Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-24 / 270. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 24. Vélemény És háttér 7 (Pavol Funtál felvétele) HÉTVÉG(R)E Jureňáért bőg az ágazat TALLÓZÓ EUROPEAN VOICE Ha a koszovói erőszak fellán­gol, megzavarhatja a NATO intézkedéseit, hogy a katonai szövetség és az EU között rom­lott a kommunikáció - írta dip­lomatákra hivatkozva a Euro­pean Voice hetilap. A két szer­vezet között jó az együttmű­ködés helyben, de politikai szinten hiányzik a párbeszéd. Ez nehézségeket okoz a NA- TO-erő CKFOR) fellépésében, ha Koszovó egyoldalúan ki­nyilvánítja függetlenségét, és az erőszakot szül - mondták diplomaták és szakértők. Az albánok lakta tartomány stá­tusáról december 10-ig kelle­ne dönteni, de egyre kevesebb a remény, hogy sikerül tárgya­lásokkal megoldást találni. Ha Pristina a jövő év elején egyol­dalúan kinyilvánítja függet­lenségét, az erőszakos cse­lekményekhez vezethet a ki­sebbségi szerbek lakta vidé­keken, ahol az EU telepít rendőri egységeket erősítés­ként. Kérdés, a KFOR segíti-e az EU-telepítést, ha az helyi el­lenállásba ütközik. Az EU-hoz és a NATO-hoz közeli források megerősítették, a közös mun­ka gyakorlati részével kevés a gond, ám Brüsszelben prob­lémás az egyeztetés. N. ZÜRCHER ZEUTUNG Gyurcsányra minden oldalról nyomás nehezedik címmel közölt elemzést tegnap a Ne­ue Zürcher Zeitung a magyar- országi sztrájknapról. A svájci lap kiemelte, a szakszerveze­tek először kezdeményeztek tiltakozó akciót a kormány re­formjai ellen. A szocialista miniszterelnöknek alig akad szövetségese, saját pártját is beleértve. A kormány reform- politikájával szembeni front egyre szélesedik. A dolgozók vonulnak az utcára, akik a szocialisták klasszikus táborát alkotják. Az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformjának megkezdése, néhány veszte­séges vasútvonal megszünte­tése a szegényebb rétegek he­ves felháborodásátváltotta ki. Ezeknek a szóvivőjévé a Fi­desz léptette elő magát, amely liberálisként indult, de szocia­lista párttá vedlett át. Ez szo­rongást vált ki a szocialista pártban, ahol nem szívesen nézik, hogyan „lopja el” a Fi­desz a szocialista témákat és választókat. A reformcsomag fontos elemeiről javasolt nép­szavazással Orbán Viktor ma­gához ragadta a kezdeménye­zést. A referendummal a Fi- desz-elnök iskolát teremtett: az alkotmánybíróságot és a OVB-t elárasztják a beadvá­nyok, melyek népszavazást sürgetnek. Néhány politikus óva intett attól, hogy a túl sok referendummal aláássák az alkotmányos politikai folya­mat és a megválasztott politi­kusok iránti bizalmat. Gyur- csányt ilyen gondok nem gyö­törhetik. Ó már lejáratta ma­gát, amihez hozzájárult tava­lyi „hazugságbeszéde”. Ma mindenki ellene van: az el­lenzék, a szakszervezetek, li­berális koalíciós partnere, a (szocialista) párt baloldala, a pártbázis, sőt Szili Katalin parlamenti elnök is. A minisz­terelnök helyzete mégsem ki­látástalan. A gazdaság nö­vekszik, a befektetők bizalma is; a kormány jó úton halad afelé, hogy 2009-re a költ­ségvetési hiányt a tervezett 3,2 százalékra csökkentse. Minden idők egyik leghekti­kusabb és legnevetségesebb sajtótájékoztatóján, istálló­szag és tehénbőgés közepet­te, a Hruscsov által beveze­tett asztalverő módszerrel búcsúzott a miniszteri szék­től Miroslav Jureňa. Stílusos vég dühroham és lenyelt könnyek közepette. MOLNÁR NORBERT Láthatóan megviselték a történ­tek a fő istállómestert. (Ő már nem lesz olyan közel a vályúhoz, mint mondjuk utódja.) Üvöltött, mint a fába szorult féreg, rugdosott, amerre látott, miközben a tehénku­lissza egyik jeles képviselője kom­munikációs igazgatója székét nya­logatta. Pedig csütörtökön még minden rózsásnak tűnt. Az egész ágazat Jureňáért bőgött. Kiálltak mellette CZAJL1K KATALIN Miroslav Jureňa expozéja a te­hénistálló küszöbén méltó megko­ronázása volt a csaknem két hete húzódó ügynek: teljes pompájá­ban felfedte a távozó miniszter és pártja nyomorúságát. Az elcsukló hangú, öklével az asztalt verő Jureňa látványa annyira siralmas volt, hogy az- ember már-már azt hinné, tudatos dramaturgia ered­ményénekvoltunk tanúi. De nem. A HZDS stratégái ezt a lépést ugyanis éppen az ellenkező célzat­tal találták ki. A párt frakciója ró­zsahegyi, éjszakába nyúló ülésén, „hosszas tépelődés” után úgy dön­tött, kiáll minisztere mellett, aki szerinte semmilyen módon nem hibázott. Ez persze csak trükk volt, méghozzá eléggé átlátszó, mely­nek célja megmutatni, hogy a HZDS nem zsarolható, s ha kell, a kormánykoalíció szétesése árán is kitart álláspontja mellett. A valóság ezzel szemben az, hogy a koalíció fenntartásában senki sem érdekelt annyira, mint éppen a HZDS, amely számára az esetleges előrehozott választások parlamenti pályafutásának a végét is jelenthetnék. Afelől tehát ne le­gyen kétségünk, hogy Mečiar fog­gal-körömmel ragaszkodni fog a Fico által megsértett koalíciós a birka- és kecsketenyésztők, a tej­termelők, a kutatók, a húsfeldolgo­zók, a szövetkezetek, a krisnások, az ukránok és Horváth Charlie. Tegnap ott álltak mögötte a tehe­nek is. Hiába, Fico hajthatadan, nem úgy, mint a hat ökör. Igazságos Izom Robert lefejezte az energikus minisztert. Ő a bugriskoalíció első minisztere, akinek útilapu lapul a talpán. Most Mečiaron a sor, de a szlovák politika oroszlánja egyre fogadanabb. Már csak a pofáját nyi- togatja, hang alig hagyja el bődüle- tes torkát. Arra futja tőle, hogy nem ez a legjobb koalíció, hogy négy évig nem bírják ki így együtt. Most sajnálhatja csak, hogy Fico jobb ta­nítványra sikeredett, mint tervezte. Mint ahogy azt a tegnapi lap­számunkban megírtuk, akit meg­ver a rendőrség, mehet nyaralni a Tátrába. Már ha elfogadja az aján­latot. Kaliňák belügyér ezzel a kis figyelmességgel próbálta jóváten­ni, hogy a rendőrök földbe döngöl­ték azt a kazah asszonyt, aki egy szerződéshez. És ezért nagy való­színűséggel még csak a legkisebb engedményt sem tudja kicsikarni Ficótól. Ahhoz túl későn lépett. Ha a HZDS a botrány kipattaná­sa után azonnal visszahívta volna posztjáról a kétes szerződést aláíró földalapigazgató-helyettest, s nem hagyta volna elmérgesedni a hely­zetet, nagy valószínűséggel még a miniszterét is megmenthette vol­na. Fico ugyanis csak ezen a héten kezdte el követelni Jureňa lemon­dását, amit minden bizonnyal a HZDS nyakassága provokált ki. Hiszen emlékezzünk csak vissza: a miniszterelnök a múlt héten még csak Bríza távozásához ragaszko­dott. Mečiar azonban hajthatatlan volt - semmiféle hibát nem volt hajlandó elismerni, s jelöltjéről sem akart lemondani. Túl sokat akart, így mindent elveszített. A tehenek közt hadonászó Jureňa a hattyúdalát zengő HZDS groteszk szimbólumává vált. Még az általa felhozott Jézus-hasonlat is, bizarr módon ugyan, de találó, ő is áldozati bárány - Mečiar ügyet­len taktikai húzásainak áldozata lett. Ne kételkedjünk abban, hogy Jureňa szófogadó katona volt: mindenben eleget tett vezérének, s lám, most ez lett a jussa. A Fico- kormányból elsőként távozó mi­niszter szemmel láthatóan nem ér­legálisan tartott tiltakozáson - egyes egyedül - megzavarta a ka­zah diktátor nyugalmát. Persze, ha mindezt odahaza teszi, nincs min csodálkozni, de ő ezt egy demokra­tikusnak hitt országban, bizonyos Szlovákiában tette. Mellesleg ab­ban az országban, amelynek ál­lamfője a legmagasabb állami ki­tüntetést adományozta a diktá­tornak. (Gyalázat!) A belügynek pedig az eltelt napok sem voltak elegendőek arra, hogy megállapít­sa, megint elszabtak valamit. Egy tátrai kirándulásra futotta. Ilyen alapon a nagyszombati rendőr ál­tal szájba vert falfirkásznak leg­alább egy londoni utat kellene ajándékozni. S az a zenész, akinek egy nyitrai klubban a rendőrök le­nyomták a torkán a fuvoláját, mert éppen azon játszott, megúszhatná egy madridi kirándulással. Maiina 'Hedvig pedig meg sem állna a Ba­hamákig. Ha van igazságérzete a másik Igazságos Izom Robertnek, akkor ők is utaznak. tette, miért érte ez a sors: először azzal érvelt, hogy Bríza eljárásá­ban nem volt semmi kifogásolha­tó, majd az asztalt ütve bizonygat­ta, földművelésügyi miniszterként nem volt kompetenciája a föld­alapnál folyó machinációk megál­lítására. Ha másért nem, ezért kel­lett volna mennie. Abban azonban igaza van Jureňának, hogy Fico messze nem volt ilyen szigorú a smeres kormánytagok túlkapásai esetén. Tomanová lemondása szóba sem került, pedig a volt munkáltatójának juttatott támo­gatásról kiderült, hamis adatok alapján utalták ki. A Smer válasz­tási kampányát támogató Ikores cég mesés állami megrendelések­hez jut a smeres minisztériumok­ban, s az ugyancsak smeres védel­mi miniszter alá tartozó novákyi lőszerraktárban az emberi mulasz­tások több emberéletet követeltek. Joggal teszi fel hát a kérdést Jureňa, vajon miért nem követke­zetes a kormányfő, s miért csak a földalapnál történt ügyek izgat­ják. Jureňa úr azonban nem érti, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. A HZDS ugyanis még mindig Jupiternek hiszi magát, miközben már régen csak igavonó. Ekként tegnap visszatért oda, ahova való: az istállóba. Miroslav Jureňa nem érti, amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek Rekviem az istállóban KOMMENTÁR ' B SS V- I . Szakítani nehéz LAKNERZOLTÁN Az SZDSZ vezetői nem először foglalkoznak a koalíció elhagyásá­nak gondolatával. A liberális párt nem fogalmazta meg ultimátumszerűén, hogy erre készülne, ám a mostani vitatéma, az egészségügy, elvi és stratégiaijelentóségű a számára. Aliberális és a szocialista egészségbiztosítási koncepció összehangolása rendkívü­li nehézségeket okoz. A többszöri neltifutás nyomán létrejött koalí­ciós megállapodás a viták egy részét csak elhalasztotta. Az SZDSZ- es egészségügyi miniszter által jegyzett törvénytervezethez az MSZP-s képviselők százhúsz módosító indítványt nyújtottak be. Ezek között van koncepcionális jelentőségű is. Még mindig nem le­het tudni, területi vagy versenypárti irányba billen-e a rendszer. Az egészségügy az SZDSZ alapvető témája ebben a parlamenti ciklus­ban. 2006-ban ellehetetlenült az ötéves adócsökkentési program, s a párt elvesztette az oktatási tárcát. Ha az SZDSZ az egészségügy­ben vereséget szenved, akkor nemigen lesz mit felmutatnia a 2010-es választás idején. A szocialista képviselők egy része nyíltan támadja a liberálisok koncepcióját- illetve annak a koalíciós megál­lapodás után megmaradt elemeit -, s a kormányfő nem tudja „leállítani” ezt a csoportot. Ily módon az MSZP nem tudja garantál­ni a koalíciós megegyezés realizálását. Az MSZP egy része és az SZDSZ közötti ellentét nyílttá vált, ezzel az SZDSZ vesztenivalója is nagyobb lett. Ebből a radikális politikai megoldás - értsd: szakítás - iránti nyitottság is következhet. Azonbanaz egészségügy átalakítá­sa nem csupán az SZDSZ számára stratégiai kérdés. Az egészségbiz­tosítás a kormányzás egészénekzászlóshajója. Ha a remélt befekte­tők a bizonytalanság, vagy a kedvezőtlen üzleti környezet miatt nem érkeznek meg, vagy ha csak kevés állampolgár látja majd ér­telmét a pénztárak közötti választásnak, akkor az e körüli politikai hadakozás visszamenőleg értelmetlenné válik. Az SZDSZ koncep­ciója vagy a koalíciós változat sem jelentene optimális megoldást. Ám ha a mostani törvénytervezet megbukik, akkor a kormánypár­tok aligha varázsolnak elő egy alternatív módozatot. Ez esetben nem csak elpazaroltak másfél évet, de bizonyítják cselekvésképte­lenségüket is. Hacsak nem az történik, hogy a kormányban magára marad az MSZP, s ebben a helyzetben minden SZDSZ-es ihletésű in­tézkedést töröl, így próbálván meg növelni a népszerűségét. Az SZDSZ számára épp ezért komoly kérdés, hogy ki lehet-e lépni a ko­alícióból az egészségügy miatt? Á távozással a párt nem annyira elvi szilárdságát bizonyítaná, mint inkább megkönnyebbülést hozna a választóknak: vége a liberálisok egészségügyi kormányzásának. A koalícióból való távozás legnagyobb kockázata azonban maga a koalíción kívüli lét volna. Elvileg elképzelhető, hogy az SZDSZ a kormányon kívül újjáépíti magát. Alkalmi megállapodásokat köt­het, miközben nem kell semmi olyanhoz adnia a nevét, amivel nem ért egyet. Viszont a kormánypozíciók feladásával, a befolyás, a mé­diaérdeklődés elvesztésével jelentősen szűkülne azon politikai esz­közök köre, amelyek révén a parlamentből való kiesést meg lehetne akadályozni, s ez a lépés egzisztenciálisan sem kifizetődő. Az SZDSZ (legalább) kétszer meggondolja majd a koalíciós szakítást. De maga a gondolat nem komolytalan. JEGYZET Tudás, hatalom KÖVESDl KÁROLY Ha nagy leszek, földalapi hiva­talnokleszek! De inkább Mečiar, és odaszólok a földalapnak. Még inkább Mečiar mögött álló befo­lyásos ember. Tíz éve még gördü­lékenyebben ment a lopás: a Ba- co-famulusok tízezer hektárokat harácsoltak össze, egyebekközt egykori magyar gazdákföldjeit, országszerte. MostaTátra-alja jött be a képbe. Tűzoltó? Kato­na? Juhász? Ugyanmár, kedves Attila! Ne szédítsd a gyerekeket. Már a te korodban sem, nem még ma, amikor egyesek azon agyai­nak, hogy be kéne vezetni az is­kolában a pénzügyek oktatását. Hogy ötmillió bankár országa le­gyen ez a kis... Hogyan is nevez­te az Öreg? Ja, Svájc! Nem a ter­mészetvédelmet: a pénzvédel­met oktatni. Aharácsolás művé­szetét. Ahol kuncog a krajcár (de sokbajom van veled, Attila), ott milliárdos legyenmindenki. Mi­nap elballagtam a pozsonyivá­sárcsarnokig- lakásunktól 300 méter-, és megszámoltam, hány köpés tarkítja a járdát. Ötvennél feladtam. Gusztustalan szóra­kozás. Dearrajóvolt, hogy elmé­lázzak, mekkora lenne a taníta- nivalóklistája. Neköpködj ajár- dára, ne túrd az orrod, ne vizelj az utcán, a kutyaszart ne hagyd a ház előtt, a más színű, nyelvű, szokású embert ne verd meg, az öregnek add át a helyed a villa­moson stb. A civilizált viselkedés kimeríthetetlen tárházát kellene visszalopni az iskolába, néma suska viliázásán agyalni. Na de itt az analógia: visszalopni. Biz­tosan csökött vagyok, de nem ér­tem ezt a földügyet. Ha ausztriai áron számolom, százezer koro­nával, akkoris 15 OOOhektárjön ki, ha annyit ér, amennyit mon­danak. De végül is mindegy, mennyit ér, hány hektár, meg­számították baráti áron, tizen­három millióért. Biztos bennem van a hiba, de nem értem, miért nem mondja senki, hogy ez bűntény ? Hogy ez nem koalíciós válság, bizalomvesztés, lemon­dás, hanem svindli. Japánban ilyenért öngyilkosságjár. Afő- ügyész csak annyit motyog, hogy nem szegtek törvényt. Azt is hal­lani, hogy a földhivatal belső rendelete megengedi. Hogy van ez? Egy hivatal felülírja a tör­vényt? Vagya törvény gazem­ber? Kiadja vissza aztatizenöt- ezer hektárt a földalapnak? Kije­lenti fel őket, hogymegloptákaz országot? Vagy csakegyszeren- csétlen diáklánynak eshet neki az államgépezet? Akárhogy is, tanulj átok gyerekek, hogy ügye­sek legyetek. Reggel suvickoljá- tokfényesre abaseballütőt, este meg zongoraóra helyett menje­tek adócsalást tanulni. Apélda- képekmegvannakhozzá, elég rájuk figyelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom