Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-18 / 214. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 18. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ OROSZ SAJTÓ A Vremja Novosztyej című orosz lap a múlt hétvégi budapesti energiakonferenciáról írt kommentárjában idézi Nicolas Sarkozy francia államfőt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, majd emlékeztet rá: a legutóbbi időkig Budapesten kételyek hangzottak el a Nabucco vezetéket illetően, és Magyar- ország egy éve meg is állapodott a Gazprommal egy olyan gázvezeték tervének kidolgozásáról, amely a Kék áramlat orosz vezeték bővítésével Törökországba és a Balkánra szállítana földgázt. „Minden megváltozott néhány hónapja, amikor a Gazprom az olasz ENI-vel kezdte megvitatni az Európa déli részére irányuló gázszállítások új útvonalát. A Mollal való együttműködésről szóló tárgyalások ezzel egy időben elcsendesedtek.- Ne izgulj, drágám, ez biztos az abortuszellenes kampány újabb trükkje. (Peter Gossányi karikatúrája \ volt amerikai jegybankelnök szerint a Republikánus Párt megérdemelte vereségét „Az olaj miatt mentünk Irakba” Kisebbfajta sokkot okozott Washingtonban Alan Greenspan tegnap megjelent memoárkötete, amelyben íz amerikai jegybank egykori elnöke azt állítja: az Egyesült Államok olajér- dekek miatt indította el az iraki háborút. A hír után Robert Gates védelmi miniszter azonnal cáfolattal állt elő. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A legbefolyásosabb amerikai rénzügyi guruk közé tartozó Jreenspan, aki 18 éven állt a Fed ílén, 531 oldalas visszaemléke- :éseiben kijelenti: „Sajnálom, íogy politikailag kényelmetlen beismerni, amit mindenki tud: az ráki háború alapvetően az olaj- ól szól” - írta a 81 éves, máig tagy befolyású pénzügyi szak- :mber A zűrzavar kora: kalandok :gy új világban című könyvében. Greenspan szüárd meggyőződése, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnök nem jelentett fenyegetést a közel-keleti olajszállításokra. Robert Gates védelmi miniszter vasárnap cáfolta, hogy az iraki háború mögött olajérdekek húzódnának. Az invázióra az Öböl-térség stabilitásának megőrzése miatt volt szükség - jelentette ki az ABC televízióban. Gates kifejtette, hogy régóta ismeri Greenspant és nagy tisztelője, de más véleményen van. A kivégzett Szaddám Huszeinra célozva leszögezte, hogy az Egyesült Államok egy agresszív diktátor ellen lépett fel, aki az egész térséget bizonytalanságban tartotta és tömegpusztító fegyverek birtoklására törekedett. Amerikai hírelemzők emlékeztetnek rá: Washington és London mindig azt állította, hogy az iraki katonai műveleteknek semmi közük az olajhoz. George Bush amerikai elnök azzal indokolta az inváziót, hogy arra egyrészt az ottani tömegpusztító fegyverek miatt volt szükség - utólag bebizonyosodott, hogy nem léteznek -, másrészt pedig azért, hogy Szaddám Húszéin ne támogathassa többé a terrorizmust. Greenspan ugyanakkor megsemmisítő bírálattal illeti George Bush elnök és a republikánus kormány pénzügyi működését. A Repulikánus Párt szerinte megérdemelte vereségét a tavalyi kongresszusi választásokon, mivel feladta a „kisméretű kormányzás” alapelveit. A legbefolyásosabb amerikai pénzügyi guruk közé tartozó Greenspan a pénzügyi fegyelem feladása miatt kárhoztatja a második ciklusát töltő Bush elnököt, aki tanácsa ellenére nem vétózott meg több olyan törvényt, amely korlátlan állami költekezéshez vezetett. „Ez nagy hiba volt” - állapította meg, megjegyezve, hogy a republikánusok elveik helyett opportunista módon a hatalom megtartására koncentráltak, mostanra pedig mindkettőt elvesztették. Mint írta, Bush elnök és Dick Cheney alelnök 2000. évi győzelme után úgy hitte, alkalom nyílik a hatékony, pénzügyileg konzervatív kormányzásra, a szabad piac támogatására, azonban hamar csalódnia kellett. A republikánus elnökkel szemben azonban szinte az egekig magasztalja az előző elnököt, a demokrata párti Bili Clintont, aki szerinte szigorú szövetségi pénzügyi fegyelmet tartott. A 81 éves, máig nagy befolyású pénzügyi szakember szerint a tavalyi választásokon nem a demokraták győztek, hanem a republikánusok vesztettek. Sok gazdasági elemző úgy látja: az egyre fenyegetőbb jelzáloghitelpiaci válság a Fednek arra a döntésére vezethető vissza, amikor 2003 közepén egy százalékra csökkentették a rövid távú kamatlábakat és egy évig alacsony szinten tartották, elősegítve ezzel a most kidurranó ingatlanpiaci lufi kialakulását. Greenspan könyvében - amely még a jelenlegi válság előtt íródott - védi akkori politikáját, azzal indokolva azt, hogy a kedvezőtlen defláció lehetőségét akarták kizárni. Megalakulása óta botrányok sorozata kíséri, nélküle alighanem másként alakul a 20. század története Ma ünnepli 60. születésnapját a CIA MTl-HÁTTÉR Kormányok bukása, politiku- ok elleni merényletek fűződtek - óként a hidegháborús években - i világ egyik leghíresebb három- >etűs rövidítéséhez. Kubától cezdve Iránon át Laoszig folytatta evékenységét, a kétpólusú világ isszeomlása óta a terrorizmus el- eni harc jelenti a fő feladatát a na 60 éves CIA-nek. A Központi Hírszerző Ügynökég elődjének számító OSS (Offi- :e of Strategic Services) feloszla- ása előtt egy évvel maga az OSS 'ezetője, William Donovan tett avaslatot Roosevelt elnöknek egy ;özvetlenül elnöki ellenőrzés alá artozó szervezet létrehozására. A cég” fő feladatát a külföldi kor- nányokról, vállalatokról, állam- >olgárokról szóló információk be- zerzésében, feldolgozásában, najd különböző hadműveletek régrehajtásában jelölték ki. 1949-ben külön törvényt föladtak el a CIA működéséről, mely igen széleskörű jogosítványokat biztosított az ügynökség számára. A titkos költségvetés, a titkos ügynöklista, és a törvényhozási ellenőrzés kikerülése révén valósulhatott meg az a célkitűzés, amiért a szervezetet valójában létrehozták: a szovjet befolyás és a KGB hatékonyságának ellensúlyozása. A Truman-doktrína jegyében a CIA neki is látott a kommunizmus visszaszorításának, 1952-ben Iránban az Ajax hadművelet keretében megdöntötték Mohamed Moszadek miniszterelnök hatalmát, s hatalomra segítették Pah- lavi sahot. Az Ajax hadművelet sikeres nyitánya lett a későbbi akcióknak, a politikai sikereket gazdasági eredményekkel tetézték, Irán esetében ez az olajüzletből származó haszon amerikai kézbe kerülését jelentette. Irán után Guatemala és a PB- SUCCES hadművelet következett, Guzmán elnök megbuktatása után az amerikaiak által támogatott Carlos Castillo Armas került az elnöki székbe. A sikerek után a 1961-ben érte az első komoly kudarc az ügynökséget, a Fidel Castro hatalmának megdöntésére tett kísérlet már a Disznó-öbölbéli partraszállás során meghiúsult. Castro azóta a CIA örök mumusa lett, többször is megkísérelték eltenni láb alól, legendák szerint még a maffia segítségét is igénybe vették. A hírszerző ügynökség tekintélye a hetvenes években alapjaiban ingott meg, amikor kiderült, hogy a Nixon elnök bukását okozó Watergate botrány résztvevői egykori CIA ügynökök voltak. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy a törvényi tiltások ellenére az ügynökség Amerikában is tevékenykedett, munkatársai háborúellenes aktivistákat figyeltek meg. Az utolsó csepp a pohárban Seymour Hershnek a New York Times címlapján közölt cikke volt, ami a Családi ékszerek címet viselő, az ügynökség illegális tevékenységeiről képet adó titkos jelentésről szólt. A jelentős presztízsveszteséget, a szenátusi és a képviselőházi bizottsági vizsgálatokat túlélve az ügynökség folytatta működését, Indokínától át az arab világon keresztül Afrikáig mindenütt folytak hadműveletek. A CIA Chilében részt vett a baloldali Allende- kormány megbuktatásában, Au- gusto Pinochet hatalomra segítésében. Évekkel később Afganisztánban katonai kiképzésben részesített olyan mudzsahedineket, akik közül többen - élükön Oszama bin Ladennel - ma az Egyesült Államok legnagyobb ellenségei. A hetvenes években a francia és az olasz kommunisták befolyását sikerült visszaszorítani, bár ennek egyes összeesküvéselméletek szerint igen komoly ára volt. A több bestseller-írót megihlető ügynökség a közelmúltban ismét botrányoktól volt hangos, a 2001. szeptember 11-i merényletek előtti feltételezett mulasztások miatt, valamint a titkos CIA-bör- tönök révén került újra a reflektorfénybe. KOMMENTÁR A kemény francia JARÁB1K BALÁZS Nicolas Sarkozy elnökségével akár egy új francia külpolitika is körvonalazódhat, de minimum véget érni látszik a francia diplomácia Chirac elnök által fémjelzett Amerika-ellenesége és „puhánysága”. Már Bernrad Kouchner, az egyik legszókimondóbb francia emberjogi szakértő külügyminiszterré avatásakor érezni lehetett a változás szándékát. A francia diplomácia Teheránnal szemben megváltozott álláspontja, mely szerint zsákutcába jutottak az atomtárgya- lásoklránnal, egyértelműenjelzi, hogy Franciaország a keményebb, demégmindiga tárgyalás híve, és ezt várj a el a nemzetközi közösségtől, elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezőtől (ENSZ). A teheráni sajtó a francia pálfordulást teljesen egyértelműen kapcsolja össze a növekvő washingtoni-háborús -jelzésekkel. Való igaz, hogy Bush elnök fehér házi csapata nagy részének távozásával a legnagyobb hatást ismét Dick Cheney alelnök gyakorolja az elnökre, aki (mit ad Isten!) az iráni támadás híve. A Pentagonból egy- re-másra kiszivárgó információk szerint az amerikai hadsereg most már megközelítőleg kétezer célpontból választja ki a megfelelőket egy esetleges katonai csapáshoz. Akármennyire nevetségesen is hangozhat a pacifisták számára, az Amerikát (és a világot) az iraki katasztrófába rángató amerikai elnök és maradék bizalmasai valóban úgy gondolhatják, hogy a legjobb védekezés a támadás. Aholt- ponton lévő atomtárgyalások és Irán makacssága ráadásul még ürügyet is szolgáltat egy esetleges támadáshoz. Ebben a helyzetben a francia diplomácia kezdeményezése nem Amerika esetleges háborús terveit, hanem éppen a tárgyalások új- rastartolását hivatott elősegíteni. Franciország Sarkozy alatt is a tárgyalásos megoldások híve marad, de szándékait megpróbálja hatékonyabb és keményebb eszközökkel elérni. Éppen ezért nem kizárt, hogy Franciaország visszatér a NATO legfelsőbb vezetésébe, ahonnan 1966-ból önkéntesen távozott. A jelek szerint Sarkozy a kemény francia elnök imázsával próbálja meg visszavezetni az országát a nagyhatalmak közé. JEGYZET Ki meddig gyerek? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Pár éve fiatal párok sora rohant a házasságkötő terembe, hogy néhány évnyi együttélés és két- három gyerek után kimondja a boldogító igent. Aki ezt nem tette, elesett a szociális segélytől, ugyanis a törvény huszonöt éves korban határozta meg a gyerekkor felső határát. Szomszédaimat két gyerek és nyolcévnyi boldog együttélés után én is egy üveg pezsgővel köszöntöttem fel „szerencsés egybekelésük” alkalmából. Még belegondolni is bizarr, egy huszonnégy éves felnőtt férfit, aki önhibáján kívül nem talált munkát, s önálló lakás híján a szüleivel élt, a törvény gyerekké fokozta le, s ezért semmilyen szociális segélyre nem volt jogosult. Kivéve, ha megházasodott. Olyanok is házasságot kötöttek pusztán anyagi érdekből, akik szinte nem is ismerték egymást. Hiába, a paraszti észt nem lehet olyan könnyen átejteni. De hogy miért is jutott ez most eszembe? Ismerősöm nemrégiben mérgesen panaszolta, hogy szabadságot kellett kivennie, mert tizenhét éves középiskolás lánya beteg lett, s ugye, tizennyolc éves koráig csak szülői kísérettel látogathatja az orvosi rendelőt. Pedig csak megfázott, a mamának mindez mégis egy nap szabadságába került. Ennél is abszurdabb volt annak a lánynak az esete, aki tizenöt évesen megesett, s most az anyja társaságában látogatja újszülött kisdedével az orvosokat. Bár az anyja nem értett egyet a korai gyermekvállalással, s mindent megtett azért, hogy a gyerek ne születhessen meg, a lány hajthatatlan maradt, és klhordta magzatát. Azóta tartós mosolyszünet alakult ki anya és lánya között, amelyet csak a szükséges orvosi látogatások idejére oldanak fel. Ahogy felgyorsult az életünk, úgy vált hamarabb éretté maga a test is, nem véletlen, hogy a büntethetőség és a nemi kapcsolat engedélyezésének alsó határát is egyre lejjebb szorították. Felmérésekmutatják, hogy az első szexuális tapasztalatokat is egyre hamarabb szerzik meg a fiatalok, mégis, mintha ez nem mindig járna együtt a szellemi érettséggel. S bizony könnyen bekövetkezik a baj. Csakegy példát hadd említsek: van olyan tizenkilenc éves hölgy ismerősöm, aki már öt gyermek édesanyja. A gyerekeket reggel kiteszi az utcára, este beveszi őket. A legkisebb kislány, aki még alig kétéves, többször a kutya mellett keresett menedéket, s bújt oda hozzá, hogy egy kismeleg- séget, szeretetet kapjon tőle. Vajon a törvény ilyen esetekben hogyan rendelkezne? TALLÓZÓ IRÁNI SAJTÓ Több mint 110 ezer nőt figyelmeztetett az iráni rendőrség a nem megfelelő kendőviselet miatt. A helyes kendőviseleti kampány április 21. óta tart, célja az iszlám erkölcs tiszteletben tartatása - közölte Reza Zareie, Teherán tartomány rendőrfőnöke. 5700 személy, közöttük 1400 férfi kényszerült a helyes erkölcsöt bemutató tanfolyamokon való részvételre, és 1600 nő került bíróság elé. A nők - irániak és külföldiek - az 1979-es iszlám forradalom óta kötelesek kendőt viselni, bár az utóbbi években lazultak az erkölcsök. (MTI/AFP)
