Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-06 / 255. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. www.ujszo.com Rangos fesztiválokon díjazott mozgóképeket láthat a közönség Pozsonyban november 8. és 12. között Hódító úton a kortárs török film RÖVIDEN Kiosztották a francia irodalmi díjakat Párizs. Gilles Leroy .Alabama Song” című regénye kapta idén a legtekintélyesebb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat - jelentette be tegnap a zsűri a párizsi Drouant étteremben. A Mercure de France kiadó gondozásában megjelent mű Francis Scott Fitzgerald amerikai író feleségének tragikus sorsát egyes szám első személyben meséli el. A hagyományoknak megfelelően a Goncourt-ral egy időben osztották ki a Renaudot-díjat, amelyet Daniel Pennac „Chagrin d'école” (Iskolai bánat) című regényének ítéltek. (MTI) Színre került a Sorstalanság Párizs. Kertész Imre Sorstalanság című műve ihlette a Tempus Fugit német-francia társulat első előadását, amelyet az Első lépések című francia színházi fesztiválon mutattak be a Théatre du So- leil-ben. A darab a Raconte-moi (Meséld el nekem!) címet viseli, a rendező, Carolina Pecheny-Durozier eredetileg színésznő, korábban hat évig játszott a Théatre du Soleil-ben, orosz-lengyel zsidó családból származik. A fiatal művésznőt a Sorstalanságban két dolog ragadta meg. Az egyik a narrátor szemszöge, amelyet az előadás is megtartott, a másik a regény képszerűsége, ennek elemeit is igyekezett átültetni, (no) Megjelent Woody Allen új kötete Merő anarchia Unoka és nagyapa Az apám és a fiam című filmben (Képarchívum MT1-JELENTÉS New York. Woody Allen legújabb könyvében, amelynek címe Merő anarchia (Mere Anarchy), a tudományról szóló híreket veszi ironikus kritikai vizsgálat alá. „Pénteken felébredtem, és mivel a világegyetem tágul, a szokásosnál több időmbe telt, míg megtaláltam a köntösömet... A Big Bang, a fekete lyukak és a globális felmelegedés minden kedden megjelenik a The New York Times tudományos rovatában és ennek köszönhetően az általános relativitáselmélet és kvantummechanika megértésében elértem az einsteini csúcsot, pontosabban Einstein Moomjy-ét, a szőnyegkereskedőét” - elmélkedik az amerikai író-rendező az új könyv 25 elbeszélésének egyikében. A Merő anarchia ugyanabban a hangnemben foglalkozik a bennünket körülvevő világjelenségeivel, mint Woody Allen korábbi írásaiban, a Tollak nélkül vagy a Hogyan végezzünk egyszer s mindenkorra a kultúrával? című kötetekben. A szöveg itt is tele van a filmekből is jól ismert megjegyzésekkel, tréfákkal, szójátékokkal, amelyek ugyan felületesnek tűnhetnek, de valójában egy finom megfigyelőképesség eredményeképpen megfogalmazott, a lényeget feltáró kritikák. Pozsony. A szlovák főváros általában az év végére tartogatja filmes csemegéit. Nemrég zajlottak a latin filmnapok, s közelegnek az úgy látszik, most már hagyománnyá váló orosz filmnapok. Kicsúcsosodás- ként december első hetében zajlik majd a 9. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál. A héten pedig a kortárs török filmből szemezgető fesztivált tartanak a Palace Cinemas vetítőtermeiben. TALLÓSI BÉLA Fehér holló mifelénk a török film. Nem véletlen, hogy a török filmtörténetből is meglehetősen keveset ismerünk. Pedig a fehér félhold országában már a 19. század kilencvenes éveiben megjelent a mozgókép mint új művészeti műfaj. Igaz, a saját produkció csak a 20. század elejére datálódik, miután 1914-ben leforgatták az első török filmet. Az, hogy 1990-ben Törökország az Eurimages tagja lett, nagyot lendített azon, hogy filmkultúrája nemzetközi fórumokon is prezentálva legyen, s elismerést szerezzen. Törökország bekapcsolódását az európai film vérkeringésébe az is jelzi, hogy Nuri Bilge Ceylan Messze című munkája Cannes-ban megkapta a zsűri nagydíját. Újabb, már francia koprodukcióban készült opusát, a 2006-os Iklimler című drámát pedig a nemzetközi filmkritikusok elismerése, a FIPRESCI-díj fémjelzi. Mindkét alkotással, amelyeknek hosszú, intim kamarajelenetei vannak hangulatos lakásokban, belső terekben, eljutunk Törökország különböző helyszíneire, lenyűgöző tájaira is, miközben megromlott emberi - rokoni, szerelmi - kapcsolatok megmentésére tett erőltetett kísérleteknek lehetünk tanúi. Nuri Bilge Ceylan e feszült légkörű munkáit az előző években a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál közönsége is láthatta. Azért is lényeges hangsúlyozni, hogy az Iklimler francia támogatással jött létre, mert a török filmkultúráról két olyan török rendezőtől kaphattunk képet eddig, akik az egyetemes európai filmélet jeles képviselői, ám mindkettő külföldön alkot. Az Olaszországban dolgozó Ferzan Özpetek nevét a Törökfürdő című filmmel ismertük meg. Kameráját követve egy fiatal olasz férfi, Francesco nyomába szegődve járhatjuk be Isztambult. Francesco egy törökfürdőt örököl a Boszporusz partján, ahova az örökség ürügyén főképpen azért utazik el, hogy megromlott házassága sebeit gyógyítgassa. Elvarázsolja őt a más életstílus és egy fiú, aki gyengéd érzelmekkel tör be Francesco bús magányába. Özpetek finom érzékiséggel teli, lassan alászálló, meditativ ködből kiboruló alkotása az Antalyai Filmfesztiválon 1997-ben elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó díjat. Következő munkája, a Tudatlan tündérek, amely egy elhunyt férfi felesége és fiúszeretője találkozásának és egymás elfogadásának mozgalmas krónikája, Arany Medve-közeibe került, de a jelölést nem sikerült díjra váltania. Özpetek mozijaiban feltűnnek a török kivándorlók, fő képviselőjük állandó színésznője, a bombasztikus energiákat sugárzó Serra Yil- maz. A török kultúrát is átmentette olasz vászonra Özpetek gyönyörűen fényképezett, színvilággal pompázó filmjével, Az utolsó háremmel. Keményebb, mondhatni kőkemény filmeket forgat a török bevándorlók helyzetéről a német Fa- ,tih Akin. Nem csupán egyének, hanem az eltérő kultúrák együttélésének német-török kórképét fogalmazza meg komor-tragikus mozgóképes eszközökkel a számtalan rangos díjat (köztük az Európai Filmakadémia legjobb rendezőnek járó elismerését) begyűjtött Fallal szemben című mozgóképével. Át a hídon - Isztambul hangjai című dokumentumfilmjével pedig azt kutatja, merre tart az Európa és Ázsia mezsgyéjén húzódó, balkáni, földközi-tengeri térségi, közel-keleti és kaukázusi gyökerekből építkező Törökország a zene tükrében. A november 8-ától 12-éig tartó kortárs török filmek fesztiváljának programjába azonban nem az ő mozgóképeik szerepelnek: hanem török műhelyekben készült produkciók. Nyitófilmként a fentebb említett Nuri Bilge Ceylan Iklimler című munkája, amely kiérdemelte az év legjobb török filmje kitüntetést. Yilmaz Erdogan Rendezett ügyek című produkciójával Isztambul egzotikus üzletsorait varázsolja elénk, de ebben a világban a főszerepet is eljátszó rendező a periférián élő kisemberek sorsára fókuszál. Cagan Irmák Az apám és a fiam című mozija politikai indíttatású, hiszen a gyerekfószereplő, Deniz az 1980-as politikai fordulat során vesztette el édesanyját. Ám aztán nagyon emberi történetté formálódik a film: arra figyel, miként próbálja megváltoztatni a nagyapához került unoka az apja és nagyapja közti megromlott viszonyt. Áz apám és a fiam azáltal, hogy több mint 3 és fél millióan látták Törökországban, minden idők legnépszerűbb török filmjévé minősült. Yüksel Aksu Fagylaltot tessék! című komédiájával az olasz Biciklitolvajok török változatát alkotta meg. Muharrem Gül- mez és Siri Süreyya közös produkciójukkal, A nemzetközivel hasonló húrokat pengetnek, mint Fatih Akin dokumentuma, csak náluk fiktív történet meséli el az 1982-es kormányrendelet következményét: mi történik, ha a törvény által nem engedélyezett zenét kezdenek játszani egy kisvárosi klubban? Á film alkotói munkájukért az ankarai és az isztambuli film" fesztiválon is előkelő díjakat vehettek át. LITERA TÚRA - PROGRAM A Szlovákiai Magyar írók Társasága első alkalommal rendezi meg Litera-túra című rendezvénysorozatát. Az első állomása 2007. november 7-én (szerda) Kassán lesz. 18.00 Közös író-olvasó találkozó Helyszín: Thália Színház Márai Stúdió (Timonova 3.) Résztvevők: Gyüre Lajos pedagógus, író (Kassa), Csicsay Alajos pedagógus, író (Párkány), Juhász Katalin költő, szerkesztő (Kassa), Balázs F. Attila költő, író, kiadóvezető (Pozsony), György Norbert író (Fülek), Hajtman Béla pedagógus, író (Baracska) Moderátor: Havasi Péter A Szlovákiai Magyar írók Társasága minden kedves jelenlévőt szeretettel vár az esti fogadáson. November 8. (csütörtök) 10.00 Rendhagyó irodalomórák a kassai magyar iskolákban Csicsay Alajos, Hajtman Béla - Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola Juhász Katalin, György Norbert - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Gyüre Lajos, Balázs F. Attila - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola A rendezvénysorozat második állomása november 8-án (csütörtök) Bodrogközben lesz. 18.30 író-olvasó találkozó Gyüre Lajos, Juhász Katalin Nagykapos, Magyar Közösségi Ház Csicsay Alajos, Balázs F. Attila - Nagytárkány, Kultúrház György Norbert, Hajtman Béla-Perbenyik November 9. (péntek) Rendhagyó irodalomórák 9.15 Királyhelmec- Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium: Csicsay A., Hajtman B., Juhász K. , György N., Balázs F., Gyüre L. , 12.15 Nagykapos - Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium: Csicsay A., Hajtman B., Juhász K. , György N., Balázs F., Gyüre L. , 18.30 Közös író-olvasó találkozó a Királyhelmeci Városi Művelődési Központban Moderátor: Leczo Zoltán A Szlovákiai Magyar írók Társasága minden kedves jelenlévőt szeretettel vár az esti fogadáson. Emléktöredékek címmel Szűcs Jenő fotográfus kiállításának megnyitója lesz november 9-én, pénteken 17 órakor Komáromban, az „átnevezett" Duna Mente Múzeuma Zichy-palotabeli kiállítótermében. A kiállítást Dolán György képzőművész nyitja meg, közreműködik Sámsonná Komár Gizella és a Pengő együttes. Yasmina Reza új színműve az Aréna Színházban Az öldöklés istene S1TA-HÍR Pozsony. Az Aréna Színház a világ azon színházai közé tartozik, amely az elsők között mutatja be Yasmina Reza új színművét. Áz öldöklés istene című darab premierje november 8-án, csütörtökön 19 órakor lesz - közölte Juraj Kukura, a színház igazgatója. A darabot először 2006 decemberében, Zürichben mutatták be, s a kritika az év előadásának nevezte. Ezt követően a színművet vezető német színházak, a bécsi Burgtheater, valamint a pozsonyi Aréna Színház is a tervezett bemutatói közé sorolta. Az előadás főszereplője két „büszke európai” házaspár, akiknek a gyerekei összeverekednek. A szülők összejönnek, hogy tisztázzák a helyzetet, ám a párbeszéd fokozatosan kiéleződik közöttük. A színmű az agresszión kívül alapvető társadalmi-politikai problémákkal foglalkozik. A cselekmény a férfi és a nő viszonyát boncolgatja, amely az együttélés egy bizonyos pontján válságba jut. Mo- dellhelyzeteket mütat fel a darab, azt a szituációt, amikor a partnerek már egymás idegeire mennek, mert már mindent tudnak egymásról, mondta a rendező, Soňa Ferjancová. Áz előadásban négy különböző Yasmina Reza (Képarchívum) színház színésze találkozik az Aréna színpadán: Oľga Belešová a GUnaGU, Richard Stanke a Szlo-' vák Nemzeti Színház, Anna Šišková az Astorka, Martin Homákpedig a turócszentmártoni színház tagja. A 48 éves, magyar anya és orosz-iráni származású apa gyermekeként Párizsban született Yasmina Reza napjaink legtöbbet játszott színházi szerzője. Darabjai több nézőt vonzanak a színházba, mint a színházi óriásoknak számító Shakespeare vagy Moliére legnépszerűbb művei. Reza minden egyes új színművét a világ harminc országában várják türelmetlenül a fordítók. A francia írónő kegyetlen és szkeptikus, ám ugyanakkor rendkívül szellemes is.
