Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-04 / 203. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2007. szeptember 4., kedd_____________________________________________________________________________________________________________11. évfolyam 9. szám A jó siló készítése A jó siló készítésének alapvető feltétele a levegő kizárása 16. oldal A búza tápanyag- ellátásának alapelvei Ősszel az alaptrágyázás során a nitrogénnek legfeljebb csak a felét célszerű kijuttatni 17. oldal Védett fehérjék a tehenek takarmányozásában A tehenek bendőjében a különlegesen kezelt szójakészítmények kismértékben bomlanak le 18. oldal A hirtelen jött árnövekedésnek buktatói is vannak - a húsárak egyelőre stagnálnak - a sertésállomány radikálisan csökken Növekvő gabonaárak, leépülő állomány (Illusztrációs felvétel) Amit még jósolni sem mertek, bekövetkezett: augusztus utolsó hetében 6 200 korona fölötti áron kelt el az élelmiszeripari búza, és a takarmánygabonáért is már 5700 korona fölötti árat kínáltak a vevők. A kukorica árát, bár még el sem kezdődött a betakarítás, már most felverték. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A soha nem tapasztalt mértékű áremelkedés a termelőket is meglepte, hiszen júniusban, noha már látni lehetett, hogy az áremelkedés elkerülhetetlen, még senki nem mert ekkora mértékű növekedést jósolni sem. Kétségtelen azonban, hogy a rendszerváltás utáni időszakban gyakorlatilag ez az idei az első esztendő, amikor közvetlenül az aratás után a hazai piacon is az uniós árakhoz közeli szinten értékesíthető a gabona. Egyes elemzők a radikális árnövekedés okát elsősorban az energianövények iránt fokozottabban megnövekedett keresletben látják, mások az idei alacsony terméshozamok következtében jelzett esedeges hiányra vezetik vissza. Akik azonban járatosab- bak a mezőgazdasági terményekkel való kereskedelemben, tudják, hogy a világpiaci mozgások nélkül nálunk a levél se rezdülne. Az ugyanis ma már nyüvánvaló, hogy a meghatározó országokban elért gyengébb terméshozamok mellett az Ázsiában beindult gazdasági fejlődés következtében hatalmas mértékű felhajtóerő mozgatja nemcsak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti keresletet, hanem az egyéb termékek piacát is, ami a szállítási kapacitások lekötése következtében tovább növeli a költségeket és az árat. Vannak, akik úgy vélik, hogy az energianövények iránti kereslet srófolta ilyen magasra az idei árakat, viszont ezeknek a terményeknek a közvetien piaci hatása egyelőre nem egyértelmű. A búza 60-70 százalékos árnövekedése mellett az egyik legfontosabb energianövénynek számító repce árnövekedése közel sem ért el ilyen magas szintet, s az erre a célra lekötött termékek ára gyakorlatilag alig változott. Kétségtelen azonban, hogy a hazai bioüzemanyag-termelés az előző évhez viszonyítva megkétszereződött, a Slovnaft 26 százalékról 57 százalékra növelte a növényi alapú üzemanyagok termelését. A további fejlődés azonban több tényezőtől is függ: elsősorban a kőolaj alapú üzemanyagok árának alakulásától, valamint az unió ezen a téren alkalmazott jogalkotási gyakorlattól és árpolitikájától. Köztudott ugyanis, hogy a bioüzemanyagok ára jelenleg még nem versenyképes a kőolajból nyert termékekével, a fogyasztást és a keresletet egyelőre ösztönözni kell. A hazai termelésben egyes vélemények szerint az ezirányú megnövekedett kereslet kielégítésére mintegy 20 százalékos növekedési tartalék van, ezen felül viszont a termékstruktúra már gátja a vetés- területek további növelésének. A hirtelen jött árnövekedésnek azonban számtalan buktatója is van. Miközben a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak is már több mint 50 százalékkal növekedtek, a vágósertések értékesítési ára ugyanakkor a tavalyihoz képest több mint 10 százalékos csökkenést mutat. A sertéstenyésztők számára gyakorlati megoldásként csak a radikális leépítés maradt. „Nem etethetjük az állatokkal a csaknem 6 ezer koronás gabonát, ha a jelenlegi árakon minden sertésen közel ezer koronát vesztünk”, állítják, hiszen a termelésben ilyen bemeneti és kimeneti árkülönbségek már nem ellensúlyozhatok. Még Lakszakállason sem, ahol az utóbbi években komoly beruházásokkal az ország egyik legnagyobb sertéstenyészete épült ki, s ahol évente 18-20 ezer vágósertést produkálnak. A szövetkezet elnöke, Lelkes Péter szerint üyen árviszonyok között a már csökkentett állományt kénytelenek lesznek további egyharmaddal csökkenteni. Hasonló helyzetben van a nyárasdi Agrotop, ahol ugyancsak modern felújított sertéstelep állományát tervezik csökkenteni. Papp István, a részvénytársaság vezetője szerint nem termelhetnek folyamatosan veszteséget, ez a józan paraszti észnek is ellentmond. A nádszegi Agrimpex szövetkezetben ezt a lépést már tavaly megtették, sőt, nemcsak csökkentették, hanem teljesen le is építették az állományt. Matus Tibor a szövetkezet üzemgazdásza szerint nem vállalhatták tovább a folytonos ármozgásokkal járó kilengéseket, értékesítési válságokat. A tervezett leépítések következtében az elemzők azt várják, hogy idén ősszel várhatóan a további kínálatnövekedésnek köszönhetően még lejjebb szorulnak az árak, de a következő év elejére már keresleti piacot jósolnak. Ez növelni fogja a vágósertések értékesítési árait, sőt, a fogyasztói árakban akár 20-30 százalékos emelkedés is elképzelhető, viszont a tenyésztők véleménye szerint a náluk lecsapódó esetleges 10-15 százalékos árnövekedés még mindig nem tudja fedezni a megnövekedett költségszintet. A további leépítések viszont már komoly belső piacvesztéssel fenyegetnek. A statisztikai adatok alapján a hazai sertéstenyésztés radikális leépítési pályán halad, a 220 ezer tonnás hazai fogyasztásnak immár csak alig valamivel több mint a felét, 128 ezer tonnát termeli. A sertésállomány létszáma 1,1 millióra szűkült, az anyadisznók száma a pár évvel ezelőtti százezer feletti szintről mára 70 ezerre csökkent. Ezek alapján a kérdés már csak az, ki fogja, illetve egyáltalán meg le- het-e állítani ezt a folyamatot? Vannak, akik az államtól várják a megoldást, de ez addig nem születhet meg, amíg az ezen a termékpályán érintettek nem jutnak közös álláspontra, s ezért nem lesznek hajlandók áldozni is. (szil) ♦ A 2004-2006-os Ágazati operációs program keretében a Mezőgazdaságra és a Vidékfejlesztésre (SOP P-RV) folyósított támogatások felhasználóinak a kifizetésre vonatkozó kérvényekhez az aktuális formanyomtatványt kell használniuk, ami az interneten az Ágazati operációs program (SOP P-RV) projektjeihez tartozó módszertani útmutatóban jelent meg, és a dokumentumokat becsületbeli nyilatkozattal ellátva, az adott intézkedéshez tartozó kifizetési kérvényhez szükséges dokumentumok jegyzéke alapján kell benyújtani. ♦ A támogatott projektekben a tanácsadásra fordított költségeket a támogatás végső felhasználója számára lévő kérvényen az 5-ös modul - Jogos költségek a költségvetési besorolás alapján az a) Folyó kiadások (Bezné vydavky v Sk) rovatba keU feltüntetniük. A tanácsadásra fordított költségek a könyvvitelről szóló törvény idevonatkozó rendelkezései értelmében ugyanis nem alkotják a beszerzési költségek részét. ♦ A borászati termékek feljavítását szolgáló támogatások igénylői számára az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) honlapján megjelent minisztériumi módszertani útmutató a 2007/2008-as borászati évre vonatkozó támogatásokat és a szükséges formanyomtatványokat is tartalmazza. (r) Amerikában a jó termés ellenére is árnövekedéssel számolnak - a kukorica ára az év végére hozzávetőlegesen tíz százalékkal növekedhet A piaci árak mellett a szállítási költségek is növekednek ÚJ SZÓ-INTERJÚ A komáromi AGP Slovakia Kft. által a hazai tejtermelőknek nemrégiben tartott szakmai tájékoztatón részt vett Peter Mishek az AGP Inc. Omaha amerikai szójatermelő és -forgalmazó cég nemzetközi kereskedelmi ügyekért felelős igazgatója. A terménypiacon uralkodó állapotokról és a várható küátásokról őt kérdeztük: Milyen tényezők befolyásolják az idei terményárak alakulását? Mivel a cégünk elsősorban a szója és a kukorica, illetve a belőlük készült termékek forgalmazásával foglalkozik, elsősorban ezekről a termékekről vannak adataink. A felmérések alapján idén az USA- ban meglehetősen nagy kukorica- és szójatermés várható, kukoricából például 300 millió tonna fölötti terméssel számolunk. A szója esetében a meglévő készletek miatt mérsékeltebb árak várhatók, a kukoricánál azonban egyelőre csak az biztos, hogy növekedni fog az ár. így az az ország, amelyik nem szorul majd behozatalra kukoricából, szerencsés helyzetben lesz. A világpiaci árakat ugyanis várhatóan nemcsak maga a kukorica piaci ára, hanem az utóbbi hónapokban rohamosan megugró . szállítási költségek is számottevően befolyásolják majd. Délkelet-Ázsiában ugyanis olyan hatalmas kereslet alakult ki bizonyos áruk, főleg a vasérc kánt, hogy ez jelentős mértékben leköti a hajószállítási kapacitásokat, aminek komoly árfelhajtó hatása van. Csak egy példa: idén januárban a Mexikói-öbölből Törökországba szállított gabona hajórakományának díja tonnánként 36 dollárba került, egy hónappal ezelőtt viszont már 85 dollárba. Ennek a folyamatnak mindenképpen következményei lesznek azok számára, akik behozatalra szorulnak. A kereslet alakulásában további fontos tényező az ázsiai térségben beindult gazdasági növekedés. A Kínában, Indiában, Indonéziában tapasztalható fejlődés jelentős keresletnövekedéssel és árfelhajtó hatással jár. Ugyanakkor az előzetes becslések szerint számtalan olyan ország, amely eddig önellátó volt, vagy kukoricát exportált, most várhatóan behozatalra szorul. Ismereteink szerint Törökország, Bulgária, Ukrajna, Románia feltehetően kukoricát lesz kénytelen importálni, sőt a kukorica-exportőrnek számító Fülöp-szi- getek is behozatali igényt jelzett. S amint Dél-Magyarországról idejö- vet láttam, ebben a térségben is sok helyen meglehetősen gyengének mutatkozik a kukoricatermés. Ilyen gyenge növényzetet már nagyon régen láttam errefelé. Az energianövények iránti kereslet milyen hatással lehet a termékárak alakulására, lévén, hogy sokan attól tartanak, az amerikai piacot megnyitják az energianövények előtt, s így az oda szállított termékeknek szintén árfelhajtó hatásuk lesz. A bioetanol előállítása egyelőre támogatás kérdése, hiszen ez a termék még mindig drágább, mint a hagyományos kőolajtermék. Ráadásul nem hiszem, hogy az amerikai piacot teljesen megnyitnák erre a célra. Komolyabb esélyeket látok a biodízel gyártásában, Európában már komoly beruházások történtek ezen a területen, mi is ebbe az hányba szeretnénk lépni. Természetesen kemény verseny lesz az energiacélú felhasználásra és a takarmány- vagy élelmezési célokra való felhasználásra termelt kukorica között, de egyáltalán nem biztos, hogy ebben az energiacélú fel- használás lesz a nyertes. A gabona- és kukoricaárak emelkedése várhatóan komoly hatással lesz az állattenyésztés költségszintjére, s minden bizonnyal kemény szelekciót okoz majd a termelők között... Á sertéstenyésztésben minden bizonnyal valóban komoly állománycsökkenések is bekövetkezhetnek. A szarvasmarháknál any- nyival kedvezőbb a helyzet, hogy Peter Mishek szerint Ázsiában hatalmas kereslet alakult ki, amely nálunk is befolyásolja az árakat (A szerző felvétele) a takarmányárak összetevőinek változásakor a tenyésztőknek jóval nagyobb választási lehetőség áll a rendelkezésre, hogy az árnövekedés hatásait a takarmányadagon belül más komponensekkel ellensúlyozni tudják. Ráadásul az utóbbi két évben jelentős keresletnövekedés mutatkozik a tej iránt is, aminek mindenképpen árfelhajtó hatása van és lesz. Kínában például az elmúlt időszakban 300 ezer holstein típusú tehenet vontak be a termelésbe, ez is jelzi, mekkora a kereslet. A tejáraknál tehát a jövőben is növekedés várható. Prognosztizálható-e a gabonafélék és a kukorica év végi világpiaci ára? Konkrét árat nem mondanék, de a számítások azt mutatják, hogy a jelenlegi árszinthez viszonyítva még további 10 százalékos növekedéssel számolni lehet. Amint már említettem a szállítási költségek alakulása is jelentősen befolyásolja ennek az alakulását, s ezek az előrejelzések szerint kb. jövő év márciusáig várhatóan nem fognak csökkenni. (szilvássy)
