Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-04 / 278. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 4. www.ujszo.com Új állategészségügyi stratégia az EU-ban Terjed a kéknyelvűség EU-HÍR A veszélyes állati megbetegedések megfékezése és megelőzése, illetve az élelmiszerbiztonság javítása érdekében az EU-ban új állategészségügyi stratégiát dolgoztak ki. A tervezett új intézkedések között szerepel a „korai figyelmeztető jelzések” rendszere, a repülőterek fokozott ellenőrzése, az állati termékek illegális kereskedelmének visszaszorítása (hústermékek elektronikus azonosítása), valamint egy közös vakcina-bank létrehozása. Mindezekre az EU a következő hat évre 2,8 milliárd eurós költségvetést irányzott elő, amelyet a tervezett intézkedés-csomaggal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Az EU ezzel kapcsolatos kiadásai egyébként 1997 és 2005 között kereken egymilliárd eurót tettek ki. Az Európa-szerte több-kevesebb rendszerességgel fellépő állati megbetegedések jelentős károkat okoznak a gazdáknak. Az állományok elpusztulása, vagy kötelező érvényű megsemmisítése miatt keletkezett károk mellett, nem elhanyagolható tételeket jelentenek a betegségek megelőzése és kivédése érdekében felhasznált oltóanyagok, kezelések, karantén intézkedések, megsemmisítési költségek, amelyek még tovább növelik a veszteségeket. Mint ismeretes, a száj- és körömfájás valamint a kéknyelvűség mellett egy-egy tagországban rendszeresen fellépnek különböző fertőzések (pl. sertéspestis Romániában, brucellózis Bulgáriában). Angliában például nemrégiben újabb száj- és körömfájás fertőzést észleltek, sőt megjelent a kéknyelvűség is, amelytől az ország eddig mentes volt. A betegség elteijedésének megelőzésére és megfékezésére szigorú intézkedéseket foganatosítottak. A franciák már ismerik a kéknyelvűséget, idén már több ezer esetet regisztráltak. A francia mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány a korábbi 10 millió eurón felül 13,5 millió eurót különített el a rendkívül gyorsan terjedő betegség megfékezését célzó intézkedés-csomagra. Ebből hétmillió eurót osztanak ki a legsúlyosabban érintett állattartók veszteségeinek kompenzálására. A helyzet súlyosságára való tekintettel külön kormánybiztost neveztek ki a naprakész felmérésre és a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartásra. A betegség több EU tagországban is felütötte a fejét. Portugáliában nemrégiben észlelték az első eseteket, Németországban eddig több mint tízezer esetet regisztráltak. A svájci-német határ mentén megfigyelési zónát létesítettek, és fokozottan ellenőrzik az állatok és állati termékek mozgását. A belga farmerek szervezete a betegség rendkívül gyors terjedése és az okozott károk nagysága miatt azt kéri a kormánytól, hogy a betegség terjedésére való tekintettel az egész országban hirdessen mezőgazdasági vészhelyzetet, (eu) Egymillió tonna helyett három millióra van igény Kukorica helyett cirok EU-1SMERTETŐ A génmódosított kukorica körüli bizonytalanság miatt az európai állattartók inkább cirokot hoznak be, amely a takarmánykeverékek komponenseként ugyanúgy hasznosítható. Az amerikai takarmánykukorica helyett Franciaország például ebben a szezonban akár 600-700 ezer tonna cirokot is importálhat a tengerentúlról. Az első 15 000 tonnás cirokszállítmány egyébként már útban is van Franciaország felé. Írország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország ugyancsak amerikai cirokot akar behozni, egészen a jövő tavasszal betakarítandó brazü és argentin (többnyire GM mentes) kukorica piacra lépéséig. A cirok iránti megnövekedett kereslet nyomán az amerikaiak januártól úgynevezett „cirok műhelyeket” hoznak létre Európában annak érdekében, hogy az export lehetőségeket hosszabb távra is biztosítsák. Ezek a műhelyek többek között tájékoztatni fogják a potenciális vevőket az amerikai cirok technológiai tulajdonságairól és tápértékéről, valamint megköny- nyítik a szállítási és fizetési feltételek egyeztetését. Az amerikai szakminisztérium ebben a szezonban 6 millió tonna kukorica és egymillió tonna szemescirok exportjára számított, az utóbbi azonban a becslések szerint legalább 3 millió tonnára emelkedik, (eu) (Illusztrációs felvétel) A dokumentum igazolja és garantálja, hogy a takarmányok megfelelnek az előírásoknak „Pozitív gyártói levelet” kaptak November végén a Szlovákiai Takarmánygyártók, Raktározók és Kereskedelmi Társaságok Szövetségének 40 tagszervezetének képviselője az európai takarmánygyártók szövetségének (FEFAC) főtitkára jelenlétében ünnepélyes keretek között vette át az ún. „pozitív gyártói levelet”. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ez igazolja és egyúttal hivatalos garanciát is nyújt arra, hogy az általuk előállított takarmányok, takarmánykeverékek és premixek nemcsak megfelelnek az ide vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak, gyártásuk meghatározott és nyomon követhető rendszerben történik, hanem ezen felül betartják a megfelelő mezőgazda- sági gyakorlat, illetve a szlovákiai takarmánygyártók kódexének elveit is. A pozitív gyártói levél a belépő anyagok ellenőrzésétől kezdve a gyártási folyamat folyamatos vizsgálatán és a laboratóriumi elemzésén át a kilépő termékek szigorú ellenőrzésével biztosítja a termékek minőségét. Amint azt Marián Uhrík a szövetség elnöke, az átadást megelőző sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, a „pozitív gyártói levél” az európai takarmánygyártókat egyesítő szövetség (FEFAC) kódexére épül, s tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a termék minőségét garantálják. A benne meghatározott feltételek teljesítésére a hazai takarmánygyártók az elmúlt fél évtizedben több mint 600 millió koronát fordítottak. A sajtótájékoztatón elemezték a gabonaárak radikális emelkedése következtében a takarmányárak és az állattenyésztés helyzetében beállt változásokat is. Az alapanyagok (búza, kukorica) árának több mint 50 százalékos növekedése a takarmányok árában is legalább 20 százalékos emelkedést váltott ki, ami egyértelműen hatott az állattartás, a hústermelés gazdaságosságára és hatékonyságára. Jelenleg ott tartunk, hogy a hazai sertéstartó gazdaságok zömében a termelők tetszik - nem tetszik alapon kénytelenek veszteséget produkálni, ha fenn akarják tartani a sertésállományukat. Az előállított sertéshús kilogrammjára mintegy 10-12 koronás veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A bemeneti árak mozgása ellenére a sertéshús értékesítési ára továbbra is stagnál, az ősz eleji emelkedés után újra megállt. A szövetség számításai alapján a jelenlegi bemeneti árakon a sertéshús előállítási ára 47 koronás, a csirkehúsé 31,50 korona körüli árszintet mutat. 10 százalékos haszonkulcsot alkalmazva a sertéshúsnál ez 52 korona körüli, a csirkehúsnál 35 korona körüli értékesítési árat feltételezne. A hazai sertéstartók helyzete valóban válságos. Egyelőre úgy tűnik, hogy az árversenyt vélhetően csak a külföldi tőkerészesedésű sertéstartó gazdaságok lesznek képesek állni. A gabonaárak növekedése következtében beállt új helyzet, sőt az energianövények iránti fokozott kereslet a takarmánygyártókat is arra kényszeríti, hogy a hagyományos takarmány-alapanyagok áremelkedésére és a kereslet növekedése miatt feltételezhető esetleges alapanyag-hiányra reagáljanak. Egyrészt a hagyományos alapanyagok helyettesítésére alkalmas források felhasználásával beleértve a malomipari melléktermékeket, a repce és napraforgó-pogácsák valamint az ún. DDGS szeszmoslék nagyobb mértékű kihasználását, másrészt a pontosabb és magasabb minőségi szintet nyújtó takarmánykeverékek előállításával. Alexander Döring, az európai szövetség főtitkára a nemzetközi gabonapiacon jelenleg fennálló helyzetre utalva megállapította, hogy az áremelkedés és keresletnö(lllusztrációs felvétel) vekedés okozta probléma ma már összeurópai, s jelezte, hogy a feszültség megoldásaként rövidesen engedélyezni kell majd a gabonafélék exportját a harmadik országokból. Pósa Lajos, a szövetség elnökségének tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a hazai raktárkapacitások meghaladják az 5,8 millió tonnát, a hazai termésviszonyok ismeretében ezek kihasználtsága csak 55 százalékos. A 2007-2013-as időszakra szóló vidékfejlesztési tervben azonban továbbra is támogatási tételként szerepel a raktárkapacitások kiépítése. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetben mindenképpen kontra- produktív, ha állami és közösségi forrásokból további raktárok építését támogatnák, miközben az eddigiek sincsenek megfelelően kihasználva. (sz) A légszárítás energiatakarékos szárítási módszer, amely jól illeszthető az itteni időjárási viszonyokhoz A kukorica természetes levegővel való szárítása ISMERTETŐ A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely jól illeszthető az itteni időjárási viszonyokhoz is. A jó minőségű szárított termék előállítását célzó technológia alkalmazásának - amelyben nincs a magas hőmérséklettel járó maghéj feszültség-repedés, illetve hő okozta károsodás, előfeltétele egy olyan gabonatároló, amelynek padozata teljes felületen szellőztethető. Az eddigi tapasztalatok szerint egyik legfőbb gond ezzel a módszerrel az, ha túl nedves gabonával terhelik túl a tartályt, amit romlás és értékcsökkenés nélkül akarnak kiszárítani. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a tartályt egy vagy két nap alatt töltik fel. Ha mégis feltöl- tötték, akkor a szárító ventilátorokat úgy kell működtetni, hogy biztosítsák, hogy a gabona biztonságosan száradjon ki a kívánt nedves- ségi szintre. A szárítási folyamat alatt egy élesen elkülönülő nedvesség-profil fejlődik ki a tárolóban, a tárolt termény rétegvastagságának függvényében. A tényleges szárítás 30-60 cm vastag szárító zónában megy végbe, amely felfele halad a tárolt rétegen keresztül, ahogy az szárad. A szárító zóna mögötti kukorica közelít a szárító levegővel egyensúlyban levő nedvesség-tartalomhoz. A szárító zóna előtt levő kukorica nedvességtartalma viszonylag változatlan marad. A tárolt kukorica felszínhez legközelebb levő része romlik meg a legnagyobb valószínűséggel, ha a szárító zóna mozgása túl lassú. A szárító zóna mozgási sebessége nagymértékben függ a szárító levegő körülményeitől, a tartályban levő kukorica nedvességtartalmától, valamint a ventillátor által biztosított légáramlási sebességtől. Ezek közül a tényezők közül a szárító zóna mozgása kapcsolódik a legközvetlenebbül a légáram meny- nyiségéhez. Ha megkétszerezzük a légáramlási sebességet, akkor a szárító zóna mozgási sebessége szintén megkétszereződik. Ha a ventilátor nem működik folyamatosan, akkor a szárítási sebesség arányosan csökken. Ezért, általában kívánatos folyamatosan működtetni a ventilátort egészen addig, amíg a szárító zóna keresztül nem halad a kukoricán és az egész kukorica ki nem szárad legalább 18%-ra. Az időjárási körülményeknek csekélyebb hatása van a szárító zóna mozgására. A szárító levegő körülményei a szárító zóna alatt elhelyezkedő kukorica nedvességtartalmát befolyásolja. Az újranedvesítés általában csak egy kis mennyiségű kukoricát érint a tartály alján. Ezt a kukoricát többször újra lehet nedvesíteni, és ki lehet szárítani, ahogyan a szárító zóna keresztül halad a kukoricán. Mivel a szárító zóna mozgása az elsődleges szempont, ezért a ventilátor működtetése a rossz időjárás alatt csak kis mértékben befolyásolja a szárítási összteljesítményt. A kukoricát magasabb nedvességtartalommal lehet betakarítani és szárítani késő ősszel, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A magasabb nedvességű kukorica betakarítása hosszabb ideig tartó szellőztető ventilátor-működtetést igényel, ami nagyobb energiafelhasználással jár. A szárítási teljesítmény általában akkor a legki- elégítőbb, ha 20-21%-os kukoricát takarítanak be körülbelül október közepén. (HF) Agrárvilág A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
