Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-27 / 248. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OlCTÓBER 27. Vélemény És háttér 7- Menj csak a rendőrségre. Tudod, ki hisz majd neked?! (Peter Gossányi karikatúrája HÉTVÉG(R)E Magyar horda TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Fegyelmi eljárást rendelt el az MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága a párt egyik EP-képviselője, Dobolyi Alexandra ellen, amelynek súlyos következményei is lehetnek - írta a budapesti lap tegnapi számában. A hvg.hu internetes hírportál néhány hónapja terjedelmes cikket közölt, melyben rámutatott: Dobolyi interneten megjelent életrajzi adatai és a politikus- nő sajtóban közölt nyilatkozatai közt súlyos ellentmondások vannak. Az Európai Parlament szocialista képviselője például több helyütt is dr. Dobolyi Alexandraként szerepelt, holott doktorátust még nem szerzett. A hvg.hu azt is közölte korábban, hogy Dobolyi magát a szocialista képviselőcsoport helyettes vezetőjeként tünteti fel, holott ezt a posztot Fazekas Szabolcs tölti be. Hasonló hiba volt, hogy egy, a magyar EP-képviselők- ről szóló kiadványban Dobolyit mint I. kerületi díszpolgárt tüntetik fel, holott ilyen címet sem kapott - olvasható a lapban. A lap által megkeresett MSZP-s EP-képviselők feltűnő lelkesedéssel beszéltek a Dobolyi ellen indult etikai vizsgálatról. Érződik, hogy a delegációban többen is szívesen látnák Dobolyit Brüsszelen kívül. Annál is inkább, hogy „otthonról” is többen pályáznak állítólag a szocialisták közül az Európai Parlament képviselői posztjára: a képviselők Szabó Zoltánt, Kökény Mihályt, sőt, egyesek Medgyessy Pétert is lehetségesjelöltként említették. ELPA1S Doris Lessing brit írónő, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje szerint a 2001. szeptember 11-i, Washington és New York elleni terrortámadások „nem voltak olyan borzalmasak, mint az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) véres akciói”. „Egyes amerikaiak most azt fogják gondolni, hogy bolond vagyok, hiszen sokan meghaltak, két nevezetes épület leomlott, de ez nem volt olyan borzalmas, sem olyan rendkívüli, mint ők gondolják” - mondta a regényírónő a spanyol újságnak. Nyilatkozata további részében világméretű sorscsapásnak minősítette George Bush amerikai elnököt, Tony Blair előző brit miniszterelnökről pedig úgy vélekedett, hogy tizenegy éves kormányfői ténykedése kész katasztrófa volt Nagy-Britannia számára. „Ami Busht illeti, ő világméretű sorscsapás. Az egész világnak elege van már ebből az emberből” - jelentette ki, hozzátéve, hogy az amerikai elnök vagy nagyon ostoba, vagy nagyon ravasz. „Tudni kell róla, hogy olyan társadalmi osztályhoz tartozik, amely nagyon nagy hasznot húz a háborúkból” - hangsúlyozta Lessing. „Tony Blair kész katasztrófa volt Nagy-Britannia számára, mégis évekig támogattuk. Már akkor megmondtam, amikor megválasztották, hogy ez az ember egy kis showman, aki még nagy problémákat fog okozni nekünk, és úgy is lett” - vélekedett a brit exkormányfőről a Nobel-díjas írónő. Sokkal vérszegényebbre sikeredett az idei budapesti forradalom, mint a tavalyi, az 56-osról pedig megint nem sikerült megemlékezni: a tüntetők tüntettek, a pártok politizáltak. HOLOPZSOLT És most mi- lesz a forradalommal? Megint vége? A magát forradalmi tömegnek nevező maroknyi idiótával? MŰK? Azaz márciusban újra kezdik? És addig? Fél év pihenő, váiják a télapóünnepségeket, aztán a Jézuskát? Nem látjátok, Árpád vére miként fajul szezonról szezonra? Már így is nagyon kevés az őszitavaszi lebonyolítási rendszerben egy összecsapás, s ha ez így megy, jövőre csak egy szerényebb szobakiállításra telik az évfordulón autógyújtogatás helyett. A közMT1- HÁTTÉR A Forradalmi Gárda (Paszda- ran) - amely ellen az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe csütörtökön -, az iráni haderő fontos része, jelentősége vetekszik a reguláris hadseregével. Politikai értelemben közvetlenül Ali Hamenei ajatolláh, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője alá van rendelve, szakmai irányítása azonban közös a hadseregével, és ugyanaz a vezérkar irányítja a két fegyveres testületet. Létszámát illetően nagyon eltérő becslések vannak forgalomban: a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete 350 ezerre, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja ellenben csak 120 ezerre teszi személyi állományát. Pontos adat azért nem ismeretes, mert az gondosan őrzött hadititok Iránban. Mindenesetre van a gárdának saját légiereje és haditengerészete, vannak saját felderítő alakulatai és rakétaütegei, bennük nagy hatótávolságú Sahab-3-as rakétákkal. (A Forradalmi Gárdának ponti kiállítási darab Toroczkai börtönből kicsempészett csajkája lehet, benne egy Molotov-koktél recept, aztán néhány víz- és könnygázálló arckendő, számszeríj, vipera, turul. Szánalmas, gyerekkori lelki sérülések sokaságát átélő egyedek- nek is. tekinthetnénk a zavargókat, ha nem lenne vérlázító, köz- veszélyes és ünneprontó, amit művelnek. Azzal egyet lehet érteCsak tudnám, hol van - a Magyar Gárda, amikor a Magyar Önvédelmi Szervezet ártatlan autókat gyújt fel önvédelemből. ni, hogy Gyurcsány, takarodj!, de a többivel nemigen. Csak tudnám, hol van olyankor a Magyar Gárda, amikor a Magyar Önvédelmi Szervezet ártatlan autókat gyújt hírek szerint döntő szava van az iráni rakétaprogram irányainak megszabásában.) Háború esetén a teheráni vezetés mozgósíthatja a Paszdaran alá rendelt népi milíciát is. A Paszdaran a teokratikus iráni rezsim legmegbízhatóbb támaszának számít. A lakosság síita többségéből verbuvált tagjait - legalábbis a hivatalos propaganda szerint - nagy vallásos buzgóság fűti át, és lelkesíti az iszlám forradalom eredményeinek védelmére a rendszer külső és belső ellenségeivel szemben. A fegyveres szervezetet 1979- -ben, az iszlám forradalom idején alapították. Kezdetben kisebb, különálló félkatonai kötelékekből állt, ezek eredetileg azzal a céllal alakultak, hogy „terjesszék az iszlám forradalmat” az ország vidéki területein. Később az került előtérbe, hogy a gárda ellensúly lehet a reguláris hadsereggel szemben, amely semleges volt ugyan az iszlám forradalomban, de az új iszlám köztársaság vezetői szerint nem volt teljesen megbízható. A Paszdaran csakhamar egységesített, szervezett fegyveres testületté vált, s már a nyolcvanas években átesett a tűzkeresztségen: befel önvédelemből. Nézi, hogy nő a fű? A parlagfű. Ahelyett hogy rendet teremtene, ami deklarált célja. Tegnap aztán egész Budapest szimpátiáját sikerült kivívni a taxisblokád évfordulójára rendezett belvárosi kuruc fogócskázással, rajt reggel nyolckor az Erzsébet- hídon. A szervezésen még javítani kell, mert három kuruc elvétette a célpontot, a Lánchidat próbálták blokád alá vonni. A tévedés miatt aztán felmásztak a pillérre, hogy tüstént öngyilkosságot kövessenek el, emiatt szokás szerint kijöttek a tűzoltók.- Kegyelmed öngyilkos? - kérdezte a tűzoltó.- Magyar vagyok, nem öngyilkos! - kiabálta a kuruc.- Akkor ugorj - mondta a tűzoltó, és faképnél hagyta őt, ezzel nagyjából véget is ért az idei forradalom. Csapataink harcban álltak, de a kormány a helyén. Gyurcsány nem takarodott. vetették az iraki-iráni háborúban. Soraiba tartozott egykor Mah- múd Ahmadinezsád jelenlegi államfő is, s ennek is része van a gárda növekvő politikai befolyásában. Az utóbbi években megnőtt a Forradalmi Gárda súlya az ország gazdasági életében is: jelentős érdekeltségei vannak az építőiparban és az olajiparban az általa alapított vállalatok révén. Ezek nagy előnyöket élveznek a fontos állami megrendelésekért folytatott versengésben. Nagy bizonytalanság övezi az al-Kudsz erőt, amelyet Washington szintén szankciókkal sújtott csütörtökön. Ennek az erőnek a létezését Teheránban sohasem erősítették meg hivatalosan. Nyugati hírszerzési értesülések szerint azonban ez a fegyveres testület külföldi műveletekkel van megbízva, becslések szerint több ezer fős tagsággal rendelkezik. Az Egyesült Államok azzal vádolja ezt a szervezetet, hogy támogatja Irakban a radikális síita milíciákat, Afganisztánban a fanatikus szunnita muzulmán tálibokat, a palesztin területeken pedig a radikális Hamász szervezetet és az Iszlám Dzsihádot. A többszáz ezer fős alakulatot az iraki-iráni háborúban „avatták fel" Az iráni Forradalmi Gárda jelentősége vetekszik a hadseregével KOMMENTÁR A demokrácia túszejtői SERES LÁSZLÓ Demokráciában emberek néha az utcára vonulnak, ezt el kell fogadni, bár szerintem ma az egész közép-kelet-európai térség boldogabb hely lenne, ha az elmúlt években sokkal több ember marad otthon. Demokráciában azonban világosan megkülönböztethetők a véleményüket szabadon demonstrálni kívánó, mások hasonló jogát tiszteletben tartó polgárok azoktól, akik azért mennek utcára, hogy másokra kényszerítsék akaratukat, amely szabad választás esetén soha nem kapna többséget. Amikor ezeket a sorokat írom, internetes nácik egy fél délelőttre megbénították Budapest belvárosának közlekedését, „elfoglaltak” egy villamost, leeresztették egy busz kerekét, ezen túlmenően semmilyen céljuk nem volt. Még jó, hogy a járókelők leköpködték és szidalmazták az árpádsávos bagázst, különben még azt hihették volna, hogy az általános kormány- ellenes hangulat idején ők a nép rejtett szócsöve, hogy tehát a villamos okkupációja olyan forradalmi tett, amelyet a véreskezű Gyurcsány-rezsim hallgatásra kényszerített milliói csendes szimpátiával figyelnek, nyilván. Röhej. Ahogyan az október 23-a emlékét utcai harcokkal, zsidózással, újságíróverésekkel bemocskoló utcai harcosok sem 1956 örökösei, nem az elhíresült „pesti srácok” 2.0-ás kiadásai, csak egyszerű nyilas seggfejek, apolitikus focihuligánok és alkoholista társutasaik, akik azt tesztelik, meddig mehetnek el. Hát, elég messzire. Egyvalamit azonban biztosan kifejeznek a hazai plebsz utcai performance-ai: az általános rosszkedvet és depressziót. Sok minden szükséges ennek a rosszkedvnek az előállításához, és a politikai elit folyamatosan szállítja is az összetevőket. Egy győztes politikus, aki beismeri, hogy hazudott, hogy véget vessen a hazugságnak; egy vesztes politikus, aki közli, hogy ő még soha nem hazudott (és ebből nincs népfelkelés); egy GDP, amely nem és nem akar nőni, ahogy valódi változás sincs, reform sincs, munkakedv sincs, csak apátia és cinizmus, miközben a csehek és a szlovákok után már a lengyelek is elhúznak mellettünk (egészségügyi reform, 15 százalékos egyenadó stb.). Lemaradunk, nemcsak gazdaságilag, intellektuálisan is. Itt már nincs is szükség arra, hogy valamely parlamenti párt bátorítsa őket: ha a plebsz azt látja, hogy a parlamenti pártok képtelenek élni a parlamenttel, a demokráciával és a szabadsággal, akkor szépen lemennek az utcára, népet játszani. És egy szép napon többen lesznek. A szerző a Hírszerző.hu vezető szerkesztője ___________________JEGYZET Tu dunk egymásról JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nagybátyám nem az a levele- zős típus, sokszor évekig sem kapunk tőle levelet. Ez nem is lenne furcsa, ha nem Ausztráliában élne. Pár év kihagyás után a napokban jött egy csomag, benne videokazettával. Nem is annyira a kazettának örültünk anyámmal, mint magának a ténynek, hogy bácsikánk, idős kora ellenére még egyáltalán él. Anyám is még csak tizennégy éves volt, amikor az ötvenes évek elején nagybátyám fel- kerekedett, s elment bánatában világot látni. A család je- hovista volt, s a szülők, fiuk akarata ellenére feleséget szereztek neki. De amint az várható volt, a kapcsolat tiszavirág-életűnek bizonyult, s hogy elejét vegye egy életen át tartó szerencsétlen házasságnak, nagybátyám kereket oldott, s először Karlovy Va- ryban vállalt munkát. Mivel hónapokig nem adott életjelet magáról, édesanyja, akinek a másik fia a szovjet fronton maradt (de bizonyosságot soha nem kaptak a haláláról), felkerekedett, hogy megkeresse. A volt szállásadója már csak arról tudott beszámolni, hogy innen is odébbállt, de hogy hová, azt nem kötötte az orrára. Aztán évekig semmi, mígnem váratlanul levél jött Ausztráliából, amelyben nagybátyám közölte, hogy kalandos utazás után - az Atlanti óceánon egy teherszállító hajón, hordóban megbújva - ezen a számunkra oly távoli földrészen talált új életet. Megnősült és három gyereke született. De ami a legfontosabb: saját rózsafarmján dolgozhat. Mivel ez még bőven a szocializmus évei alatt történt, s apja a helyi termelőszövetkezet egyik vezetője volt, a család nem igen dicsekedett fiuk szerencséjével, és csendben elsiratták másodszülöttjüket is. Ám amikor az újságból megtudták, hogy azon a vidéken akkoriban voltak pusztító árvizek, a szülői ösztönök felülkerekedtek, s anyja kétségbeesésében a Vöröskereszttel kerestette. Talán még a halála is elfogadhatóbb lett volna számukra, mint az a bizonytalanság, amit az idősebb fiukkal egyszer már megéltek. Vagy tíz év telt el, amikor újabb levél érkezett. A szülők addigra már meghaltak, ezért a levelet a rokonoknak kézbesítették. Egy-egy levél ötévenként azóta is mindig jön. Legutóbb fényképeket is küldött az ausztráliai nagybácsi, mi pedig elküldtük a helyi lap legújabb számát és a Gömörország c. könyvet. Erre jött most köszönetként egy videokazetta, amelyen nem csak a környékkel, hanem a családdal és a rózsafarmmal is megismerkedhettünk. Egy kontinens és egy fél évszázad távolságából is tudunk egymásról.
