezés”, illetve az „önfé­kezés”, harmadik az ászanák, azaz testtartások, a negyedik a lélegzet szabályozása (pránajáma), ötödik az érzékszervek visszavonása (pratjahára), a hatodik a maximá­lis figyelemösszpontosítás (dháraná), hetedik tulajdonkép­pen a meditádó ébresztése (dhjána), a nyolcadik és az utolsó fokozat a teljes elmélyedés (szamádhi). A testi gyakorlat csak a kezdet, a jóginak sok egyebet is vé­gig kell járnia.” Ő az egyik szlovákiai jógatársa­ság elnöke, két csoportot is vezet. Mennyire változott meg az élete 68 éves korára? „Amióta volt egy balesetem, paradox módon min­dig azt mondom, szerencsém, hogy asztmásnak születtem. Mert ha ez nincs, talán nem is jutok el a jógához... A baleset következté­ben három napig feküdtem kó­mában az agysebészeten. Amikor „gyógyultan” elengedtek, az egyik kezemet erőtlenül magam előtt tartottam, járás közben a bal lába­mat a jobb elé tettem, mindig megbotlottam a saját lábamban. Egy év múlva ellenőrzésre hívtak be a kórházba, és a professzor fia­tal tanársegédeire bízta, hogy szemrevételezéssel állapítsák meg a diagnózist. Nos, hasztalan volt az igyekezetük, hiába „tornáztattak”, sétáltattak fel és alá - tanácstalanul néztek pro­fesszorukra. Ő persze tudta, hogy közben én intenzív jógával, turisz­tikával, úszással rendbe hoztam magam. Amikor megtörtént a bal­esetem, „elvesztem” az intenzív osztályról, amiből óriási botrány lett. Nyilván föleszméltem a mély öntudatlanságból, lekapcsoltam magam a készülékekről, s eltűn­tem. Lementem az alagsorba, ott találtak rám egy sarokban, ahogy jógázok. A szobaorvosom a fejé­hez kapott: Jézus Mária, ez egy jó­gi! Hagyják, ez úgyis a saját feje után megy. így is van: valahol a tu­dat alatt derengett bennem, ha most nem hozom magam vissza, akkor nagy baj lesz. Amikor hazanegedtek a kórházból, volt olyan nap, hogy csámpás lábam­mal kétszer is felmásztam a Dévé­nyi-kúpra.” Erre az óriási önfegyelemre, erős akaratra a jóga tanítja meg az em­bert? „Az is meg a motiváció. A jó­ga nem valamiféle torna, hanem egyfajta életvitel, gondolkodás- mód. Ha problémám akad, felte­szem a kérdést: megoldható? Ha igen, hozzálátok megoldani. Ha pedig nem, megtanulok vele együtt élni.” Mondja ezt az, aki korábban na­gyon hirtelen haragú volt. „Igaz, haragudni tartósan senkire sem tudtam, de néha nagyon kiüvöltöt- tem magam... Szabad időmben já­rom a természetet, négy éve meg­másztam a Kriványt, idén nyáron a cseh Óriáshegység legtetejére, a Snéžkára is felbaktattam.” Arról, itt lenne-e még a jóga nél­kül, eddig nem meditált. „Lehet, hogy itt lennék, de kripli lennék, és semmi esetre sem vezetnék min­den vasárnap túrát a Kis- Kárpátokban...” SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Letáncolja a kilókat Bailandóbeli partnerével, Majka Lorenčíkovával novemberben Me­xikóban táncolt, ha meg Patrik Švajda nem a parketten lejti, akkor is táncol eleget. A Markíza 35 éves moderátora focizik, hokizik, golfo­zik, sőt fitnesszbe is jár, s köztu­dott, hogy ezen kívül szenvedélyes vadász és horgász. Kisportolt teste, a mozgás iránti szenvedélye nem véletlen, valamikor ugyanis atléta volt. Előbb futóként versenyzett az országos bajnokságon is, később áttért a tízpróbára, végül súlylökő és diszkoszvető volt, s tucatnál több érmet is nyert. Bár élsportszinten már rég abbahagyta, ma is eljár a szeniorok versenyére, tavaly Besz­tercebányán meg is nyerte a tízpró­bát. Azt mondja, két-három napnál tovább nem bírja ki tétlenül, no meg arra is ügyel, hogy ne hízzon meg. Fő az, hogy lazítsunk! Mariéi Hemingway könyvben összegezte saját tapasztalatait. A 46 éves amerikai színésznő Bepil­lantás az egészséges élet titkaiba címen jelentette meg mindazokat az ismereteket, amelyeket saját maga szerzett szépségápolás, ét­kezés és fitprogramjának összeál­lítása közben. Bár Mariéi Heming­waynek sok mindenben igaza van, s állítólag tanácsai egész használhatóak, tudjuk, hogy nem mindig sikerül minden tanácsot megfogadni... (uk) TESTÜNK TITKAI A szem betegségei - 6. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Könnytömlő-gyulladás Akönnytömlő-gyulladást (dak- riocisztitisz) a könnyutak elzáró­dása következtében kialakuló könnypangás idézi elő. A beteg­ség tünetei: a felső szemhéj duz­zanata, a könnyzacskó körüli te­rület vörössé és fájdalmassá válik, a szem vörös és genny szivárog­hat belőle. A beteg lázas is lehet. Előfordul, hogy egy enyhe fertő­zés hosszabb ideig is fennáll anél­kül, hogy a beteg észlelné a tüne­teket, legtöbbször az egyetlen árulkodó jel az érintett terület enyhe duzzanata. A duzzanat egyszerű megnyo­másával a genny kiürülhet a könnyzacskóból. Ez a technika, csakúgy mint maga a betegség, viszonylag csekély fájdalommal jár. Súlyosabb esetben, ha tályog alakul ki, sebészi beavatkozásra is sor kerülhet. Ilyenkor a tályogot megnyitják és tartalmát kiürítik. Idült fertőzés esetén az elzáródott könnycsatomát szondával vagy műtéti úton nyitják meg. Előfordul, hogy az újszülöttek­nél a panaszokat az okozza, hogy az egyik könnyzacskó nem nyűt meg a terhesség utolsó hónapjá­ban. Ilyenkor elégséges, ha köny- nyedén masszírozzuk a szemhéj belső felét, ezzel segítve a könny- csatorna megnyílását. A könnyzacskó teljes eltávolítá­sára csak nagyon ritka esetben kerül sor. A szaruhártya vírusfertőzése A szaruhártyát érintő herpesz szimplex fertőzés kezdeti tünetei leginkább egy enyhe baktérium­fertőzésre hasonlítanak: vörös szem, könnyezés és fényérzé­kenység, a szaruhártya duzzana­ta miatt homályos látás. A legtöbb esetben a fertőzés magától is el­múlik, enyhe változásokat okoz­va a szaruhártyán, de ritkán elő­fordulhat, hogy a vírus súlyosan károsítja a szaruhártya felszínét. Ha a betegség gyakran kiújul, az ismételt gyulladások hegek és fe­kélyek képződéséhez vezetnek, aminek következtében teljes lá­tásvesztés is kialakulhat. Ä keze­lés általában vírusellenes szere­ken alapul, melyeket legtöbbször szemkenőcs formájában juttat­nak az érintett területre. Néha szájon át adott gyógyszerre is szükség lehet. Szaruhártyafekély A szaruhártya kifekélyesedé- sét okozhatja egy sérülés, a szem­be került idegen test, a szem ki­száradása a szemhéjak rossz zá­ródása miatt, a kontaktlencse vi­selése kapcsán fellépő fertőzé­sek, vírusfertőzések, A-vitamin- hiány, gombásodás stb. A szaru- hártyafekélyt minden esetben szaruhártya-gyulladás is kíséri. A kezdeti tünetek igen enyhék is le­hetnek: fényérzékenység, köny- nyezés, fájdalom. A szaruhár­tyán apró, sárgásfehér genny- gyülem jelenik meg, akár egy­szerre több is. Ez a legveszélye­sebb szembetegségek egyike, mi­vel fennáll a veszélye annak, hogy szivárványhártya-gyulladás vagy zöldhályog alakuljon ki, il­letve hogy a szaruhártya perfo­ráljon. A szaruhártyafekély sür­gős orvosi ellátást és folyamatos kezelést igénylő elváltozás. Reumatoid artritisz „A feleségem reumatoid artritiszben szenved. Úgy hallot­tam, ez a betegség súlyos szemkárosodással is járhat, de én nem látom semmilyen összefüggést. Mi az igazság?” Felesége betegségéhez valóban társulhatnak különféle szembe­tegségek. Ilyen például a perifériás fekélyes szaruhártya-gyulla­dás, a betegek üyenkor csökkent látásról, fényérzékenységről és a szemben lévő idegen test érzéséről panaszkodnak. Az elválto­zást feltételezhetően autoimmun reakció okozza. A szkleritisz, azaz az ínhártya fájdalmas, lilás elszíneződéssel járó, mély gyul­ladása szintén társulat a reumatoid artritiszhez. A szkleritisz sú­lyos látáskárosodáshoz vezethet. A kezelés mindkét esetben az immunrendszert gádó (immunszupressziós) szerekkel történik. A könnyelvezető utak elzáródása A könnyelvezető utak elzáró­dását gyermekeknél a szemek ál­landó könnyezése jelzi, felnőt­teknél gyakran semmilyen pa­nasz sem jelentkezik, néha rossz látásról és fájdalomról panasz­kodnak. A könnypontok és/vagy könnycsatomák a szervek éret­lensége miatt elzáródottak lehet­nek a születés óta. Ez azonban 6 hónapos korig általában minden­féle kezelés nélkül is megszűnik, amint a könnyelvezető rendszer kifejlődik. Az elzáródást okozhat­ja egy későbbi esemény is, pl. egy idült fertőzés az orrban, súlyos vagy isméüődő szemfertőzés, ü- letve az orr- vagy az arccsontok törése. Ha az elzáródás magától nem oldódik, sebészi beavatko­zásra lehet szükség, amit gyere­keknél általános érzéstelenítés­ben, vagyis altatásban, felnőttek­nél helyi érzéstelenítésben vé­geznek. Forrás: Család és Egészség

Next

/
Oldalképek
Tartalom