Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-21 / 267. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 21. www.ujszo.com Még mindig vannak befejezetlen járdák és parkolók Javítják a járdát ÚJ SZÓ-HÍR Emlékoszlopot állítanának a 1848/49-es szabadságharc honvédjeinek tiszteletére Gyűjtés indult Füleken Összegyűjtötték annak a 44 honvédnek a nevét, akik a szabadcsapatok tagjaként harcoltak a szabadságharcban (Képarchívum) Rozsnyó. A Janko Král utcában lakók joggal örülhetnek, hiszen a napokban megkezdődött a már évek óta várt járdajavítás. A járdának már alig nevezhető szakasz felújítása miatt az út egyik sávját lezáiják. Ján Štefan városi elöljáró szerint a hónap végére befejezik a munkálatokat. A város saját forrásból állja a költségeket, 1,4 millió koronát. Az év végéig befejezik a Az első iskola volt, amelybe pedagógusként először beléptem. Messziről jöttem, de befogadott. Légköre, szellemisége, tettre kész diáksága olyan ösztönző volt számomra, hogy rövid időn belül otthon éreztem magam. Nem gondoltam, hogy a bátortalan pályakezdés után tizenöt évet fogok eltölteni a Tornaijai Mezőgazdasági Középiskolában, a gömöri városkában pedig több mint harminc esztendőt. Szeretett iskolám 1958-tól 1986-ig működött Tornaiján. 1986- ban a fenntartó a rendszerváltás előtti évekre jellemző módon a politikai erők segítségével az iskola pedagógusainak és az iskola szülői közösségének küzdelme ellenére egyesítette a közgazdasági középiskolával és az iskola 1986 szeptember elsejétől Rimaszombatban működött. Iskolánk lehetőséget adott a magyar tannyelvű alapiskolák tanulóinak továbbtanulására négyéves, a gimnáziumok tanulóinak pedig kétéves felépítményi tagozaton. Csaknem minden tanévben volt levelező tagozat is, amelyen szak- érettségit lehetett tenni. 2007 október 13-án az első két 28 év alatt 2420 végzős Az iskola osztályainak száma tanévenként 8-11 között mozgott, 220-250 diákkal. Működésének 28 éve alatt 2420-an érettségiztek az intézményben. Az elérhető adatok szerint főiskolát és egyetemet nyolcvanan végeztek. Az egykori diákok a gazdasági szféra minden ágazatában helytálltak, találkozhatunk velük az ország keleti határától a nyugatiig a vállalatokban, hivatalokban és a társadalmi élet sok területén, (jm) Vadász kocsma előtti járda és parkoló építését, amely évek óta félkész állapotban van. A képviselők tervezték a Šafárik utca egy hosz- szabb szakaszának felújítását is, de erre idén már nem kerül sor. Túl nagy invesztíció volna a Kras szállótól a munkaügyi hivatalig terjedő útszakasz rekonstrukciója, amelyre több mint 2,5 millió koronát kellene áldozni. Az elöljáró ezt idén semmiképpen nem tartja reálisnak. (kov) osztály 45 éves érettségi találkozót szervezett. A két osztályfőnök, Szalay János és Ivarg Milan is ott volt, s csaknem teljes létszámban jelentek meg a 20 éves érettségi találkozón Kovács Izabella tanítványai is. Ez alkalomból a régi iskolában emléknapot tartottak, amelynek keretében emléktáblát avattak. A tábla, amelyet Juhász István mérnök, az iskola egykori diákjának kezdeményezésére a volt diákok készíttettek, őrzi az emléket. A keret pedig, amelyben a táblát elhelyezték Igó Aladár hanvai fafaragó munkája. Az ünnepségen a mintegy 60 öregdiákon kívül megjelentek az iskola egykori tanárai: Szalay János, Herényi Béla, Tóbik László, Tóth János, Balázs László, Pákozdy Klára, Lóczy Kászló, Jóba Mihály, Kovács Izabella. Az emléknapot Dubovszky László, Tornaija polgármestere nyitotta meg. Méltatta az iskola szerepét, megköszönte az egykori tanári kar áldozatos munkáját. Galo Pál Vilmos, a Tornaijai Gimnázium igazgatója gondoskodott a jó hangulatú osztályfőnöki órákról. A két volt igazgató, Tóbik László és Jóba Mihály élménydús megemlékezésekkel elevenítették fel az iskola egykori életét. Itt végzett Mikola Anikó költő, Petrécs Anna színművész, Megyeri Andrea és H. Zsebik Sarolta jeles publicista. A maradandó élményt nyújtó találkozó és emléknap méltó befejezése volt az a hálaadó istentisztelet, amelyet a hanvai református templomban tartottak az esti órákban. Az élményt fokozta a hanvai gyülekezet férfi és női karának éneke, Csonka Marika Salzburgban élő hegedűművész felejthetetlen játéka és Beregi Péter gyönyörű tenorja. Az emlékezés napja a himnusz akkordjaival ért véget a templomban. Az iskola, amely magában hordozta az alma máter igazi nagy küldetését, 1986-ban megszűnt ugyan, de tovább él volt diákjai emlékeiben és a szívekben. Fülek. Erdős Vince tizenöt évvel ezelőtt költözött Komáromból Fülekre. Komáromban már akkoriban is nagyszabású ünnepség zajlott a Klapka-szobornál minden március 15-én, míg Füleken csupán egy temetői koszorúzásra és két alapiskolai megemlékezésre korlátozódtak az 1848/49-es szabadságharcra emlékező rendezvények. FARKAS OTTÓ Az ünnepség idővel Füleken is rangosabb lett, a helyi Csemadok és a város önkormányzata szervezésében egész napos rendezvényié bővült. A program a Vigadó színháztermében zajlik, este fáklyás menet indul a temetőbe, ahol megkoszorúzzák a két negyven- nyolcas honvéd sírját. A koszorú- zási ünnepség egyik szervezője évek óta Erdős Vince. „Nem vagyok fiileki születésű, de ez soha nem gátolt a munkában. Bárhol éljünk is a vüágban a múltunkat ápolni kell, mert a múltból táplálkozunk” - vallja Erdős Vince. A helyiekben már évek óta érlelődik egy emlékhely létrehozásának szándéka, a füleki temetőben nyugvó két honvéden kívül ugyanis további honvédek is harcoltak a magyar szabadságharcban. A város fennállásának 750. évfordulójára 1996-ban kiadott évkönyv már 21 honvédet említ. Erdős Vince azonban a két évvel ezelőtti és tavalyi megemlékezés során a sírnál már negyvennégy füleki honvéd nevét olvasta fel. „Forrásként a levéltárból felhasználtuk az 1848-as, a nemzetőröket összeíró listákat, az 1849-es honvédtoborzó listákat és az önkéntesek listáját, az 1849-es háRimaszombat. Már csak négy üres férőhely van a rimaszombati hajléktalanszálláson. Az intézményvezetője, Ján Harandza szerint szinte biztos, hogy napokon belül megtelik a szálló. A szociális intézmény kinőtte az épületet, műszaki állapota a folyamatos karbantartás ellenére is borúból hazatért honvédek összeíró listáját, a rokkantsági segélyért folyamodó honvédek és hozzátartozóik névsorát, valamint a Nógrádi Honvédegylet taglistáját. Összegyűjtöttük annak a 44 honvédnek a nevét, akik Fülekről részben önkéntesként, részben toborzott honvédként, részben a szabadcsapatok tagjaként harcoltak az 1848/49-es szabadságharcban” - mondta Erdős Vince, aki tavaly a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Emlékjelha- gyás címmel kiírt felhívására pályázatot készített. A pályázati pénzből tervezett emlékoszlop megőrizné a füleki negyvennyolcas honvédek emlékét és a március 15-i ünnepségek alkalmával a fülekiek valamennyiükre emlékezve róhatnák le kegyeletüket. Terveik szerint az emlékoszlopot 2008 március 15-én lepleznék le Erdős Vince ötletét a helyi Koháry Polgári Társulás karolta fel. Kérvényezte az építkezési engedély kiadását és megindította a gyűjtést. „Az emlékoszlopra megpályázott 900 ezer forintnak csak egy töredékét kaptuk meg - mondta Erdős. - A szlovákiai pályázók összesen 2 millió forintot kaptak, amit egyenlő arányban osztottak szét a húsz pályázó között. Nekünk 100 ezer forint jutott, amiből elkészíttethetjük az emléktáblát. A költségvetésünk szerint az emlékmű mintegy 137 ezer koronába kerül, egyéb anyagi forrás hiányában gyűjtést hirdettünk, amely pillanatnyüag is folyik. A Koháry Polgári Társulás 50 koronás emléklapok eladásával gyűjti a pénzt az 1848/49-es emlékműre, amelyet a Hősök terén állítanak majd fel. A táblát tartó oszlop terméskőből épül, a csúcsdíszként elhelyezett koszorú a megemlékezést, a kard a harcokat szimbolizálja. romlik, kapacitása kevés. Az ország legrosszabb szociális helyzetben lévő régiójában két hajléktalanszálló található, egy koedukált Klenócon, egy pedig Rimaszombatban, kizárólag férfiak számára. Ezen szeretne változtatni az intézmény vezetése. Az elmúlt években sajnálatos módon megnövekedett a fedél nélkül maradt nők száma, a szociális intézményekben azon„A tradíció tisztelete növeli a közösségek identitástudatát, együvé tartozását, megtestesíti a történelmi bölcsességet és tapasztalatot. ban nincs elegendő hely a részükre. A rimaszombati szálláson jelenleg tizenhat férfi lakik. A napirend szigorú, aki megsérti a szabályokat, annak el kell hagynia az intézményt. Az itt élők a szálló vezetője szerint fegyelmezettek, ritkán esik meg, hogy valaki megszegné a rendtartást. Sürgősen bővíteni kell a szociális helyiségek számát, mert jelenleg csupán Az embert kötelezettségek terhelik azokkal szemben, akik tetteikkel hozzájárultak a társadalom alakításához” - vallja Erdős Vince. egyetlen zuhanyozó és vécé van az épületben. Az épület fűtése sem gazdaságos. A rimaszombati hajléktalan- szálló nem ideiglenes, meghatározatlan időre nyújt fedelet a sokszor önhibájukon kívül utcára került embereknek. Az ország minden részéből érdeklődnek a rászorulók, a járásban élők élveznek azonban előnyt. A legrégebbi lakó, egy 31 éves fiatalember már tizenharmadik éve él a szálláson, egyenesen a gyermekotthonból került ide. A lakók közt van, aki az alapiskolai tanulmányait sem fejezte be, de akad közöttük diplomás férfi is. Néhányan közülük dolgoznak - többen részt vesznek az ösztönző programban, vagy segédmunkásként alkalmi munkát vállalnak. „Nem lehetünk közömbösek, sok olyan lakónk van, akik javarészt nem is a maguk hibájából kerültek nehéz helyzetbe” - mondta el Ján Harandza. A városban tavaly télen megfagyott egy hajléktalan, remélhetőleg idén nem fordul elő hasonló eset. A kapacitás bővítése ügyében intenzív tárgyalás folyik a város vezetésével. Azok a nők, akik a családon belüli erőszak miatt kerülnek nehéz helyzetbe, a város krízis- központjában találhatnak helyet. Ján Harandza, a rimaszombati hajléktalanszálló vezetője lapunknak elmondta, az ünnepek idején nagyon nehéz a dolguk, a lakók nagy része ilyenkor lelküeg összeomlik, válságos állapotba kerül. Az intézmény kinőtte az épületet (Szekeres Éva felvétele) • - . • V TEJTO BUDOVE SÍDLILA * V ROKOCH 1958 — 198G . , STREDNÁ POĽNOHOSPODÁRSKA TECHNICKÁ ŠKOLA s vyučovacím jazykom maďarským S CELOSLOVENSKOU PÔSOBNOSŤOU EBBEN AZ ÉPÜLETBEN MŰKÖDÖTT 1958 — 1986 KÖZÖTT ŐSSZLQVÁKIAl HATÁSKÖRREL A MAGYAR TANNYELVŰ MEZŐGAZDASÁGI MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA • DALI VYHOTOYIŤ BÝVALÍ U&ITKLTA A ŽIACI Ž KOLY. • KÉSZÍTETTÉK AZ ISKOLA VOLT TANÁRAI ÉS DIÁKJAI. Az emléktábla Igó Aladár hanvai fafaragó munkája (Képarchívum) AAagában hordozta az alma máter igazi küldetését Volt egyszer egy iskola JÓBA MIHÁLY’ ■ ' AAár csak négy hely van a hajléktalanszálláson, pedig a tél még csak most kezdődik Kinőtték a régit, nagyobb épületre lenne szükség SZÁSZl ZOLTÁN
