Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-15 / 263. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 15. Külföld 9 A francia vasutasok Sarkozy elnök nyugdíjreformja ellen tiltakoznak, német kollégáik jelentős béremelést követelnek Nyugat-Európa fele teljesen lebénulhat Párizs/Berlin.Avasutassztrájk miatt Franciaország már tegnap lebénult, Németor­szágban erre mától lehet számítani, de ha e két ország munkabeszüntetéseinek kö­vetkezményeit, az áthaladó forgalmat tekintjük, akkor ez szinte fél Nyugat-Európáról elmondható. ÖSSZEFOGLALÓ A franciák több napos tömeg- közlekedési káoszra számítanak, hiszen kedden este 8-tól határo­zatlan idejű sztrájkba kezdtek a francia vasúttársaság (SNCF) dol­gozói a kormány nyugdíjreformja elleni tiltakozásul. Az SNCF tájé­koztatása szerint tegnap a 700 bel­földi nagy sebességű TGV-szerel- vényból csak 90-et indítottak, és ma is csak a vonatok egyötöde fog közlekedni. Párizsban a metrók nagy része szintén leállt, tegnap csak minden tizedik járat közleke­dett. A vasutasokhoz csatlakoznak a Párizsi Közlekedési Vállalat (RATP), a Villamos Művek (EDF) és a Gázművek (GDF) munkatár­sai. Az október 18-i tiltakozással ellentétben - amelyben a vasuta­sok háromnegyede vett részt - ez­úttal nem egynapos figyelmeztető, hanem határozatlan idejű, 24 óránként megújítható sztrájkfel­hívást tettek közzé. Az SNCF arra számít, hogy még a hétvégén is ka­otikus lesz a helyzet a francia vas­útvonalakon. A sztrájkolok a speciális állami nyugdíjrendszerek megszüntetése ellen tiltakoznak. A kormányzat eltökélte, hogy az 1995-ben elindí­tott, de akkor a háromhetes sztrájk miatt visszavont reformot 2012-ig végrehajtja. Míg a magánszektor­ban dolgozó 18 millió francia 40 évig fizeti a nyugdíjjárulékot, a speciális nyugdíjrendszerhez tar­tozó félmillió munkavállaló (a vasutasok, az energiaszektorban dolgozók, a képviselők, a tengeré­szek, a közjegyzők vagy kiemelt művészeti intézmények dolgozói) átlag 37,5 évig, ráadásul a vasút­társaság alkalmazottai jelenleg már 50 évesen nyugdíjba mehet­nek. A kormányzat ez utóbbiak ki­vételes helyzetét kívánja meg­szüntetni. A nyugdíjreform Nico­las Sarkozy elnökválasztási kam­pányának egyik fő pontja volt. Egyébként november 20-tól a köz- alkalmazottak tüntetnek a beje­lentett létszámleépítések ellen, november 29-én pedig a bírák kezdenek sztrájkot a kisebb vidéki bíróságok bezárása miatt. Németországban tegnap délben kezdődött meg a mozdonyvezetők újabb, a teherforgalomban ezúttal 62 órásra tervezett munkabeszün­tetése. A személyforgalomban ma éjjel 2 órától kezdődik a sztrájk, 48 órásra tervezik, így a teljes akció szombaton hajnalban ér véget. A mostani, összességében a teher­szállításra, valamint a távolsági, a regionális és a városi vasúti sze­mélyszállításra kiterjedő sztrájk mintegy 5 millió közlekedőt érint naponta. Egyetlen napon 26 ezer regionális vasúti és városi vasúti szerelvény, valamint 1250 távol­sági vonat közlekedik az ország­ban. A német ipari és kereskedelmi kamara közleménye jelentős kö­vetkezményekkel számol: minde­nekelőtt a termelésben kialakuló szűk ellátási keresztmetszetekkel, illetve a munkaidő-csökkenéssel. A kamara szerint mindez jelentős veszteségeket okoz a német cé­geknek. A mozdonyvezetők szak- szervezetének (GDL) elnöke azt mondta, mindaddig ismétlik a sztrájkokat, amíg nem kapnak megfelelő bérajánlatot a vasúttár­saságtól. A GDL azt követeli, hogy a munkahetet egy órával csök­kentsék, 40 órára, a béreket pedig 31 százalékkal emeljék. A vezetés 4,5 százalékos ajánlatát visszauta­sították. (MTI, ú) Erőteljes washingtoni nyomás Szaakasvilire Grúziában feloldják a rendkívüli állapotot MTl-HÍR Tbiliszi. Holnap oldják fel Grú­ziában a rendkívüli állapotot. Nino Burdzsanadze, a kaukázusi ország parlamentjének elnöke jelentette ezt be a közszolgálati televízióban. A házelnök asszonyt Mihail Sza- akasvili államfőhöz közelinek tart­ják. Grúziában egy hete, november 7-én hirdetett Szaakasvili 15 na­pos rendkívüli állapotot a zavar­gásokba torkolló tüntetések mi­att. Másnap Szaakasvili, Grúzia NATO- és EU-tagságának élharco­sa, bejelentette, hogy 2008. janu­ár 5-én előrehozott elnökválasz­tást tartanak. Szaakasvili Moszk­vát vádolja azzal, hogy a tünteté­sek mögött áll, szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök Grúzia tartós etnikai megosztására törekszik. Az USA máris üdvözölte a grú- ziai rendkívüli állapot feloldásá­nak hírét. Az elmúlt napokban ugyanis erősödött a washingtoni diplomáciai nyomás a grúz veze­tésre. Matthew Bryza amerikai külügyi megbízott Tbilisziben hi­vatalos garanciákat is kapott a szükségállapot holnapi feloldásá­val kapcsolatban. Nino Burdzsanadze (SITA/AP) Burdzsanadze bejelentése elle­nére a tbüiszi a bíróság tegnap úgy döntött, hogy őrizetbe kell venni Iraklij Okruasvili volt vé­delmi minisztert, aki több mint hatmillió dollár óvadék fejében szabadlábon van. Ezzel egy idő­ben megvonták a kormánnyal szemben ellenséges Imedi televí­zió működési engedélyét. EMBERJOGI BÍRÓSÁG Csehország pert vesztett Prága. Csehország megsér­tette a roma gyerekek jogait az­zal, hogy nem engedte a rendes állami iskolákban tanulni, ha­nem a különleges iskolák láto­gatására kényszerítette őket. így döntött Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 9 éve húzódó perben. A bí­róság 18 roma gyerek ügyét vizsgálta meg szüleik beadvá­nya nyomán. A döntés szerint - fellebbezni már nem lehet ­minden érintett roma gyermek 4000 eurós kárpótlást kap, s a cseh államnak kell fizetnie a 10 ezer eurós perköltséget is. „Prá­ga számára nem a büntetés összege jelent problémát, ha­nem az, hogy az eset precedens­ként szolgálhat” - mondta új­ságíróknak Václav Vlk, aki jo­gászként képviselte a cseh álla­mot a perben. Csehországban a roma gyerekek 75 százaléka a különleges iskolákat látogatja, ezek - szakmai értékelések sze­rint - jóval alacsonyabb műveltségi szintet biztosítanak, mint a rendes iskolák, (kokes) Válasz az amerikai rakétavédelmi rendszerre Minszk is kaphatna az orosz Iszkanderekből Nagyszeben. A romániai ma­gyar kisebbség helyzete is napi­renden szerepelt tegnap Nagy­szebenben, a 3. román-magyar közös kormányülésen. Az erdélyi városban öt dokumentumot írtak alá a sajtó nyilvánossága előtt, további tízet pedig véglegesítet­tek. Ezek a gazdasági és kulturá­lis élet, a kisebbségvédelem, va­lamint az infrastrukturális fej­lesztés számos területét fogják át. Az ottani magyarság helyzetét is érintette az a megállapodás, amelyet a kormányülés után írtak alá, s amely a kisebbségvédelmi kutatások összehangolását irá­nyozza elő. Gyurcsány Ferenc bejelentette: Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett munkaerő előtt. A lé­pést üdvözölte a román fél, de hangsúlyozta: a munkaerőhi­ánnyal küszködő Romániából nem sokan fognak élni e lehető­séggel. A kormányok találkozója utáni sajtóértekezleten szóba ke­rült a romániai kisebbségi tör­vénytervezet ügye. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök emlékeztetett rá: a tervezet jelen­leg a parlamentben van, ott még folyik róla a vita. Sajnálatát fejez­te ki amiatt, hogy a testület késle­kedik az elfogadásával. (MTI) MTl-HÍR Moszkva. Oroszország vála­szul a Kelet-Közép-Európában ki­építendő amerikai rakétapajzsra Iszkander hadműveleti-harcásza­ti rakétákat telepíthet Fehér­oroszországba. Ezt állítja egy ma­gas rangú orosz tábornok. Vlagyimir Zarickij vezérezredes, az orosz haderő rakéta- és tüzér­ségi csapatainak fegyvernemi fő­nöke arra a kérdésre, hogy az Isz­kander rakétákat telepíthetik-e Fehéroroszországba, azt felelte, miért is ne. A megfelelő feltételek mellett, és ha ebbe Minszk bele­egyezik, ez lehetséges - tette hoz­zá. Hangsúlyozta, minden lépésre válaszlépés következik, ez a hely­zet a Lengyelországba és Csehor­szágba telepítendő amerikai raké­tavédelmi rendszerrel is. Vlagyimir Putyin elnök koráb­ban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország rakétáit az európai amerikai védelmi létesítményekre irányíthatja. Az orosz elnök elve­tette azokat az amerikai érveket is, hogy a Kelet-Közép-Európában létrehozandó rakétavédelmi rendszer célja védelmet nyújtani az Iránból jövő rakétaveszély el­len. Moszkva szerint ez a rendszer csökkentheti Oroszország nukleá­ris elrettentő erejét. Zarickij tábornok tegnapi pon­tosítása szerint az Iszkanderek ha­tótávolsága 300 és 500 kilométer között van. A Katonai Bizottság új elnöke Brüsszel. Giampaolo Di Paola tengernagy, olasz vezérkari főnök személyében megválasztották tegnap Brüsszelben a NATO Kato­nai Bizottságának új, jövő júniusban hivatalba lépő elnökét. A Ka­tonai Bizottság elnöke a NATO-főtitkár legfőbb katonai tanács­adójának számít, a vezérkari főnökök konszenzusos álláspontját tolmácsolja az atlanti szövetség politikai döntéshozó szerveinek. Az olasz tengernagyot a 26 NATO-tagállam vezérkari főnöke vá­lasztotta meg, többségi szavazással. A Katonai Bizottság mostani elnöke a kanadai Ray Henault vezérezredes. (MTI) Jól taktikázott Rasmussen, amikor előrehozta a parlamenti választásokat A kormányzó jobbközép győzött MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. A 2001 óta kor­mányzójobbközép pártok győztek Dániában a keddi, előrehozott par­lamenti választáson. A végered­mény szerint az Anders Fogh Ras­mussen kormányfő vezette koalí­ció 90 mandátumot szerzett a 179 fős parlamentben. A 2007 májusá­ban megalakult Új Szövetségjobb- közép párt, amelynek 5 képviselő­je lesz, korábban jelezte, hogy bi­zonyos feltételekkel szintén kész támogatni Rasmussen kormányát. Rasmussen Liberális Pártja a szavazatok 26,3 százalékával 46 mandátumot szerzett, koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt 10,4 százalékkal 18 helyhez jutott. A kormányt kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt 13,8 százaléka 25 mandátumot je­lent. A Feröer-szigetekről egy füg­getlen képviselő is csatlakozik a koalícióhoz, amelynek így össze­sen 90 szavazata lesz, és még ötre számíthat bizonyos feltételekkel az Új Szövetség (2,8 százalék) ré­széről. Helle Thoming-Schmidt, az ellenzék vezető erejének, a Szo­ciáldemokrata Pártnak a vezetője elismerte, hogy vereséget szen­vedtek. Az ellenzéki pártok együttesen 81 helyhez jutottak, ebből 45 a szocdemeké (25,5 százalék). Há­rom független képviselő Grön- landról és a Feröer-szigetekről az ellenzékhez csatlakozik. Rasmus­sen történelminek minősítette az eredményt, mivel először fordult elő, hogy a Liberális Párt a harma­dik egymást követő választáson végzett az első helyen. RÖVIDEN Nincs nyugalom Bagdadban Bagdad. Hatalmas robba­nás rázta meg tegnap reggel az iraki főváros, Bagdad köz­pontját, nem messze az ame­rikai nagykövetséget és iraki kormányhivatalokat magá­ban foglaló zöld zónától. Egy francia újságíró szerint jár­őröző amerikai egység volt a célpont. Két amerikai páncé­lozott jármű súlyosan meg­rongálódott. Két civil meg­halt, három megsérült. A robbanás ereje akkora volt, hogy még a több száz méterre lévő épületek ablakai is meg­remegtek. Az elmúlt hetek­ben csökkeni látszott a ter­rorcselekmények száma az iraki fővárosban. (MTI) Elkerülné a szankciókat Bécs. Irán átadott egy atomprogramjával kapcsola­tos iratot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), amelynek kiadását a nemzetközi szervezet két éve követelte Teherántól. A do­kumentum uránium fém gömb alakúvá történő átala­kítására vonatkozó adatokat tartalmaz. Az átalakítás atomrobbanófejek előállítá­sához szükséges. A NAÜ ille­tékesei korábban már bete­kinthettek az iratba, de Tehe­rán mostanáig nem tette le­hetővé, hogy másolatot kap­janak róla. Bécsi diplomaták szerint Irán ezzel az utolsó percben tett kísérlet annak megakadályozására, hogy az ENSZ újabb szankciókat ve­zessen be ellene. (MTI) Phenjan készséges Bécs. Észak-Korea hama­rosan átadja nukleáris anya­gainak és felszereléseinek teljes listáját, amit az atom­programja beszüntetéséről született hatoldalú egyez­ményben vállalt. Ezt Chris­topher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettes közölte Bécsben, miután találkozott Mohamed el-Baradeivel, a NAÜ főigazgatójával. (MTI) Válságtól lehet tartani Berlin. Koalíciós válságot okozhat Németországban Franz Müntefering alkancel- lár kedden bejelentett le­mondása. Bár a szociálde­mokrata politikus családi okok miatti (súlyosan beteg a felesége) távozását Angela Merkel kancellárral az élen a konzervatív partner együtt­érzéssel vette tudomásul, de tegnap már rendkívül nehéz időszakot jósoltak a nagyko­alíció hátralévő két évére. Egybehangzó értékelések szerint az alkancellár a kon­zervatív Angela Merkel leg­főbb szociáldemokrata tá­masza volt. Münteferingnek döntő érdemei voltak abban, hogy az elmúlt két év koalí­ciós vitái ellenére viszonylag gördülékenyen zajlott a kon­zervatív CDU/CSÜ és a szo­ciáldemokrata SPD közötti együttműködés. Müntefe­ring nagyon sok esetben a villámhárító szerepét töltöt­te be. (MTI) Tegnap reggeli kép egy máskor túlzsúfolt párizsi vasútállomásról (SITA/AP-felvétel Románia-Magyarország Együttes kormányülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom