Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-06 / 255. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. Agrárkörkép 15 Önálló mezőgazdasági gépkiállítás Nyitrán - a gépforgalmazók által régen igényelt seregszemlét valósították meg az Agrokomplex pavilonjaiban AGROSALÓN 2007 Az Agroservis traktorai iránt szintén komoly érdeklődést tanúsítottak a látogatók Végre megvalósult a szlová­kiai mezőgazdasági gép­gyártók és -forgalmazók vá­gya. A nyitrai Agrokomplex kiállítási csarnokaiban az Agrosalón nevű mezőgaz­dasági gépkiállítás kereté­ben idén először önálló szakmai fórumon mutat­kozhattak be a mezőgazda- sági gépek iránt érdeklődő szakmai közönségnek. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az Agrokomplex országos mező- gazdasági kiállítás, ám jó néhány éve sem az időpont, sem a látogatói struktúra szempontjából nem felelt meg a gépforgalmazóknak. A gyár­tók és a kereskedők elsősorban a potenciális vevőkört célba véve sze­rettek volna olyan szakmai kiállítá­son bemutatkozni, amelyen a brünni Techagrához vagy egyéb neves mezőgép-kiállításokhoz ha­sonlóan kifejezetten szakmai rész­letességgel és az érdeklődő szak­emberek, felhasználók igényeire a helyszínen reagálva tudnak kap­csolatot létesíteni a meglévő és majdani partnereikkel. Az idei seregszemlén résztvevő több mint hetven kiállító vállalat egyes képviselőinek véleménye szerint az első évfolyam sikeresnek minősíthető. A több mint 13 ezer négyzetméternyi elfoglalt kiállítási területen a látogatók átfogó képet kaptak a hazai mezőgéppiac jelen­legi széleskörű kínálatáról, a szak­mai rendezvény kísérő programjai révén pedig tájékoztatást szerez­hettek az időszerű szakmai infor­mációkról, a gépek piaci bevezeté­sének feltételeiről, a hazai növény- termesztési géppark állapotáról, a technológiai rendszerek fejlesztési távlatairól, illetve a fejlesztési prog­ramokra használható európai pénzalapokról. A kiállítók között volt a komáro­mi Agroservis, amely a John Deere mezőgazdasági gépek forgalmazó­jaként ismert a hazai mezőgazda- sági termelők között. Peter Mihálek a cég kereskedelmi részlegének ve­zetője elégedett az első kiállítással. Mind a látogatók száma, és érdek­lődése, mind pedig a kiállításon lét­rejött üzleti kapcsolatfelvételi lehe­tőségek szempontjából. A felvonul­tatott gépek, gépsorok közül ki­emelte a 6330-as traktort, valamint a John Deere 9880i STS kombájnt, amely teljesen új megoldású axiális cséplő-elválasztó berendezése mi­att érdemel említést. Teljesítménye alapján a legjobbak közé sorolható, vágószélessége 7,6 m-től 9,15 m-ig teljed, tartálya 11 ezer literes. Első­sorban a nagyüzemekben és szol­gáltató vállalatokban való haszná­latra ajánlott. Úgyszintén sikeresnek és tanul­ságosnak minősítette a mezőgaz­dasági gépek seregszemléjét a nyitrai székhelyű Hriadeľ Kft. mar­keting részlegének vezetője Ács Blazsena. A Fendt traktorok szlová­kiai forgalmazásáról és a mezőgaz­dasági alkatrészek, berendezések széleskörű választékáról ismert cég ezen a kiállításon felvonultatott termékkínálatából elsősorban a ha­zai piacon egyre népszerűbbé váló 200-as géposztályú traktorokra hívta fel a figyelmet. Ez a traktor a kis- és közepes nagyságú gazdasá­gokban, szőlőben, gyümölcsösök­ben végzett munkára alkalmas, ugyanakkor a műszaki ellátottság tekintetében sem marad el na­gyobb és erősebb társaitól. Az emlí­tett traktorcsaládnak három válto­zata van: a felhasználástól függően a kifejezetten keskeny nyomtávú szőlőbe alkalmas V változat, a kö­zepes szélességű F és a széles nyomtávú, komlóba, gyümölcsös­be való P változat. A nagymegyeri Agritechnika fő­leg az állattenyésztésben alkal­mazható gépek és berendezések forgalmazójaként tette le a név­jegyét a hazai agrárvállalkozások asztalára. Ezen a seregszemlén a cég hagyományos termékkínálatá­ból az érdeklődők láthatták a trá­gyaszórót, a bálabontót, az etető kocsit, és kiállították a több mint 20 ezer literes hígtrágya tárcsás bedolgozására alkalmas Jeantü tartálykocsit is. Ez az uniós kör­nyezetvédelmi előírásoknak is megfelelő, hígtrágya szállítására és talajba való bedolgozására al­kalmas tartálykocsi tárcsás, kapás és csőfüggönyös változatban is kapható, az igények szerint turbó szívókarral is felszerelhető, ami a tartály feltöltését gyorsítja. Balázs László cégvezető szerint a kiállítás második napján tapasztalt érdek­lődés alapján akár Brünnben is képzelhette volna magát. Úgy véli, a kiállítás sikeres volt, s bízik ab­ban, hogy az idén tapasztalt kifeje­zetten szakmai légkört a későbbi évfolyamokban is sikerül megőriz­ni. Amint elmondta, noha érzékel­hető, hogy az érdeklődők egyelőre óvatosabbak, mivel nálunk hivata­losan késnek az uniós pályázatok kiírásai, amelyek alapján a mező- gazdasági gépekre a támogatások igényelhetők, de úgy tapasztalta, hogy azok az agrárvállalkozók, akik komolyan foglalkoznak a kér­déssel, már most fel vannak ké­szülve, hogy a pályázatok megjele­nésekor azonnal lépni tudjanak. A mezőgazdasági gépek mellett láthattunk egyéb, a mai idők köve­telményeinek megfelelő energia- takarékos, a hulladékokat hatéko­nyan kihasználó, energiacélú be­rendezéseket is. A besztercebá­nyai XConsulting cég például olyan lengyel szabadalmaztatott préselő eljárást mutatott be, amellyel a hulladéknak szánt, gyakran kinn a földeken elégetett szalmát, füvet, növényi szárma­radványt speciális eljárással tüze­lésre alkalmas briketté alakítja. Ez a barnaszén kalóriaértékének megfelelő fűtőértékkel rendelke­zik. A berendezés kis gazdaságok­ban segíthet megoldani az ener­giaszolgáltatás kérdését; kezelése egyszerű, különösebb feltételeket, irányítást nem igényel. Az idei seregszemlén tapasztalt bizakodó hangulat alapján joggal feltételezhető, hogy a szlovákiai mezőgazdasági géppiac önálló se­regszemléje létjogosultságot szer­zett magának a további, a tervek szerint kétéves időközökben meg­rendezésre kerülő bemutatók meg­tartására is. (Kép és szöveg: szil) Pontos adatok alapján szervezik a vetést, a növényvédelmet, a tápanyagellátást és a talajművelést - a környezetvédelmi szempontok is jóval nagyobb szerepet kapnak Új irányzatok a mezőgazdasági gépek fejlesztésében és gyártásában ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Miközben a hazai agrárvállalko­zások egy része még mindig a meg­lehetősen elavult gépparkkal és a felújítására fordítható pénzeszkö­zök hiányával, illetve az ebből faka­dó hátrányokkal küszködik, a fej­lett mezőgazdasággal rendelkező országokban a mezőgazdasági ter­melés immár kifejezetten célirá­nyosan, a precíziós elvek széleskö­rű alkalmazásával zajlik. A termelési folyamatokat már ebben az ágazatban is összehan­goltan, az ésszerűség és a gazdasá­gosság maximális figyelembe véte­lével szervezik. A bemenő költsé­gek folyamatos növekedése és az agrártermékek árszínvonalának stagnálása mellett ez nem is lehet másként. A szlovákiai mezőgazdaság nagyüzemi struktúrájából adódó­an a termelés koncentrációjának szintje akár 30 százalékkal na­gyobb gazdasági hatékonyságot hozhat a termelőknek, ha ésszerű­en használják ki az adott rend­szerben és a modem műszaki be­rendezésekben rejlő lehetőségeket, állítja Jozef Ďuďák a Nyitrai Mező- gazdasági egyetem tanára e témát érintő írásában, amelyet összefog­lalva ismertetünk. A jelenlegi mezőgazdasági gé­pek ugyanis már nemcsak az egyes termelési műveletek végrehajtásá­ban képesek magas színvonalú tel­jesítményre, hanem a hozzájuk szükséges információs háttérrel is rendelkeznek. Az új termelési gép- és technológiai rendszerek közös jellemzője, hogy működés közben már kihasználják azt a széleskörű információs háttért, amely a műve­lethez kapcsolódó - a talajjal, a parcellával, a rajta termesztett nö­vénnyel kapcsolatos-információkat is tartalmazza. Az ún. precíziós me­zőgazdasági termelés (Precision farming, precision agriculture) el­nevezés olyan termesztési rend­szert takar, amely a hagyományos termesztési módszerektől eltérően nem egységesen homogén egész­nek veszi az adott termőterület tu­lajdonságait, és ennek alapján álla­pítja meg például a tápanyagpótlás szintjét, hanem a pontos mérési és adatátviteli rendszerek révén be­gyűjtött adatok alapján testre sza­bottan határozza meg egy-egy par­cellán belül is a termesztett növény számára szükséges optimális felté­teleket. Ebben a rendszerben ilyen pontosított adatok alapján szerve­zik a növényállományok tápanyag­ellátását, a vetést, a növényvédel­met és a talajművelést is. Az ágazatba bemenő adatok struktúrájában is jelentős változá­sok történnek. A mezőgazdasági termelés biológiai jellege újra elő­térbe kerül, ez elsősorban a kiváló minőségű vetőmagokból termesz­tett nagyhozamú rezisztens fajták felhasználását jelenti. A mezőgaz­dasági termelésben a környezet- védelmi szempontok is jóval na­gyobb szerepet kapnak. Itt első­sorban azokra a technikákra és el­járásokra összpontosul a figyelem, amelyek az ún. vegyi készítmé­nyek kiváltására, ezek felhaszná­lásának csökkentésére alkalma­sak. A mezőgazdasági termelés gépesítésének szintje az ágazati termelés hatékonyságának zálo­ga. Itt elsősorban a nagyteljesít­ményű, kiváló minőséget biztosító gépek és berendezések alkalmazá­sa válik fontossá. Ugyanakkor to­vábbra sem elhanyagolható szem­pont a munkafolyamatok ésszerű­sítése, az emberi munka gépi erő­vel való kiváltása, amelynek sikere a munkaműveletek összehangolá­sában, összekapcsolásában és a precíziós rendszerek alkalmazásá­ban rejlik. A jelenlegi traktorok műszaki szintjét már az elektronika hatá­rozza meg. A fejlesztések iránya az egyes eddig különállóan szabályo­zott gépi alrendszerek (felfüggesz­tés, befecskendezés, sebességvál­tás) összehangolására, egy rend­szerbe való összekapcsolására irá­nyulnak. A traktorokban már meg­szokottá válnak a műholdas irányí­tó rendszerek révén vezérelt auto­matikus rendszerek, amelyek idő­járási vagy egyéb feltételektől füg­getlenül kihasználhatók. A GPS rendszerű helymeghatározó beren­dezések cm-es pontossággal dol­goznak, ami nagyban segíti a gé­pek hatékony kihasználását. A talajművelő rendszerek eseté­ben a fejlesztési irányzatok a ter­melési költségek csökkentésének és a talajvédelmi szempontok be­tartásának irányába mutatnak. A termelők többsége ma már teljesen komplett talajművelő rendszereket alkalmaz az egycélú gépek és be­rendezések helyett. A vetőgépek fejlesztésében a munkaszélesség bővítése és az ún. minimálisan művelt talajba való vetés lehetőségeinek bővítése a cél. A modem adatátvitel és a pontos érzékelők (szenzorok) révén a talaj tulajdonságaitól függően folyama­tosan szabályozható a kijuttatott vetőmagmennyiség. A legújabb szenzorok már képesek a vetőma­gok megszámolására is, így ponto­san beállítható az egységnyi terü­letre szükséges mennyiség. Az ágazat fejlesztésében fontos irányzat, hogy a termesztési tech­nológiákban fokozatosan egyre ki­sebb szerepet kapnak az ún. „ke­mény” vegyi anyagok, elsősorban a gyomirtásban és a tápanyagpótlás­ban csökken a felhasználásuk. Eh­hez nagyban hozzájárul az is, hogy ma már nagyon pontosan meg le­het határozni és meghatározott helyre célirányosan ki is lehet jut­tatni a szükséges hatóanyagokat. A permetező gépekben olyan fúvó- kák alkalmazása kerül előtérbe, amelyek kevésbé szólják szét a per­medét, így a takarékos alkalmazás mellett a szigorúbb környezetvé­delmi szempontoknak is megfelel­nek. A növényvédelem területén újra előtérbe kerülhet a mechani­kus talajművelő berendezések al­kalmazása is, főleg a széles sorközű növényállományokban. A műtrágyázásban a többkama­rás műtrágyaszórók elterjedésével számolnak, amelyek a növényzet tápanyagigénye alapján képesek megkeverni és kijuttatni a szüksé­ges adagot. Többek között már olyan berendezésekkel is el lehet látni ezeket, mint például az N- senzor, vagy a MimVeg N system, amely a növényállomány chlorofil- szintjét lézerrel méri, s ehhez viszo­nyítva számítja ki a szükséges ada­got. A gépek teljesítményében egy­értelműen tapasztalható irányzat a munkaszélesség növelése. Leg­markánsabban ez a takarmánybe- takarító-gépeknél érzékelhető. Ma már nem gond akár 9 m vágó­szélességű kaszát sem beszerezni. A munkaszélesség növelésével szorosan összefügg a gépek haté­kony kihasználásának kérdése. Ebben egyre nagyobb szerepet kap az elektronika és az adatátvi­tel pontossága, amely komoly se­gítséget nyújt a nagyteljesítmé­nyű gépek irányításában és haté­kony kihasználásában. A GPS rendszerű pontos műholdas ve­zérlés ma már szintén elterjedt a gépekben. A növénytermesztés hatékony­ságának növelése érdekében a mo­dern műszaki és technológiai meg­oldások alkalmazása kerül előtér­be, amelyek többek között lehető­vé teszik a munkaműveletek éssze­rű összevonását. E rendszerek el­terjedése terén viszont nálunk az ágazat adott pénzügyi helyzete mi­att még jelentős hiányosságok van­nak. Ugyanakkor az ún. minima- lizációs és talajkímélő technológi­ák alkalmazásában már itt is van­nak kézzelfogható, kedvezőnek nevezhető eredmények. Kevesebb a tapasztalat a precíziós termelési rendszerek alkalmazásában, amely további lehetőségeket kínál a termelési bemeneti költségek csökkentésére, (sz-ags) (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom