Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-19 / 265. szám, hétfő

Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 19.- Mikulásra jófekvésű telket szeretnék a Tátra alatt a földalapból (Peter Gossónyi karikatúrája) A határon tüli magyarok azt az államot tekintik hazájuknak, ahol élnek Határon túl hol a haza? KOMMENTÁR Egyenlőség márpedig nincs BARAK LÁSZLÓ Ha semmi másra nem lett volna jó a tizennyolc évvel ezelőtti rend­szerváltás, két jelenség felismerésére mindenképpen igen. Az egyik az, hogy annak idején a szabadság küszöbének átlépését kö­vetően szinte azonnal kiderült, évtizedeken át mennyi gyűlölködő nacionalista barom lappangott a pártállami diktatúra bugyraiban Közép-Európa-szerte. A másik, legalább ekkora horderejű jelenség az volt, hogy egyik napról a másikra kiderült, ki a normális, életre való ember, és kik azok, akik csak azért voltak képesek ötről hatra jutni a kommunista éra alatt, mert annak fejében, hogy tartották a lépést és a pofájukat, készen kapták az állami alamizsnát. Szóval törvényszerű volt, hogy már 1990januáijában utcára vonul­janak a zsigeri hungarofóbok is, mintha napszámban, teleugassák az utcát meg az efféle alpáriságokra nyitott sajtótermékeket a Csehszlo­vákiában föltámadt magyarveszéllyel. Persze, amint ez lenni szo­kott, akadt a zsákra folt magyar térfélen is. Lásd azokat a szlovákiai magyar politikai mozgalmakat, amelyek vezetői épp úgy, szinte csak és kizárólag a magyarfaló szlovákokkal szemben voltak képesek megfogalmazni önmagukat, mint ahogyan azok magyar rémeket láttak éjjel-nappal. Miért történt mindez? Mert a rabságból szabadu­ló, szellemileg lepusztított ember ellenség nélkül elveszik... Amint említve volt, annak idején egyszerre tényleg megle­hetősen sok vesztese lett az állami tervgazdálkodás, s annak fo­lyománya az össznépi alamizsnaosztogatás megszűntének. Ugyan kinek nincs számos olyan személyes ismerőse ma is, akik annak idején a háromszobás szövetkezeti, sőt állami lakásukkal meg az ezerkettes Zsigulijukkal (személyautó) tök elégedetten, mondhatni, boldogan éltek? Persze csak azért, mert a közvetlen szomszédjaik - és ameddig a szem ellátott - sem voltak náluknál jobban eleresztve. Hogy lehetett volna bárki is, ha a rezsim lé­nyege épp az volt, hogy mindenkinek egyenlőnek kell lennie. Látszólag, legalábbis. S lám, ebbe a dekadens, áporodott, lehú­zó akolba csapott bele a rendszerváltás mennyköve... Mindene­kelőtt a piacgazdasági viszonyok beköszöntével. Amely viszo­nyok lényege, ugye, hogy az embereknek alapvetően tehetsé­gük, munkabírásuk, vagyis életrevalóságuk arányában kell kü­lönbözniük egymástól. Vagyis igenis osztályozhatók, például tel­jesítmény szerint is... Nos, többek között ez a rendszerváltás hozadéka, ami, legyen egyelőre az bármily kellemetlen, voltaképpen nem is kevés. Mert manapság legalább már tudható, hányadán is áll az ember. Elsősorban önmagával, de a környezetével is... Akik a hétvégén ünnepeltek, ha csak szerényen, önmagukban is, többek között azt a vívmányt ünnepelték, hogy immár tizennyol­cadik esztendeje csak azokat az embertársaikat kell tisztelniük, akik igazán rászolgálnak a tiszteletre. JEGYZET FIGYELŐ Csempészet a katasztrófa oka? Csempészés és pénzhajhászás okozta a Kercsi-szorosban egy hete bekövetkezett katasztro­fális környezetszennyezést - jelentette ki a keresi halászati és oceanográfiai intézet igaz­gatója. A Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilapnak adott interjúban Borisz Panov kifej­tette: a szorosban azért torló­dott össze mintegy 150 hajó a pusztító vihar idején, mert tu­lajdonosaik és kapitányaik meg akaiják takarítani a ki­kötői díjakat és el akarták ke­rülni a szokásos kikötői el­lenőrzéseket, ezért rendszere­sen a szorosban rakják át rako­mányaikat. Elmondta: termé­szetesen járnak határőrök és vámosok a Kercsi-szorosban, de a térség nem szerepel egyetlen megfigyelési prog­ramban sem, így ott nincs rendszeres ellenőrzés. „Ezer­szer elmondtuk, megengedhe­tetlen az átrakodás a szoros­ban, de az illetékesek a fülük botját sem mozgatták. Hát most felrobbant a bomba. Ha nem lenne a folytonos átrako­dás, nem lett volna a helyszí­nen vagy 150 hajó, és senki nem vesztette volna az életét” - mondta Panov. Hozzátette: a környezeti katasztrófa mérté­kéről semmit nem tud monda­ni, egyelőre felbecsülhetetlen a kár. A lap szerint Viktor Sem­csuk, a Krím félsziget ügyésze megerősítette, hogy a szoros­ban történő átrakodás a csem­pészet miatt üyen népszerű. November 11-én, vasárnap, az utóbbi évtizedek állítólag leg­súlyosabb viharában 12 hajó - köztük 8 orosz - szenvedett balesetet a Kercsi-szorosban. Négy hajó elsüllyedt, hat a horgonyról leszakadva zá­tonyra, illetve partra sodró­dott, és két hajó súlyos károkat szenvedett. Az elsüllyedt Nahi- csevan személyzetéből többen odavesztek. A Volgonyeft-139 kettétört, és tartályából 1300- 2000 tonna pakura, másik két teherhajóból több mint 4000 tonna kén került a vízbe. A rendkívül súlyos környezet- szennyezést főleg a pakura okozza: a súlyos következmé­nyek felszámolása különböző becslések szerint akár tíz évig is eltarthat és több százmilli- árd rubelt is felemészthet. Amerika adott pénzt A Bush-kormány az elmúlt hat évben egy titkos program ke­retében csaknem 100 millió dollárt költött arra, hogy segít­sen Pakisztánnak nukleáris fegyverarzenálja biztonságá­nak megteremtésében - írta a The New York Times kor­mányzati forrásokra hivatkoz­va. Pakisztáni biztonsági sze­mélyzetet képeztek ki az Egye­sült Államokban, és Washing­ton a nukleáris biztonság létre­hozásához szükséges berende­zéseket is küldött Pakisztán­nak. Ennek ellenére az ameri­kai kormányzat kételkedik ab­ban, hogy ha megbukna Per­vez Musarraf elnök, ezek az intézkedések elegendőek len­nének annak megakadályozá­sára, hogy az atomfegyverek iszlám szélsőségesek kezére jussanak. A biztonsági intézke­dések hatékonyságát az is csökkenti, hogy Pakisztán vo­nakodik részleteket közölni atomfegyvereiről. (MTI) A Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuk­nak, ahol élnek - derült ki a témába készített kutatás­ból, amelynek eredménye­iről egy budapesti konfe­rencián számoltak be. MTI-HÁTTÉR A határon túli magyarok eseté­ben a haza fogalom - jól látható módon - ahhoz az országhoz, ü- letve régióhoz kötődik, ahol élnek - mondta Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapít­vány elnöke. Közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével A hatalom pártjának is nevezett Egységes Oroszország párt küldött­sége Kínában tanulmányozza az egypártrendszerű demokrácia kér­déseit a Kommerszant című lap ér­tesülése szerint. Az Egységes Oroszország - amelynek jelölőlis­táját Vlagyimir Putyin államfő ve­zeti, s amely elsöprő győzelemre számíthat a december 2-re kitűzött választásokon —, még a voksolás előtt hozzálát a demokratikus ele­meket tartalmazó egypárti rezsim kiépítésében szerzett kínai tapasz­talatok tanulmányozásához - ol­vasható a lapban, amely beszámolt arról, hogy Kínában megjelent a Közép Birodalmának pártrendsze­rérői szóló fehér könyv. Ez részlete­sen elemzi az egypárti demokrácia vonásait. A lap megállapítja, hogy a kínai államtanács sajtóosztálya ál­tal kiadott fehér könyvek a kínai politika életbe vágó kérdéseit elem­zik, és megállapításaikat a megjele­néstől kezdve hosszú távú kor­mányprogramnak szokás tekinteni. A szóban forgó kötet bevezetője szerint a politikai pártok rendszere a mai demokrácia legjelentősebb komponense, de minden egyes or­szágban az ottani körülmények ha­tározzák meg, hogy konkrétan mi­lyen rendszert kell követni., A nyu­gati politikai rendszer vak másolá­sa elkerülhetetlenül bukásra van ítélve, ezért ki kell dolgozni a de­mokrácia saját modelljeit” - áll a bevezetőben. A szerzők szerint a kínai politikai foglalkozó kutatás során 2930 - Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaság­ból 380, Kárpátaljáról 350 - em­bert kérdeztek meg. A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekin­tik kimondottan hazájuknak Ma­gyarországot. Egyedül a kárpátal­jai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának. Érdekességként jegyezte meg, hogy a megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna, melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban az országban maradna, ahol jelen­leg él. E kérdésben általában a ha­táron túli magyarok csak tíz száza­léka jelölte meg Magyarországot. A kutatás során vizsgálták a Kár­pát-medencei magyarság nemzeti identitását, a közösségek Magya­rországhoz és a többségi társada­lomhoz való viszonyát, munka­rendszer eltér mind a nyugati or­szágok többpárti vagy kétpárti ver­senyrendszerétől, mind a vüág sok országában fennálló egypártrend- szertől is. Lényegi vonás, hogy a ve­zető kínai pártban teljességgel de­mokratikus rendszer épült ki, s en­nek útján ez a párt irányítja az or­szágot, valamint a többi engedélye­zett párt tevékenységét. Az e pár­tokkal való együttműködés alap­vető formái, hogy konzultációkat folytat velük a Kínai Kommunista Párt, továbbá választott képvi­selőiket csekély súlyú kormányzati posztokra nevezik ki, így a lakosság rétegei kifejezésre juttathatják ér­dekeiket, de úgy, hogy az ne ássa alá a KKP hatalmi monopóliumát. „Az ország irányításában a demok­ratikus pártok segítik a KKP-t, de erőpiaci viszonyait, jövőtervezé­sét, valamint iskolázottsági helyze­tét. Az eredmények alapján az lát­ható, hogy az egységes magyar nemzeteszme árnyékában a Kár­pát-medence különböző országai­ban élő magyarok országonként külön csoportokat alkotnak. A konferencián közreadták a kutatás eredményeiről szóló gyorsjelentést, amelyből az is ki­derült, hogy az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túl­nyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás. A vajdasági válaszadók 76,5 szá­zaléka viszont azt válaszolta, hogy „szégyennel tölti el” a magyarság­hoz való tartozás. A kutatók sze­rint ennek okát mindenképpen ki kellene vizsgálni. A kutatást a Ma­gyar Tudományos Akadémia Etni­kai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte. nem váltják fel: a sok párt együtt­működésének rendszere lépett Kí­nában a pártok közötti harc és ve­télkedés helyére, s ez véget vetett a politikai instabilitásnak és a vezető rezsim gyakori váltásának” - idézte a fehér könyv szerzőit a Kommer- szant. A könyv bemutatóján a szerzők felszólították „más országok elvtár­sait”, hogy aktívan tanulmányoz­zák Peking demokratikus rendszer kiépítésében szerzett tapasztalata­it. Az Egységes Oroszország párt érdeklődését olyannyira felkeltette a lehetőség, hogy a hét végén Kíná­ban a KKP központi bizottsága szervezeti osztályának, valamint az orosz párt vezető testületének szer­vezésében zárt ajtók mögötti ta­nácskozás kezdődik. A„nép” fesztiválja JUHÁSZ KATALIN Csütörtökön sokan hitetlenked­ve néztek rám, amikor kijelen­tettem, hogy a kassai Thália- premier helyett Szepsibe me­gyek, a falusi színjátszók orszá­gos fesztiváljára. Azaz a tuti he­lyett a kérdésest választom, profizmus helyett a lelkes amatőröket, ha úgy tetszik, az egzotikumot. Káposztataposás például még sosem zajlott a Thália deszkáin. A mai „közíz­lésről” sem kapható sehol má­sutt ennél átfogóbb kép. Ilyen értelemben színházi szakembe­rek és szociológusok figyelmé­be egyaránt ajánlható e három nap, mert sok mindent megtud­hatnak a szlovákiai magyar kul­túrafogyasztókról és -csinálók- ról. Hagyjuk most a színvona­lat, a szövegfelmondós színészi játékot, a botladozást, a bénács­ka dramaturgiai megoldásokat. Ezen a találkozón, amelyet egyébként immár kilencedik al­kalommal rendeztek meg, a hangulat volt lenyűgöző. Sehol másutt nincs ugyanis üyen csa­ládias atmoszféra, ennyire összetartó kis közösségeket sem látni sűrűn. Képzeljék el, mi­lyen hatást vált ki a falu kultúr- házában, amikor a postás, a víz­vezeték-szerelő, a hivatalnok és a polgármester felesége előad egy kabaréjelenetet, vagy ami­kor a fejőnő, a boltos és a taka­rítónő csábos hastáncot lejt. Nem is beszélve azokról a nyug­díjasokról, akik saját fiatalságu­kat hozták vissza, átváltoztak sokszoknyás leányokká és pö­dört bajszú legényekké a szín­padon. Olyan amatőr csoportok is megmérettethettek ezen a fesztiválon, amelyeknek esé­lyük sincs részt venni a Jókai Napokon, vagy a népi jelleg, vagy a szakmai hiányosságok miatt. Mert odahaza, saját kö­zegükben általában hatalmas sikert aratnak, és csak ezen az országos seregszemlén szembe­sülnek hibáikkal. A zsűri felada­ta ezért a szokásosnál is nehe­zebb, úgy kell dorgálniuk, hogy ne ijesszék el őket egy életre a színpadtól, úgy kell becsoma­golniuk a kritikát, hogy az ne fájjon, és ügyesen ki kell dom­borítaniuk a pozitívumokat. Sőt azt is bele kell kalkulálniuk az „összpontszámba”, müyen ne­héz körülmények között szület­nek az előadások, mennyi fá­radságba telik beszerezni a jel­mezeket, díszleteket, és mennyi­vel nehezebb összehozni a pró­bákat, mint egy profi színház­ban, ahol a szereplőknek nincs civü szakmájuk. Ä legtöbb részt­vevő egyébként épp a szokada- nul nagy közfigyelmet élvezte, hiszen erre a megmérettetésre készültek hosszú hónapokon át. A többiek produkciójára is kí­váncsiak voltak, sőt érdeklődve végighallgatták valamennyi szakmai értékelést. Mert régi is­merősökkel találkozhattak Szepsiben és Buzitán. Küenc év alatt egy csomó visszajáró cso­portjelölte be a térképen ezt a két kelet-szlovákiai helyszínt. Gombostűvel, szívecskével, vagy kis felkiáltójellel. Induljon Putyinné, Ljudmila! Egy orosz nőmozgalom Vlagyimir Putyin elnök feleségét, Ljudmüát arra kérte, induljon a jövő évi elnökválasztáson. A Vlagyivosztoki Nők szervezete szólította az orosz first ladyt, hogy kövesse Argentína pél­dáját, ahol Christina Fernández Kirchnert a műit hónapban félje, Nés- tor Kirchner elnöki mandátumának lejártával államfővé választották. Viszont helyi politikusok állítják, az elnökfeleség megválasztásáért ki­fejtett kampány csak reklámfogás, amellyel a jövő hónapban esedékes helyi választásokon induló nőszervezet a saját esélyeit kívánja javíta­ni. A nőszervezet szerint Ljudmüa Putyina megválasztása nagyobb garancia lenne az orosz számára a politikai folytonosságra és a tartós gazdasági stabüitásra. Garri Kaszparov volt sakkvüágbajnok, újabban ellenzéki pártvezető és Putyin egyik leghevesebb bírálója közölte: a küszöbönálló választás csak színjáték, amelyet a Kreml arra használ, hogy eltakarja vele a rendszer valódi, totalitárius arcát. Az ellenzéki politikus felszólította a Nyugatot, hogy az EBESZ példáját követve egyeden megfigyelőt se delegáljon a decemberi választásokra. Kínai modell: az engedélyezett pártok segítik a kommunistát, de sose váltják fel Putyin és az egypárti demokrácia MT1-F1GYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom