Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-15 / 288. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 200/. DECEMBER 15. Szalon 15 Bonjour Russland CSANDA AAATE A Bonjour Russland nevű nagyszabású tárlat a francia és orosz festészet remekeiből ad kiváló válogatást - az akadémikus realizmustól kezdve a nagy impresszionisták opusán keresztül a századelő kubista-konstruktivista tendenciáiig. Négy nagy orosz múzeum (a szentpétervári Ermitázs és a Nemzeti Múzeum, valamint a moszkvai Tretyjakov-képtár és a Puskin Múzeum) anyagának legjava, több mint 120 alkotás került ugyanis januárig a rangos düsseldorfi múzeumba. A Kunstpalast idén kinevezett új igazgatója, a svájci Beat Wismer az év elején még úgy nyilatkozott, hogy a jövőben komoly szakmai koncepciójú tematikus kiállításokat képzel el a múzeumban, és nem ragaszkodik mindenáron a bombasztikus, nagyszabású csoporttárlatokhoz. Ez utóbbira most jócskán rácáfolt, viszont az előbbi, a szakmai igényesség szempontja egy cseppet sem szorult háttérbe. Alapos józan és érdekes válogatás a Bonjour Russland, és bátran mondható, hogy egyedülálló is, hiszen még Oroszországban sem volt eddig sosem látható a négy - gyakran rivalizáló - intézmény állományának legjava. A brit sztárkurátor, Norman Rosenthal által összeállított anyag kiválóan érzékelteti a francia és az orosz képzőművészet közti kölcsönhatásokat, és egyben remek párbeszédet teremt különböző festészeti felfogások, iskolák és generációk közt. így például egy teremben láthatjuk a századvég mesteri technikájú, realista orosz alkotásait, valamint Cézanne, Manet, Bonnard, Monet és Renoir vásznait (korántsem ismeretlen alkotásokról van szó, Cézanne például legérettebb alkotásával, a Mont-Saint-Vic- toire-ral, míg Renoir Jeanne Samary portréjával van jelen). A jól installált kísérőszövegek megvilágítják a sokrétű kulturális csere körülményeit, a bemutatott orosz festők (Repin, Polenov) nyugati tanulmányutait, és a jó szima- tú, a fiatal tehetségeket korán felismerő műgyűjtők (Szergej Scsukin, Pavel és Szergej Tretyjakov) munkásságát is megismerhetjük. A második szinten aztán még pazarabb párosításokat láthatunk, olyan ikonszerű műveket is, mint Matisse Tánca, valamint a Vörös szoba, Kandinszkij 7. Kompozíciója, Van Gogh Dr. Rey portréjának, valamint Gauguin négy képének (köztük az Anyaságnak) társaságában. De helyet kapott Chagall Séta című remekműve s Picasso több vászna is (Parasztasszony, Gitár és hegedű). A sort Mihail Larionov és Natalia Goncsarova rayonista képei, valamint Male- vics legendás fekete négyzetet, kört és keresztet ábrázoló triptichonja zárja. A tárlat január 6-ig tekinthető meg, utána a londoni Royal Academy of Arts látja vendégül a kiállítást. Paul Gauguin: Anyaság (1899) (Reprodukciók: www.bonjour-russland.de) A düsseldorfi Museum Kunstpalast homlolczatán Marc Chagall festmé- Henri Matisse: A vörös szoba (1908) nye: A séta (1917) (A szerző felvételei) Nem akármilyen kiállítást láthat a német közönség a düsseldorfi Museum Kunstpalast Ehrenhofban Henri Matisse: Tánc (1910) Vlagyimir Tatlin: A halárus (1911)
