Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-14 / 287. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 14. Tudomány - hirdetés 13 Ganz Ábrahám megalapozta választott hazájának korszerű gépiparát, emellett nevéhez fűződik az akkor úttörő jellegű villamossági ipar fellendítése is 140 éve hunyt el a magyar nagyipar svájci atyja Napjainkban, amikor a modern ipari termékek iránt érdeklődők Nyugat-Európá- ra, Észak-Amerikára, Japánra vetik vigyázó szemüket, elképzelhetetlen, hogy szőkébb tájainkon születnének olyan korszakalkotó találmányok, amelyek ránk irányítanák a vüág figyelmét. Pedig nem is olyan régen, a 19. század közepétől három emberöltőn át Buda, majd Budapest számított a gépipar Mekkájának. OZOGÁNY ERNŐ Abban az időben aki korszerű terméket akart vásárolni, annak a Ganz és társa gyárral, a gépipar zászlóshajójával kellett felvennie a kapcsolatot. Azzal a gyárral, amelyet szerény körülmények között a névadó Ganz Ábrahám alapított, aki lerakta a későbbi rohamos fejlődés alapjait, amelynek eredményeképpen a huszadik század elején már négy országban több tízezer munkást foglalkoztatott e hírneves gyáregyüttes. Bár neve közismert, ennek ellenére aránylag keveset tudunk e jeles férfiúról, aki választott hazájának gépiparát megalapozta, sőt az ő cégének nevéhez fűződik a villamossági ipar fellendítése is. Ácsinasból vasöntő Ganz Ábrahám Teli Vilmos hazájában 1814. november 6-án Unter- Embrach kisvárosban látta meg a napvilágot a helyi református kántortanító harmadik gyermekeként. Egyedüli fiú volt a családban, ami a későbbiekben döntő mértékben meghatározta életét. Édesanyját ugyanis tízéves korában elvesztette, édesapja ismét megházasodott, ebből a frigyből öt gyermek született. Mivel a kántortanítói fizetés kevésnek bizonyult a népes család eltartásához, Ábrahámnak tizenöt éves korában meg kellett szakítania tanulmányait, ácsinasnak szegődött. Csakhogy a fa nem ragadta meg igazán fantáziáját, még felszabadulása előtt elment ta- noncnak Eschner vasöntőhöz, a későbbi legendás Eschner-Vyss gépgyár alapítójához. Húszévesen szerezte meg mesterlevelét, amellyel nekivágott a nagyvilágnak. Belekóstolt a németországi, franciaországi, ausztriai és olaszországi gépgyárak munkájába, mindenütt igyekezett elsajátítani a legérdekesebb mesterfogásokat. Huszonhét évesen, 1841 augusztusában érkezett meg Pestre. A lehető legjobbkor: Széchenyi István épp ekkor kezdeményezte a József Hengermalom Társulat gőzmalmának a megépítését. A „legnagyobb magyar’ - ahogy Kossuth Lajos jellemezte - azt szorgalmazta, hogy a berendezéseket Magyarországon gyártsák le. így lett Ganz Ábrahám a gőzmalom öntödéjének alkalmazottja. A fél szem oda, de az öntés sikerült Külhoni tapasztalatait kamatoztatva hamarosan első öntőmester lett, majd azt követően, hogy az 1842-es Első Magyar Iparmű-kiállíGanz Ábrahám a magyar szabadságharcból a maga módján ugyancsak kivette a részét: ágyúkat és ágyúgolyókat öntött a honvédseregszámára (Képarchívum) táson nagy sikert arattak az általa készített öntvények, kinevezték őt az öntöde és a gépjavító műhelyvezetőjévé. Hogy mekkora hévvel tett eleget kötelességének, arra jellemző példa, hogy 1843-ban, amikor a folyékony vas a jobb szemébe fröccsent, kioltva szeme vüágát, azzal zárta le a balesetet: „a fél szem oda, de az öntés sikerült”. A malom vezetősége pontosan tudta, mekkora kincs számára a svájci szakember, ezért az öntöde hasznából részesedést fizetett Ganznak, amiből 1844-ben telket és házat vásárolt magának. Mint az sejthető volt, a további hasznot már cégalapításra fordította: először öntődét állított fel, majd 1845-ben megvásárolva a szomszédos telket újabb kemencét tervezett. Kis üzemében háztartásokban használható öntöttvas tárgyakart áhított elő. Az 1846-os iparmű-kiállításon remek öntöttvas kályháival aratott sikert, elnyerte a kiállítás ezüstérmét, valamint József nádor bronz érmét is. A magyar szabadságharcból a maga módján kivette a részét: ágyúkat és ágyúgolyókat öntött a honvédsereg számára, amiért az osztrák hatóságok perbe fogták. Szerencséje volt: svájci állampolgársága miatt többévi várfogság helyett hat hét elzárásra ítélték, tekintve, hogy az osztrák diplomácia nem mert ujjat húzni a gyáros hazájával. Arccal a vasútnak Ganz Ábrahám egyik nagy felismerése volt, hogy a tömegtermelés teszi lehetővé a gyár nagymértékű fejlesztését. Ehhez a Pest-Vác vasútvonal 1846-os megnyitása adta meg a döntő lökést, mivel ennek hatására Magyarországon is nagyszabású tervek készültek az ország vasútvonalainak kiépítésére. Érdemes tudni, hogy a kocsikhoz ebben az időben Európában kovácsoltvas abroncsú kerekeket gyártottak. Ezzel szemben Amerikában és Angliában kéregöntést alkalmaztak, amelyet 1812-ben John Burns talált fel. Ennek a lényege, hogy nem homokformába öntötték a folyékony vasat, hanem acéltégelybe, amely a keletkezett hőt gyorsan elvezetve egyúttal edzette is a futófelületet. Ez ugyan sokkal kopásál- lóbb kerekeket eredményezett, viszont gondot okozott, hogy az öntvény gyakran beégett a tégelybe. Ganz ötlete egyszerű és hatékony volt: olyan elválasztó réteget kísérletezett ki, amely meggátolja a be- égést és növeli a vasfelület keménységét, kopásállóságát. A tizenkilencedik század ötvenes-hatvanas éveiben a kontinentális Európában egyedül Ganz üzeme használta a kéregöntést. Az antimón használata révén termékeinek minősége túlszárnyalta az amerikai és angliai gyárakban előállított vasúti kerekek minőségét, aminek következtében szerte a vüágon tőle rendelték e terméket. Az osztrák, német, francia és orosz vasutak kizárólag Ganz termékeket vásároltak. A rohamos fejlődés hatására 1858-ban új gyártelepet létesített, ahol 1866-ig csaknem kilencvenezer kereket gyártott le. A fejlesztés érdekében megvásárolta Ransomes és Biddel angol találmányát a vasúti váltók szívcsúcsainak gyártására. Ezt is továbbfejlesztette, kéregöntéssel állította elő, amelyet természetesen szabadalmaztatott. így ez a termék is óriási erkölcsi és anyagi hasznot hozott számára. Egyedülálló találmánya volt a mozdonyok menetirányának megváltoztatására szolgáló fordítódob, amelyet vasutak megfordítására szolgáló kereszteződés címen szabadalmaztatott. Munkamániás díszpolgár A vasút mellett más termékeket is gyártott: elsősorban hídelemeket, például az ő üzemében készültek a Lánchíd kereszttartói, a szegedi híd öntvénydarabjai. Sasszemmel ismerte fel az igazi tehetségeket. A Pesten tanulmányúton levő Mechwart Andrást azonnal szerződteti, aki hamarosan malomipari hengerszékeket tervez, amelyeket ugyancsak a Ganz-féle kéregöntéssel állítanak elő. Ezzel ismét utcahossznyi előnyre tesznek szert a konkurenciával szemben. Ugyanis nem hiába hívják a búzát acélos magnak: felülete oly kemény, hogy még a henger őrlőfelületét is elkoptatja. Emiatt több gyár porcelánból kezdte gyártani az őrlőfelületet, amely törékenysége miatt nem igazán vált be. Viszont a kéregöntésű hengerfelület még az acélos búzán is kifogott. Ráadásul Mechwart páradan érzékű üzletembernek is bizonyult, aki Ganz halála után a világ egyik legnagyobb vállalatává fejlesztette a gyáregyüttest. Nem volt olyan nemzetközi ipari kiállítás, ahol a Ganz-termékek nem taroltak: a párizsi világkiállításon három bronzérmet, a svájci iparmű-kiállításon ezüstérmet, a londoni világkiállításon bronzérmet szereztek. A hazai ipar fellendítésében szerzett érdemeiért 1863-ban Buda díszpolgárává választották, 1865-ben Ferenc József állami kitüntetésben részesítette. Közép-Európában egyedülálló módon vállalati betegpénztárt és nyugdíjalapot létesített. Vállalatán kívül családi kötelékei is Magyarországon tartották: 1849-ben feleségül vette a budai városbíró, Heiss Lőrinc Jozefa nevű lányát. Gyermekük nem született, ezért két rokon árva lányt fogadtak örökbe. Csak a munkájának élt, mai szóval workoholiknak nevezhetnénk. Olyannyira túlhajszolta magát, hogy 1867 decemberében súlyos idegösszeomlást kapott. A betegségével járó mély depresszió hatására 140 évvel ezelőtt, december 15-én önkezével vetett véget életének. Fogadott hazája nem feledkezett meg a dicső svájciról: Ybl Miklós tervei alapján a Kerepesi úti temetőben mauzóleumot építettek, amelyben feleségével együtt 1913-ban helyezték el földi maradványait. Telefonok az 02 Pre mňa csomag havidíjaihoz csak 1Sk áfás áron NOKIA Nokia 2630 Samsung J600E • fényképezőgép 1,3 Mpix • MP3 lejátszó és rádió • JAVA és WAP fényképezőgép 640 x 480 MP3 csengések JAVA és WAP 02 Pre mňa 400 02 Pre mňa 250 02 Pre mňa 130 02 Pre mňa 70 02 Pre mňa 400 02 Pre mňa 250 02 Pre mňa 130 02 Pre mňa 70 0800 02 02 02 www.sk.o2.com BP-7-14826
