Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-24 / 245. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nőtt a háztartások idei bevétele Pozsony. A szlovákiai háztar­tások első félévi bevétele 665,9 milliárd koronára rúgott, ami fo­lyó árakon számolva 10,9%-kal több a 2006 első 6 hónapjában mért adatnál - áll a statisztikai hivatal gyorsjelentésében. Ha az infláció hatását is figyelembe vesszük, akkor a háztartások be­vételeinek növekménye egy év leforgása alatt 7,9% volt. Ami a háztartások kiadásait illeti, 21,8%-ot fordítottak élelmisze­rekre, 19,4%-ot a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, 5,1%-ot pedig ruházkodásra. (SITA) Lendületben a HEJ.sk cég Pozsony. Az internetes ke­reskedelmet lebonyolító HEJ.sk társaság 2007 első 9 hónapjá­ban 2006-hoz viszonyítva 186%-kal növelte forgalmát. A cég a vizsgált időszakban 38 167 megrendelésnek tett eleget 235 millió korona értékben, mi­közben tavaly éves szinten 30 512 megrendelést bonyolított le 216 millió koronáért. A HEJ.sk napjainkban 70 ezer állandó vá­sárlót regisztrál, kínálatában pedig több mint 100 ezer ter­mék (főleg műszaki cikk, mobil- telefon, autókellék, sportszer, il­latszer szerepel kínálatában). Az internetes kereskedőcég tu­lajdonosa, a Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban és Magyarországon is tevékeny­kedő Eurocomm Group célja: rövid időn belül szeretne a kö­zép-európai térség három leg­nagyobb internetes kereskedő- házának egyikévé válni. (SITA) Egyre jobban csúszik a Kofola Rajecká Lesná. Közép-Euró- pában a Kofola üdítőgyártó idei első 9 havi forgalma 3,46 milli­árd cseh koronát tett ki, ami 15,7 százalékkal több, mint 2006 ha­sonló időszakában. Ezen belül Szlovákiában még gyorsabb a növekedés: a vizsgált időszak­ban mért 1,254 milliárd korona 27%-kal haladja meg a tavalyi mutatót. Marián Sefcovic, a Ko­fola Rajecká Lesná-i telephelyé­nek vezérigazgatója szerint kü­lönösen a Rajec Bylinka ásvány­víz forgalma ugrott meg. A viseg­rádi négyek országaiban működő, közel 1400 főt foglal­koztató Kofola idén éves szinten már 4 milliárd cseh koronás for­galommal számol. (ú) Létrejön a cseh CD Cargo Prága. A cseh vasutakról CD Cargo néven 2007. december 1-vel választják le a vasúti teher­fuvarozó társaságot - közölte Mirek Topolánek cseh minisz­terelnök. Az új társaság alaptő­kéje 8,8 milliárd cseh korona lesz, és az anyavállalat 57 ezer alkalmazottjából 13 ezret cso­portosítanak a CD Cargóba. A Topolánek-kabinet a vasutak átszervezésétől azt váija, hogy áttekinthetőbbé teszi az állami részvénytársaság finanszírozá­sát, végre megszűnik a kereszt­dotáció. Évente ugyanis mint­egy 600 millió cseh koronát pumpálnak át a nyereséges te­herfuvarozásból a veszteséges vasúti személyszállításba. A CD Cargo évente mintegy 80 millió tonna árut szállít, és rendszere­sen nyereséges. A cseh közleke­dési tárca a későbbiekben azzal számol, hogy a CD Cargót rész­legesen privatizálja. (CTK) Novemberben nyit az mBank Pozsony. A lengyel internetes mBank már novemberben meg­nyitja első számláit a szlovák ügyfelek számára - nyilatkozta tegnap Marek Duban, a pénzin­tézet szlovákiai fiókjának az igazgatója. A bank kezdetben klasszikus folyószámlákat és ta­karékszámlákat nyit az ügyfelei számára, akik lakáshiteleket és fogyasztói hiteleket igényelhet­nek a pénzintézettől. A jövő év első negyedében az ügyfelek már a pénzügyi alapokban is el­helyezhetik a pénzüket és hitel­kártyákat, internetes fizetőkár­tyákat is igényelhetnek. A társa­ság 2010-ig 250 ezer ügyfelet szeretne szerezni Csehország­ban és Szlovákiában. (SITA) Napraforgó, repce: még többe kerül Pozsony. Az olajos repce ára az egy évvel korábbihoz képest megugrott. Augusztushoz ké­pest az ára 1%-kal, tonnánként átlagosan 8303 koronára emel­kedett. A piacon 7800-9200 ko­ronát kértek a repce tonnájáért. A repce ára az előző év azonos időszakához képest tonnán­ként 213 koronával magasabb. Szeptember folyamán 55%-kal volt magasabb az egy évvel ko­rábbihoz képest a napraforgó ára is. A termény tonnájáért a piacon 9500-13 ezer koronát kértek. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,563 Lengyel zloty 9,174 Angol font 48,233 Magyar forint (100) 13,334 Cseh korona 1,234 Svéd korona 3,652 Bolgár leva 17,158 Román lei 9,960 Japán ien (100) 20,530 Svájci frank 20,090 Kanadai dollár 24,417 USA-dollár 23,548 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,64-34,64 22,77-24,43 1,20-1,26 12,73-14,03 OTP Bank 32,64-34,32 22,82-24,08 1,20-1,26 12,82-13,81 Postabank 32,66-34,46 22,90-24,20 1,20-1,26 12,33-14,33 Szí. Takarékpénztár 32,60-34,27 22,81-24,01 1,20-1,27 12,72-13,91 Tatra banka 32,58-34,32 22,82-24,04 1,20-1,26 12,77-13,83 Dexia Banka 32,69-34,44 22,94-24,16 1,20-1,27 12,99-13,68 Általános Hitelbank 32,60-34,34 22,85-24,07 1,20-1,27 12,70-13,90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A fogyasztók, az idei alacsonyabb fogyasztásnak köszönhetően, várhatóan visszakapnak bizonyos összeget Jövőre befűtenek a hőszolgáltatók Pozsony. A fűtés jövőre akkor is legalább 4 százalékkal drágul, ha a többi energia ára nem változik-állítják a Szlo­vák Hőszolgáltatók Szövet­ségének a képviselői, akik manapság az ágazat 75 szá­zalékát képviselik. A lakos­ságnak ennek ellenére nem kellene többet fizetnie a hő­szolgáltatásért. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A hőszolgáltatók a szövetség szerint jövőre a szolgáltatásuk fix árát 10 százalékkal szeretnék nö­velni, mivel idén nagyjából ennyi­vel esett vissza a fogyasztók által megrendelt energia, miközben a társaságok ragaszkodnak a bevéte­leikhez. Jozef Krázel a szövetség igazgatótanácsának az alelnöke szerint az átalányár a fogyasztói ár 35%-át teszi ki, és olyan tényező­ket tartalmaz, mint a cégek nyere­sége, a vagyonleírás vagy a beru­házások. „Mindezek ellenére jövő­re a hőszolgáltatók ügyfeleinek nem kell automatikusan többet fi­zetniük a fűtésért, a klímaváltozás és az épületek hőszigetelésének köszönhetően alacsonyabb lehet a fogyasztás, így az ügyfelek is keve­sebbet fizetnek” - állítja Krázel. A hőszolgáltatás mozgóára, amely az összár nagyjából 65%-át A hőszolgáltatók a szolgáltatásuk fix árát 10 százalékkal szeretnék növelni, mivel idén nagyjából ennyivel esett vissza a fogyasztók által megrendelt energia (Jón Kroslák felvétele) teszi ki, a földgáz felvásárlási árá­ból, a víz- és villanyárakból tevő­dik össze. Ez utóbbiak közül a földgáz ára 95%-os súllyal bír. A hőszolgáltatók egyelőre képtele­nek felmérni, hogy a változó árté­nyező milyen mértékben módosul. Krázel szerint ugyanis az árjavas­lat idején még nem lehetett tudni, hogy jövőre milyen áron kapják a gázt. Ugyanígy nem lehet tudni, hogy a gáz árát milyen módszerrel számítják ki. Az Árszabályozási Hivatal a szolgáltatóknak azt aján­lotta, hogy a 2008-ra az idei évre javasoltnál 5%-kal alacsonyabb gázárral számoljanak. A szolgálta­tók ennek ellenére 10%-os áreme­lést tartanak elfogadhatónak. A Szlovák Hőszolgáltatók Szö­vetsége kijelentette: a fogyasztók az alacsonyabb fogyasztás miatt visszakapnak bizonyos összeget. Miroslav Obsívany, a szövetség igazgatótanácsának elnöke szerint a melegebb időjárás miatt az álta­luk számítottnál 15%-kal lesznek alacsonyabbak a költségek. „A hő­szolgáltatók csak a tényleges költ­ségeket számíthatják be a kiadásaikba” - állítja Obsívany. Szlovákiában az elmúlt években egyre több lakóházat szigeteltek, aminek köszönhetően a fogyasztás is visszaesett. A hőszolgáltatók elemzései szerint 2004-től folya­matosan csökken a fogyasztás, ami a szigetelés mellett a melegebb te­leknek is köszönhető. „A fogyasz­tók általában mindig több hőt ren­deltek meg, mint amennyire való­ban szükségük volt, épp ezért vál­toztatni kellene a megrendelések módszerén” - állítja Obsívany. (mi) Euróbán vagy koronában vegyünk fel jelzáloghiteit: Az euró lehet majd a nyerő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közeledik az euró át­vételének 2009-es dátuma. Vajon milyen fizetőeszközben érdemes jelzáloghiteit felvenni, euróbán vagy pedig koronában? A hosszú futamidejű euró alapú lakossági kölcsönök divatja 2006 végén kez­dődött. A hitelfelvevőket két té­nyező motiválta: a korona árfo­lyama folyamatosan erősödött az euróhoz képest, ami a törlesztést olcsóbbá teszi, a másik pedig, hogy az Európai Központi Bank alapka­mata jóval alacsonyabb volt a Szlo­vák Nemzeti Bank által megállapí­tottnál. 2006őszén a két alapkamat közötti különbség 1,25-1,50 száza­lékpont volt, magyarán az euróbán felvett hitel törlesztőkamata dur­ván ennyivel volt kisebb a koroná­ban felvennél. Napjainkban vi­szont változott a helyzet. A frank­furti és a pozsonyi alapkamat kö­zötti különbség 0,25 százalékpont­ra olvadt, ami nem számottevő, másrészt a korona kurzuserősödési folyamata is lanyhább lett. Ám ha bizonyossá válik, hogy Szlovákia belépést nyer az eurózónába, akkor megint fordul a kocka. Talán a korona/euró középárfolyamot újra módosítani kell a mostani 35,442 korona/euró szintről várhatóan 32,50-33,0 korona/euró szintre - vagyis 2009-ben ilyen árfolyam mellett vennénk át az Unió közös pénzét. Aki bízik ebben a forgató- könyvben, annak érdemes euróbán vezetett kölcsönhöz folyamodnia. Napjainkban több tízezren nyugati országokban dolgoznak, tehát ele­ve euróbán kapják a fizetésüket. Számukra nem is kérdés, hogy ha­zai ingatlanvásárlás esetén euró­bán érdemes igényelni a kölcsönt, így kiküszöbölik az átváltásból adódó veszteséget. Viszont az ál­lami kamattámogatásra jogosult 35 év alatti ügyfeleknek nem aján­lott az euró, mivel csak a koronában felvett jelzáloghitelek részesülnek kamattámogatásban. (P, shz) AAT1-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Brüsszel. Euró­pai uniós segítséget kért több tag­állam, köztük Magyarország a veszteséggel fenyegetett sertés­tartók helyzetének javítására a luxembourgi agrárminiszteri ta­lálkozón. A magyar delegáció be­számolt arról, hogy a sertéstartók helyzete Magyarországon is kriti­kus és rendkívüli, miután a ta­karmányárak néhány hónap alatt gyakorlatilag megduplázódtak, a húsárak pedig csökkennek - ugyanez a tendencia érvényes egyébként Szlovákiára is. Az árol­ló effajta nyílása miatt a sertéstar­tókat súlyos veszteségek fenyege­tik. Az Európai Bizottság az első lépést megtette, mert engedélyez­te a magántárolást. Több tagállam szerint további lépésekre van szükség az exporttámogatás terü­letén vagy az intervenciónál, mert ezek hozhatnak érdemibb megol­dást. Más források szerint Mari­ann Fisher-Boel agrárügyi biztos azt jelezte, a brüsszeli bizottság ellenzi az elképzelést, hogy az uniós sertéságazat válságát 30 év után ismét exporttámogatásokkal próbálják meg orvosolni. Úgy vél­te, meg kell várni, milyen hatá­sokkal járnak az ágazat javára ho­zott intézkedések, a magántárol- tatási rendszernek adott támoga­tási tilalom feloldása. Mariann Fisher-Boel agrárügyi biztos szerint egy ilyen támogatás rossz jelzés lenne a sertéstartók fe­lé, mert a termelés fokozására ösz­tönözne, pedig éppen a kereslet­hez igazodóan a termelés csökken­tésére lenne szükség. A biztos ugyanakkor elismerte, hogy az ágazatnak nehézségei vannak, a sertésárak esnek, a takarmányárak emelkednek és mindehhez jön még a gyenge dollár problémája. Az exporttámogatási rendszer új­bóli alkalmazását elsősorban Franciaország és Lengyelország szorgalmazza. Az építőipari cégek termelése jövőre ugyan felfut/ezzel párhuzamosan azonban az áraikat is némileg emelik Még idén érdemes megrendelni az alapanyagot Jövőre érezhetően emelkedhet a cement és a tégla ára (CTK-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az építőipari cégek szerint jövőre már nem kell számí­tanunk az építőanyagok hiányára, mindebben azonban nem lesz kö­szönet. Ezt ugyanis annak köszön­hetjük majd, hogy a cégek a terme­lésük növelése mellett az áraikat is növelik. A hiányt így elsősorban a piaci tényezőkkel oldják meg, hi­szen a magasabb árak általában alacsonyabb keresletet jelentenek. A Hokim Rohozník cementgyár az elkövetkező két hónapban kötött szerződéseiben például már hat százalékos áremeléssel számol az elkövetkező évre. Mégdrágább lesz ugyanakkor a kevésbé minőségi cement, amelynek a gyártása jelen­tősebb mértékben szennyezi a kör­nyezetet. A kevésbé környezetkí­mélő technológia a téglagyártás­ban is áremelkedéssel járhat. A Wienerberger téglagyártó például az év végéig nem számít jelentő­sebb áremelésre, ugyanakkor ha kevésbé környezetkímélő energia- forrásokra kellene áttérniük, nem zárják ki akár a nagyobb áremelést sem. Az említett ágazatok árait je­lentős mértékben befolyásolja az Európai Unió széndioxid-kibocsá­tással folytatottkereskedelme. Az év végig nem jeleznek jelen­tősebb áremelést ugyanakkor a szög- és hálógyártók. Ez utóbbiak árai az ágazati szakemberek sze­rint az elmúlt időszakban még csökkentek is. Az említett építő­anyagok áremelésére várhatóan csak jövő márciusban kerülhet sor. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nehéz előre jelezni, a szakemberek szerint nem kizárt, hogy jövő márciusa és májusa kö­zött 10-18%-kal nőhetnek az árak. Az elkövetkező hetekben ugyanígy nem szeretnék növelni az áraikat a szigetelőanyagokat gyártó cégek sem, hosszabb távon azonban nem zárják ki az áremeléseket, (mi, p) Európai uniós segítséget kérnek a sertéstenyésztők Veszteséget okoz az árolló

Next

/
Oldalképek
Tartalom