Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-27 / 248. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhalasztották a szavazást Washington. Az amerikai törvényhozók a Fehér Ház nyomásának engedve bele­egyeztek abba, hogy elha­lasszák a szavazást a török- országi örmény népirtásról szóló határozatról. A képvi­selőház külügyi bizottsága két hete fogadta el azt a ha­tározatot, amely népirtásnak minősíti az örményeknek az első világháború idején az oszmán birodalomban elkö­vetett tömeges lemészárlá­sát. A határozat jelentős fe­szültséget keltett az USA és NATO-beli szövetsége, Irak szomszédja, Törökország között. (MTI) Megállapodás Karabahról? Baku. Vitájukat lezárva keretmegállapodást írhat alá jövőre Hegyi-Karabahról Azerbajdzsán és Örményor­szág - közölte tegnap az ügyben közvetítő Minszk csoport társelnöke. Matthew Bryza amerikai külügyi ál­lamtitkár-helyettes szerint az aláírásra még a tavasszal tartandó örményországi el­nökválasztás előtt sor kerül­het. A Minszk csoport diplo­matái, köztük Oroszország és Franciaország képviselői, a két kaukázusi országban folytatnak megbeszéléseket. Az örmény lakosságú Hegyi- Karabah 1991-ben egyolda­lúan hirdette ki elszakadását Azerbajdzsántól, emiatt vé­res harcok törtek ki Azerbaj­dzsán és Örményország kö­zött, amelyeket 1994-ben tűzszünet zárt le. (MTI) Helybenhagyták a szocializmust Caracas. A venezuelai par­lament harmadik olvasat­ban, véglegesen jóváhagyta a Hugo Chávez elnök által kezdeményezett „szocialista alkotmányreformot”. Ez megnöveli az elnök hatal­mát, előirányozza a szocia­lista gazdasági rend beveze­tését, és lehetővé teszi, hogy rendkívüli esetekben cenzú­rázzák a sajtót. (MTI) Hivatalosan is béke lehet Szöul. Tárgyalásokat kez­dene egy békeszerződésről Dél-Korea a közte és Észak- Korea között formailag fenn­álló hadiállapot megszünte­tése érdekében, amint kéz­zelfogható eredményt ta­pasztal az észak-koreai nuk­leáris létesítmények leállítá­sa terén. Ezt tegnap jelentet­te ki a dél-koreai külügymi­niszter. Szong Min Szun azt mondta, kormánya az 1950-53-as koreai háborút lezáró fegyverszünet aláírói - Észak-Korea mellett az USA és Kína - bevonásával tárgyalna a phenjani kor­mánnyal. Dél-Korea annak idején nem csatlakozott a fegyverszüneti egyezmény­hez, azzal érvelve, hogy egy fegyverszünet eredménye­ként megosztott marad a fél­sziget. Phenjannak az év vé­géig kell működésképte­lenné tennie nukleáris léte­sítményeit. (MTI) Ki akarnak vonulni a politikai életből a boszniai szerbek - visszafogottságot, körültekintést kérnek a szlovák főképviselőtől Összefogtak a szerbek Lajcák ellen Belgrád. Anemzetközi közös­ség bosznia-hercegovinai fő­képviselőjének, Miroslav Lajcáknak sikerült egység­frontba tömörítenie a helyi szerbeket, akik bejelentet­ték: országos szinten kivo­nulnak a politikai életből, ha Lajcák nem vonja vissza ér­dekeiket alapvetően sértő döntéseit. ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák megbízott, élve rend­kívüli felhatalmazásával - politi­kusokat, köztisztviselőket válthat le, döntéshozó testületeket oszlat­hat fel, s bárki megkérdezése nél­kül szabályokat, rendeleteket al­kothat - egy hete olyan változtatá­sokról döntött, amelyek felborítják a kényes politikai egyensúlyt. Le­hetővé teszik, hogy a három ál­lamalkotó nép (bosnyákok, horvá- tok, szerbek) közül valamelyik a másik kettő kárára is keresztülvi­gye akaratát a kormányban és a Vojiszlav Kostunica (balra) szerb kormányfő és Miroslav Lajcák szlo­vák főképviselő (SITA/AP-felvételek) parlamentben. Lajcák december 1-ig adott határidőt Bosznia és Hercegovina parlamentjének arra, hogy „önszántából” jóváhagyja a munkarendjére s a kormány mun­kájára vonatkozó változtatásokat. Ha ez nem történik meg, ígérte, sa­ját jogán elrendeli ezek azonnali életbe léptetését. A bosnyák-horvát föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból (RS) álló országot létrehozó day- toni szerződésnek a kormányzati munkát szabályozó előírásait Lajcák úgy akarja megváltoztatni, hogy a végleges kormánydöntések akkor is megszülethessenek, ha a három népnek a testületben jelen lévő tagjai közül egy elfogadja őket. Daytonban még azt írták elő, hogy a három nép képviselői közül legalább kettőnek a szavazata kell a tíztagú testület döntésének meg­születéséhez. A 42 tagú alsóház­ban ma még csak úgy születhetnek határozatok, ha azokat a 14-14 tagú három (horvát, bosnyák és szerb) képviselőcsoport mind­egyikének legalább az egyharma- da megszavazza. Lajcák szerint az ülés érvényességéhez elegendő, ha az összes képviselő többsége (22 fő) megjelenik, s a döntéshez elég, ha a képviselőcsoportok je­lenlévő tagjainak egyharmada egyetért vele. Adott esetben tehát 5 szerb képviselő szavazata is elég ahhoz, hogy a többségük által el­utasított horvát vagy bosnyák in­dítvány érvénybe lépjen. Lajcák csütörtökön határozot­tan tagadta, hogy intézkedései a daytoni szerződés megváltoztatá­sát jelentenék, s azzal indokolta őket, hogy áramvonalasítani, gyorsítani kell a kormányzati és parlamenti munkát. Hans Svobo- da, az Európai Parlament Délkelet­európai Bizottságának tagja azt üzente Lajcáknak, „ne siessen, ne avatkozzon be folyamatosan a bosznia-hercegovinai folyama­tokba. Beszélgessen az emberek­kel, nem kell döntéshozó tanárrá válni.” Csütörtökön Vojiszlav Kostuni­ca szerb miniszterelnök hangsú­lyozta: Szerbia elsőrendű állami és politikai célja Koszovó és a boszni­ai Szerb Köztársaság (RS) megőr­zése, ezért Belgrád eltökélten ol­talmazni fogja e két terület jogállá­sáról rendelkező nemzetközi do­kumentumok érvényességét. Kos­tunica szerint Lajcák legutóbbi in­tézkedései, illetve a Koszovó jövő­beni jogállásáról szóló Ahtisaari- terv azt a célt szolgálja, hogy le­rombolja a daytoni egyezményt és az ENSZ-határozatot, vagyis fel­számolja az RS-t, illetve egyolda­lúan kikiáltsa Koszovó független­ségét. Milorad Dodik, az RS mi­niszterelnöke pedig azzal fenyege­tőzött, hogy kilépnek a szövetségi kormányból, ha Lajcák nem vonja vissza a kormány működésére vo­natkozó rendeletét. (MTI, ű) ÖSSZEFOGLALÓ Mafra. Oroszország kész bár­mikor újrakezdeni a tárgyalásokat az EU-val az új partnerségi és együttműködési szerződés aláírá­sáról. Vlagyimir Putyin orosz el­nök a tegnap, a portugáliai Maf- rában megtartott EU-orosz csú­cson azt mondta, nemcsak azt reméli, hogy mielőbb megkezdik a tárgyalásokat az új szerződésről, hanem azt is, hogy nagyon gyor­san tető alá hozzák a dokumen­tumot. Előzőleg Szergej Jasztr- zsembszkij, az orosz-EU kapcso­latok fejlesztésért felelős elnöki különmegbízott emlékeztetett: az előző lengyel kormány a lengyel húsimport orosz tilalma miatt megvétózta, hogy az Európai Bi­zottságot felhatalmazzák az új partnerségi szerződésről folyta­tandó tárgyalások megkezdésére. Leszögezte: Moszkva álláspont­ja változatlan: fölöslegesen átpo­litizált technikai kérdésről volt szó, amelyet csak kétoldalú szin­ten lehet és kell megoldani. „Var­só szándékosan politizálta túl ezt a kérdést, és kapcsolta be az EU-t, amelynek nincs forrása a kérdés megoldására.” Jasztrzsembszkij kijelentette: az előrehozott len­gyelországi választások eredmé­nye óvatos optimizmusra ad okot az orosz-lengyel, valamint az orosz-európai kapcsolatokban. Benita Ferrero-Waldner kül- kapcsolatokért felelős uniós biz­tos szerint az EU abban bízik, hogy a Moszkva és Brüsszel közöt­ti új szerződésről szóló tárgyalá­sok már a jövő évben megkez­dődhetnek. Az 1997-ben aláírt megállapodás hatálya idén de­cemberben jár le. Nemcsak az új lengyel belpolitikai helyzet ad reményt, de mint az EU-biztos utalt rá, most decemberben Oroszországban parlamenti, már­ciusban pedig elnökválasztások lesznek. Szakértők tegnap emlékeztet­tek arra, hogy a hatályos partner­ségi szerződés december elsejei lejárta után a dokumentum érvé­nyessége automatikusan meg­hosszabbodik egy évvel, így nem keletkezikjoghézag. Egyébként tegnap az EU megál­lapodást írt alá Moszkvával az acélipari termékek kereskedelmé­ről, oly módon növelve az eddigi kvótákat, hogy figyelembe vegyék a két új tagország, Románia és Bulgária érdekeit is. (SITA, ú) Oroszország-EBESZ Moszkva maga szabályozna Moszkva. Oroszország az EBESZ Demokratikus Intézmé­nyek és Emberi Jogok Hivatala te­vékenységének szabályozását szorgalmazza. Nem ért egyet ugyanis a választási megfigyelés politikai, szervezeti és személyi vonásaival - mondta tegnap Oroszország állandó képviselője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél. Alekszej Borodavkin kijelentette: Moszkva meg fogja hívni a nem­zetközi szervezetek megfigyelőit, de a megfigyelés módját maga ha­tározza meg. Borodavkin hozzá­tette: kifogásaik lényege, hogy a megfigyelők gyakran nem techni­kai értékelést adnak a választá­sokról, hanem politikai ítéleteket fogalmaznak meg, amelyek nem ritkán negatív hatással varrnak azoknak az országoknak a belpo­litikai stabilitására, ahol a megfi­gyelést végezték. Azt is kifogásol­ják, hogy a megfigyelésre általá­ban a Bécstől keletre lévő orszá­gokban kerül sor, vagyis a hivatal különleges figyelmet szentel a posztszovjet térségnek, noha má­sutt is sokszor sértik meg a válasz­tási szabályokat. (MTI) Kirchner után Kirchner? Nem tartja magát kórházalapító szent asszonynak Működik az Evita-faktor MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Buenos Aires. Az előrejelzések szerint az Evita-rajongó szegé­nyek és munkások szavazatai ré­vén Cristina Fernandez de Kirch­ner szenátor lesz a befutó a hol­napi elnökválasztáson Argentíná­ban. Halála után több mint 50 év­vel még mindig a fél ország szent­ként tiszteli Éva Peront, Juan Pe­ron egykori elnök második felesé­gét, aki iskolák, kórházak, árva­házak és öregotthonok ezreit ala­pította a szegényeknek és kihar­colta a nők szavazati jogát. Evita szűnni nem akaró népszerűsége a perónista Cristina Fernandez szenátornak, Nestor Kirchner jelenlegi államfő felesé­gének is jól jön. Az 54 éves politi­kus Evita halála után egy évvel született és egészen más pályát futott be, hívei mégis sok hasonló­ságot látnak a két first lady között. , A belőle sugárzó erő, eltökéltség, s ahogy fogalmaz, meg az elegan­ciája mind-mind Evitára emlékeztet” - mondta egy 72 éves nő egy kampánygyűlés után. A szenátor asszony viszont a kam­pányban nem emlegette az egyko­ri elnökfeleség személyét, hiszen középosztálybeli szavazókra is számít, akiknek szemében Éva Pe­ron vörös posztó. „Evita nagy ká­rokat okozott, fanatikus, vallásos mozgalommá tette a pero­nizmust” - véli Felix Luna törté­nész. Cristina Alvarez, az Evita In­tézet vezetője szerint „elkerülhe­tetlen az összehasonlítás, ha van egy ilyen fontos történelmi sze­mélyiség. Ráadásul mindketten peronisták. Mégis eléggé külön­böznek: Cristina értelmiségi, Éva pedig intuitív egyéniség volt ha­talmas szívvel.” A jogász végzettségű Cristina három évtizede profi politikus. Cristina Fernandez (SITA/AP) Karrieijét férjével együtt kezdte, akivel 1976-ban házasodtak össze. 1989-ben Santa Cruzban bejutott a tartományi parlament­be, 1995-ben pedig beválasztot­ták az argentin felsőházba, a Sze­nátusba. Vannak, akik Hillary Clintonhoz hasonlítják, de Cristi­na ezzel sem ért egyet. Moszkvában tegnap délelőtt megemlékeztek a Dubrovka színházban 2002. október 23. és 26. között lezajlott túszdrámáról, amelynek követ­keztében 130 túsz és 40 csecsen terrorista vesztette életét. Az épület előtt felállított vásznon az eseményekről készült felvételeket vetítették, majd a megemlékezés végén felolvasták az áldozatok nevét. A megemlékezés szigorú biztonsági intézkedések között ment végbe. (SITA/AP-felvétel) Mehetnek a magyarok Funar őrült ötlete Bukarest. Ezer eurót, útikölt­séget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kí­vánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar szenátor erről szóló, tegnap benyújtott törvénytervezetét. A magyarfaló volt kolozsvári pol­gármester, aki most a szélsősége­sen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) törvényhozója, el­mondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülé­sét. (MTI) Amerikai radarállomás Leszavazott népszavazás Prága. Leszavazták a cseh par­lamentben tegnap azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy íijanak ki népszavazást a Csehországba ter­vezett amerikai radarállomás ügyében. A szociáldemokraták és a kommunisták javaslata nem nyerte el a háromötödös többsé­get a radarállomás létesítéséről szóló, 2008 elején esedékes par­lamenti döntés főpróbájának is tekintett voksoláson. A kormány­pártok szerint védelmi kérdések­ben nem dönthet népszavazás, csak a parlament. Ugyanakkor a lakosság hatvan százaléka ellenzi a radarállomást, (kés) Majdnem végeztek Giulianival Washington. Kis híján végzett Rudy Giulianival a New York-i maffia több mint 20 évvel ezelőtt. Ez derült ki egy FBI-ügynök mostani tanúvallomásából. A Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb politikusa - elemzők szerint a kormánypárt várha­tó elnökjelöltje. - manhattani államügyészként dolgozott az 1980-as években. Hírnevét annak köszönhette, hogy rendet te­remtett New Yorkban, letörte a bűnözést, vaskézzel lépett fel az alvilág ellen. Két maffiacsalád meg is elégelte Giuliani tevékeny­ségét és úgy döntött, bérgyilkost küld a nyakára. A szövetségi rendőrséget annak idején egy beépített emberük Informálta a maffiák tervéről. A CNN szerint Giuliani úgy kerülte el a merényle­tet, hogy a két maffiafőnök tervét nem támogatta a többi New York-i maffiavezér. (MTI) Senki sem remélt látványos áttörést EU-orosz csúcstalálkozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom