Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-04 / 278. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 4. Agrárkörkép - hirdetés 17 Egyes termelők már az év vége előtt jelzik a megrendelési igényeiket a jövő évi szállításokra Előtérben a minőségi mutatók (Illusztrációs felvétel) A raktáron levő készletek is magas áron kelnek el Fogyóban az intervenciós gabonakészletek Az idei nyáron tapasztalt szárazságot és forróságot a vetőmagnak termesztett kukoricaállományok is megsínylették, így a következő szezonban feltehetően ebből is kevesebb lehet a piacon. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A gabonafélék piacán kialakult feszültség és a megnövekedett kereslet miatt mind a termesztők, mind pedig a vetőmagforgalmazók új helyzetbe kerültek. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy egyes termelők már az év vége előtt jelzik megrendelési igényeiket a jövő évi vetőmag-szállításokra. A kukoricafajták és -hibridek iránti fokozottabb érdeklődés főleg az energianövények termesztése iránt megnyüvánuló kereslet következtében egyre inkább érezhető, s a növekvő igények a kínálatot is számottevően befolyásolják. A piacon levő kukoricafajták ma már nemcsak a hagyományos mennyiségi tulajdonságokra, a hozamképességre, a szárszüárdságra, a kalászméretre összpontosítanak, hanem meghatározó tulajdonságaik révén az energianövényekkel szemben támasztott igényeknek is egyre inkább megfelelnek. Az egyes fajták és hibridek tulajdonságai közül az utóbbi időben előtérbe kerültek azok a minőségi mutatók - a keményítőtartalom, a zsírsavak aránya, a fehérjetartalom, stb. - amelyek immár egy magasabb szintű kihasználás alapjait képezik. Sőt, a vetőmagoknál például a versengés már a kiegészítő szolgáltatásokban is egyre inkább megnyilvánul. Ma már teljesen természetes, hogy a vetőmagot többszöri kezeléssel, csávázással, a különböző kártevők elleni védekezési formákkal ellátva szállítják a termesztőknek. Ilyen többszörösen kezelt vetőmagokat tartalmaz Saatbau Linz Szlovákia Kft. jövő évi kínálata is, ahol 22 kukoricahibrid, 2 napraforgó-hibrid, 7 szójafajta, 3 árpafajta és 1 tavaszi keménybúza fajta közül választhatnak a termesztők. A legszélesebb termékválaszték a kukoricák között található. Korai- ság tekintetében a kukoricák között gyakorlatilag az összes fajtacsoportból megtalálhatók hibridek, a legkorábbi 190-es FAO éréscsoporttól kezdődően (Icebear) az 550-es FAO-ig (Fleuri). Az Icebear például a kései vetésre alkalmas hibrid, amelyet a belvizes területekre ajánlanak, rövid tenyészidejű lévén, s a talaj kiszáradása után is elegendő idő marad a növény számára, hogy beérjen. A Brandy (FAO 330) hibridet jó növekedési erélye mind a szemtermésre, mind pedig a süózásra alkalmas hibriddé teszi, noha kissé hajlamos a fattyú- képződésre. A Zamora (FAO 370) idén is bizonyította sztressztűrő képességét. A középkései kétvonalas hibrid a szélsőséges időjárási viszonyok között is (hideg, szárazság, forróság) ádagon felüli hozamokat produkált. Az ország déli-délnyugati termesztési körzeteiben intenzív és extenzív feltételek között is sikerrel termeszthető. A Mahora (FAO 400) szintén jól viseli a szélsőséges állapotokat, elsősorban nagy kalászai miatt kedvelt a termesztők körében. A Realli (FAO 420) magas növekedésű, erőteljes, intenzív feltételeket igénylő hibrid, elsősorban magas keményítőtartalom jellemzi, amelyhez kiváló termőképesség is társul. A Pardi (FAO 450) erős növekedési erélyű hibrid, amely keléskor jól tűri a megszokottól alacsonyabb hőmérsékletet is, így a vetési időszak elején már elvethető. Nagy hozamú, jelentős méretű kalászai a száron magasan helyezkednek el. Vízleadó képessége éréskor jó, nagyméretű kalászai révén silózásra is alkalmas. A Fleurit elsősorban silókukoricaként termesztik, mivel nagy tömeget adó fajta. A 2007-es laboratóriumi eredmények alapján kiváló a zöldtömegben lévő kalász arány, egyúttal a laktációs energiája is nagyon jó. Termése biogáz előállítására is kihasználható, jellemző tulajdonsága, hogy a kukoricamollyal szemben kiváló tole- ranciájú. Magas szemtermése miatt Toppantott mag előállítására is alkalmas, (x) EU-1NFORMÁC1Ó Miközben pár évvel ezelőtt, sőt tavaly is, az Európai Unióban a felhalmozott gabona és élelmiszerkészletek csaknem megoldhatatlan problémákat okoztak, s mezőgazdasági termelők a túlkínálati viszonyok mellett kénytelenek voltak elfogadni az alacsony termékárakat, a gyengébb terméseredmények és a világpiaci behatások nyomán felfokozott kereslet következtében napjainkban az uniós a gabona- készletek jelentős mértékben leapadtak. A fokozott kereslet nyomán az intervenciós készletek is rendkívül magas áron kelnek el. Hozzáférhető információk szerint az EU intervenciós raktáraiban szeptember végén hozzávetőlegeEU-IN FORMÁCIÓ Az EU környezetvédelmi bizottságának októberi ülésén a tagországok elfogadták az EU első talaj- védelmi rendeletét, amely a talaj, mint a mezőgazdaság legfontosabb termelési eszközének védelmét szabályozza. A tervezett jogszabály elsődleges célja a talaj fenntartható hasznosításának elősegítése, a klímaváltozás következtében fellépő talajleépülés megelőzése, illetve következményeinek mérséklése és kezelése. A rendelkezés értelmésen 560 ezer tonna gabona volt, ennek több mint 80 százalékát a kukorica tette ki. Az árak szülte nap- ról-napra emelkednek. Pillanatnyilag - a Gabona Irányító Bizottság októberi döntése alapján - a búzát 230-240 eurós, a kukoricát 220-230 eurós áron lehetett felvásárolni tonnánként. A készletek minden bizonnyal nagyon rövid időn belül elfogynak, hiszen a tagországok közül többen máris a tengerentúlról vásárolnak takarmánykukoricát. Szeptemberi adatok alapján a kukoricatermesztésben meghatározónak számító Magyarországon búzából például mintegy öt és fél ezer tonna, kukoricából pedig alig több műit 130 ezer tonna intervenciós készlet volt a raktárakban, (ae) ben a tagországoknak fel kell térképezniük az olyan szennyezett talajokat, amelyek veszélyesek lehetnek az emberi egészségre és az élő környezetre. Ezt a felmérést ötévenként aktualizálni kell. Ugyancsak fel kell térképezni azokat a területeket, amelyek az erózióvédelem, a szikesedés, a biodiverzitás beszűkülése, a földcsuszamlás, a sivatagosodás és a savasodás szempontjából különleges kezelésre szorulnak. A tagországok külön intézkedéseket is hoznak a problémák kezelésére, (eu) Szigorítják a talajminőségi követelményeket Fel kell térképezni a szennyezett talajokat A kukoricaszár, vagy -levél eddig a szántóföldön maradt (leszántva) Elektromos áram kukoricából ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A kukorica energianövényként való felhasználása napjainkban már teljes mértékben elfogadott, és a megfelelő berendezések révén mind a bioetanol, mind pedig a biogáz előállítására kihasználható. A legújabb ismeretek szerint azonban a növény immár elektromos áram előállítására is alkalmas lehet. A nemzetközi szaksajtóban megjelent tájékoztató szerint az amerikai tudósoknak ugyanis sikerült rájönniük, hogyan lehet mikroorganizmusok segítségével a kukoricaszárból és a leveleiből közvetlenül elektromos áramot előállítani. A tudományos és a fejlesztési eredmények alapján ezidáig a kukorica alapanyagául szolgáló cellulózból elsősorban az etanol, mint üzemanyag előállítására összpontosító gyártási technológiák fejlődtek ki és terjedtek el. Ma már komplex technológia áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kukoricából hogyan vonható lei az etanol. Az amerikai tudósok azonban megfordították a kérdést, és nem az üzemanyagnak számító etanol kivonására, hanem az elektromos energia előállítási lehetőségeire összpontosítva kidolgozták azt a módszert, amellyel ún. mikróbás elemek révén közvetlenül állítják elő az áramot. A lényege alapjában véve egyszerű: a berendezés egy-egy elkülönített anódból és karódból (pozitív és negatív elektromos töltésű vezető), valamint a köztük levő folyadékoldatból áll, amely többek között anaerob (oxigén nélküli) körülmények között élő baktériumokat is tartalmaz. A katódot az anódtól áteresztő membrán választja el. A módszer alapja, hogy míg a katód környékén oxidációs folyamatok zajlanak, az anód közelében a baktériumoknak kifejezetten oxigénhiányos környezetet kell teremtem. Ha ebben a környezetben a baktériumoknak cukrot, vagy más szerves anyagot adunk, ezek megkezdik annak feldolgozá(lllusztrációs felvétel) sát, s a metabolizáció eredményeként elektronokat bocsátanak ki. Az elektronok a karódhoz vándorolnak, s a karóddal való összekapcsolásuk eredményeként elektromos áram születik. Az oldatban „dolgozó” baktériumok a szennyvizekben és a háztartásokban gyakran előfordulnak. Ha glukózt tartalmazó oldatba kerülnek hamarosan elszaporodnak és nagy létszámú telepet képeznek. Ezután már csak arról kell gondoskodni, hogy az oldatban mindig legyen elegendő tápanyag a számukra, amit le tudnak bontani. Ezeket az elemeket régebben a szennyvizekből nyerhető elektromos áram előállítására már kihasználták, most a növényi hulladékok felhasználásával kibővítették az alkalmazási területét. A kukoricaszár, vagy -levél ugyanis eddig csaknem teljes egészében a szántóföldön maradt (leszántva), a módszerben rejlő lehetőségeket jelzi, hogy csak Amerikában a kukoricatermés betakarítása után a számítások szerint 250 miihó tonna levél- és szármaradvány marad a földeken. Miután a kukorica tömegének mintegy 70 százalékát a cellulóz adja, ami alapjában véve egyszerű szénhidrátok láncolata, amelyek könnyen elválaszthatók egymástól. Gyakorlatilag nagy mennyiségű alapanyagforrások válhatnak így ki- használhatóvá. Az eljárásnak azonban egyelőre van egy hibája, az elemekben előállítható energia sajnos még nagyon kevés. A közzétett adatok szerint egy watt energiát egy négyzetméternyi aktív felületű elemből lehet nyerni, a szakemberekre vár a megoldást, hogy az elemek felületét megnöveljék és azokat összekapcsolják. (agn) Az üzemi kísérletek eredményei: Zamora FAO 370 Realli FAO 420 Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.% PD Okoč 9,04 127,31 PD Okoč 8,67 122,06 PD Sokolce 7,53 130,76 PD Sokolce 6,37 110,65 Agrocoop Imeľ 7,49 162,48 PD Zemná 11,88 157,99 Techagra Bucany 10,03 116,86 Agrolens Čenkovce 6,34 104,98 PD Kalná n.Hronom 8,28 101,57 Techagra Bučany 9,49 110,56 PD Hybany 11,1 124,32 PD Tvrdošovce 7,99 137,83 PD Chlievany 9,75 111,22 PD Rybany 10,66 119,34 PD Komoča 12,16 102,69 PD Komoča 12,8 108,13 HD Petrova Ves 8,5 128,98 PD Zavar 9,57 110,65 Pardi FAO 450 Helyszín PD Okoč PD Tvrdošovce Agrocoop Imeľ Agricola Šoporňa PD Zemné PD Komoča rel.term.% Helyszín- A kísérlet helyszíne 115,89 101,17 165,67 108,21 145,77 106,51 t/ha- Elért terméshozam t/ha 14% nedvességnél rel.term.%- a kísérletben résztvevő összes fajta átlagához viszonyított termés %-ban saatbau « linz Kvalitné osivá - úspešný zber."l||i||('> Slovensko s.r.o. % Ľudová IO, 917 Ol Trnava, tel.: 033 534 55 42, fax: 033 534 56 43 e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk , www.saatbaulinz.at Kérdéseikkel fe»rciul|^n»k a területi képviselőinkhez: Ing. Ján Grnác tel,! 0903 727 631 Ing. Jozef Piák Ing. Július Bánói Ing. Jozef Ostrodický tel.: 0911 727 914 tel.: 0903 S46 994 tel.: 0903 650 663 Ing. Tibor Mikié tel.: 0903 958 OC Ing. Margita Foltánová tel.: 0903 727 931 BP-7-12273
