Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-21 / 267. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 21. Külföld 9 Jövőre talán megszülethet a közel-keleti békeegyezmény - elmehet Izraelbe az egyiptomi elnök Kötelező optimizmus a csúcs előtt Orosz választások Mégis megy az EBESZ Helsinki. Az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legkevesebb 40 parla­menti képviselőt küld a decembe­ri oroszországi parlamenti válasz­tások megfigyelésére - jelentette be Kimmo Kiljunen, az EBESZ par­lamenti közgyűlésének alelnöke. A múlt héten a Demokratikus In­tézmények és Emberi Jogok Hiva­tala (ODIHR), az EBESZ választá­si megfigyelési missziókért felelős szakosított szervezete lemondta a december 2-i oroszországi parla­menti választások megfigyelését, obstrukcióval vádolva meg Oroszországot. „Csak az ODIHR mondta le a megfigyelők küldé­sét, a parlamenti képviselők nem” - mondta Kiljunen. (MTI) Sarm-es-Sejk/Jeruzsálem. Ehud Óimért izraeli mi­niszterelnök tegnap az egyiptomi Sarm-es-Sejk- ben kifejezte azt a remé­nyét, hogy 2008-ban meg­születhet egy békeegyez­mény a palesztinokkal. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli kormányfő, aki Hosz- ni Mubarak egyiptomi államfővel közösen tartott sajtóértekezletet, korábban csak azt a reményét hangoztatta, hogy komoly lépése­ket lehet tenni a megállapodás felé még addig, amíg George Bush amerikai elnök - 2009januáijáig ­hivatalban van. Óimért szerint a tárgyalások a palesztinokkal pem lesznek egyszerűek. „Lesznek né­zetkülönbségek, válságok, viták. De ha okosan csináljuk, van rá esély, hogy eljutunk a mege­gyezésig.” Utalt arra is, a megálla­podás sem lesz azonnal végrehajt­ható, mert előbb mindkét félnek teljesítenie kell az útitervben vál­lalt kötelezettségeit. E kötelezettségek közt szerepel palesztin részről a terrortámadá­sok megfékezése, ami a Gázai öve­zetre is vonatkozik, amelyet most a Hamász iszlamista mozgalom el­lenőriz. A közel-keleti kvartett ál­tal támogatott útiterv egy másik fontos előírása, hogy Izrael állítsa le a ciszjordániai zsidó telepek bő­vítését. Erre egy nappal korábban Óimért ígéretet tett, tegnap vi­szont - érdekes módon - Ehud Ba­rak védelmi miniszter azt nyüat- kozta, hogy a megkezdett ciszjor­dániai építkezések technikai okokból sem állíthatók le. Mubarak úgy vélekedett, a jövő heti annapolisi Közel-Kelet-érte- kezlet komoly tárgyalások kezdete lesz. „Remélem, egy éven belül el­jutunk egy megállapodáshoz. Épí­tő állásfoglalásokat várok Óimért miniszterelnöktől...” Az egyiptomi elnök azt is kijelentette, kész ellá­togatni Izraelbe, ha ezzel előmoz­díthatja a palesztin probléma megoldását. Mubarak még nem tett hivatalos látogatást a zsidó ál­lamban, csak 1995-ben járt ott, Ji­chák Rabin meggyilkolt izraeli kormányfő temetésén. Mahmúd Abbász palesztin el­nök tegnap megkapta a hivatalos meghívót az USA-tól a november 26-án kezdődő annapolisi konfe­renciára - közölte egy név nélkül nyilatkozó palesztin illetékes. Sze­rinte az értekezlet munkavacsorá­val fog kezdődni az izraeli és a pa­lesztin vezetők, valamint George Bush amerikai elnök és Condo- leezza Rice külügyminiszter rész­vételével. A második napon tartják Bush, Abbász és Óimért háromol­dalú csúcstalálkozóját, a követke­ző napokban pedig az amerikai el­nök külön-külön folytat majd megbeszélést az izraeli és a palesz­tin vezetővel. (MTI, SITA, ú) Nincs alternatívája a a függetlenné válásnak Koszovó egyeztetni kíván MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Koszovó össze kíván­ja hangolni az USA-val és az EU- val a függetlenségre irányuló lé­péseit, és erre a közvetítő tárgya­lások decemberi lezárulása után néhány nappal akar sort keríteni. Ezt tegnap mondta Brüsszelben Koszovó elnöke, valamint leendő miniszterelnöke. Fatmir Sejdiu elnök újságírók­nak nyilatkozott abból az alka­lomból, hogy megkezdődött a nemzetközi trojka (az EU, az USA és Oroszország) közvetítésével fo­lyó szerb-albán tárgyalások újabb fordulója. Sejdiu szerint nincs al­ternatíva azzal szemben, hogy Ko­szovó függetlenné váljon. Kijelen­tette, a trojka nyilván a terveknek megfelelően, december 10-én tesz jelentést Ban Ki Mun ENSZ-főtit- kámak a közvetítő tárgyalások végkimeneteléről. Az azt követő néhány napot a szükséges konzul­tációkra használják fel, utána pe­dig a koszovói parlament meghoz­za a maga döntését. Sejdiu úgy fogalmazott, azok­kal az országokkal kívánják összehangolni a függetlenné vá­lást, amelyek segítik Koszovói, tiszteletben tartják a nemzetközi közösség napirendjét, és „nem te­szünk semmit a washingtoni és brüsszeli partnereinkkel való összehangolás nélkül”. Nem fenyeget katonai konfliktus Bécs. Az Európai Unió délkelet-európai stabilitási egyezményének koordinátora szerint kizárható katonai konfliktus kirobbanása, még ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja is függetlenségét a tárgya­lásos rendezésre megszabott december 10-i határidő letelte után. Erhard Busek Bécsben újságíróknak kifejtette: Belgrad tisztában van azzal, hogy katonai beavatkozásával gazdaságilag sokat veszí­tene, ráadásul kiszolgáltatná magát Oroszországnak. A Szerbia részéről általa lehetségesnek tartott ellenlépések között említette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását azokkal az államokkal, amelyek elismernék Koszovó önállóságát, a terület áramellátásá­nak beszüntetését és a szerbek lakta mitrovicai körzet kiválását Koszovóból. Attól nem fél, hogy a tartomány önállóságának ki- nyilvánítása olyan hatással járna, amely előidézhetné Bosznia fel- darabolását. (MTI) ______ POLITIKAI BOTRÁNY Le öntötték a Beneš-szobrot Prága. Ismeretlen tettes vö­rös festékkel öntötte le Eduard Beneš volt csehszlovák állam­főnek a prágai külügyminiszté­rium előtt álló szobrát vasár­nap éjjel. Tegnapi lapbeszámo­lók szerint a festéket cseh há­borús veteránok távolították el. A veteránok szerint érthetet­len, miért nem avatkoztak be a rendőrök, akik a külügyminiszté­rium épületében kamerákon fel­ügyelik az egész környéket. ,A szobor közadakozásból készült, és megegyeztünk a minisztériummal, hogy vigyázni fog rá” - panaszolta újságíróknak Jan Horal, aki a II. világháborúban a brit hadsereg kötelékében harcolt a nácik ellen. A külügyi tárca elhatárolódott a bírálatoktól. ,A szobor a minisz­térium előtti szabad terület azon részén áll, amely az itteni városrészhez tartozik. A kerü­let feladata, hogy a szobrot gondozza és biztonságára ügyeljen” - mondta Zuzana Eduard Beneš (Képarchívum) Opletalová szóvivő. A veterá­nok szerint a szobor elleni tá­madás a neonácik számlájára írható. „Ha a politikusok to­vábbra is engedékenyek lesz­nek, újabb támadásokra szá­míthatunk.” Az életnagyságú szobrot két éve állították fel a Čemín palota előtt, s akkori­ban heves belpolitikai vitákat szült. Németország, Ausztria és Magyarország vezető politiku­sai is bírálták, hiszen Beneš nevéhez fűződnek a II. világ­háború utáni német- és ma­gyarellenes intézkedések Cseh­szlovákiában. (kokes) Oroszország nem hagyja válasz nélkül a NATO állítólagos erőfitogtatását Megint fenyegetőzött az orosz elnök MTl-HIR Moszkva. „A NATO-tagálla- mok korábbi megállapodásokat megsértve erősítik katonai jelen­létüket a határaink közelében. Természetesen nem engedhetjük meg magunknak, hogy közömbö­sek maradjunk ezzel a nyilvánva­ló erőfitogtatással szemben” - mondta Vlagyimir Putyin alig két héttel az oroszországi parlamenti választások előtt, a hadsereg ve­zetőivel tartott találkozón. Az orosz elnök azt mondta, a moszk­vai válasz része az európai ha­gyományos haderőket és fegyver­zetet korlátozó CFE-szerződés végrehajtásának felfüggesztése, amely december 12-én életbe lép. A lépést már az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta. Orosz­ország kölcsönösség nélkül nem fog egyeden kötelezettséget sem teljesíteni - mondta Putyin, egy­úttal közölte: növelni fogják Oroszország stratégiai nukleáris erőinek - nagy hatótávolságú ra­kétáinak - harckészültségét, hogy gyors és megfelelő választ adja­nak bármely agresszomak. Oroszország élesen ellenzi azt a tervet, amely szerint az USA Csehországban és Lengyelország­ban építené fel tervezett rakétael­hárító rendszerének elemeit. Elengedtek 3400 őrizetest - január 8-án tartják a pakisztáni választásokat Rijád vállalja a közvetítést Iszlámábád. Január 8-án tart­ják a pakisztáni parlamenti vá­lasztásokat. Ezt tegnap jelentette be Muhammad Faruk, a választá­si bizottság elnöke. Előzőleg sza­badon engedtek 3400 olyan sze­mélyt-jogászokat, ellenzéki akti­vistákat -, akiket a rendkívüli ál­lapot bevezetése elleni tiltakozá­sok miatt vettek őrizetbe. Még kö­rülbelül kétezren vannak tovább­ra is börtönben, köztük ismert po­litikusok, így Imran Hán egykori népszerű krikettjátékos is. A bel­ügyi tárca szerint hamarosan ők is visszanyerik a szabadságukat. Közben Pervez két napra Szaúd- Arábiába utazott. A hírek szerint a szaúdi kormány közvetíteni pró­bál Musarraf és a száműzetésben a sivatagi királyságban élő Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő között. (MTI) Tegnap a szólásszabadság elnyomása miatt tiltakozó újságírók csaptak össze a rendőrökkel Kar ácsiban, mintegy 740 újságírót letartóztattak (Re uters-f e I véte I) Párizsban tárgyalt Hugo Chávez venezuelai elnök Betancourt állítólag él Meglepetés Madridban Bocsánatot kért az egyház Madrid. Korábbi állásfoglalá­sával szakítva a spanyol katolikus egyház tegnap bocsánatot kért az 1936-39 közötti polgárháború­ban játszott szerepéért. A nagy meglepetést keltő bejelentést Ri­cardo Blázquez, a spanyol püspöki konferencia elnöke fogalmazta meg. Annak ellenére, hogy 1936-ban támogatást nyújtott a Franco tábornok nevéhez fűződő puccshoz és a későbbi diktatúrá­hoz, az egyház mindeddig az 1931-39 közötti II. Spanyol Köz­társaság és a polgárháború áldo­zatának vallotta magát. A polgár- háború alatt valóban több tucat papot gyükoltak meg kommunista és republikánus csapatok. Franco uralma alatt viszont a katolikus papok többsége a puccsisták mellé állt, és listákat készítettek a kom­munistákról, akiket azután letar­tóztattak a hatóságok. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A nyugati világban egyre szalonképtelenebbé váló Hugo Chávez venezuelai elnök - akit legutóbb a spanyol király utasított rendre -, hétfőn este Párizsba ér­kezett egynapos látogatásra. Tár­gyalásainak középpontjában a ko­lumbiai felkelők fogságában lévő túszok, köztük a francia-kolum­biai Ingrid Betancourt sorsa állt. Chávez megerősítette, Alvaro Uri­be kolumbiai elnök bizonyos felté­telek mellett felhatalmazást adott neki a marxista Kolumbiai Forra­dalmi Fegyveres Erők (FARC) ve­zetőjével, Manuel Marulandával való találkozásra, december végé­ig szabva határidőt a közvetítés­nek, melyet Chávez három hónap­ja kezdett el. Ingrid Betancourt asszonyt 2002 februárjában rabol­ták el a FARC gerillái. A FARC 500 bebörtönzött tagjának szabadon engedését követeli, ennek fejében visszaadná 45 túsznak a szabadsá­gát. Betancourt mellett három amerikai állampolgár is a gérillák foglya. Chávez azt is közölte, biz­tos benne, hogy Betancourt él, bár bizonyítékként egyelőre csak egy videofelvételt tud bemutatni. A francia kormány óvatosan fogadta Chávez bizonyítékát, (m, ú) Sarkozy és Chávez (Reuters) RÖVIDEN Aligha lesz török invázió Brüsszel. Csökkent annak a veszélye, hogy a kurd felke­lők ellen harcoló török had­sereg behatol Irakba. Ezt tegnap mondta Brüsszelben az iraki külügyminiszter. Hosjar Zebari, aki megbeszé­lést folytatott Javier Solaná- val, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvise­lőjével, kifejtette: a veszély még fennáll, de az invázió valószínűsége csökkent. An­kara és Bagdad ugyanis fo­kozottan együttműködik egymással a kurdok megfé­kezésében. (MTI) Irán tárgyalna Irakról Teherán. Az iráni kül­ügyminiszter tegnap azt mondta, Teherán kész az USA kérésére újabb tárgyalá­si fordulót tartani az iraki biztonsági helyzetről. Az időpontot hamarosan beje­lentik. Washington és Tehe­rán idén már három forduló­ban tárgyalt egymással Irak stabilizálásáról. Irán meg­ígérte, hogy gátat szab az Irakba irányuló fegyverára­datnak. (MTI) Szigorítás Japánban Tokió. Japánban tegnap megkezdték az országba ér­kező külföldiek szigorúbb el­lenőrzését: ujjlenyomatot vesznek tőlük, és lefényké­pezik őket, a terroristagya­nús elemek kiszűrése céljá­ból. A16 éven felüli külföldi­ek csaknem mindegyikét alávetik a procedúrának, a tartósan Japánban élőket is. Az egyedüli kivételek ez alól a diplomaták és a kormány vendégei. (MTI) Kína hiába tiltakozik Berlin. Németország ki­tart eddigi Kína-politikája mellett: a politikai és a gaz­dasági kapcsolatok elmélyí­tésére törekszik az ázsiai or­szággal, ugyanakkor eluta­sítja a pekingi bírálatokat. Ezt tegnap erősítette meg a berlini kormány és a kül­ügyminisztérium. Thomas Steg szóvivő hangsúlyozta: Berlin visszautasítja a dalai láma fogadása miatti kínai tiltakozásokat. (MTI) Kormánysiker Ljubljanában Ljubljana. A szlovén kor­mány hétfőn éjszaka meg­nyerte a parlamentben azt a bizalmi szavazást, melyet Janez Jansa miniszterelnök kért kabinetje ellen. Az ok: a közelmúltban az ellenzék ál­tal támogatott jelölt diadal­maskodott az elnökválasztá­son. A bizalmi szavazást másfél hónappal azelőtt ren­dezték, hogy Szlovénia 2008. január 1-jén átveszi az Európai Unió soros elnöksé­gét. Jansa azért kérte ezt, mert az elnökválasztási ku­darc után úgy ítélte meg, hogy hiányzik az EU-elnök- séghez szükséges egység az országban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom