Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-06 / 255. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2007. november 6., kedd____________________________________ n. évfolyam 11. szám 15. oldal AGROSALÓN 2007 Önálló mezőgazdasági gépkiállítás Nyitrán Mákot termesztenek cukorrépa helyett A termelők keresik a cukorrépa helyettesítésére alkalmas növényeket 20154ol megszűnnek a tejkvóták A tagállamoknak 221 millió eurós illetékkel kell számolniuk a kvóták túllépéséért Október 30-tól november 30-ig adható be a kérvény Átalakítási támogatás cukorrépa-termesztőknek ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ 80 százalékos az ágazati támogatások szintje a jövő évi mezőgazdasági költségvetés tervezetében Meglesz a nyolcvan százalék Amint azt már az Agrárkörkép előző számában ismertettük, az Európai Unió Bizottsága további támogatási forrásokat kínált fel a közösség országaiban még tevé­kenykedő cukorrépa-termelők­nek, hogy ezzel is segítse az uniós cukorpiac meghirdetett reformjá­nak végrehajtását. Ennek lényege, hogy a működő cukorrépa terme­lők további pénzügyi támogatást kapnak, amennyiben önként le­mondanak cukorrépa-kvótájuk egy részéről. A szaktárca honlapján az Agrár­kifizetési Ügynökség (PPA) már közzétette azt a felhívást, amely­ben az idevonatkozó jogszabályok­ra és előírásokra hivatkozva meg­hirdeti a cukorrépatermesztők szá­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szakminisztérium tájékoztatá­sa szerint jövőre megváltozik az energianövények felvásárlási rend­szere a felvásárlók és az elsődleges feldolgozók számára. Mint ismere­tes, az eddigi rendszerben az ener­gianövények termelőinek szerző­dést kellett kötniük a termények felvásárlóival vagy az elsődleges feldolgozókkal, s csak ennek alap­ján voltak jogosultak az uniós tá­mogatásra. Ugyanakkor a felvásár­lóknak és az elsődleges feldolgo­zóknak a szerződésben lekötött mennyiség alapján biztosítékot kel­lett letétbe helyezniük. A szaktárca közleménye szerint jövőre az eddigi letéti biztosítékok ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Agrárkifizetési Ügynökség közleménye alapján október 29- től nálunk is igénylések nyújtha­tók be a sertéshús magántárolá­si támogatására, amely az unió­ban alkalmazható egyik piacszer­vezési módszer a kereslet-kíná­lati egyensúly helyreállítására. Ez a támogatási forma abban az esetben érvényesíthető, ha az egyes tagországokban az árjelen­tések szerint 103% alá csökken a sertéshús megszabott alapára (jelenleg ez az ár 1509,39 eu- ró/tonna). A magántárolás lényege, hogy a szerződésben megegyezett hús­mennyiséget (a minimális meny- nyiséget rendeletben szabják meg) a támogatás kérvényezője meghatározott ideig saját kocká­zatára és költségére elraktározza. A raktározott mennyiség a szerző­mára felkínált ún. átalakítási tá­mogatások iránti kérvények be­nyújtására vonatkozó feltételeket. A 2008/2009-es termelői idényre vonatkozó átalakítási támogatási kérvényeket (Žiadosť o reštruktu­ralizačnú pomoc) ez év október 30-tól november 30-ig fogadják az ügynökség 02/534 12 665-ös fax­számán, ahová csupán a kitöltött, PPA által kiadott formanyomtatvá­nyokat kell elfaxolni, amelyeket a beérkezés sorrendjében vesznek nyilvántartásba. A kérvény eredeti változatát a hozzá tartozó mellékletekkel együtt a fax elküldése után legfel­jebb 5 napon belül postázni kell az Agrárkifizetési Ügynökség központi címére. A benyújtott kérvényeket már nem lehet visz- szavonni. (mpsr) rendszerét az üzemeltetők jóvá­hagyásának rendszere váltja fel. Az Agrárkifizetési Ügynökség 2007. december 15-ig közzéteszi a jóváhagyott üzemeltetők (felvásár­lók és elsődleges feldolgozók) jegyzékét. Ebbe azok a felvásárlók és elsődleges feldolgozók kerülhet­nek bele, amelyek tevékenységü­ket az SZK területén végzik, s akik­kel az energianövényekre vonatko­zó kifizetések igénylői szerződést köthetnek. A felvásárlók és elsőd­leges feldolgozók számára a jóvá­hagyott üzemeltetői jegyzékbe va­ló besorolásra szóló felhívást szin­tén az Agrárkifizetési Ügynökség teszi közzé. A letétbe helyezett biztosítékok rendszere jövőre meg­szűnik. (sz) dés ideje alatt is a kérvényező tu­lajdonában marad, majd ennek letelte után azt a kérvényező saját maga értékesíti. A sertéshús magántárolási tá­mogatásáról szóló szerződések a PPA és olyan fizikai vagy jogi sze­mélyek között köthetők, amelyek legalább egy éve a húságazatban vállalkoznak, és az SZK területén vannak hivatalosan bejegyezve, egyúttal megfelelő raktárhelyisé­gekkel is rendelkeznek. A ma­gántárolási támogatás melynek minimális mennyisége 10 tonna illetve 15 tonna, csak olyan húsra folyósítható, ami olyan állatokból származik, amelyeket legalább 12 hónapig a közösség országaiban tartottak, s ezeket az állatokat legfeljebb 10 nappal a raktározás megkezdése előtt vágták le. Ter­mészetesen a raktározási feltéte­leknek meg kell felelniük az uniós követelményeknek is. (apa) A kormány által a parla­ment elé beterjesztett jövő évi költségvetési tervezet alapján 2008-ban az unióba való belépésünkkor elfoga­dott menetrend szerint a közösségi támogatások 80 százalékos szintjének meg­felelő, tehát a megengedett maximális nemzeti hozzájá­rulással számolhatnak a ha­zai ágazati termelők. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A közvetlen kifizetésekre jutó több mint 10 milliárd korona na­gyobbik részét, 6,29 milliárd koro­nát az EU költségvetése, a fennma­radó 3,8 milliárdot pedig a nemzeti büdzsé fedezi. Hozzá kell tenni, hogy az említett nemzeti hozzájá­rulás fedezését meglehetősen ke­mény feltételekhez köti, többek kö­zött 700 millió koronás megtakarí­tást, valamint 500 milliós vagyon­értékesítést irányoz elő a tárca szá­mára. Az állami segítségnyújtás ke­retében nyújtott támogatások for­rásainak biztosítása terén még szi­gorúbb és keményebb feltételeket szab a költségvetés. A tárca által benyújtott 1,2 milliárdos igénynek csak alig egyharmadára, 368 millió koronára van fedezet, s csak hal­vány a reménye annak, hogy ezt évközben sikerül növelni. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara nyilatko­zatban reagált az egyre többször hangoztatott véleményre, amely szerint az élelmiszerek árának je­lenlegi növekedését elsősorban a szlovákiai mezőgazdasági terme­lők által előállított termékek árá­nak növekedése okozza. Ebben is­mételten felhívta a figyelmet arra, hogy országunkban nem a hazai termelők, hanem a globaüzált pia­ci viszonyok határozzák meg döntő A több mint 29 milliárd koronás ágazati költségvetés vállalkozói szférába irányuló kiadásainak szintje a következő esztendőben csaknem eléri a 26 milliárd koro­nát. Ebből az összegből több mint 18 müliárdot az Európai Unió költségvetéséből származó támo­mértékben a mezőgazdasági ter­mékek árait is. A szlovákiai mező- gazdasági termelőknek nincs akko­ra erejük, hogy számottevően meg­változtassák azokat az árakat, ame­lyeken a gabonaféléket és az olaj­növényeket a külföldi, elsősorban szomszédos országok piacaikon ér­tékesítik. Egyúttal arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a vágóállatok fel- vásárlási árai már huzamosabb ideje nem fedezik még a termelé­si ráfordításokat sem, s ennek kö­vetkeztében az állattenyésztési gatások tesznek ki, ami csaknem hat milliárd koronával meghalad­ja az idei évre folyósított uniós forrásokat. Az említett 26 milliárd koroná­ból a nagyobbik részt a vidékfej­lesztési támogatások fedezésére kívánják fordítani. Erre a célra ágazat veszteséges. A termelők azonban itt is kiszolgáltatottak, mert a globális piaci viszonyok itt sem veszik figyelembe a szlováki­ai sajátosságokat. Be kell látni, hogy az agrárvállalkozók a ter­mékek közösségi piacokon való ér­tékesítésekor nemcsak pozitív, ha­nem negatív hatásokat is kényte­lenek elviselni, s mivel ezeket egyedül nem tudják megváltoztat­ni, a továbbiakban is tudatosíta­niuk kell. Az agrárkamara megle­pőnek és érthetetlennek találja azokat a megnyilatkozásokat is, több műit 14,3 milliárd koronát különítenek el. A közvetlen kifize­tésekre jutó több mint 10 milliárd korona mellett 1,175 milliárd ko­rona jut piacszervező intézkedé­sekre, az említett 368 millió pedig az állami segítségnyújtás kereté­ben kerül kifizetésre, (sz) amelyek az idei költségvetési ter­vezet ágazati támogatásra vonat­kozó részével összefüggésben lát­tak napvilágot. Ezek szerint az ál­lami támogatások emelésével az állami költségvetés tovább növeli az agrárvállalkozások bevételeit, miközben ezek a növekvő piaci áraknak köszönhetően már úgyis jelentős bevételekre tesznek szert. Ezzel összefüggésben hangsúlyoz­za a nyilatkozat, hogy az ágazat­ban nem minden termék ára nö­vekszik, csupán néhányé, nem be­szélve arról hogy a termésho­zamok az idei esztendőben elma­radtak a várttól. Néhol a termés- kiesésből származó hiányt még a megnövekedett értékesítési árak­kal sem tudták pótolni. Ezzel összefüggésben az agrár­kamara újra emlékeztetett az általa szorgalmazott elv, az élelmiszerek­ből való biztonságos önellátás fon­tosságára, és feltételeinek a bizto­sítására, amelyet pár évvel ezelőtt egyesek történelmi anakronizmus­nak neveztek. Az állami költségve­tés tervezetével kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a megnövekedett ráfordítások nagyobb részét az uniós közösségi forrásokból fog­ják fedezni (58%-ot), ugyanakkor a hazai költségvetési forrásokból az idei évhez viszonyítva 9%-kal kevesebb jut az ágazati költségve­tésbe. (sz) (Illusztrációs felvétel) Változik az energianövények felvásárlási rendszere Jövőre letét nélkül A hús a kérvényező tulajdonában marad Magántárolási támogatás sertéshúsra Az agrárkamara szerint az élelmiszerárak növekedését nem a hazai gabonapiac befolyásolja Az árakat nálunk is a globális piac szabályozza ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom