Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-01 / 225. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 1. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Géczi Lajos nyugalmazott tanár? „Napirendem van” Megzavartam a tanár úr reggelijét, így mentegetőzéssel kell kezdenem. Rekedten veszem rá a beszélgetésre, de megnyugtat, nem vészes a helyzet. Magyarázatot is talál a bajra, azt mondja, lehet, hogy hidegebben ivott meg egy pohár söröcskét, de az is lehet, hogy megizzadt. URBÁN KLÁRA „A jó ég tudja, nem figyel az ember állandóan - legyint. - Hazahozom az üveges sört, nagy ritkán. Ha étterembe megyek, akkor ott csapokat iszom.” Tizennegyedik éve él egyedül, a vakáció alatt és hétvégeken a saját főztjét eszi, tanév közben eljár a nagykaposi mezőgazda- sági középiskola étkezdéjébe, az közelebb van, mint a gimnáziumi, ahol hosszú éveken át tanított. „Sajnos, erre is rákényszerültem. Szegény feleségem, amikor már betegeskedett, itt-ott néhány fogást megmutatott, elmagyarázott, valamit megtanultam, de amit nem, megkérdezem az asszonyoktól.” Tavaly ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, de nyugodtan letagadhat belőle. „Néha jól esik egy kis füstölt szalonna. Valamikor faluhelyen vettem, az sokkal jobb volt, mint amit a piacon kapni. Én úgy gondolom, nem jó nagyon összpontosítani arra, hogy minden klappoljon. Az a természetes, hogy az ember egyen mindent, ha étvágya van. Egy a lényeg, s ebben igazat adok az orvosoknak, hogy nem szabad túltömnünk magunkat.” Igen ám, de az ember fegyelme- zeden lény. Édesapám, aki vüágéle- tében szikár volt, úgy tartja, az evésből az a legjobb, amikor eszünk. „Hát igen, ez az élvezetek legnagyobbika. Én tudom azt is, mi az éhség, öt évig orosz fogságban voltam, s az volt a fő kérdés, hogy mivel tömjük meg a hasunkat. Ahogy Illyés mondja, az, aki nem élte, az nem érti meg, mi az, mert az, hogy éhes vagyok, valóban nem az, mint amikor nincs mit enni, s megrágná az ember a gyökeret is. Még szerencse, hogy, a kelet-ukrajnai határnál voltam, ott nem voltak olyan primitív körülmények, mint egyesektől hallottam, amikor anyagot gyűjtöttem élményeim megírás áshoz.” Édesapám is megjárta a poklot - csaknem négy évig de neki, a tanár úrhoz hasonlóan, szerencséje volt - túlélte. Hálát adhat az Istennek, hogy krónikus reumatikus és ízületi bántalmakon, némi emészA hegyekbe menekültek Az egykori Illés-együttes alapító tagja, Bródy János megfogadta édesanyja tanácsát, s családjával a hegyek közé utazott. „Bölcs édesanyám elmondta, hogy kánikulában a hegyek közé utaztak hajdan az emberek. Főleg a Tátrába. Igaza tési problémákon kívül komolyabb nyomot nem hagyott. „Én a skorbut nyomait fedeztem fel, ínyvérzést meg gyors foghullást. Öt évig nem táplálkoztunk úgy, ahogy kellett. Hát, a jó ég tudja, sokszor eltöprengek, meg a barátokkal is néha elbeszélgetünk, hogy, idézőjelben mondva, talán volt az egésznek valamijó oldala is.” Fiatalon ő is élte a falusi srácok életét. „Mindenütt volt egy futballcsapat, még Iskében is, pedig az a kisközségek közé tartozik. Összeverődtünk vasárnaponként és játszottunk a szomszéd falvakkal, versenyek akkor nem voltak.” BevalAz a természetes, hogy az ember egyen mindent, ha étvágya van. ...nem szabad túltömnünk magunkat. lom, bennem nem sportos emberként maradt meg a kép egykori magyar, német és orosz tanáromról. Inkább könyvvel a kezében, az irodalmi körök meg szavalóversenyek híveként. Ezért lepett meg, amikor ottjártamkor arról értesültem, hogy nagyokat biciklizik, sétál, egészségesen él. „Gondolom, hogy ez ösztönszerű dolog, az ember odafigyel magára, hogy ne legyen túl nagy a térfogata. Ha valamijeiSZTÁR ÉS EGÉSZSÉG volt, ott vészeltük át a kánikula négy napját. Máté, a három és fél éves kisfiam nagyon belejött a hegymászásba, alig győztem követni - vigyázni kellett rá, sok ott a szakadék.” Egyébként sokat túráztak, megnézték a Lomnici-csúcsot is, s mindent, ami érdemes. A zenész erőt gyűjtött a további munkához. Bednárik diétázna, de... Szeptemberben ünnepelte hatvanadik születésnapját az ismert szlovák rendező, Jozef Bednárik. A gratulációknak örült, de az ünnepléssel járó eszem-iszom kínszenvedés volt számára. Köztudott, hogy bár állandóan igyekszik vigyázni az alakjára, ügyel arra, mit eszik, de nem túl eredményes. Ha ruhát vásárol, akkor óriási az elszántsága, zést kap, próbál rá magyarázatot keresni, orvoshoz menni. Néhány éve értágító gyógyszereket szedek, ötfélét is, havonta kiíratom a körzeti orvossal. Viszont van egy állandó napirendem, ezt ritkán változtatom meg, csak ha valami rendkívüli történik. Napi rendszerességgel körülbelül mindig ugyanazokat a dolgokat végzem - a reggeli felkelés után évek óta, talán húsz-harminc éve, tornázom. Értsd ezt úgy, hogy megmozgatom a testemet, a végtagjaimat. Megfigyeltem annak idején, még a nyugdíjas kor előtt, hogy ha anélkül indulok el, bizony nehezebb a mozgás. Azóta reggelente kicsit ugrálok, átmozgatom a testemet. A tisztálkodás után reggelizem, s amióta nyugdíjas vagyok, délelőtt olvasok egy keveset, átnézem a napi sajtót, ha akad valami, bemegyek a városba, ebéd után lefekszem, egy-egy órát alszom, vagy legalább pihenek. Délután, s ez a lényeg, a kertben dolgozom két-három órát, néha egyet, mikor mennyi időm és kedvem van. Két-három ár a kert, s ebben kora tavasztól késő őszig motoszkálok. Én azt élvezem, főleg tavasz- szal, amikor nőni kezdenek a növények. Ősszel és télen is, ha esik a hó, minden nap teszek egy jó nagy sétát. Azelőtt biciklin jártam, Vaján fele, ki a Latorca-partra. Három éve a Tátrában elestem, eltört a sípcsontom, azóta nem ültem biciklire.” látván, ez is szűk, az is szorít. De ha étterembe tér be, vagy végigjárja egy szupermarket élelmiszerosztályát, akkor elhatározás ide, elhatározás oda, bizony mindig megkóstol valami finomságot. A párizsi salátának nem tud ellenállni. Aztán, furdalja a lelknsmeret, s ilyenkor azt mondja, hogy csak száraz kenyeret eszik. Persze, a böjt nem tart sokáig... (uk) TESTÜNK TITKAI A hallás folyamata - 2. UJ SZO-TANFOLYAM A belső fül A belső fül a halántékcsont sziklacsonti részében helyezkedik -el, a csontos, és hártyás labirintus, valamint a VIII. agyideg végágai és dúcai alkotják. A labirintus részei az előcsarnok (versti- bulum), a vele összefüggő három ívjárat, valamint a csiga. A hártyás rész egy vékony falú tömlőrendszer, ennek részei a tömlőcs- ke (utriculus), a zsákocska (sac- ceulus), a hártyás ívjáratok, valamint a csigavezeték. A csontos,és a hártyás rész között, valamint a hártyás rész üregeiben áüátszó folyadék van, amit peri-, illetve endolymphának neveznek. A csiga a hártyás labirintus zsákocskájából indul ki és egy központi tengely körül spirális alakban helyezkedik el, mint egy valódi csigaház. Három párhuzamosan futó csatornából áll, ezek a hangérzékeny szőrsejteket tartalmazó középső járat (scala media), az ovális ablaktól induló felső járat fscala vestibuli) és az alsó járat (scala tympani). A felső és alsó járat a csiga csúcsán találkozik, a középső járat a két másik csatorna között fut, mindhárom járatot folyadék tölti ki. Az ovális ablakot érintő kengyel rezgései a felső járat folyadékában nyomáshullámokat keltenek, ami vé- j gigíút a csatornában, majd a csiga csúcsán visszakanyarodva az alsó járaton is, mely a középfül felé tekintő ovális ablak lemezén végződik. A középső járatot vagy cochleáris csatornát a Reissner-hártya választja el a felső járattól, így az azt kitöltő folyadék minden változása e hártyán keresztül nyomásingadozást idéz elő a középső járat üregének alsó lemeze, az alaphártya (mem- brana basalis) foglalja magában az érzékelő szőrsejteket és támasztó sejteket tartalmazó Corti- szervet. A Corti-féle szerv az az érzékszerv, amely a hanghullámokat idegingerületekké alakítja át. A Corti-féle sejtek szőreikkel az alaphártyára merőlegesen rezegve beleütköznek a Reissner- hártyába, innen az idegingerület A belső fül csil- lószőrös sejtjei és távolabb a Corti-szerv a hanghullámok hatására merőlegesen rezegnek az alaphártyán, eközben a szőrsejtek beleütköznek a Reissner- hártyába... ...így az agyba továbbított idegingerület „hallási üzenetté“ válik. A gyermek hallásvizsgálata. A mumpsz és a középfülgyulladás egyaránt károsíthatják a hallást. az agyba jut akusztikus érzet formájában: a nyomáshullámok által mozgásba hozott szőrsejtek a hullám természetétől függő idegimpulzusokat küldenek át a hallóidegen át az agyba. A csiga azonban nemcsak a hangokra reagál, képes érzékelni a hangok magasságát és a hangerőt is. Mechanikus vagy agyi jelenség? Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy a hallás érzékeléséről szóló két nagy elmélet áll egymással szemben. Az egyik a Helmhotz-féle rezonancia elmélet, mely szerint az alaphártya minden egyes rostja külön mozog, amikor a saját frekvenciája rezegted. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük a hangszereknél is, például ha egy zongora mellett lévő hegedű egy hangot játszik, akkor a zongora azonos frekvenciára rezoná- ló húrja is rezegni kezd. A Rutheford-féle mikrofon elmélet ezzel szemben az alaphártyát mikrofonhoz hasonlítja, amely teljes egészében rezeg. A hangelemzés ebben az esetben nem a fül szintjén történik - mint azt az előző elmélet állítja -, hanem közveüenül az agyban megy végbe. Forrás: Család és Egészség Az egyensúly Mi ajül szerepe az egyensúly érzékelésében? A hétköznapi életben az egyensúly érzékelése olyan természetes, hogy nem is gondolunk rá. Az egyenes testtartás, a járás, a fej irányítása, testünk térbeli elhelyezkedésének érzékelése nem igényel tudatos erőfeszítést. Az agy automatikusan biztosítja testünk egyensúlyát. Az egyensúlyozás szervei a belső fülben találhatók. A szédülés, az „inog a talaj a talpunk alatt” érzése leggyakrabban az egyensúlyszervek zavarától és az agy rövid ideig tartó oxigénhiányától keletkezik. Az egyensúly érzékelése nem csak a belsőfül félkörös ívjárataiban történik, valójában a belső fil számos más ingerfelvevő idegkészülékkel működik együtt (pl. a törzs, a nyak izmaiban, a végtagokban, a bőrben és a szemben). A belső fülben található egyensúlyozó rendszernek, a vesztibuláris apparátusnak semmi köze sincs a halláshoz. Számos folyadékkal teli üregből és csatornából áll, és több csillószőrös sejtcsoportot tartalmaz. A félkörös ívjáratok érzékelő sejtjei a forgó mozgásokat észlelik. Az egyensúlyozó rendszer másik receptorcsoportja, a nehézségi erőre és az egyenes vonalú mozgásra reagálnak. Feladatuk az egyensúly megtartása, és lényeges szerepük van a szem és a fej mozgásainak koordinációjában is. Halláskárosodás Milyen tényezők vezethetnek halláskárosodáshoz? Gyakori, hogy a fiizsír eltörni a külső hallójáratot, amit ilyenkor ki kell mosni. Hirtelen erős zaj, sérülés átszakíthatja a dobhártyát, a kisebb sérülések maguktól is begyógyulnak, de a hegek csökkentik a hártya érzékenységét. A középfülgyulladás okozta hegesedés súlyosabb. A fiikürtön keresztül kórokozók juthatnak a középfülbe, középfülgyulladást okozva, ami a hallócsontocs- kák tartós károsodását okozhatja. Szerepet játszhat még az öregedés (a csontocskák mozgásképességének csökkenésével) a folyamatos erős zaj (a csiga szőrsejtjeinek degenerációja miatt). A hallócsontláncolat mi niatűr csontocskái (2,5 mg a legkönnyebb, 27 mg a legnehezebb)
