Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-15 / 263. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 15. www.ujszo.com A rovatban közölt írások nem a szerkesztőség véleményét tükrözik. Gyereknap Indiában (AP-felvétel) OLVASÓI LEVÉL A Gárda, a Gárda... Toronymagas hullámokat kavart a Magyar Gárda megalakulása, különösen a szomszédos országokban. Pedig már a csehek is kísértésbe estek. Ki megy el gratulálni nekik? A miértre keresem a választ. Kezembe veszem az Idegen szavak és kifejezések szótárát (Akadémiai Kiadó Budapest, 1983). A gárda címszó alatt a következő olvasható: gárda fr. 1. kát. testőrség. 2, kát. válogatott, kiváló katonai egység. 3. vmilyen társadalmi szervezet v. csoport legkiválóbb, legértékesebb része. 4. Azonos munkakörben együtt dolgozó, többé-kevésbé azonos korú, felfogású emberek csoportja. 5. Különleges fegyveres rendfenntartó alakulat egyes nyugati államokban. Nos, hová sorolható a Gárda? 1. Az angol királyi testőrség medvesapkás alakjai közé semmi esetre sem. (A mi régiónkban nincsenek királyok, kiskirályok annál többen.) 2. Katonainak nem nevezhető az az egység, amelyik hófehér ingben parádézik. Nekem inkább megmosolyogtató, mint félelmetes. Olyanok, mint egy nagy létszámú folklórcsoport. (Vajon hol készül az egyenruhájuk?) 3. Valamilyen társadalmi szervezet legkiválóbb részének nagyon sokan képzelik magukat, habár nem vonulnak fel együtt, nyilvánosan. 4. Helyben vagyunk. Azonos munkakörben együtt dolgozó emberek csoportja. Már elfelejtettük a néhány évvel ezelőtti verőfényes május elsejéket, amelyek akkor voltak sikeresek, ha minél többféle gárda vonult fel? Kezdve az úttörőktől, vezetőktől, háborús hősöktől, bányászok és népviseleti csoportok, ipari üzemek és mezőgazdasági szövetkezetek. Hosszú életem folyamán nagyon sok felvonulást és elvonulást láttam. Kisebb-na- gyobb csoportokat, kackiásakat és toprongyosakat. Szálasi testvért élő valóságában, csillogó fekete lakkcsizmás gárdája élén. Krisna hívőket és hasonló jelenségeket. Miért kell porfelhőt kavarni minden látványosság miatt? Allergiásak vagyunk mindentől, ami mozog? A válasz megtalálható ugyanebben a könyvben: fóbia gör. 1. Orv. beteges félelem, iszony, irtózás valamitől (a kényszerképzetek egyik fajtája). 2. él. Bizonyos természeti feltételek hatására kiváltott, azokat kikerülni igyekvő viselkedés. A tisztesség, mértéktartó emberi viselkedés- mód hősi halált halt a második világháborúban. Sokkal több a szellemi rokkant, mint a fizikai. Nemcsak végtagok csonkultak, hanem emberi jellemvonások is károsultak, vagy haltak el. Ez a mi bajunk, és ez nem is csekély. Győri Sarolta, Szepsi _______________________________VISSZHANG íW «i'Wif»níniffrflBMiiwnwawMWwmfniTOirú^ mi rnirrar r —rtnr n iwmtjwmBHfflinnwwTimnwMiMrffiriTHrrmiTrnri» t , Kálvin nem volt ott Marburgban Az Új Szó 2007. november 3-i számának 14. oldalán A reformáció második szellemi vezére című, Melanchton Fülöpre emlékező írásának közepén a szerző, Bokros Katalin a következőképpen fogalmaz: „Bizonyos teológiai témákban a protestánsok soraiban is eltértek a vélemények, így Melanchtonnak többször hitvitákon kellett részt vennie. Ezek közül ismert a marburgi, amelyen 1530 októberében Melanchton és Luther a svájci reformátorokkal, Ulrich Zwinglivel és Kálvin Jánossal vitáztak. A különbözőségek miatt a reformátorok útjai később kettéváltak.” Az idézett részbe egy időpontbeli és egy lényegi tévedés is belecsúszott. A marburgi kollokvium, amit Hesseni Fülöp tartománygróf hívott össze azzal a céllal, hogy a protestánsokat békés vitában közös dogmatikai nézet kialakítására bírja, nem 1530-ban, hanem egy évvel korábban, tehát 1529-ben volt. A lényegi hiba pedig az, hogy a dispután (a joggal említetteken kívül) ugyan még több neves reformátor is részt vett (pl. a strasbourgi Bucer, a bázeli Oekolampadius, Brenz, Schwä- bisch-HaU reformátora, a würt- tenbergi Osiander), Kálvin János azonban nem. Kálvin ugyanis a reformátorok Luther utáni nemzedékéhez tartozott, egy emberöltő választotta el a reformáció kirobbantójától. 1509-ben született (Luther 1483- ban), tehát a marburgi hitvita idején mindössze húszéves volt. Ez ugyan nem lett volna kizáró tényező, de ő ekkor még Burges- ben és Orléans-ban polgárjogi tanulmányokat folytatott, elsősorban atyja parancsának engedelmeskedve. Bár egyik tanára, felismerve rendkívüli képességeit, ajánlotta neki, hogy térjen át a teológiára, minden tudományok legfőbb tudományára, Kálvin az evangéliumi eszmék és a reformáció mellett igazán csak az 1530-as évek elején tört lándzsát. Később korának legjelentősebb kommentárírója, az igemagyarázók egyik fejedelme lett, amiben nagy szerepe volt jogi ismereteinek, a jog- gyakorlatból kialakított rendszerező módszerének, amit nagyfokú logikai szigor jellemzett. Kálvin tehát nem lehetett jelen a marburgi hitvitán (később többön igen), aminek bizonyítékát adja egy vitairatának az alábbi részlete is: „Alig kezdtem némileg kikerülni a pápaság kötelékéből és némi ízelítőt kapni az egészséges tanokból, amikor azt olvastam Luther tollából, hogy Oecolampade és Zwingli semmit sem hagynak a szentségekben, csak a puszta formát és a valóság nélküli jelképet, és bevallom, hogy ez olyan mértékben távolított el [a lutheránusok] könyveitől, hogy ezideig tartózkodtam olvasásuktól. Nos, mielőtt elkezdtem írni - a Psycho- pannychia 1534. évi orléans-i kiadása előtt -, ők együttesen tanácskoztak Marburgban, és ezután kezdeti hevességük némileg csökkent, olyannyira, hogy bár az ég nem derült ki egészen, a legsűrűbb sötétség kezdett egy kissé oszladozni”. Kálvin életében soha nem találkozott Lutherrel, a Marburgban vitázó Zwingli is csak ekkor (ő két év múlva a kappeli csatában életét vesztette). Kálvin Buliinger Henriknek, Zwingli zürichi utódának így ír róla egy 1544-ben kelt levelében: „Megértem, hogy Luther az ő féktelen hevességében mindannyiunknak nekiront. Nem tudom józan ésszel föltételezni, hogy Ön csendben maradna, mert nem lenne helyénvaló, ha az, akit ily csúnyán megtámadtak, nem merne védekezni. Megvallom, hogy Luther rendkívül zseniális ember, különleges kincseket kapott az égtől, csodálatos lelkiereje van, és mind a mai napig folytatja a harcot ama anti- krisztus - a pápa - ellen. Gyakran elmondtam már, hogy bár ő engem testet öltött démonnak nevezett, én őt mindamellett Krisztus kiváló szolgájának tartom”. Ami pedig Kálvinnak Melanch- tonhoz fűződő kapcsolatát illeti, vele többször is találkozott, barátság alakult ki köztük, élénk levelezést folytattak egymással, és rendkívül tisztelte Németország tanítóját. 1543-ban neki ajánlotta az Értekezés a szabad akaratról című munkáját, 1546-ban pedig ő adta ki, illetve írt előszót Melanchton Loci communes című művének francia fordításához. A. Kis Béla Új Szó borbál 2006. fotó: Somogyi Tibor 2007. november 16-án Csölösztőn, a Kormorán Szállóban Sztárvendégeinkkel - Rák Vikivel és Juraj Soltésszal, a Bailando sikeres táncos párjával, Rigó Mónikával, Bangó Margit Kossuth-díjas művésznő által megkoronázott tehetséges cigánydal-énekessel, valamint az Új Szó és a Vasárnap borversenyének győzteseivel, akik legjobb boraikat kínálják Önöknek Csemegék az étlapról: sertésérmék magyar módra, rakott sonka, aszalt szilvával töltött pulykatekercs, sült malac, vadgulyás, saláták, köretek, desszertek és egyéb finomságok Jegyrendelés: 02/59 233 274, 0918/59 32 87 SzOVükOZZUük CgyÜ tt! Mikor? Hol? Kivel?
