Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-19 / 265. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Ördögh Szilveszter író Életének 60. évében péntekre virradóra elhunyt Ördögh Szilveszter József Attila-díjas író. Ördögh Szilveszter számos népszerű novellát és regényt írt, amelyekből tévé- és rádiófeldolgozások is készültek. Műfordítóként is alkotott, francia és vietnami szerzők műveit fordította magyarra. Fő művei a Koponyák hegye (1976) és az Eretnek írások (2000). Ismert művei közé tartozik még A csikó (1973), a Kapuk Thébában (1978), a Bizony nem haltok meg (1979), a Változatok megváltásra (1982), a Lázár békéje (1985), a Titkos értelmű rózsa (1986), a Dobol a hó (1991), A könyv is olvas engem (1993) és a Koponyaüreg (1994). (MTI) Elhunyt Ember Judit rendező Életének 72. évében szombatra virradóra elhunyt Ember Judit Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező, kiváló művész. Mél- tatói szerint Ember Judit szinte minden alkotása felér egy társadalomtudományi, művészeti esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett. Műveiben egyszerre kapott hangsúlyt az izgalmas oknyomozás, valamint a filmjeiben szereplő egyszerű emberekkel való bensőséges, mélyen együtt érző kapcsolata. Pócspetri és Menedékjog című filmjeinek dialóglistája külön-kü- lön kötetben is napvilágot látott. A 70-es évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette „tabutörő” dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak, például az 1982-ben készült Pócspetrit és a Hagyd beszélni a Kutruczot! (1985) címűt. A Határozat című munkáját az American Film Institute, Los Angelesben beválasztotta „Minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje”közé. (MTI) Szivek-siker a Művészetek Palotájában Budapest. Hatalmas sikert aratott a budapesti Művészetek Palotájában a Felföldi levelek című előadás, amelyet a pozsonyi Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes és a nagyidai Illosvai Néptáncegyüttes vitt színpadra. A teltházas előadás végén állva tapsolt a közönség, s háromszor követelte vissza a táncosokat a színpadra. Ez volt az első szlovákiai produkció a Művészetek Palotájában. A Felföldi levelek című előadást Hégli Dusán koreografálta és rendezte, (ú) Szlovák animációs filmek külföldön Az animáció világnapja (október 28.) alkalmából a pozsonyi Bibiana és a Szlovák Filmintézet közös projektet készített elő, amely szlovák animációs filmek külföldi bemutatását teszi lehetővé. Nyolc európai város Szlovák Kulturális Intézetében kilenc alkotásból összeállított kollekciót mutatnak be. Ez reprezentatív válogatás a hazai animációs film negyvenéves történetéből, a különböző korosztályba tartozó alkotók műhelyéből, beleszámítva a diákfilmeket is. Október első felében az animációs filmcsokrot már bemutatták Bécsben, Berlinben és Prágában, ebben a hónapban a moszkvai, a varsói, a budapesti és a párizsi intézetekben vetítik, majd decemberben Róma zárja sort. A filmösszeállítást a 21. Gyermekkönyv-illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja, a BIB közönsége is láthatta, (tb) Életműdíj Steven Spielbergnek Beverly Hills. A külföldi sajtó Hollywoodban dolgozó újságírói idén Steven Spielbergnek ítélték oda a Cecil B. DeMiller életműdíjat. A hatvanéves rendező 2008. január 13-án, a 65. Arany Glóbusz-gálán veheti át az elismerést. A sztárrendezőnek már szép gyűjteménye van Arany Glóbuszokból, eddig hatot érdemelt ki, emellett három Oscar-díjat is kapott, de az egész munkásságát elismerő díjaknak is külön vitrin dukál: korábban elnyerte az amerikai rendezők céhe és az amerikai filmakadémia életműdíját is. (MTI) Rendhagyó irodalmi est Vámos Miklós íróval Utazások Erotikában ELŐZETES Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub meghívására holnap 18 órától Vámos Miklós író, dramaturg, műsorvezető rendhagyó irodalmi esten vesz részt a dunaszer- dahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban, ahol bemutatják az Utazások Erotikában című könyvét. „...Tartok ettől picit. Tartok a lepornózástól is. De mit tegyek? E könyvhöz szervesen hozzátartoz-. nak az erotikus jelenetek. Abban egészen biztos vagyok, hogy a legjobb hírverése minden könyvnek az, ha az első száz olvasónak tetszik. Ók elmondják öt-tíz barátjuknak. Ha azoknak is tetszik, s elmondják öt-tíz barátjuknak - egyenesben van a szöveg sorsa. Most is ebben reménykedem..- fogalmazott könyvével kapcsolatban Vámos Miklós. A sikeres József Attila-díjas írónak húsz kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York-Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon négy drámáját mutatták be. Külföldön főleg novellái jelentek meg tekintélyes amerikai és nyugat-európai folyóiratokban, de több országban kiadták a Zenga zének-et (Csehország, Lengyelország, Norvégia, Dánia, Finnország), valamint az Apák könyvét (Németország, Olaszország) is. (ű) A darabválasztásban és a megvalósításban egyaránt teret hódít az igénytelenség Egy színjátszófesztivál miértjei A fődíjas kassai KCSzT mesejátékának egyik jelenete Kiürült a kultűrház, de őrzi még az örömrivalgások zaját, a háromnapos színját- szófesztivál emlékét. És őrzi még a vitákat, melyek feszültsége valahol ott remeg a levegőben. Véget ért a IX. Egressy Béni Színjátszó- fesztivál, meghirdették a tizediket; egy év múlva újra találkozhatnak az amatőr színjátszók, akiket szívesörömest várnak Szepsiben és Buzitán. KOZSÁR ZSUZSANNA Vajon jövőre lesz-e annyi csoport, amennyit a szervezők a kerek évfordulón látni szeretnének? Tagadhatatlan: idén kevesen jutottak be az előválogatásról a fesztiválra. Ezzel elérkeztünk az első problémához. Nem tisztázott, és egyre tisztázatlanabb, hogy ki vegyen részt ezen a fesztiválon, és milyen típusú, műfajú előadással. Eredetileg a komáromi seregszemléről lemaradt, „falusi” színjátszók számára találtak ki egy külön fórumot, ahol felcsillanthatják képességeiket. Mára azonban nem találunk már népszínműveket a fesztivál programjában, egyre kevesebb a stilizált hagyományőrző népi játék is, elözönlötték a szemlét a könnyű műfajú, irodalmilag értéktelen esztrádok, kabarék, melyek színészi megmérettetésre sem a legalkalmasabbak. Az elmúlt néhány évben tendenciává vált az is, hogy egyes csoportok amolyan Komáromot megelőző előfordulóként kezelik a szepsi fesztivált, ahol lemérhetik a közönségre és a zsűrire gyakorolt hatást. Ezek az „elmozdulások” teszik eklektikussá a rendezvényt. Ez még nem lenne baj, sőt nem lenne baj a műfaji sokszínűség sem. Sokkal nagyobb baj az, hogy a darabválasztásban és a megvalósításban egyaránt teret hódít az igénytelenség. Téved, aki úgy gondolja, néhány perces kabaréjelenetet előadni könnyű dolog. Ezek a nézők számára is megunásig ismert jelene- tecskék olcsó poénokra épülnek, előre kiszámítható csattanóval, ezért nem tudnak a közönségre a meglepetés erejével hatni. Itt briliáns színészi játékra van szükség, hogy a nagyérdemű figyelmét ébren tartsák. Nem véletlen, hogy régen csak a legjobb magyar színészek mertek ilyen műfajba belevágni. Mára persze olcsó kabaré folyik a csapból is, és az igénytelen szórakoztatás silány termékei állandójelleggel szerepelnek a tévécsatornákon a bugyuta valóság- és kibeszélóshow-k között. Azt hihetnénk, éppen ezért a közönség örömmel veszi ezeket egy amatőr színházi fesztiválon is. Hogy a nézőknek mégis másra lenne igényük, azt Szepsiben a kevés visszajelzés bizonyította leginkább, kevés volt a taps, a nevetés, a társulatok zöme nem tudta megfogni a közönséget. Nyilván a kabarék, esztrádok, bohózatok nagy sikert arattak az otthoni közegben, az ismerősökből, családtagokból álló nézősereg előtt, ám egy fesztiválra ennél több kellene, valami olyan, amit a néző nem tud előre kiszámítani, ami meglepetésként éri. Hogy ennek a műfajnak is van létjogosultsága, van benne fejlődési lehetőség, bizonyítja a vezekényi Görbetükör produkciója, melyben saját mindennapi életükből ellesett poénos helyzetek is voltak, bár megformálásuk még hagyott kívánnivalót maga után. A migléci esztrádműsorban a jó hangú énekeseket lehet a produkcióból kiemelni, a nagyfödémesiek pedig a táncos lábú lányokkal és azok remek kosztüméivel arattak tetszést. Ám a jelenetek eljátszásában mindhárom csoport gyengébben teljesített. Nem voltak kiemelkedő színpadi alakítások a zenés darabokban és komédiákban, bohózatokban sem. A görgőiek Rejtő-darabját és a jókaiak Hyppolitját egyaránt sablonosság és kevés színpadi játék jellemezte, a szerepmegformálások sem voltak hitelesek. Valamivel jobb volt a nánaiak Pygmalion- ja, ám saját stílusukhoz képest ők is alulteljesítettek. A tőlük megszokott geges-burleszkes feldolgozás helyett a játékon végig érződött a kettősség: hűnek maradni a darabhoz, főként annak musical-változatához, ugyanakkor hűnek maradni a nánai játékstílushoz. Ezért aztán néha felvillant egy-egy jellegzetes geghelyzet, ám a szereplők igyekeztek visszatalálni ahhoz az elváráshoz, amit az Audrey Hepburn főszereplésével készített film megkíván. Valószínűleg mindenkijobban járt volna, ha a darab parodisztikus változatát viszi színre a színészi tehetségektől hemzsegő társulat. Kellemes meglepetés volt a könnyedebb műfajú előadások között a vágkirályfai Fék- ktelen Komédiások Kukás guruja, melyben voltak jól megformált karakterek, és a darabválasztás is megfelelt a társulatnak, mely megtette az első lépést az esztrádtól a színdarabok világa felé. Komoly darabnak és komoly teljesítménynek számít a fesztiválnyertes kassai KGSzT mesejátéka, melynek zárójelenete élesen eltért a megszokott mesei végektől. Átgondolt, rendezőileg egységes, részletesen kidolgozott előadást láthattak a nézők, akik azonnal „vették a lapot”, és végignevették, végigtapsolták az egyedülálló produkciót, mely nyitóelőadásként alaposan megemelte a mércét a többiek számára. A dramatizált népi játék kategóriájában (ha ugyan lettek volna kategóriák), csupán a szomotoriakés csécsiek mutattak be egy-egy jellegzetesen falusias hangulatú összejövetelt, tollfosztást illetve káposztataposást. Mindkét játékban szerepelt hagyományőrzési szándék, leginkább a szép népdalok formájában, és a csoportok játékában is határozott fejlődés tapasztalható. A tizenegy versenyelőadás között egy dráma szerepelt, a füleki Zsákszínház megjelenítésében. A produkció komoly vitát váltott ki, nem a látott teljesítmény miatt, hanem egy másik előadással való hasonlatossága miatt. Kérdések merültek fel a rendező személyét, a társrendezőséget illetően, és újra előtérbe került az a probléma is, meddig amatőr színház az amatőr színház. Évek óta viták, eszmecserék tárgya, szerepelhet-e hivatásos színész egy amatőr társulatban, átvehetők-e rendezői megoldások, díszletek egy másik, hivatásos színházban játszott produkcióból az eredeti rendező nevének megjelölése nélkül. Érdekes szakmai kérdés az is, meddig tekinthető dramaturgiai beavatkozásnak a drámai cselekmény átírása, és mennyire Baré-Ivan műve még az a darab, melyben az eredeti testvérgyilkosság helyett az anya hal meg. A füleki Zsákszínház idén is alaposan felkavarta a kedélyeket, ám a fesztiválról végül nívódíjjal távozott. Hozzájuk kapcsolódik egy kellemetlen élmény is, mely rontott a fesztivál hangulatán: az előadás legdrámaibb perceiben, mikor csendre lett volna szükség, egy néző többször is hangos bekiabálással zavarta meg a színészeket és nézőket egyaránt, és nem akadt senki, aki a helyzetet kezelte volna. Persze egy ilyen alkalmatlanul viselkedő néző kivezetése szintén nagyon zavarta volna a produkciót, ám a darab háromnegyedét már zavartalanul élvezhette volna a közönség. A zsűri munkája idén is nehéz volt. A Tóth Zsuzsanna, Vladimír Sadüek és Havasi Péter alkotta zsűrinek, valamint a Csémy Éva, Sebők Valéria és Kozsár Zsuzsanna alkotta társadalmi zsűrinek nemcsak a megfelelő díjazottak kiválasztása okozott alkalmanként gondot, hanem az is, hogy az esztrádot, komédiát, drámát, népi játékot, kabarét, mesét „egy kalap alá kellett vennie”. Talán komolyan el kellene gondolkodni azon, hogy kategóriák szülessenek a fesztiválon. A fesztivál legfőbb díjai A fesztivál fődíja: KGSzT, Kassa Nívódíj: Nánai Színjátszó Csoport Nívódíj: Zsákszínház, Fülek A legjobb rendezés díja: Bodon Andrea, Kassa A legjobb férfi alakítás díja: Farkas Imre, Jóka A legjobb női alakítás díja: Kiss Angelika, Vágkirályfa A legígéretesebb tehetség díja: Danis Alica, Nána A legjobb férfi epizódszereplő díja: Tóth Károly, Kassa A legjobb női epizódszereplő díja: Bódi Andrea, Fülek A legjobb színpadi jelmez díja: KGSzT, Kassa A legigényesebb színpadkép díja: Jókai Műkedvelő Társulat Dramatizált népi játékkal csupán két csoport versenyzett (Džubák József felvételei)
