Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-06 / 255. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. Külföld 9 A polgári kormányzás visszaállítására, valamint a januári, demokratikus választásokra szólították fel a pakisztáni elnököt Musarraf a bírálatok kereszttüzében Iszlámábád/Rámalláh/Londo n. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a polgári kormányzás visszaállítására szólította fel tegnap Pervez Musarraf pakisztáni elnököt. Nagy-Britannia a Pakisztánnak szánt segély felülvizsgálatát, Hollandia pedig a felfüggesztését helyezte kilátásba. ÖSSZEFOGLALÓ A ciszjordániai Rámalláhban tartott sajtóértekezletén Rice szorgalmazta: Musarraf vesse le az egyenruhát, téljen vissza az alkotmányos útra, és tartsák meg a választásokat a dél-ázsiai országban. „Világosan akarok fogalmazni. Úgy véljük, Pakisztán számára a leghelyesebb, ha visszatér az alkotmányos útra, és választásokat tart.” Az USA elhalasztotta a Pakisztánnal e hétre tervezett védelmi együttműködési tárgyalásokat - jelentette be tegnap a Pentagon. A pekingi látogatáson tartózkodó Robert Gates amerikai védelmi miniszter A pakisztáni rendőrség tegnap is könnygázzal és gumibottal támadt a szükségállapot bevezetése ellen tiltakozójogászokra. Musarraf az alkotmányt is felfüggesztette. (Reuters-felvétel) aggasztóaknak nevezte az elmúlt napok pakisztáni eseményeit. „Mérlegeljük részvételünket a pakisztáni fejlesztési és más segélyprogramokban” - közölte Londonban Gordon Brown kormányfő szóvivője. Hozzátette: „Annak a megerősítését szeretnénk, hogy megtartják a januárra tervezett választásokat, továbbá a rendes demokratikus és alkotmányos folyamatok helyreállítását akaijuk.” Nagy-Britannia minden szinten kapcsolatban áll a pakisztáni kormányzattal, és „megvitatta a helyzetet más nagyhatalmakkal is”. Hollandia tegnap bejelentette, a szükségállapot bevezetése után felfüggesztette a Pakisztánnak nyújtott pénzügyi segélyt. „Ez egy tragikus államcsíny, amelyet határozottan ellenzünk, s amely veszélyezteti a demokráciát, a fejlődést és a lakosságot Pakisztánban” -jelentette ki Bert Koen- ders együttműködés-fejlesztési miniszter. Pervez Musarraf elnök a növekvő terrorizmus miatt rendelte el a szükségállapotot, ami utcai tüntetésekbe torkollott, kiváltva a legsúlyosabb válságot hatalomra kerülése, 1999 óta. A lépés megnövelte a bizonytalansági tényezőt az atomfegyverrel rendelkező országban. Az elnök tegnap Iszlámábádban, ahol több mint nyolcvan külföldi diplomatával találkozott, cáfolni kényszerült azokat a híreszteléseket, amelyek szerint házi őrizetben tartanák. Tegnap délutáni rendőrségi adatok szerint 1500 embert, közöttük ügyvédeket, bírákat, politikai pártok vezetőit és aktivistáit vették őrizetbe vagy helyezték házi őrizetbe a szükségállapot szombati kihirdetése óta. Házi őrizetben tartanak több bírát, miután elutasították a szükségállapotot. Közöttük van Iftikar Csaudri, a legfelsőbb búróság elnöke is, aki a Musarraffal szembeni ellenállás jelképe lett, miután márciusban már távozni kényszerült erről a posztról. A legfelsőbb bíróság később - Musarraffal dacolva - visszahelyezte őt tisztségébe. A bíróságnak tegnap kellett volna összeülnie, hogy megvitassa: Musarraf újraválasztható volt-e elnöknek, miközben a hadsereg főparancsnoka maradt. Egyébként az elnök az alkotmányt is felfüggesztette. (MTI, s, ú) Tusk hamarosan megbízást kap az államfőtől Lemondott a kormány Bukarest a románok elleni atrocitások megakadályozását kéri Rómától Olasz-román diplomáciai válság ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő tegnap benyújtotta kormánya lemondását Lech Kaczynski államfőnek. A Kaczynski fivérek nevével fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) vereséget szenvedett az október 21-i előrehozott választáson, amelyből a liberális Polgári Platform (PO) került ki győztesen. „Kormányunk emelt fővel fejezheti be feladatát: jó a gazdaság helyzete, az elmúlt két évben megerősödött Lengyelország pozíciója az EU-n belül” - mondta a leköszönő miniszterelnök 30 perces beszédében, amelyben rövid összegzést adott kormánya eredményeiről a gazdaság, a bel- és külpolitika terén. Lech Kaczynski megbízta ikertestvérét azzal, hogy az új kormányfő kinevezéséig ügyvezetőként irányítsa a kormány munkáját. Az államfő a hét vége előtt Donald Tuskot, a PO vezetőjét fogja megbízni az új kormány megalakításával - közölte nem sokkal korábban tartott sajtóértekezletén Michal Kaminski elnöki főtanácsadó, hozzátéve: az elnök ma fogadja Tuskot és más pártvezetőket. A lengyel médiában olyan spekulációk jelentek meg, hogy Kaczynski elnök - miután nem gratulált Tusknak a választási győzelemhez, és nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen az eredménnyel - esetleg nem lesz hajlandó kinevezni kormányfőnek a PO elnökét. Ezzel ugyan nem tudja megakadályozni, hogy Tusk kerüljön a kabinet élére, de a kormányalakítást hetekkel késleltetheti. Kinevezése után Tusknak két hét áll rendelkezésére, hogy megalakítsa kormányát, és bizalmat kapjon a törvényhozásban. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest/Róma. Élesen elítélte az olaszországi románok elleni erőszakos cselekményeket és az emberi jogaikat sértő megnyilat- kozásokat Traian Basescu román államfő. A kormány pedig az atrocitások megakadályozását kérte az olasz hatóságoktól. Romániában tegnap is ez uralta a híradásokat, különösen azután, hogy Itáliában fellángolt a ro- mánellenesség. A kiváltó ok az volt, hogy Róma egyik külvárosában, ahol sok román bevándorló él, megerőszakoltak és bántalmaztak egy 47 éves asszonyt, aki később belehalt sérüléseibe. A bűntett elkövetésével egy 24 éves MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Belgrad olyasfajta széles körű autonómiát képzel el Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként Kínán belül. Ezt fejtették ki a szerb vezetők az albán félnek a tegnap délutáni, közvetlen tárgyalásokon Bécsben. Az APA osztrák hírügynökségnek kiszivárogtatott beszédében Borisz Tadics szerb elnök román férfit gyanúsítanak. Az olasz közvélemény haragja napról napra növekszik, az olaszországi románok egyesületét is megfenyegették. Eközben az új olaszországi kormányrendelet alapján - amely a helyi rendőrprefektusoknak szabad kezet ad a veszélyesnek ítélt uniós állampolgárok kitoloncolására - már meg is történtek az első kiutasítások. Calin Popescu Tariceanu kabinetje tegnap azért ült össze, hogy orvosolja a helyzetet. A kormány igazságügyi, konzuli és rendfenntartói szinten is együttműködést szorgalmaz az olasz hatóságokkal. Ennek keretében már küldött rendőri szakértőket Olaszországba, de azt tervezi, hogy román azt mondta, a hongkongi modell alkalmazása elősegítené a térségbeli stabilitás és az európai integráció erősítését. Szerinte a kiút kijelölésénél három kihívással kell megbirkózni: ki kell elégíteni a Koszovóban élők vágyait; szavatolni kell a szuverenitás védelmét a nemzetközi jogrend keretében; hozzá kell járulni a regionális és geostratégiai stabilitáshoz. Megismételte azt a szerb álláspontot, rendőröket is odautaztat. Ez utóbbiak olasz kollégáikkal együtt az utcán próbálják felmérni az ottani állapotokat. A románok védelmére kidolgozandó intézkedéscsomag keretében Bukarest konzuli és jogi segítséget készül nyújtani a kiutasítandó román állampolgároknak, és szociális jellegű lépéseket is hozni kíván. Romano Prodi olasz kormányfő az II Messaggero tegnapi számában megjelent nyűt levelében azt írta, a közbiztonságot fenyegető uniós állampolgárok kitoloncolására vonatkozó dekrétum igazságos, de kötelezettségekkel is jár a hatóságok számára. „Szükség van szabályokra, de nem xenofób túlkapásokra.” (MTI, ú) amely szerint a konfliktus megoldásához a legfőbb eszközt a BT 1244-es számú, Szerbia szuverenitását és területi épségét megerősítő, Koszovónak kiterjedt autonómiát küátásba helyező határozata nyújtja. Vojiszlav Kostunica kormányfő ugyancsak Hongkong státusával vetette egybe azt az autonómiát, amelyet Belgrad ajánl a déli tartománynak. Albán részről egyelőre nem nyilatkoztak. Egyelőre nem reagáltak az albánok a szerb küldöttség legújabb javaslatára Hongkongi modell Koszovóban? Tusk véget vet az iraki küldetésnek Varsó. Donald Tusk megerősítette, hogy majdani kormánya jövőre véget vet országa iraki küldetésének, „legalábbis annak jelenlegi formájában”. Tusk erről a Gazeta Wyborczának nyilatkozott. Hangsúlyozta: számára fontos, hogy az USA elismerje a lengyel liberálisok választási győzelmét. A liberálisok egyebek között annak kinyilvánításával arattak diadalt, hogy 2008-ban le kívánják zárni az iraki küldetést. Varsó jelenleg 900 katonát állomásoztat Irakban. Jaroslaw Kaczynski a kampányban határozottan védelmébe vette az iraki küldetést, (m) Berlin szerint túl lassúak a török reformok Közös elnökjelöltet állítanak a vajdasági magyarok Belpolitikai taktikázás Német nem Ankarának MTI-HÍR Berlin. Németország továbbra is ellenzi Törökország uniós tagságát. Ezt tegnap erősítették meg berlini kormányforrások, amelyek szerint noha a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával mindenképp folytatni kell, a teljes jogú tagság nem jöhet szóba. Berlin már korábban különleges partneri viszonyt javasolt Törökország számára a teljes jogú tagság helyett. Az újabb állásfoglalás egy nappal azelőtt látott napvilágot, hogy az EB jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások állásával, illetve Ankara felkészültségével foglalkozó jelentését. A német nagykoalíción belül elsősorban a konzervatív pártok ellenzik a török csatlakozást, míg a szociáldemokraták inkább támogatják. Az unió által szükségesnek tartott ankarai reformok végrehajtásának ütemével Berlin nem elégedett. Valószínűleg ezt erősíti meg az EB újabb jelentése'is, utalva a politikai reformok lassúságára, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a hadsereg polgári ellenőrzésére, továbbá a nem muzulmán vallási közösségek jogainak biztosítására. MTI-HÍR Belgrad. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltet állít a szerbiai elnökválasztásra, s az illető a négy délvidéki magyar párt közös jelöltjeként indul. Ezt tegnap közölte Pásztor Bálint képviselő, a VMSZ Tanácsának tagja. A szerb parlament nemzeti kisebbségi képviselőcsoportjának vezetője elmondta, Borisz Tadics elnök, aki várhatóan a demokratikusnak minősített szerb erők jelöltjeként indul majd a választáson, nem veheti eleve adottnak a magyarok támogatását. „Elmúltak azok az idők, amikor biankó támogatást adtunk valamely jelöltnek.” Szerinte Tadicsnak nem elég ígérgetnie, tennie is kell a magyarok égető gondjainak megoldásáért. A szerb elnökválasztás időpontja egyelőre Koszovó s a vele kapcsolatos belpolitikai taktikázás túsza. A kormánypártok a múlt hét végén olyan megállapodást kötöttek, hogy a koszovói közvetítők jelentésének megszületése, tehát december 10-e után írják ki a választásokat, azzal a feltétellel, hogy „Koszovó miatt nem kerül veszélybe Szerbia területi épsége”. Izraeli-palesztin viszony Rice túlzott optimizmusa Rátnalláh. Az amerikai külügyminiszter a Közel-Kelet-kon- ferencia előkészítése jegyében Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt tegnap Rámalláhban. Condoleezza Rice sajtóértekezletén úgy fogalmazott: bízik abban, a novemberre az USA-ba tervezett értekezlet kiindulópontja lesz olyan tárgyalásoknak, amelyek „őszinte reményei szerint” még a Bush-kormányzat fennmaradó hivatali idejében elérik céljukat, azaz megállapodásra jutnak a békéről. (MTI) RÖVIDEN ____ Forródrótot létesítenek Peking. Az USA és Kína közti kapcsolatok javítása jegyében forródrótot létesítenek a két ország hadserege között. Ezt tegnap jelentette be Robert Gates amerikai védelmi miniszter a kínai kollégájával, Cao Kang-csu- annal folytatott megbeszélése után Pekingben. Gates említést tett a „kínai katonai korszerűsítés körüli bizonytalanságokról” is. (MTI) Bezárhatják Guantánamót Washington. Tizenegy rabot szállítottak el a guan- tánamói amerikai támaszponton létesített fogolytáborból vasárnap. Közülük nyolcat Afganisztán, hármat pedig Jordánia felé indítottak útnak. így 320-ra apadt a Guantánamón őrzött terroristagyanús fogva tartottak száma. Amerikai sajtóhírek szerint Washington fontolóra vette a tábor felszámolását, és azt, hogy a rabokat a továbbiakban az USA-ban fogják őrizni. (MTI) Dél-koreai kivonulás Szöul. Dél-Korea kivonja kontingensét Afganisztánból. Szöuli védelmi minisztériumi források szerint a december 19-én esedékes elnökválasztás előtt, várhatóan december 14-ig elhagyja Afganisztánt a távol-keleti ország mind a 210 katonája. A 23 dél-koreai állampolgárt elrabló fanatikus afganisztáni tálibok a nyáron, a foglyok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon ezt is feltételként szabták túszaik életéért cserébe. (MTI) Újabb háború törhet ki Nairobi. Heteken belül újabb háború törhet ki Afrika szarván, az egymással határvitában álló Etiópia és Eritrea között, ha a nemzetközi közösség nem fékezi meg őket. Erre tegnap figyelmeztettek a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) befolyásos szakértői. A világ legszegényebb országai közé tartozó két afrikai állam a határvita miatt 1998 és 2000 között már vívott egy háborút, a- mely 70 ezer halálos áldozattal és rendkívül sok szenvedéssel járt számukra. (MTI) Halálra ítélt al-Kaida-tag Atnmán. Kötél általi halálra ítélte egy ammáni katonai bíróság az al-Kaida egyik jordániai tagját, mert szerepet játszott az arab ország bagdadi nagykövetsége ellen négy évvel ezelőtt elkövetett véres merényletben. A támadásnak, amelyet gépkocsiba rejtett pokolgéppel hajtottak végre 2003 augusztusában, 14 halálos és 40-nél több sebesült áldozata volt. Moamar al-Dzsagbírt Irakban fogták el, és kiadták szülőhazájának, ahol 2005-ben eljárás indult ellene. (MTI)
