Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-06 / 255. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ AMERIKAI SAJTÓ Az amerikaiak túlnyomó több­sége irányváltást vár a2008-as választások után - derült ki az ABC televízió legfrissebb fel­méréséből. Egy évvel a jövő novemberi elnökválasztás előtt a közvélemény leginkább a népszerűtlen iraki háború, a gazdaság lehangoló állapota, valamint a kiábrándító wa­shingtoni politikai légkör mi­att kíván új vezetőt a Fehér Házba. Az ABC és The Wa­shington Post közös kutatásá­nak eredménye szerint a meg­kérdezettek 24 százaléka érzi úgy, hogy az ország helyes irányba halad. A válaszolók háromnegyede borúlátó, új célokról és tervekről akar hal­lani Bush elnök távozása után. Az ellenzéki Demokrata Párt szavazóinak döntő hányada új elnöki politikára vágyik, a függetlenek 75 százaléka is így érez, és már a republikánusok fele is kiábrándult Bush el­nökből. A közvélemény nega­tív ítéletében a legnagyobb szerepet az „értelmetlen” iraki háború játssza, és egyre töb­ben vélik úgy, hogy a gazdaság leszálló ágba került. Tízből ha­tan nem látják célját az iraki katonai műveleteknek, és a vá­laszadók csaknem kétharma­da szerint gyengélkedik az amerikai gazdaság. Tízből he­ten félnek attól, hogy jövőre recesszió következik be. A közvélemény-kutatás szerint az elnökségre pályázó politi­kusok közül országos szinten egyik sem élvez 51 százalék fe­letti támogatottságot. Hillary Clinton szenátor egyértelmű­en vezeti a demokrata aspi­ránsok táborát, a republiká­nus RudolphGiulianivoltNew York-i polgármesterrel vagy John McCain szenátorral szemben azonban csekély az előnye. A lakosság 35 százalé­ka makacs ellenszenvet táplál Clintonnal szemben, a szemé­lyét elutasítók tábora minden más pályázóénál nagyobb. A kormányzó republikánusok támogatottsága 1998 óta a legalacsonyabb szinten van. Az ország politikai megosz­tottságára jellemző, hogy a la­kosság 40 százaléka mégis azt látná a legszívesebben, ha 2008-ban újra a Republikánus Párt szerezné mega hatalmat. 66*2 Új rovattal bővült Vélemény­oldalunk. Aktuális gazdasági, politikai, közéleti témákat ve­tünk fel, melyekre sms-ben küldhetik válaszukat. Az utóbbi időben az MKP po­litikusai a nyilvánosság előtt is elmondják egymásról nem éppen kedvező véleményü­ket. Ez azt jelzi, hogy nyitot­tabbá vált az MKP vagy azt, már nem olyan egységes? A feleletet a következő for­mában küldjék: UJSZOCköz)válasz(köz)név, telefonszám. Az sms-t a 6662-es telefon­számra küldhetik a T-Mobile vagy az Orange hálózatból. Az sms ára 3,- korona áfával.- Közeleg a tél, egyre hidegebb van. Remélem, a magyar-szlovák kapcsolatok nem fagynak be. (Peter Gossónyi karikatúrája) Egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjaskorű lakost Nem baloldal, balfék! Egy évvel ezelőtt minden elemző azt leste, mennyit mer Robert Fico nemzeti­balos kormánya beváltani a választási ígéretekből. Miután világossá vált, hogy a retorika egy dolog, más dolog a valóság, a pénz­piacok megnyugodtak, a választópolgárok tovább imádták (imádják) a sze­gények és dolgos kis­pénzűek virtuális vezérét. LOVÁSZ ATTILA A baj viszont nem váratott soká­ig magára - a Fico-kabinet, akár tetszik, akár nem, nekifogott a Dzurinda-kormányok által létre­hozott intézmények leszerelésé­nek. S mmd az egészségbiztosí­tók, mind a nyugdíjbiztosítás ese­tében is nyugodtan (de nem nyu­godt lélekkel) kimondhatjuk: a kormány döntései alapvetően a je­lenlegi kormányzat szavazóbázisa számára előnytelenek. Mi több, a kormány egyszerűen kiszúr a vá­lasztóival. A nyugdíjrendszerek bismarcki megfogalmazásának ideje lejárt. A szolidáris, kirovó- elosztó rendszerek - amelyekben a jelenlegi gazdaságilag aktív ré­tegek tartják el a nyugdíjaskorú lakosságot - a csőd felé haladnak még a szlováknál lényegesen na­gyobb teljesítőképességű gazda­ságokban is. Egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjaskorú lakost, még ha so­kan a lakosság egészségi állapo­tának romlásáról papolnak is. Eb­ből a zsákutcából több módon le­het kifarolni. Lehet nyugdíjjáru- lékot emelni, felső határ a csilla­gos ég. Lehet tovább emelni a nyugdíjkorhatárt, felső határ le­het akár az átlagos életkor. S lehet tőkésített alapon létrehozni olyan nyugdíjrendszereket, amelyek alapvetően a nyugdíjbiztosított egyén leendő nyugdíját alapozzák meg takarékossággal és tőkeérté­kesítéssel. Ezt a harmadik utat alapozta meg a második Dzurin- da-kabinet és erre különítette el az energetika privatizációjából befolyt müliárdokat. Ficoék egy ilyen, hosszú távú rendszer elején változtatnak a szabályozáson, ve­szélyeztetve a lakosság megtaka­rításait és a privatizációs bevéte­leket. Mert arra nem gondolnak, mi lesz húsz, harminc év múlva. Tehát: politikusok, akik egy, ma­ximum két választási időszaknál tovább nem látnak, eleszik gyer­mekeik jövőjét és arról, hogy ál­lamférfiként viselkedjenek, máris lemondhatunk. A nyugdíjbiztosítás úgynevezett második pillérének felrúgása a munkavállalói réteg és a szegé­nyek jövőjét veszélyezteti. Az egészségbiztosításhoz hasonlóan a gazdag embernek édes mindegy, milyen a biztosítási rendszer, kö­szöni szépen, nem szorul nyugdíj­ra, a vagyona eltartja. De a mun­kából élők hada számára minden destruktív lépés egy jövőbeni ki­adást, jövőbeni kilátástalanságot, jövőbeni legatyásodást okoz. A kormány legutóbbi két dönté­se (egészségbiztosítók, második nyugdíjpillér) semmi mást nem igazol, mint azt, hogy a Fico-kabi­net nem szolidáris, nem a szegé­nyeket védi, és távolról sem balol­dali. Ez a kormány egyszerűen fe­lelőtlen, vagy balfék. A felelőtlen­ség pedig nem politológiai kategó­ria. Egyszerűen csak ok arra, hogy jobb lesz belőlük minél gyorsab­ban kijózanodni, amíg nem kerül­nek túl sokba. Minden egyes kivégzés tucatnyi ártatlan ember életét menti meg Kevesebb kivégzés - több gyilkosság MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A halálbüntetések végrehajtása elrettentő hatása révén „mű­ködik” az Egyesült Államokban, kimutathatóan kevesebb a gyil­kosságok száma. Minden kivégzés 74-gyel csökkenti a gyilkosságok számát a következő évben - muta­tott rá a kaliforniai Pepperdine Egyetem két professzora a kon­zervatív The Wall Street Journal­ban. A kutatók a Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján jutot­tak erre a következtetésre; az 1979 és 2004 között kivégzettek, valamint a gyilkosságok számá­nak alakulását vizsgálták. A szak­értők megjegyezték: a halálbünte­tésről kiújult vitában hamis az el­lenző tábornak az az érve, hogy a kivégzéseknek nincs visszatartó hatása. A legfőbb büntetésnem szerepe igazolt egy igazságos tár­sadalomban - állítják. Kimutatá­suk szerint a halálbüntetés vissza­állítása után a 80-as években csökkent a gyilkosságok száma. A 80-as évek közepén, amikor éven­te 20 körül állandósult a kivégzé­sek száma, megint több gyilkos­ság történt. A 90-es években a több végrehajtott halálbüntetés nyomán ismét zuhant a gyilkos­ságok száma. 2001 óta a kevesebb kivégzés újra a gyilkosságok sza­porodásával járt együtt. Ez a 26 éves tendencia a kutatók szerint nem lehet a véletlen műve. Roy Adler és Michael Summers pro­fesszor szerint több tényezőt - például a rendőri jelenlét alakulá­sát vagy a népesség városokba áramlását - is figyelembe lehetne venni. Ezektől függetlenül bizo­nyos azonban, hogy minden egyes kivégzés tucatnyi ártatlan ember életét menti meg. Ezért meggyő­ződésük, hogy nem azt kell kér­dezni, meg lehet-e menteni egy emberéletet, az elítélt bűnöző éle­tét. A helyes kérdés szerintük az: megmentsük-e az elítélt életét több tucatnyi jövőbeni áldozat élete árán? Az ENSZ Közgyűlése várhatóan ebben a hónapban sza­vaz a halálbüntetések befagyasz­tását elrendelő határozatról. A vi­lágszervezet 72 tagállama támo­gatja a moratóriumot és a bünte­tésnem végleges eltörlését - kö­zölték New York-i diplomáciai források. A tervezet szerint a ha­lálbüntetés sérti az emberi méltó­ságot és nincs bizonyíték a bűn- cselekmények elkövetésétől való visszatartó erejére. Az európai or­szágok az egész világra kiterjesz­tenék a halálbüntetés tilalmát - fogalmazták meg az Európa Ta­nács, az Európai Bizottság és az Európai Unió portugál elnöksége által októberben szervezett lisz- szaboni konferencia résztvevői. Az USA-ban viszont 38 szövetségi államban engedélyezett a halál- büntetés, egy kivételével min­denhol méreginjekcióval hajtják végre az ítéletet. A büntetésnem 1976-os visszaállítása óta (2007. szeptember 24-ig) 1098 kivégzés történt, tavaly 53 esetben hajtot­ták végre a halálbüntetést. KOMMENTÁR Arc poétika JARÁBIK BALÁZS Deja vu Tbilisziben - több mint ötvenezer ember tüntetett a kormány politikája ellen. Ez nem a négy évvel ezelőtti grúz „rózsás” forrada­lom bevezetője, hanem a rózsabokor tövisei. Elmagyarázom. A Mikhail Szaakasvili elnök által fémjelzett grúz kormány négy évvel ezelőtt nagy fába vágta a fejszéjét. Radikálisan próbálja azt a Grúziát megreformálni, amely még a Kaukázusban is jelesre teljesített a kor­rupció vagy a politikai tunyaság terén. Nem véledenül keltek fel a grúzok négy éve a valaha - általunk is - istenített Se vardnadze elnö­kük ellen, mint Csipkerózsika a csók után. Elegük lett. Aztánjött Misa és vele együtt jó pár reform is. Agrúz kormány költségvetése meghat­szorozódott. Ez nem annyira a bruttó hazai össztermék (a GDP) nö­vekedésének volt köszönhető, sokkal inkább a korrupcióellenes in­tézkedéseknek, no meg a keményebb adóbeszedésnek. Vagyis a feke­te gazdaság egy részét sikerült behozni a költségvetésbe, bár a na­gyobb része még így is fekete maradt. A Szaakasvili-kormány ráadá­sul még konfliktus árán is próbálta a két, Moszkva által támogatott szakadár országrész, Dél-Oszétia és Abházia visszaszerzését. A grúz-orosz konfliktus hullámain éviekéivé pedig próbálja leszoktat­ni a kedves grúz polgárait az orosz medvétől való gazdasági és ener­giafüggéstől. Bár a gazdasági mutatókegyáltalán nem rosszak, a grú­zok többsége ezt (még) nemigen érzi és a szegénységi ráta vajmi ke­veset csökkent. Ami azonban a legnagyobb probléma, és a növekvő elégedetlenség fő okozója, az Misa és pajtásai meglehetősen nagy ar­ca és autoritativ kormányzási módszerei. Akormányra nézve felet­tébb gyanús korrupciós botrányok miatt a legtöbb grúz joggal érzi úgy, hogy négy éve nem rezsim-, hanem mindössze elitváltás történt. Ezt az érzést tovább erősíti, hogy az új, fiatal elit ugyanolyan arrogan­ciával kezeli a grúz népet, mint elődei. A grúzoknak ismét elegük van, deatüntetők csökkenő száma mutat­ja, hogy most a társadalomnak mindössze egy figyelmeztetésre futja. Grúzia kicsi ország, nem telik minden öt évben egy forradalomra. Mindent összevetve Szaakasvili elnök politikája még mindig megle- hetősennépszerű, legalábbis ha ellenzékével vetjük össze, amely csupán most formálódik kellően erőssé. Ha azonban Misa képes lesz visszavenni a nagy „arc poétikából”, akkor nehezen lesz verhető a 2008-as elnökválasztásoksorán. JEGYZET Újkori rabszolgaság JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Pár évvel ezelőtt megkeresett egy ifjú hölgy, aki az egyik ma­gyarországi főiskolán a szakdol­gozata írására készülődött, és a Tiszavirágfolyóirattörténetét szerette volna összefoglalni. Lelkes lettem az ötlet hallatán, hiszen nyolc évig a Budapesten megjelenő irodalmi-kulturális lap egyik szerkesztője lehettem. Az örömöm akkor váltott át keserűségre, amikor a hölgy egyik levelében ajánlatot tett ar­ra, hogyjó pénzért akár meg is írhatnámalap történetét. Mi mást tehettem volna (gondol­tam akkor én), dühösen, kereset­len szavakkal visszautasítottam. Amunka nem veszett kárba, s a jegyzeteimet közkinccsé tettem egyik irodalmi lapunkban. Azóta semjelentkezett senki, hogy to­vábbítja. Tavasszal másfajta ajánlatotkaptam. Fölkeresett egy úriember, hogyjópénzért megírhatnám a szakdolgozatát. Akkor már hónapok óta munka­nélkülivoltam, s egyre nehezeb­ben tudtam előteremteni a pénzt a pozsonyi albérletre, így habo­zás nélkül igent mondtam. Tet­tem úgy, hogy a szakdolgozat témája nem is állt közei se a szakmámhoz, se az érdeklődési körömhöz. De ha elnézik nekem, akkor nem árulom el, mert nem szeretném a megbízómat lebuk­tatni. Három hét keserves mun­ka következett, több ezer elolva­sott oldal, majd eljötta munka utolsó fázisa, a több tíz tanul­mány összeollózása, megspé­kelve némi saját gondolatmenet­tel. Becsületére legyen mondva, az illető azonnal fizetett, amit egyéb munkaadóimról nem na­gyon mondhatok el. A napokban elmeséltem ezt egyikbarátomnak, aki legyin­tett, és megpróbált jópofa lenni. Újkori rabszolga vagy, mondta. Azóta is azon gondolkodom, me­lyikre értette. Aszakdolgozatra- e, amelyheznem sokközöm volt, de tisztességesen megfizettek érte, vagy a többire, amelyeket imádok csinálni, de sokszor húsz telefonhívás se elég ahhoz, hogy a tiszteletdíjamatkifizessék. Ha egyáltalán kifizetik. A telefon- számla pedig anyámra marad. FIGYELŐ Három nő az élen Az utóbbi hónapokban négy fő­re bővült a népszerűségi lista élvonala: Sólyom László, Szili Katalin és Dávid Ibolya mellé Göncz Kinga is csadakozott - olvasható a Szonda Ipsos Nép- szabadságban megjelent fel­mérésében. Feltehetően funk­cióikból eleve kedvező megíté­lés övezi a nevezett női politi­kusokat, de mérsékelt stílusuk is hozzájárul pozitív megítélé­sükhöz. Kevésbé osztják meg a közvéleményt, mint a politiku­sok többsége. Ezt bizonyítja, hogy nemcsak a saját oldalu­kon álló, hanem a másik olda­lon levő szavazók körében el­foglalt pozíciójuk is nagyon jó. Az MSZP táborában - ahol Gyurcsány Ferenc 72 ponttal első - második-harmadik Szili és Göncz, 66, illetve 64 pont­tal. A Dávid Ibolya iránti kor­mánypárti rokonszenvet mu­tatja, hogy 55 pontjával meg­előz számos szocialista politi­kust. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom