Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-21 / 267. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 21. Szülőföldünk 31 Minden hónap második keddjén várják a mellrákkal küzdőket az Istenes Mária doktornő alapította Iris Klub önsegélyző csoport foglalkozásaira Gyakorlati segítséget és lelki támaszt nyújtanak Balról: Istenes Mária doktornő, az érsekújvári Iris Klub alapítója üdvözölte az önsegélyező csoport tagjait a novemberi találkozón (Csuport István felvétele) Érsekújvár. Az emlőrákkal küzdők érsekújvári önsegélyező csoportját, az Iris Klubot csaknem egy évtizeddel ezelőtt alapította Istenes Mária doktornő. SZÁZ ILDIKÓ Hosszas keresés után, úgy tűnik, végre állandó székhelyre találtak az alapítók. A nyugdíjasok klubjának városközponti épületébe várják minden hónap második keddjén a rászorulókat és a klub tevékenysége iránt érdeklődőket. „Lelki támaszt nyújtani, gyakorlati segítséget adni a felmerülő nehézségek esetén ki tudna hitelesebben, mint aki már átélte ezt a megpróbáltatást’ - olvasható az Iris Klub frissen nyomtatott szórólapján. Istenes Mária nagyon sok beteggel került kapcsolatba, és segíteni szeretett volna a fájdalmukba zárkózó nőkön, asszonyokon. A klub tagjai arcukat és a nevüket is adják a beszélgetéshez; szándékuk, hogy segítsenek azoknak a rászorulóknak, akik még a családtagjaik, barátaik előtt sem szívesen beszélnek a problémáikról. November második keddjén újabb öt taggal bővült a klubtagok száma: érsekújvári, bánkeszi, kismányai asszonyok csatlakoztak a csoporthoz. „Megalakulásunk óta közel hetven beteg vette fel velünk a kapcsolatot. Nagy örömünkre szolgál, hogy ímelyi, párkányi, udvardi, koltai, tótmegyeri tagjaink mellett Baromiakról, Komját- ról, Nagykérről, Nagysurányból, Tardoskeddről és Dögösről is érkeztek tagok. Az önsegélyező csoport sok külföldi és hazai példát követve alakult. Működésünket a város önkormányzata idén harmincezer koronával támogatta, és a pozsonyi székhelyű Rákellenes Liga, amelynek gyűjtési akcióiba bekapcsolódunk, ötvenezer koronával járult hozzá terveink megvalósításához. Köszönetjár minden támogatónak; számos helyi vállalkozó segíti munkánkat, és az adóalap két százalékából befolyt összegből is 28 ezer koronát sikerült begyűjtenünk” - árulta el Istenes Mária. „Színház- , koncert- és múzeumlátogatás, tátrai kirándulás is szerepel a programjaink között. Nemrég egyik tagunk jóvoltából ellátogathattunk az érsekújvári Oremus- pékségbe, a Horoszkóp cukrászdából egy másik társunknak köszönhetően édességet kapunk a teadélutánokra. Nem hittem volna, hogy ilyen sokan segítik majd a munkánkat” - árulta el Ficzere Katalin. A nyugdíjas asszony évek óta lelkes programszervezője a csoportnak, és a család cége felvállalta a szórólapok kiadásával, terjesztésével kapcsolatos feladatokat. Eva Blašková klubtaggal közösen Katalin feleleveníti az elmúlt évek sikeres természetgyógyászati és szakorvosi előadásait. A műtéten átesett betegek számára értékesek azok a termék- bemutatók, amelyeken egészség- ügyi segédeszközökre, vitaminkúrákra, az egészséges táplálkozás fontosságára hívják fel a figyelmüket. Mindazok, akik szeretnék felvenni a kapcsolatot az érsekújvári Iris Klubbal, a következő ttehetik meg: 035/6912 672, 035/ 64188 40. (száz) Fontos a megelőzés Az orvosnő szerint, sokan meg sem merik vizsgáltatni a mellüket, nehogy találjanak valamit, holott a betegség egyre fiatalabb korosztályt érint. Veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult a mellrák, akik nem szültek, nem szoptattak, akik harminc éves kor felett szültek először, vagy ösztrogén tartalmú készítményeket szednek. Fontos a havonkénti emlővizsgálat, az időben felfedezett daganat jó eséllyel gyógyítható: egy centiméteres átmérőig nincs ok pánikra. Később már áttételek keletkezhetnek. A menstruációt követő napokban kell végigtapogatni a mellet, a tükör előtt állva, jó megvilágításnál. Figyeljük meg, hogy az emlő bőre nem húzódik-e valahol, nincs-e rajta alakváltozás, duzzanat, narancshéjszerű bőr- ráncosodás, nem húzódott-e be valamelyik mellbimbó, (száz) A közterület-fenntartók nemcsak takarítanak, a városi rendőrök által befogott kóbor ebekkel is törődnek Befogadják a kóbor kutyákat GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Kóbor kutyák átmeneti „elszállásolásával” is foglalkozik a Galántai Városi Közterület-fenntartó Vállalat. A szolgáltatónak, azon kívül, hogy a hulladékgyűjtést és a zöldterület-fenntartást végzi, és emellett ún. hulladékudvart is működtet, még három ketrece is van, ahol a városi rendőrök által befogott kóbor kutyákat ideiglenesen elhelyezhetik. „A befogott kutyákat 21 napig tarthatjuk itt, azután állatorvoshoz kellene fordulnunk, hogy elaltassa azokat. Szerencsére erre általában nincs szükség, mert a nyitrai állatmenhellyel olyan szerződésünk van, hogy ingyenesen átveszik tőlünk a kutyákat” - tájékoztatott Zelinka Zoltán, a vállalat igazgatója. A legjobban azonban annak örülnek, ha valaki befogadja a gazda nélkül maradt kutyát. Az is előfordult már, hogy a gazdája jelentkezett az elveszett ebért, de gyakoribb az olyan eset, hogy a megunt kedvencet elzavarják otthonról. Az ilyen szerencséden ebeknek keres a vállalat új gazdát. Az is előfordult már, hogy egyszerre tizenkét kutyát tartottak a telepen. Ottjár- tunkkor három állat volt a ketrecekben. Néha egészen kicsi kölykö- ket is behoznak, amelyeket valaki egyszerűen kitesz az utcára. „Az ilyet általában valamelyik alkalmazott átmenetileg hazaviszi, mert olyan picinyek, hogy kibújnának a ketrec vasrácsán” - mondta az egyik alkalmazott. Az lenne a legjobb, ha mindegyik kutyának találnánk új gazdát - mondja Szteszkál Mária, a közterület-fenntartó vállalat alkalmazottja (Szőcs Hajnalka felvétele) Csupán átmeneti megoldásról van szó Rendőrök az óvodában GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Átmenetileg a galántai magyar nevelési nyelvű óvoda egyik megüresedett pavilonjába költözik a városi rendőrség. A téma a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén is vitatéma volt. A testület MKP-frakciójának vezetője, Horváth Miklós hozzászólásában feltételekhez kötötte a javaslat támogatását: az MKP-s képviselők csak abban az esetben támogatják a városi rendőrség elhelyezését a magyar óvoda egyik szárnyában, ha a határozatba belefoglalják, hogy ez csak átmeneti megoldás. A frakcióvezető elmondta, amikor a város eladta a volt városi hivatal épületét, amelyben a városi rendőrség székelt, nem keresett megfelelő helyet a testületnek. Alexander Mézeš polgármester megerősítette, hogy csak átmeneti megoldásról van szó, a városi rendőrök két-három hónapon belül átköltöznek egy Pozsonyi úton lévő ingatlanba. „A rendőrök reggel hatkor váltják a műszakot, akkor jönnének ide átöltözni, amikor az óvodában még sincs senki. Az éjjeli szolgálat este hatkor váltja a nappalit, amikor meg már nincs senki az óvodában, így nem zavaiják a gyerekek nyugalmát” - véli a polgármester. Alexander Mézeš megígérte, a városi képviselő-testület mindent megtesz majd azért, hogy a városi rendőrség mielőbb a végleges helyére költözhessen. Borúlátók a nagykőnek, de keresik a kiutat a kilátástalannak tűnő helyzetből - szeretnék megszólítani a szlovák óvodába járó gyerekek szüleit is Mindössze tizenhárom magyar óvodás és öt elsős van Nagykéren SZÁZ ILDIKÓ Nagykér. Fórumot rendezett a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének nagykéri alapszervezete és a Szövetség a Közös Célokért érsekújvári információs irodája. A találkozó vendége Pukkai László mátyusföldi pedagógus és történész volt, aki Zsillé Bélával, a Cse- madok Galántai Területi Választmányának elnökével, a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetőjével érkezett. A találkozón részt vettek Nagykér, Nagycétény, Tardoskedd és Udvard iskolavezetői, pedagógusai, továbbá Vas Károly, az Udvardi Székhelyű Társult Községek Tanügyi Hivatalának vezetője. Elfogadta a szervezők meghívását Kottlík László nagykéri polgármester és Juhász György MKP-s parlamenti képviselő, Tardoskedd polgármestere. A fórum célja a kiútkeresés volt a szlovákiai magyar intézményeket fenyegető asszimilációs folyamatból. Pukkai László a Kiút a megmaradásba című könyvének forrásanyagából nyújtott izgalmas válogatást, amelyben a mátyusföldi nemzetiségi oktatásügyjelenével és jövőjével foglalkozik. Tóth Szilvia, a tardoskeddi Szemerényi Károly Alapiskola igazgatója elmondta, négy éve rendeznek az iskolájukban kéthetente készség- és kreativitásfejlesztő foglalkozásokat a magyar és szlovák óvodákat látogató gyerekeknek. „Jelenleg 28 óvodás vesz részt a foglalkozásokon, öt gyerek szlovák nevelési nyelvű óvodából. Most mutatkoznak meg sokéves erőfeszítéseink első jelentős eredményei. Jövő szeptemberben 28-30 elsősünk lesz, holott az elmúlt években csupán 17-14-20 gyereket írattak magyar alapiskolába” - tette hozzá Tóth Szilvia. Glucharov Rozáha, az udvardi Majthényi Adolf Alapiskola igazgatónője elárulta, egy évtizede részt vesznek a Rákóczi Szövetség, a Szövetség a Közös Célokért beiratkozási programjában, nagy segítségükre van az iskola szülői közössége, Udvar- don a toborzást már a gyerek két- hároméves korában megkezdik, a szülőknek lehetőségük van a találkozókon beszélni a pedagógusokkal és pszichológusokkal. Nagycé- tényben az alapiskola kilencéves magyar tagozatán jelenleg 95 gyerektanul, 10-12-es létszámú osztályokban. Jaruska László szerint azonban a szlovák, 1-4 tagozatos tanintézménybe járó 15 gyereknek legalább a fele magyar iskolába kellene hogy járjon. Jelenleg öt magyar és hat szlovák elsős van a faluban. Nagycétényben elsősorban a vegyes házasságból születő gyerekek kerülnek szlovák iskolába. Ahol az egyik szülő szlovák alapiskolába járt, ott rendszerint az utódok sem kerülnek már magyar tan- intézménybe. Nagykéren közös igazgatás alatt működik az alapiskola magyar és szlovák tagozata, és az óvoda is. Az óvoda magyar csoportját 13 gyerek látogatja (a két szlovák csoportba ötven gyerek jár). Annak ebenére, hogy Nagykér lakosságának több mint 64 százaléka vallja magát magyarnak, a 252 alapiskolásból 185 szlovák nyelven tanul. „A magyar tanulók 1-3., 2-4., 5-6. összevont osztályokban és önálló 7,8., 9. osztályban tanulnak. Évente két diák megy el a felső tagozatból az érsekújvári nyolcéves Pázmány Péter Gimnáziumba. Sajnálom, hogy ez a szakmai nap nem az iskolánkban valósult meg. Jobb együttműködésre lenne szükség az iskola vezetése és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége között” - hangsúlyozta Helena Doj- éánová. „Ne mondjunk le senkiről. Meg kell szólítani azokat a szülőket is, akik szlovák óvodába íratták a gyerekeiket” - jegyezte meg Pukkai László. Glucharov Rozáha nem titkolta, a Pázmány Péter Alapítványtól kapott támogatás nagyot lendített a beiratkozási programon, és növelte annak a sikerességét. Zsillé Béla elmondta, a jövő évi támogatásról, annak feltételeiről januárig táján döntenek, (száz) Pukkai László tanár és történész előadását szülők, pedagógusok, önkormányzati képviselők kísérték figyelemmel a nagykéri fórumon (Csuport István felvétele) Tízzel kevesebben az iskolapadban A 2004-es év sikertörténetnek számít a nagykéri alapiskola magyar tagozatának történetében, az elmúlt évekhez képest ugyanis akkor háromszor több, összesen 15 gyerek ült be az első osztály padjaiba. Jelenleg csak 5 elsősük van, jövőre várhatóan még kevesebb, 4 lesz. Kottlík László már akkor felhívta a figyelmet néhány különös mutatóra. Az intézmény akkori 296 tanulója közül csak 84 tanult magyarul (ma már csak 67), tehát az anyanyelvén, magyarul már akkor is csak a gyerekek 28,4 százaléka végezte az iskolát, (száz)
