Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-24 / 270. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN EU-bíróság fog dönteni London. Az Európai Em­beri Jogi Bíróság elé terjesz­tették Alekszandr Litvinyen- ko özvegyének jogi képvise­lői az éppen egy éve London­ban megölt egykori orosz tit­kos ügynök gyilkossági ügyét. Az özvegy az orosz ál­lam bűnrészességének meg­állapítását kéri. Az ügyet fel­karoló brit jogtanácsos el­mondta: a keresethez csatolt brit szakértői vélemény sze­rint a Litvinyenko megölésé­hez használt sugárzó anyag szinte teljes bizonyossággal egy állami ellenőrzésű orosz atomlétesítményből szárma­zott. (MTI) Pakisztánt felfüggesztették Kampala. II. Erzsébet an­gol királynő nyitotta meg tegnap az 53 tagországot számláló Nemzetközösség csúcsértekezletét az ugandai Kampalában. A háromnapos találkozó végén a szervezet közös nyilatkozatot akar el­fogadni az éghajlatváltozás­ról, a nemzetközi kereskede­lem szabályairól és a kis or­szágok támogatásáról. Per­vez Musarraf pakisztáni el­nök nem vesz részt a találko­zón. Előző este ugyanis a Nemzetközösség felfüggesz­tette az ország tagságát az­után, hogy lejárt a rendkívüli állapot feloldására szabott határidő. (MTI) Keresztényeket gyilkoltak Ankara. A Törökország­ban kisebbséget alkotó ke­resztények - két török és egy német állampolgár - elleni gyilkosságok feltételezett el­követői álltak bíróság elé tegnap Maiatyában. A három áldozatra a dél-törökországi városban működő keresz­tény könyvkiadó irodájában támadtak rá. Mindhármukat megkötözték az elkövetők, megkínozták őket, majd el­vágták a torkukat. Miután a vádlottak védői nem jelentek meg a tárgyaláson, az eljá­rást elnapolták január 18-ra. Megfigyelők szerint a pernek különös jelentőséget kölcsö­nöz, hogy bebizonyíthatja, képes-e a török igazságszol­gáltatás hatékonyan fellépni a vallási kisebbségek védel­mében. A hármas gyilkosság nemzetközi felháborodást váltott ki, és fokozta az euró­pai uniós tagságra pályázó Törökország felkészültségé­vel kapcsolatos nyugati ag­gályokat. (MTI) Nobel-díj Putyinnak? Moszkva. Az orosz állam­főt Nobel-békedíjra jelölték - közölte tegnap a Kommer- szant. A jelölést egy alterna­tív energiák kutatásával fog­lalkozó svájci székhelyű in­tézet terjesztette elő. Az in­tézet munkatársai szerint Vlagyimir Putyin nanotech- nológiára vonatkozó tervei lehetővé teszik a kőolajért folytatott háborúk megelő­zését. Putyin ezzel hozzájá­rul az általános béke építé­séhez. (MTI) Érdekes módon a boszniai horvátok dönthetik el, hogy milyen színezetű kormány legyen Zágrábban Ki viszi Európába Horvátországot? Zágráb. Megjósolhatatlanok a vasárnapi horvátországi parlamenti választások eredményei, bár egyes fel­mérések a jelenleg kormá­nyon lévő konzervatív Hor- vát Demokrata Uniónak (HDZ) nagyon enyhe előnyt mutattak ki a nagy ellenfél­lel, az ellenzéki Horvátor­szági Szociáldemokrata Párttal (SDP) szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Ivó Sanader kormányfő mellett szól, hogy a diaszpórában élők, kü­lönösen a boszniai horvátok már hagyományosan a HDZ-t támogat­ják, s a jelenlegi törvények szerint ők is szavazhatnak. Ez négy-öt mandátumot is hozhat a mostani kormányerőnek, ami elég lehet a győzelemhez. Ez az oka annak, hogy a HDZ prominensei erősen kampányoltak Boszniában is. Drá­gán Primorac oktatási miniszter egyik boszniai nagygyűlésén fi­gyelmeztette az ottaniakat: „Hor­vátországot azok fenyegetik, akik nem viselik a szívükön a ti sorsotokat!” Egyúttal biztosította őket arról, hogy senki sem foszt­hatja meg a boszniai horvátokat a horvátországi intézményekhez fűződő jogaiktól. Utalás volt ez az SDP-nek arra a szándékára, hogy ha hatalomra kerül, megvonja a diaszpóra szavazati jogát. Ez a szándék, amelyet egy nemrég ké­szült felmérés szerint a horvátok 65 százaléka támogat, gyorsan központi elemévé vált a két szem­ben álló fél kampányának. Amióta 1995-ben szavazati jog­hoz (és horvát útlevélhez) jutott, a diaszpóra minden adandó alka­lommal a HDZ mellett voksolt. A 4,4 millió szavazó közül mintegy 405 ezer a határon túli horvát, kö­zülük mintegy 290 ezren Bosznia- Hercegovinában élnek. Az SDP-t gyengíti, hogy a párt­vezetésben kemény hatalmi harc zajlik, és az egyetlen Sanaderrel partiképes „pártarcot”, a 41 éves, sármos Zoran Milanovicot a nagy öregek nem engedték az első hely­Csak az öklük hasonlít. Ivó Sanader (balra) és a háttérbe szorított Zoran Milanovic. (Reuters-felvételek) re. Az SDP-nek két feje nőtt, Ljubo Jurcic a megfontolt ész, Milanovic csak a háta mögül szólhat ki frap­pánsakat néha. Jurcic inkább pénzügyi szakértő, mint karizma­tikus figura, így nem volt partnere a „népies” Sanademek, aki a több milliót érő óragyűjteményét, a korrupciós ügyeket, de még azt is kimagyarázta, miért kellett Hor­vátországnak a nemzeti hősként tisztelt Gotovina tábornok ügyé­ben együttműködnie Hágával. Nagy a tét, aki győz, esélyt kap, hogy a Balkánról Európába vigye Horvátországot, (mti, nol, ú) Srebrenica! áldozatok Ismét találtak tömegsírt Szarajevó. A srebrenicai öldök­lés több mint hatszáz áldozatának holttestét hántolták ki egy újabb kelet-boszniai tömegsírból. Zvor- nik mellett bukkantak rá, és ez a legnagyobb tömegsír, amelyet az idén találtak Boszniában. Össze­sen 616 emberi tetemet rejtett, kö­zülük-540 megcsonkított volt. A tömegsír jellegzetes mikroklímája miatt egyes tetemek szinte érintet­lenül maradtak meg. A bekötött szemekből, megkötözött kezekből és a golyó ütötte nyomokból egyértelműen arra lehet következ­tetni, hogy az áldozatokat gyilko­saik kivégezték. Az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicát 1995 júliu­sában rohanták le a ma is szökés­ben lévő Ratko Mladics tábornok szerb egységei. Az EU bosznai bé­kefenntartó erői (EUFOR) és NA- TO-katonák tegnap Palában ház­kutatást tartottak a boszniai hábo­rú másik fő bűnösének tartott Ra­dovan Karadzsics exelnök több családtagjának házában. Az volt a cél, hogy információkat szerezze­nek a Karadzsicsot támogató háló­zatról. (MTI) A Szíria-barát ellenzék bojkottja - egy hétig államfő nélkül marad az ország Növekvő feszültség Libanonban Bejrut. Fennáll a veszélye an­nak, hogy konszenzusos elnökje­lölt híján két egymással szemben álló politikai vezetés alakulhat ki, és ismét fellángolhat az erőszak Libanonban. A kormányépülete­ket és a parlamentet napok óta erős katonai egységek védik. Teg­nap ugyanis a parlament novem­ber 30-ra halasztotta az elnökvá­lasztást, újra időt adva ezzel a szemben álló politikai erőknek, hogy megállapodjanak Emile La- hud jelenlegi államfő utódjának személyéről. Az új elnök megvá­lasztását - többszöri halasztás után - legutóbb tegnapra tűzte ki a törvényhozás, ám a Szíria-barát ellenzék bojkottja miatt erre nem kerülhetett sor. Lahud mandátu­ma tegnap éjfélkor járt le, ami azt jelenti, hogy az elnökválasztás ismételt elhalasztása miatt Liba­non legalább egy hétig államfő nélkül marad. A kormánykoalíció közleményben figyelmeztette La- hudot, hogy éjfélig köteles el­hagyni az elnöki palotát, külön­ben alkotmánysértést követ el. A hatalommegosztás hagyománya szerint a libanoni köztársasági el­nöknek maronita kereszténynek kell lennie. (MTI) Szinte „megszállta" Bejrútot a hadsereg (Reuters-felvétel Véget ért a sztrájk Bezárták a Sorbonne-t Párizs. Az állami vállalatok kedvezményes nyugdíjrendszeré­nek eltörlése elleni tíznapos sztrájk után, tegnap fokozatosan állt helyre a közeledés Franciaor­szágban. Előző nap a vasutasok 99 százaléka nem a sztrájk végére, hanem annak felfüggesztésére szavazott, miután a szakszerveze­tek, az ágazati vezetők és a kor­mány között megkezdődtek a de­cember 18-ig tartó tárgyalások. Eközben a párizsi egyetemek rek­torátusa hétfő reggelig bezáratta a Sorbonne-t, miután egy, a felsőok­tatási intézmények autonómiáját előíró törvény visszavonását köve­telő diákcsoport fizikai erőszakot alkalmazva többször megpróbálta elfoglalni az épületet. A Sorbonne biztonsági szolgálatának közbelé­pése ellenére a tiltakozók összeve­rekedtek az oktatást fenntartani kívánó társaikkal. A diákok által hétfőn elfoglalt rennes-i egyete­met a rendőrség tegnap ellenállás nélkül ürítette ki. A felsőoktatási intézmények autonómiája elleni tiltakozáshoz a héten kezdtek csat­lakozni a gimnazisták is: a 2500 ál­lami középiskolából ötvenet fog­laltak el a tüntetők. (MTI) Román EP-választások Markó szerint óriási a tét Bukarest. Az erdélyi magyarok számára óriási a tétje a holnapi európai parlamenti választások­nak. Meg kell őrizni az egységet, román részről ugyanis már meg­van a terv a magyar nyelvű okta­tás felszámolására - jelentette ki tegnap Kovásznán Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kijelentette, a román pártok összehangolt tervet készítettek mindannak a felszá­molására, amit az erdélyi ma­gyarság az elmúlt tizenhét évben megszerzett magának. Emlékez­tetett arra, hogy a román képvise­lőház hallgatólagosan elfogadta a Konzervatív Párt (PC) két tör­vénykezdeményezését. Ezek kö­telezővé tennék, hogy az előké­szítő óvodai csoportokban román nyelven oktassanak, akárcsak azt, hogy a román tannyelvű osztá­lyokkal azonos módon tanítsák az állam nyelvét a magyar osztá­lyokban is. Kifejtette: azért óriási a tét, mert ha most sikerül meg­osztani a magyarságot, akkor ez az összehangolt terv valósággá válik, ha azonban a magyarság erőt, egységet tud felmutatni, akkor ezt még meg lehet akadá­lyozni. (MTI) Donald Tusk az euró gyors bevezetése mellett Kivonulnának Irakból Egy új nemzedék kerül vezető pozícióba az ausztrál parlamenti választásokon Szinte biztos a kormányváltás MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A gazdasági növekedés magasan tartása érdekében rövid időn belül be kell vezetni az eurót Lengyelországban - jelentette ki Donald Tusk új lengyel kormány­fő tegnap a varsói parlamentben mondott bemutatkozó beszédé­ben. Emellett a költségvetési hi­ány csökkentését, az államadós­ság növekedésének fékezését és a privatizáció felgyorsítását is cél­ként jelölte meg. Tusk bejelentette azt is, a kor­mány az ellenzéki tiltakozásnak engedve nem csatlakozik az EU Alapjogi Chartájához, amely az unió új alapszerződésének részét képezi. A reformszerződés ratifi­kációjához a kormánynak szüksé­ge van az ellenzék támogatására. Az előző Kaczinsky-kormány párt­jai azonban csak az Alapjogi Char­ta nélkül járulnak hozzá az unió reformszerződésének megerősí­téséhez. Megerősítette azt a szándékát is, hogy 2008 végéig kivonják Irakból a lengyel katonákat. A végső döntés joga a hadsereg formális vezetőjeként Lech Ka- czynski államfő kezében van, aki a katonai misszió folytatását tá­mogatná. Varsó továbbra is részt vesz az afganisztáni rendfenntar­tásban. Tusk megismételte azt is, hogy kész felújítani Washington­nal a dialógust az amerikai raké­tavédelmi rendszerről, miután konzultált a NATO-val és a szom­szédos országok kormányaival. A politikai életről szólva pedig kijelentette: az országban tapasz­talható konfliktusokat megoldani, és nem élezni szeretné. Az embe­rek azért szavaztak az előző kabi­net leváltására, mert olyan kor­mányt akarnak, amely a megér­tést keresi. ÖSSZEFOGLALÓ Canberra. A legfrissebb felmé­rések szerint várhatóan a John Howard vezette konzervatív kor­mány baloldali ellenzéke győz a mai ausztrál választásokon. Ugyanakkor jelentős különbségek is vannak az egyes felmérések kö­zött. Az egyik tegnap közölt ered­mény szerint tetemes, 14 száza­lékpontos a Kevin Rudd vezette Munkáspárt előnye, két másik felmérés szerint viszont csak 4 százalék. Feltűnő, hogy több kon­zervatív lap is Rudd mögött sora­kozott fel. Az 50 éves Rudd egy új nemze­dék vezető pozícióba kerülésének, az üvegházhatású gázok kibocsá­tásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyv aláírásának, az okta­tási reform végrehajtásának és az ausztrál hadsereg harcoló alakula­John Howard (balra) és Kevin Rudd tai Irakból való kivonásának ígére­tével kampányolt. A volt diploma­ta, aki beszéli a kínai nyelv hivata­los dialektusát, a mandarint, azt is megígérte, hogy győzelme esetén hatályon kívül helyezik a Howard- féle munkajogi szabályozást, amely nem aratott osztatlan sikert (SITA/AP-és Reuters-felvétel) az ausztrálok körében. John Ho­ward kormánya gazdasági telje­sítményét igyekezett kidomborí­tani. Tény, hogy az ausztrál gaz­daság az elmúlt időszakban fo­lyamatosan növekedett, és a munkanélküliség soha nem volt ilyen alacsony. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom