Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-12 / 260. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 12. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Libor Charfreitag vb-bronzérmes kalapácsvető? Kullancs okozta a bajt... „Ebben az idényben mindenjói alakult, s megnőtt az önbizalmam.” Ez a mondat, amelyet az idei oszakai világbajnokságon bronzérmet nyert nagyszombati kalapácsvetőtől a verseny után hallottunk, főleg azt jelezte, hogy egészséges volt, s zavartalanul készülhetett az idény csúcsrendezvényére. URBÁN KLÁRA Pedig az elmúlt években nem volt mindig így: a szlovák csúcstartó, aki szeptemberben volt harmincéves, gyakran volt beteg, s emiatt nem tudta hozni legjobb formáját. Mi is történt? Miért kellett a jó százkilencven centis, csaknem százhúsz kilós élsportoló óriásnak orvostól orvoshoz járnia? Tizenegy éve Erdőháton gombászott a család. Egy idő elteltével jöttek rá, hogy Libort kullancs csípte meg, de akkorra már begyulladt a lába, s kórházba került. Majdnem három hétig feküdt a fertőző osztályon, s utána hazaküldték, hogy minden rendben van. Ám folyton panaszkodott valamire: állandóan izzadt, s ahelyett, hogy egyre erősebb lett volna a rengeteg edzéstől, állandóan gyengének érezte magát. Hiába vizsgálták ki alaposan, semmi nem utalt arra, hogy valami baja lenne. Egy szép napon az egyik atlétaedző élettársa jött rá, hogy a panaszokat borreliózis okozhatja. Jozef Mračna doktor igazolta a diagnózist azzal, hogy már csak a következménye állapítható meg. „Az elmúlt év szörnyű volt - emlékszik vissza a bronzérmes atléta édesanyja. - Libor olyan volt, mint a légy, nem volt étvágya, kedve. Előbb kiderült, hogy sztrepto- kokkusz okozza a galibát, ez gyengíti a szervezetét. Tavaly a göteborgi kontinensbajnokság előtt infúziókat is kapott, ez valamit segített, de csak később sikerült teljesen meggyógyulnia. Azután, hogy az egész idényt korán befejezte, úgy döntött, hogy első az egészség. így fedezték fel azt is, hogy nem csak bacilus támadta meg a szervezetét, hanem mindehhez borreliózis is társult. Nemrégiben, amikor Stuttgartban versenyzett a Világ Kupán, az volt a terve, hogy felkeresi Hajmássy doktort, de az ismert szakember épp nem volt otthon. így aztán Mračna doktor végezte eí a szükséges vizsgálatokat. Az eredmény fölöttébb bíztató, a betegség teljesen eltűnt, nincs szükség újabb kezelésre... Libor, s vele együtt az egész család fellélegzett. Végre úgy zárhatja a szezont, egyébként élete legsike- resebbikét, hogy nem kell orvosokhoz rohangálnia. Aligha talál az ember olyan élsportolót, aki nem panaszkodik valamire, de ami sok, az sok. Tavasszal még sérülés is kínozta a Dallasban készülő legjobb hazai kalapácsvetőt: a csuklójával volt probléma, s csak egy injekció- kúra után volt képes dobókörbe állni. Persze azért még most is akadna javítanivaló a 117 kilós testen: annak idején egy mozdulat közben lágyéksérvet kapott, s ez most is za- vaija, nem tud egészen leguggolni, de azt tartja, nem lehet minden tökéletes. Még elbízná magát... Aki egy kicsit is jártas az adétiká- ban és a dobósportokban, tudja, milyen keményen kell megdolgozniuk a versenyzőknek a sikerért, mekkora súlyokat dobálgatnak ezek az „apróságok” a tréningen, hány mázsát nyomnak fejük fölé, hogy minél nagyobb legyen az erejük. A papa, aki atiétát nevelt a fiából, s az amerikai Dave Wall- mannal közösen edzi ma is, meg is jegyzi: „Ha ez nincs, az oszakai 81,60-nál jobb is lehetett volna az eredmény. Akár a 81,81 méteres országos csúcs, sőt a mágikus 82 méteres határ is veszélybe került volna.” Azon nyomban hozzá is teszi: a „ha” sehol az életben, így a sportban sem működik. Óriási örömet okozott neki, hogy röviddel harmincadik születésnapja előtt érmet nyert, s most az a legfontosabb, hogy minimalizáljanak minden veszélyt, s hogy az olimpiai felkészülés zavartalan legyen. Ha visszamegy Dallasba, fölkeres két csontkovácsot, akik már máskor is kézbe vették, s remélhetőleg most is segítenek abban, hogy egészséges maradjon. S akkor jövőre Pekingben jöhet a nagy dobás! Nehezen szenderül álomba Az egész napos munka és rohanás után nehéz leállni. Gombos Edina, akitől reggelente nyolc éve hallják a híreket a Sláger Rádió hallgatói, fejében is tovább röpködnek a gondolatok, s bizony esténként aztán nehezen szenderül álomba. Hajnali fél négykor csörög a vekkere. Rohan a rádióba, s bizony estére nagyon elfárad. Mégsem alszik túl sokat. Hogy mégis búja a munkát, ebédidőben szunyókál egy kicsit, napközben pedig sok ásványvizet iszik. „Normálisan élek” Három esztendeje, amikor tüdőműtétre készült, a vizsgálatoknál kiderült, hogy Michal Dočolo- manskýnak előbb a szívét kell operálni. Sürgősen. A veleszületett szívhibát megreparálták ugyan, de a beavatkozás után sok minden megváltozott. „Egykor tornász voltam, azt még úgy-ahogy folytathattam, de más sportokban vissza kellett fognom magam. Nem futhattam kilométereket, már ezer méter is gondot okozott, alig kaptam levegőt. Most inkább sétálgatok, s gyorsabban járok. Igyekszem normálisan élni, itt-ott megengedek magamnak olyat is, amit nem lenne szabad, mondjuk egy kicsivel zsírosabb ételt. Ha épp szabad vagyok, elvonulok a vidéld házamba.” (uk) sztár es Egészség TESTÜNK TITKAI A szem és a látás - 2 •? A retina és az agykérgi terület között folyamatosan keletkező idegi impulzusok az agykéregben tudatosulnak. Az inger eljutását az agyig a látóideg biztosítja a látóideg-kereszteződés és a térdestest rostjain keresztül, ahonnan az idegrostok a látókéreg felé tartanak az agy mindkét tarkólebenyébe. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Mozgató és védekező rendszer A szemgolyó a hat szemmozgató izom segítségével különböző mozgásokra képes a szem üregében. A felső és az alsó izom függőleges irányban fel-le, a belső és a külső izom pedig vízszintes hányban mozgatja a szemet. A felsorolt izmok mozgásával összhangban a kis és nagy ferde izmok biztosítják a szemgolyó tengely körüli mozgását. Biztonsági okokból a szem mélyen a koponyaüregbe ágyazódik. Á szemüreget védő zsírréteg óvja a rázkódtatástól és csökkenti a szemgolyó mozgásakor keletkező súrlódást. A szemgolyó kevéssé védett, látható külső részét a felső és az alsó szemhéj óvja a külvilág káros hatásaitól. A szemhéjak le- csukása vízhatlan és légmentes pajzsot von a szem köré. A szemhéjakat kívül bőrrel fedett, belül nyálkahártyából (kötőszövetből) álló izmos „hártyaerdő” alkotja. Utóbbit vastag, olajos könnyréteg tartja nedvesen. Ébrenlétben szemhéjunk percenként többször összecsukódik és kinyílik (pislogás), hogy fenntartsa a szem nedvességét. A belső szemzugban, a szemhéjak külső peremén találhatók a Meibom-féle faggyúmirigyek és a Moll-féle verejtékmirigyek apró kivezető nyílásai. A szempilla a portól és egyéb külső ártalmaktól (pl. rovarok) védi a szemet, a szemöldök pedig Tudja-e? ♦ A pupilla erős fény hatására akár a mm századrészére is csökkenhet, míg sötétben akár a 8 mm-t is elérheti. Ez teljesen automatikus, a retinát elérő fény erőssége váltja ki, de előidézhetik erős érzelmek (pl. félelem, düh), kémiai anyagok, kábítószerek és gyógyszerek is. ♦ A szaruhártyának működéséhez - mint minden élő szövetnek - folyamatos oxigén- és tápanyagellátásra van szüksége. Azonban a szaruhártyát ellátó vérerek a beáramló fény útjában állnának, ezért a szaruhártya szövete az oxigén nagy részét közvetlenül a levegőből veszi fel a könny közvetítésével, a tápanyagokat pedig a csarnokvízből. az izzadságtól, a portól és az erős napfénytől. Ä szemgolyó felszínén az állandó nedvességet biztosító könnyet a szemöldökív alatt található könnymirigyek folyamatosan termelik. A könnycsepp végigfolyik a szemgolyó felületén, majd a belső szemzug területén nyíló könny- csatomácskákba, onnan a könnyzsákon keresztül egy csatornába jut, majd az orrüregen át távozik. Amikor sírunk, a könnytermelés fokozódik, ezért érezzük szükségét a gyakori orrtörlésnek.
