Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-13 / 236. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 13. www.ujszo.com Sztrájkba léptek a mozdonyvezetők Németországban. A munkabeszüntetés tegnap komoly fennakadáso­kat okozott, az ország legtöbb pontján megbénult a vasúti közlekedés. A mozdonyvezetők harminc száza­lékos béremelést követelnek, a német vasút vezetősége azonban csak jóval kevesebb, 10 százalékos eme­lést ajánlott. (Reuters-felvétel) A bővítési biztos szerint Zágráb az étvized végén lehet EU-tagország Új fejezeteket nyitottak a horvát csatlakozásban Várhatóan újabb hatszáz szimpatizáns tesz esküt Újra toboroz a Gárda HÍRÖSSZEFOGLALÓ RÖVIDEN Kinevezték az új minisztert Bukarest. Dacian Ciolos lett az új román mezőgazda- sági miniszter, miután Traian Basescu államfő is aláírta az új tárcavezető kinevezését. A Calin Popescu Tariceanu ve­zette kormány új tagjának egy hónap alatt működőké­pessé kell tennie a mezőgaz­dasági kifizetési ügynökség rendszerének számítástech­nikai részét. E mulasztás mi­att Románia figyelmeztetést kapott az Európai Bizottság­tól, amely harmincnapos ha­ladékot adott a hiányosságok pótlására. (MTI) Lemondott a Fidesz-képviselő Budapest. Lemondott or­szággyűlési képviselői man­dátumáról Kispál Ferenc, a Fidesz Csongrád megyei te­rületi listájáról bejutott kép­viselője. „Ólyan hibát követ­tem el, amely összeegyeztet­hetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással, ezért a mai napon lemondok képviselői mandátumomról” - írta közleményében az el­lenzéki párti magyar hon­atya. Kispál Ferenc parla­menti padtársa helyett is megnyomta a szavazógom­bot több alkalommal, még jú­niusban. (MTI) Kormányfő nélkül Mianmar Jangon. Hosszú betegség után tegnap meghalt Soe Win mianmari kormányfő. A kor­mányzó katonai juntában hi­vatalosan a negyedik ember­nek számító miniszterelnök leukémiában szenvedett. A kormányfőnek gyakorlatilag semmilyen befolyása sem volt az országban, ezért nem várható, hogy halálával vál­tozás állna be a katonai junta működésében. (SITA, ú) Egy báb volt csupán (Képarchívum) Új rakétabázis Japánban Tokió. Az amerikai hadse­reg mobil rakétafelderítő rendszert telepített tegnap Japánba, hogy megvédje a távol-keleti országot egy esetleges észak-koreai raké­tatámadással szemben - je­lentette be a japán védelmi minisztérium. A jármű fel­adata, hogy késlekedés nél­kül észlelje a Japán irányába kilőtt rakétákat, riassza az amerikai erőket és a japán kormányt. (MTI) Brüsszel. Két újabb fejezet megnyitásával folytatód­nak a Horvátország euró­pai uniós csatlakozásáról 2005-ben megkezdett tár­gyalások - jelentették be tegnap hivatalosan Brüsz- szelben. MTl-JELENTÉS A 27-ek brüsszeli EU-nagykö- vetei csütörtökön egyeztek bele abba, hogy a horvát-olasz-szlovén tengeijogi vita lezáratlansága elle­nére megnyissák az egészség- és fogyasztóvédelmi, valamint a kül­ügyi fejezetet. Ezzel Horvátország már 14 témafejezetet nyitott meg az összesen 35-ből, amelyek mind­egyikében meg kell állapodnia az unióval, hogy - reményei szerint - 2009-től annak 28. tagjává válhas­Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz államfő arra számít, hogy az Egyesült Államok nem erőlteti a Cseh- és Lengyelországban terve­zett amerikai rakétavédelmi pajzs elemeinek telepítését, továbbá újra kilátásba helyezte, hogy Oroszor­szág felmondja az úgynevezett INF-szerződést, amennyiben az nem válik globálissá. Mindezt Putyin tegnap reggel mondta, amikor Novo Ogatjovó-i rezidenciáján fogadta Condoleezza Rice-t és Robert Gatest, az Egyesült Államok külügyi, illetve védelmi tárcájának vezetőjét. Az amerikai politikusok a hajnali órákban ér­keztek Moszkvába, hogy orosz kol­légáikkal tárgyaljanak, elsősorban a rakétavédelmi rendszer bővítésé­re vonatkozó, egymástól eltérő amerikai, illetve orosz álláspontról. „Csak arra hívom fel a figyelmü­ket: a tárgyalások kapcsán arra szá­mítunk, hogy Önök nem fogják erőltetni a kelet-európai országok­kal korábban kötött szerződéseiket. Megállapodhatunk ugyanis arról, hogy valamikor a rakétaelhárító rendszereket lehet majd a Holdon telepítem, de amíg odáig eljutunk, a megállapodás lehetőségét keresz­tülhúzhatja, hogy a katonák meg­valósítják saját terveiket” - mondta az orosz elnök. son. A megállapodásnak azt kell tartalmaznia, hogy pontosan mi­lyen kötelezettségvállalásokkal ve­szi át Horvátország az unió által eddig elért „közösségi vívmá­nyokat”. Horvátország egyszerre kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de Ankarával még csak négy fejezetet nyitottak meg. A horvátoknak az olaszokkal és a szlovénekkel van vitájuk, mindket­tőjükkel az adriai halászati jogok, Szlovéniával pedig ezen felül a ten­geri határ tekintetében. Az EU azt várja el Horvátországtól, hogy egy­oldalúan ne érvényesítse az általa deklarált tengeri „környezetvédel­mi és halászati övezet” védelmét, amely a külföldi halászhajók korlá­tozását jelentené. Ezt Zágráb jövő évtől tervezné, de Róma és Ljublja­na azt szeremé, ha a kizárás az EU- partnerekre nem vonatkozna. Felvetette azt is, hogy Oroszor­szágnak nehéz lesz betartania a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris és hagyományos rakéták leszereléséről szóló, 1987-ben az Egyesült Államokkal megkötött úgynevezett INF-szerződésben foglaltakat, amennyiben a szerző­déshez nem csatlakoznak más álla­mok, s azok - köztük az orosz ha­tár közvetlen közelében lévő or­szágok is - javában fejlesztik e fegyverzetrendszereket. „Töreked­ni kell a szerződés globálissá téte­lére” - mondta, s hozzátette: remé­li, az amerikai fél megértéssel fo­gadja ezt, és részt vesz az e cél ér­dekében kifejtett munkában. Condoleezza Rice kijelentette: Tegnapi sajtótájékoztatóján Olli Rehn, az EU bővítési biztosa ismét óvta Horvátországot attól, hogy az EU-hoz tartozó országok hajói jövő év január 1-jétől „nehézségekkel találják magukat szemben”, mert az „negatív hatással járhatna” a csatlakozási tárgyalásokra. Rehn azonban nem csak a horvátokat, hanem a vitában érintett EU- tagországokat is arra bátorította, hogy haladéktalanul keressék a megállapodást. A brüsszeli bizott­ság - tette hozzá - kész magas szin­tű találkozót szervezni a témában. Olli Rehn - miként az egy horvát lapnak adott minapi nyüatkozatá- ból kiderül - úgy véli, hogy Hor­vátország valamikor az évtized vé­gén valószínűleg beléphet az unió­ba, de közelebbi dátumot szerinte csak akkor lehet mondani, amikor már végső szakaszba lépnek a csat­lakozási tárgyalások. mindent elkövet a rakétaelhárító rendszerek kérdésében fennálló nézeteltérés megoldására. Hang­súlyozta, hogy a két országot szá­mos közös ügy köti össze, például a terrorizmus és a nukleáris fegy­verek teijedése elleni harc, „s ez sokkal fontosabb, mint az elté­rések”. A megbeszélésen elhangzottak azonban mit sem változtatnak azon, hogy az amerikai külügymi­niszter még úton Moszkvába is hangoztatta: az Egyesült Államok semmiképpen nem mond le raké­taelhárító rendszere elemeinek ke­let-európai telepítéséről, amelyet Oroszország feltédenül szeretne elkerülni. Budapest/Poz5ony. Ismét Für Lajos volt magyar honvédelmi mi­niszter és Wittner Mária fideszes képviselő részvételével tartja új tagjainak avatását a Magyar Gárda október 21-én a Hősök terén; most először több hölgy is tágja lesz a Jobbik által alapított szervezetnek - értesült a Népszava. Ezúttal várhatóan 600 szimpati­záns tesz esküt a szervezet árpád­sávos zászlója előtt. Ez több, mint tízszerese annak, ahány szimpati­záns a Jobbik alapította szervezet augusztus 25-i „zászlóbontásán” esküt tett. Akkor a gyakran szélső­séges nézeteket hangoztató párt „fekete seregének” megalakulása mellett az okozott botrányt, hogy a megbízóleveleket az Antall-kor- mány honvédelmi minisztere, Für Lajos adta át, beszédet mondott Wittner Mária fideszes országgyű­Bukarest. Összegyűjtötte a pártként való bejegyzéshez szük­séges támogató aláírásokat a Ma­gyar Polgári Szövetség (MPSZ) - jelentette be Székelyudvarhelyen Szász Jenő, a szervezet elnöke. A közel 27 ezer aláírás hitelessé­gét a nyáron szúrópróbaszerűen ellenőrizték, s a Magyar Polgári Szövetség alapszabályzat-terveze­tének kidolgozása után, várhatóan október végén vagy november ele­jén kérvényezik bíróságon a hiva­talos elismerést. Az MPSZ-nek Ro­mánia 18 megyéjében és Bukarest­ben kellett aláírásokat gyűjtenie. Szász hangsúlyozta: az aláírók nem csupán támogatók, hanem egyben a bejegyzés előtt álló párt tagjai. Több mint hatezer aláírás Kovászna megyében gyűlt össze, Ankara. A török kormányfő teg­nap cáfolta, hogy hazahívták volna washingtoni nagykövetüket, Nabi Sensöyt. Recep Tayyip Erdogan a Haber Türk török hírtelevízióban kijelentette: olvasta a sajtóban az erről szóló híreket, de „erről szó sincs”. Csütörtökön Levent Bilman török külügyi szóvivő közölte, hogy An­kara konzultációra hazarendelte washingtoni nagykövetét. Bilman hangsúlyozta: „természetes, hogy hazahívják a nagykövetet, amikor ilyen döntés született a(z amerikai) kongresszusban. Nehéz megmon­Belgrad. Egymillió eurót kap a belgrádi kormánytól az, aki a há­borús bűnösnek tartott Ratko Mladics boszniai szerb tábornok elfogásához vezető információval szolgál - döntötte el a szerb Nem­zetbiztonsági Tanács. Mmt Rasim Ljajics miniszter, a délszláv hábo­rúk bűnöseit üldöző hágai Nem­zetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős szerb bi­zottság vezetője tegnap bejelentet­te, még két személy fejére tűztek ki vérdíjat, egyenként 250 ezer eurót: Goran Hadzic egykori horvátor­szági szerb vezető és Stojan Zuplja- nin - aki az 1992 és 1995 között le­lési képviselő, a parádét pedig Usztics Mátyás, a Fidesz-rendezvé- nyekről is ismert színművész „vezényelte”. A lap az újabb avatásról meg­kérdezte volna Vona Gábort, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesü­let elnökét, de elérhetetlen volt. Mint írják, így nem tudtuk meg azt sem, hogy ezúttal is lehet-e ma­gánemberi minőségükben a ren­dezvényen részt vevő egyházi mél­tóságokra számítani, hiszen a nyár végén amiatt került kínos helyzet­be a katolikus, a református és az evangélikus egyház, mert papjaik a tudtuk nélkül vettek részt az ava- tón és áldották meg a szervezet árpádsávos zászlóját - olvasható a Népszavában. Vladimír Palkó, a KDH képvise­lője a hírre reagálva kijelentette, Szlovákiának diplomáciai lépése­ket kellene tennie a félkatonai Ma­gyar Gárda ellen. (MTI, SITA) Székelyföld másik két megyéjében - Hargita és Maros - 3-3 ezren tá­mogatják a párt életre hívását. Az MPSZ-nek nem csak erdélyi megyékben kellett támogatókat keresnie, hanem Kelet- és Dél-Ro- mániában is. Ennek kapcsán Szász elmondta, hogy nagyon nehéz volt olyan megyékben aláírást gyűjteni, ahol kevés magyar él. Ezért előfordult az is, hogy nem csak magyarok szorgalmazták a párt megalapítását, hanem romá­nok is, akik a demokrácia hívei, és támogatják a politikai pluraliz­must. Az MPSZ legfőbb célkitűzése Székelyföld területi autonómiájá­nak a ldvívása. Megalakulása ese­tén a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetséggel (RMDSZ) versen­gene az MPSZ a romániai magya­rok szavazataiért. dani, hogy a nagykövet mikor tér vissza Washingtonba” - tette hozzá. Az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága szerdán hagyta jó­vá azt a határozatot, amely nép­irtásnak ismeri el az oszmán biro­dalom végnapjaiban, 1915-17-ben az örmények körében törökök ál­tal véghezvitt vérengzéseket. Az indítvány várhatóan még a de­cemberi törvényhozási szünet előtt az amerikai képviselőház plénuma elé kerül. George Bush elnök és kormánya helyteleníti az állásfoglalást, mert álláspontja szerint az nagy kárt okoz az amerikai-török kapcsola­toknak. zajlott véres boszniai háború ide­jén a helyi szerb rendőrség pa­rancsnoka volt - kézre kerítéséért jár negyedmillió. A Mladics után a második legke­resettebbnek számító, háborús bű­nökkel vádolt személyért, Radovan Karadzsicsért Belgrad hivatalosan nem ajánl semmit, mert a néhai boszniai szerb állam, a Krajina ve­zetője nem szerb állampolgár. A szerb ajánlat eltörpül az Egye­sült Államoké mellett, amely 3,5 millió eurót ígér annak, aki elvezeti a hatóságokat a sok ezer ártatlan boszniai civü lemészárolásának el­rendelésével, illetve az akció jóvá­hagyásával vádolt Mladicshoz és Karadzsicshoz. Nem közeledtek az álláspontok (SITA/AP-felvétel) Vlagyimir Putyin reméli, hogy Bush elnök nem erőlteti a védelmi pajzsot Nem tágít Moszkva és Washington MTl-TUDÓSÍTÁS Az MPSZ célja Székelyföld területi autonómiája Új magyar párt Romániában MTl-JELENTÉS Ankara szerint nem hívták vissza a diplomatát Hol van a török nagykövet? Mn-HÍR Vérdíjat tűztek ki a boszniai szerb tábornok fejére Egymillió euró Mladicsért MTl-HIR

Next

/
Oldalképek
Tartalom