Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-06 / 230. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Leszerelhetnek a horvátok Zágráb. Horvátországban a jövő év elején a gyakorlatban megszűnik az általános had­kötelezettség, januártól már nem hívnak be sorköteleseket, a hadsereg kizárólag hivatá­sosokból áll majd. A horvát parlament hétfőn szavazta meg a kormány javaslatát, amely szerint a hadkötelezett­séget előíró törvény ugyan ér­vényben marad, de nem alkal­mazzák, amíg az országot nem fenyegeti valamilyen ve­szély. A szavazáson részt vevő 117 törvényhozó közül ketten tartózkodtak, a többiek mind támogatták a kormány előter­jesztését. (MTI) Indiai rakétakísérlet Bhuvanesvar. India olyan, atomfegyver hordozá­sára képes rakétával hajtott végre sikeres kísérletet teg­nap, amely képes elérni a szomszédos Pakisztán terü­letén lévő célpontok többsé­gét. Az Agni-1 (Tűzisten) tí­pusú, 700 kilométer hatótá­volságú rakétát az ország ke­leti partjai közelében talál­ható Wheeler-szigetről bo­csátották fel mobil indítóál­lásból. (MTI) Elnökválasztás Pakisztánban Iszlámábád. Pervez Musarraf pakisztáni elnök teg­nap aláírta a megbékélésről szóló rendeletét, amely meg­nyitja az utat a hatalom meg­osztásának a lehetősége előtt. A rendelet ejti a korrupciós visszaélések vádját Benazir Bhutto volt kormányfő ellen. Bhutto a tervek szerint októ­ber 18-án tér haza, hogy hívei­vel felkészüljön a január köze­pére tervezett parlamenti vá­lasztásra. Bhutto azzal vádolta Musarrafot, hogy meg akaija akadályozni visszatérését, és megállapodásuk hiányában pártja, a Pakisztáni Néppárt csatlakozik az ellenzékhez és bojkottálni fogja a mai elnök- választást. (MTI) Amnesztiát kap (Reuters) Ankara figyelmeztet Ankara. Tayyip Erdogan török miniszterelnök figyel­meztette George Bush ameri­kai elnököt, hogy az ameri­kai-török kétoldalú kapcso­latok fogják megsínyleni, ha a kongresszus az örmények elleni 1915-ös öldöklést nép­irtásként megbélyegző hatá­rozatot fogad el. A CNN Turk és NTV török hírtelevíziók je­lentése szerint Erdogan tele­fonon felhívta az amerikai el­nököt az ügyben. (MTI) Ahmadinezsád iráni államfő kijelentette, Izrael létrehozása sérti az emberi méltóságot, a zsidó államot pedig népirtással vádolta Több ezer moszlim várt bebocsátásra tegnap a muzulmán böjti hónap, a ramadán utolsó péntekén Betlehemben az egyik katonai ellenőrzőpontnál (CTK/AP-felvétel) Milliók tüntettek Izrael ellen MTl-HÍR Teherán. „Egész Palesztina fel­szabadításáig” tartó harcot ígért az iráni államfő al-Kudsz (Jeru­zsálem) napja alkalmából tartott beszédében, miközben milliók tüntettek Izrael ellen Irán nagy­városaiban. „Halál Izraelre, halál Amerikára!”, „Palesztina szabad lesz a harcnak és a hitnek köszön­hetően” vagy éppen „Az iszlám a győztes” feliratokat emeltek ma­gasba a teheráni egyetem előtt összegyűlt tüntetők százezrei, akik közül többen amerikai és iz­raeli zászlókat égettek. A de­monstráción Mahmúd Ahma­dinezsád iráni államfő kijelentet­te, hogy „Izrael létrehozása, tar­tós létezése és nyugati támogatá­sa sérti az emberi méltóságot”. A televízióban élőben közvetített beszédben azzal vádolta a zsidó államot, hogy népirtást követ el a palesztinok ellen, s ehhez ürügy­ként használja a holokausztot. Ahmadinezsád, aki 2005-ben megbotránkoztatta a Nyugatot azokkal a kijelentéseivel, ame­lyekben megkérdőjelezte, mítosz­nak nevezte a holokausztot, illet­ve szorgalmazta Izrael megsem­misítését, pénteki beszédében úgy fogalmazott: a zsidók senki­nek nem hagyják, hogy kérdése­ket tegyen fel a holokausztról, amelynek orvén most „bármilyen bűncselekmény végrehajtását megengedik maguknak”. „A palesztin nép kitart. Az iráni nép és más népek ugyancsak ki­tartanak, s nem állnak meg mind­addig, amíg Palesztina egész te­rülete fel nem szabadul” - mond­ta Ahmadinezsád. Egyúttal ismét javasolta, hogy a zsidókat telepít­sék le Kanada és Alaszka ritkán lakott térségeiben. Al-Kudsz napját még Khomeini ajatollah vezette be az iszlám for­radalom kezdetén, 1979-ben. Az­óta minden évben megtartják a muzulmán böjti hónap, a ra­madán utolsó péntekén, amikor Irán-szerte hatalmas tüntetéseket szerveznek a palesztinok iránti szolidaritás jegyében. (Jeruzsá­lem az iszlám vallás harmadik legszentebb városa Mekka és Me­dina. után.) Az iráni atomprogramról szól­va Ahmadinezsád leszögezte, hogy a nemzetközi nyomás dacá­ra is folytatják a programot. Hoz­zátette azonban, hogy Irán tár­gyalások révén el akarja oszlatni a nemzetközi aggodalmakat, hogy atomfegyver előállítására törekedne. A burmai ellenzéki vezető nem akar behódolni, ezért zárkózik el a párbeszédtől Nem tárgyalnak a juntával Megvétóznák Zágráb csatlakozását a nacionalisták Szlovén referendum a horvátok tagságáról? MTl-HÍR Rangun. Az őrizetben tartott neves mianmari (burmai) ellenzéki vezető, Aung Szán Szú Kji pártja visszautasí­totta tegnap ajunta vezető­jének tárgyalási ajánlatát, mert az előzetes behódolást feltételez. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Arra kérik, hogy valljon be olyan bűnöket, amelyeket nem követett el” - mondta a Nobel- békedíjas ellenzéki vezető szóvi­vője. Than Sve tábornok, a mianmari katonai kormányzat vezetője felté­telül szabta, hogy Aung Szán Szú Kji ne támogassa szankciók beve­zetését a délkelet-ázsiai ország el­len, hagyjon fel a kormánnyal való „szembenállást, mérheteden pusz­títást, gazdasági és minden egyéb szankciók bevezetését” célzó felhí­vásaival. „Nagyon nehéz belátni, miért lenne hasznos (a tárgyalás), fő­ként ha arra kérik Szú Kjit, hogy nyilvánosan adja meg magát még a találkozó előtt - vélekedett David Steinberg, az amerikai George­town Egyetem szakértője. - Mond­hatni, ez lélektani játék, s nagyon jól látni, hogy a hadsereg nem tesz semmi engedményt.” A szóvivő azt kérte, hogy Aung Szán Szú Kji nyilvánosan válaszol­hasson a tábornok ajánlatára, de az engedély megadása valószínűden. Az Egyesült Államok arra kérte a juntát, hogy előfeltételek nélkül tárgyaljon Szú Kjivel. Az amerikai ügyvivő találkozót kezdeménye­zett e célból a burmai külügymi­nisztériumban még azelőtt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg­vitatja az ügyet. Kína előre jelezte, hogy ellenzi a külföldi fellépést. „Vannak gondok Mianmarban, de ezek alapjában belső gondok a külföldről erőlte­tett megoldás nem segít”’ - mondta a kínai ENSZ-nagykövet. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár teg­nap vitatta meg az ENSZ Bizton­sági Tanácsával a helyzetet. Állás­pontjához támpontul a világszer­vezet különmegbízottjának jelen­tése szolgált, amelyet Ibrahim Gambari csütörtökön adott át a főtitkárnak. A nigériai diplomata az ázsiai országban járva találko­zott az ottani katonai junta veze­tőjével és két ízben Aung Szán Szú Kjivel is. Az ENSZ a ranguni tömegtünte­tések brutális elfojtása után küldte el megbízottját Mianmarba, hogy megpróbáljon közvetítem a politi­kai válság békés rendezése érdeké­ben. Ajunta erőszakos fellépését e héten határozottan elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. Ljubljana. A nacionalista Szlo­vén Nemzeti Párt (SNS) népsza­vazást akar arról, hogy Ljubljana megvétózza-e Horvátország euró­pai uniós tagfelvételét, ha megol­datlan marad a két állam határvi­tája - jelezte tegnapi nyilatkoza­tában Zmago Jelinek, az SNS ve­zetője. „Fel akatjuk hívni Európa fi­gyelmét néhány megoldatlan kér­désre” - indokolta a referendum elképzelését az osztrák hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban. Az október 21-re kiírt szlo­vén elnökválasztás előtt rende­zett közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy Jelincic a harmadik helyen áll a hét jelölt között a tá­mogatottság sorrendjében. Szavai szerint célszerű lenne megrendezni a referendumot 2008 első felében, amikor Szlové­nia lesz az Európai Unió soros el­nöke. (A népszavazás eredménye nem lenne kötelező a kormányra nézve, a szlovén jogrendszer nem teszi lehetővé kötelező érvényű referendum kiírását.) Jelincic kijelentette: pártja nem ellenzi eleve Horvátország EU-tagságát, de legalább annyit szeretne elérni, hogy ne egyedül, hanem más balkáni államokkal, köztük Szerbiával együtt vegyék fel a szomszédos országot, más­különben Zágráb tagként meg­akadályozhatná később Szerbia, illetve Bosznia-Hercegovina fel­vételét. Az euroszkeptikus SNS a szava­zatok 6,3 százalékát kapta a leg­utóbbi (2004-es) parlamenti vá­lasztásokon, és ezzel hatot szer­zett meg a kilencven parlamenti hely közül. A legújabb felmérések szerint újabb mélypontra csökkent az SPD népszerűsége Hatalmi harc dúl a német szocdemeknél Megmérték a magyar politikusok imázsát Gyurcsány határozottabb, Orbán viszont hitelesebb MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. Nyűt hatalmi harccá fa­jult a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a korábbi pártelnök­kancellár, Gerhard Schröder által 2004-ben elindított, s a konzervatí­vok által is támogatott reformprog­ram, az Agenda 2010 megkérdője­lezése. A vitát kirobbantó, s a megszorí­tó program felülvizsgálatát követe­lő Kurt Beck pártelnök az SPD leg­tekintélyesebb politikusainak bírá­lata nyomán mind inkább defenzí­vába szorul. Ezt jelezte a pártelnök pénteki nyilatkozata, amelyben visszakozott korábbi álláspontjá­hoz képest. Beck ezúttal már azt hangoztatta, hogy a volt kancellár programját helyesnek tartja, csu­pán annak „továbbfejlesztésére” tö­rekszik. A Schröder nevéhez fűződő program a jóléti állam karcsúsítá­sát, s ezen belül a munkaerő-piac, az egészségügy és az adózás re­formját irányozta elő, s azt a 2005- ben hivatalba lépett konzervatív­szociáldemokrata nagykoalíciós kormány, is a magáénak vallotta. Az SPD közelgő, hamburgi kong­resszusa előtt Kurt Beck azonban több ízben is bírálta a korábbi kan­cellár megszorító programját, s a szociáldemokraták szociális arcu­latának erősítése céljából az Agen­da 2010 több pontjának feladását, mindenekelőtt a maximálisan ti­zenkét hónapra szóló munkanélkü­li segély időtartamának meghosz- szabbítását sürgette. A vita a jelek szerint meglehetős Meddig maradhat pártelnök? kárt okoz az SPD amúgy is hanyat­ló tekintélyének. A legfrissebb - tegnap nyilvánosságra hozott - fel­mérések szerint újabb mélypontra - 25 százalékra - csökkent a szoci­áldemokraták népszerűsége. Bár Kurt Beck pénteken már a program felülvizsgálata helyett an­nak továbbfejlesztéséről beszélt, mind a párton belül, mind a szoci­áldemokraták táborán kívül egyre többen teszik fel a kérdést, hogy meddig maradhat a jelenlegi párt­elnök az SPD élén. (SITA/AP-felvétel) MTl-HÍR Budapest. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök határozot­tabb, magabiztosabb ellenzéki ri­válisánál, Orbán Viktor volt kor­mányfő ugyanakkor hitelesebb, tisztességesebb a miniszterelnök­nél - derül ki a Századvég és a Forsense 2007. szeptember 18. és 27. közötti telefonos közvélemény­kutatásából. A magyar kormányfőt a válasz­adók inkább újító szelleműnek, hosszabb távon gondolkodónak, határozottabbnak, magabiztosabb- nak és szélesebb látókörűnek tar­tották Orbán Viktornál. Az ellenzé­ki politikus megítélése ugyanakkor tíz tulajdonság tekintetében is ked­vezőbb Gyurcsány Ferencénél. Or­bán Viktort az emberek problémái­ra odafigyelő, tisztességesebb, hite­lesebb, megbízhatóbb, érthetőbb, őszintébb, tapasztaltabb, rugalma­sabb, megfontoltabb és jobb megje­lenésűnek értékelték. Két tulajdon­ság esetében: a felkészültséget és a megoldások keresését illetően nem mutatkozott a két politikus között releváns különbség. Az adatok alapján egyértelműen kevesebben gondolják ma felké­szültebbnek, valamint határozot­tabbnak a miniszterelnököt, mint 7 hónappal ezelőtt. Gyurcsány Fe­renc esetében szignifikáns emelke­dést csak a februárban kevésbé jel­lemzőnek tartott tisztességesség jelzőnél tapasztaltak. Ezzel szem­ben Orbán Viktor esetében több tu­lajdonságnál is az arányok határo­zott emelkedést mutatnak, különö­sen igaz ez a magabiztosságra, a határozottságra, az érthetőségre és az újító szellemre. Korcsoport szerinti bontásban a 60 év felettiek szinte minden pozi­tív tulajdonsággal Gyurcsány Fe­rencet illetik, a 60 év alattiak eseté­ben Orbán Viktor imázsprofilja a kedvezőbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom