Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-18 / 214. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.cor ■UH! Elszállították az U-235-öst Hanoi/Moszkva. Atom­fegyver előállítására alkal­mas urániumot távolítottak el Vietnam egyetlen atomre­aktorából az USA-val és Oroszországgal kötött terro­rizmusellenes egyezmények alapján. Hanoi közölte: dala- ti nukleáris létesítményében ezentúl kevesebb mint 20 százalékos, alacsony dúsítá­sé uránt használnak, szem­ben a korábbi 36 százalékos, magas dúsításéval egy olyan átalakítás révén, amely meg­akadályozza, hogy az uráni­umból atomfegyvert készít­senek. Moszkva szerint 3,9 kg U-235-ÖS, 36 százalékig dúsított izotópot szállítottak vissza Oroszországba. (MTI) Kazahsztán is csatlakozott Asztana. Csatlakozott az atomenergia békés felhaszná­lását célzó globális partner­séghez Kazahsztán. A közép­ázsiai ország képviselője Bécsben írta alá az erről szóló dokumentumokat. A szentpé­tervári G8 csúcson az USA globális partnerséget indítvá­nyozott az atomenergia békés felhasználása terén. Putyin orosz elnök pedig nemzetközi urándúsító központok kiala­kítását kezdeményezte, hogy nukleáris tüzelőanyagot biz­tosítsanak azon országok szá­mára, amelyek saját atom­erőműveik létrehozása kap­csán vállalták, hogy nem dol­gozzák ki az urándúsítás érzé­kenytechnológiáját. (MTI) Szerb vita a NATO-ról Belgrád. Éles vita bonta­kozott ki Belgrádban, miután Vojiszlav Kostunica kor­mányfő állást foglalt az or­szág NATO-tagsága ellen. Pártja, a DSS vezetőségi ülé­sén a kijelentette, Szerbiának tökéletesen semlegesnek kell maradnia, s állami és nemzeti érdekei megkövetelik, hogy kívül maradjon mindenfajta katonai szövetségen. Borisz Tadics államfő viszont Szer­bia és a szerb hadsereg stra­tégiai céljának nevezte az eu- roatlanti integrációban való részvételt. A DSS-szóvivő ez­után közölte, Tadicsnak nincs felhatalmazása a szerb külpo­litika irányítására. (MTI) Ausztrál mosakodás Canberra. Indokolni igye­kezett az ausztrál kormány egyik minisztere tegnap azt, miért utasította el országa az őshonos népek jogainak vé­delméről szóló ENSZ-nyilat- kozatot. Azt mondta, az ősla- kosokkülönlegesjogokkalvaló felruházása megosztotta volna hazája lakosságát. A nem köte­lező erejű nyilatkozatot a múlt csütörtökön fogadta el az ENSZ Közgyűlése, a dokumen­tum célja a világban élő mint­egy 370 millió őslakos védel­me. Adokumentumot Ausztrá­lia mellett az USA, Kanada és Új-Zéland utasította el, vagyis olyan országok, ahol őslakos népcsoportok jelentős termé­szeti erőforrások felett rendel­keznek. (MTI) Washington után Párizs is besorakozott a kemény kardcsörtetők közé - Teheránban élesen bírálták Kouchnert és Sarkozyt Háborúval fenyegetik az iráni rezsimet Bécs/Párizs/Washington/Tehe- rán/Jeruzsálem. Nagy figyel­met keltettek a francia kül­ügyminiszter szavai, aki nem zárta ki az Irán elleni háború lehetőségét. Nyilatkozatát - szokatlan módon - még a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) főigazga­tója is elítélte. ÖSSZEFOGLALÓ Irán élesen bírálta, Izrael vi­szont üdvözölte Bemard Kouch­ner francia külügyminiszter hét­végi figyelmeztetését, hogy fel kell készülni az Irán elleni háború lehetőségére az ország vitatott nukleáris programja miatt. Kouchner egy vasárnapi interjú­ban kijelentette: az iráni nukleáris válság arra kényszerít, hogy „fel­készüljünk a legrosszabbra”, vagyis a háborúra is. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak kell az első helyen állniuk. Az Ima hivatalos iráni hírügynökség tegnap élesen bírál­ta Kouchnert, valamint Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki még augusztus 27-én felszólította Te­heránt, fogadja el az ENSZ BT kö­veteléseit. Sarkozy azt mondta, ez az egyetlen lehetőség az esemé­nyek katasztrofális végkifejleté­nek - az iráni atombomba létre­hozásának vagy Irán lebombázá­sának - az elkerülésére. Az írna azzal vádolta a francia vezetőket, hogy az amerikai kormány akara­tát tolmácsolják, sőt „keményebb, szenvedélyesebb és logikátla­nabb” hangnemet ütnek meg, mint Washington. Robert Gates amerikai védelmi miniszter is azt mondta vasárnap, hogy Iránnal kapcsolatban min­den lehetőség nyitott. Ugyanakkor hangsúlyozta, Washington egye­lőre diplomáciai és gazdasági esz­közökkel igyekszik rábírni Tehe­ránt nukleáris törekvéseinek fel­adására. A Pentagon főnöke a Fox televíziónak nyilatkozva arról nem volt hajlandó feltételezésekbe bo­csátkozni, hogy George Bush elnök milyen döntést hozhat. A Fox News néhány napja a Bush-admi- nisztráció névtelenségbe burkoló­zó vezető tisztviselőire hivatkozva arról tudósított, hogy az USA Irán elleni katonai csapást készít elő. A Fox szerint miután Németország a közelmúltban úgy döntött, nem támogat semmilyen újabb bünte­tőintézkedést Teherán ellen, a Bush-kormánynak „nem marad más választása, mint előkészíteni a katonai támadás szóba jöhető for­gatókönyveit az iszlám rezsim ellen”. A Fox News szerint az Irán Ahmadinezsád kap vízumot Teherán/Washington. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök va­sárnap ismételten nyilvános vitára szólította fel George Bush ame­rikai elnököt az ENSZ-közgyűlésben, hogy „megoldás céljából vi­tassák meg a nemzetközi politika fontos kérdéseit”. Az amerikai külügyminisztérium közölte: az iráni elnök a Washington és Tehe­rán között fennálló feszültségek ellenére megkapja az amerikai beutazási vízumot az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának e heti megnyitójára. Ahmadinezsád kíséretében állítólag 130 iráni tiszt­viselő érkezik New Yorkba, (m) Bemard Kouchner francia külügyminiszter és Robert Gates, a Pente gon főnöke (SITA/AP-ésReuters-felvéte elleni katonai akció a következő 8-10 hónapban lehetséges. Bécsben tegnap kezdődött a NAÜ ötnapos, jubileumi kong­resszusa - 50 évvel ezelőtt hozták létre az ENSZ szakosított szerve­zetét, a NAÜ-t -, s ezen a tanács­kozáson az iráni atomprogram az egyik legfontosabb téma. Mo­hammed el-Baradei, a NAÜ fő­igazgatója itt bírálta, és hangu­latkeltésnek nevezte az Irán eset­leges megtámadásáról szóló kiji lentéseket. Baradei - aki kulc szerepet játszik az iráni atön program miatt kialakult nemze közi válság tárgyalásos rendezé kísérleteiben -azt mondta, bá miféle ilyen akció csak utol; megoldásként jöhet számításba, akkor is csak úgy, ha azt jóv hagyja az ENSZ BT. Baradei ezz közvetve a francia kijelentések] reagált. (MTI, t, ú) Komoly figyelmeztetés az európai vállalatoknak EU-USA érdekellentét MTl-HÍR Berlin. Washington figyelmez­tette a Nabucco földgázvezeték tervezett építésében részt vevő eu­rópai vállalatokat, hogy álljanak el a kilátásba helyezett iráni gázszállí­tástól. Ezt tegnap írta a Financial Times Deutschland (FTD). A fi­gyelmeztetés még a múlt hét végén Budapesten hangzott el abban az inteijúban, amelyet Matthew Bry- za, az amerikai külügyminisztéri­um helyettes államtitkára adott az újságnak. Bryza a magyar főváros­ban tartott nemzetközi Nabucco- konferencián vett részt. „Az USA támogatja a Nabuccót, mint az európai energiaellátás di­verzifikálásának fontos elemét. De csakis Irán nélkül” - hangsú­lyozta az államtitkár-helyettes. Az FTD hozzáfűzte: az egyik legna­ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Kosztasz Karamanlisz konzervatív görög kormányfő nyerte a vasárnapi, előrehozott választásokat, de a hivatalos rész- eredmények szerint csak törékeny többsége lesz a parlamentben. A kormányfő tegnap hajnalban a te­levízióban fáradtan köszönte meg a görögöknek, hogy „világos man­dátumot” adtak pártjának, az Új Demokráciának (ND) a kormány­záshoz. Karamanlisz megemléke­zett a „katasztrofális tüzekről” is, amelyek augusztusban 66 ember­élet követeltek, több tízezer hek­tárnyi erdőt, termőföldet, több száz épületet pusztítottak el a Pe- loponnészosz félszigeten és Évia szigetén. Röviddel a miniszterel­nöki beszéd előtt Jeóijiosz Pa­pandreu, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetője elismerte vereségét. A részeredmények alapján az Új Demokrácia nyert a szavazatok 42,7 százalékával a PASZOK előtt, amely 38,4 százalékot kapott. Nem végleges adatok szerint az ND-nek 153-154, a PASZOK-nak gyobb európai energiaprojekt ter­vezésében ezáltal egyfajta érdek- konfliktus veszélye fenyeget az EU és az USA között. A mintegy 3300 km hosszúságú vezeték célja elsősorban az, hogy az EU függet­lenebbé váljon Oroszországtól. Miközben azonban a közép-ázsiai országokból, köztük Kazahsztán­ból és Türkmenisztánból tervezett gázszállítások még mindig csak a jövő zenéjét képezik, Iránnal már konkrét tárgyalások folynak. Tö­rökország pedig, amely a terve­zett gázvezeték építésében az egyik legfontosabb partner, már szándéknyilatkozatot írt alá Te­heránnal erre vonatkozóan. A lap végezetül úgy véli, az USA csak közvetett módon befolyásolhatja a Nabucco építését, az abban részt vevő vállalatokat azonban meg­fenyegetheti szankciókkal. pedig 102-103 képviselői helye lesz a 300 fős törvényhozásban. A szélsőjobboldali LA.O.S (Ortodox népi riadó) szavazataránya 3,7 százalékos, így várhatóan törté­nelme során most első ízben beke­rül a parlamentbe. A 2004. évi vá­lasztásokon a parlamentbe beke­rült két baloldali párt, a kommu­Karamanlisz, megdicsőülve, a fe­leségével (Reuters) MTl-HÍR Iszlámábád. Pervez Musarraf pakisztáni elnöknek szándékában áll lemondani hadsereg-főpa- rancsnoki tisztéről, ha októberben a parlament újabb öt évre megvá­lasztja államfőnek. Musahid Húszain Szájed, a kormányzó Pakisztáni Muzulmán Liga főtitkára szerint „ha Isten is úgy akarja”, újraválasztása után Musarraf civil elnökként teszi le hivatali esküjét még november 15-e előtt. A főtitkár kijelentette: nincsenek kétségei afelől, hogy Musarraf megtartja ígéretét. A fő­parancsnoki tisztségről való le­mondást Benazir Bhutto asszony, az önkéntes száműzetésben lévő volt kormányfő győzelemként könyvelheti ei, miután többször kijelentette: bármilyen, Musarraf­nisták (KKE) és a Radikális Balol­dali Koalíció (SYRIZA) 8, illetve 5 százaléknyi szavazatot kapott. A 2004-ben kormányra került Karamanlisz népszerűsége csú­csán állt, amikor a könnyű újravá­lasztás reményében fél évvel ko­rábbra kiírta a választásokat. A pusztító erdőtüzek azonban or­fal kötendő megállapodás a hata­lom megosztásáról egyebek közt attól függ, hogy Musarraf hajlan- dó-e civil elnökké válni. A pakisztáni ellenzéki pártok tegnap azzal fenyegetőznek, hogy visszavonják képviselőiket a par­lamentből és a tartományi gyű­lésekből, ha Musarraf újra indul az elnökválasztáson. Zafar al- Hak, az Összpárti Demokratikus Mozgalom egyik vezetője jelen­tette be az ellenzék ilyetén szán­dékát. Az ellenzéki pártszövetség fő ereje a Pakisztáni Muzulmán Ligának az a frakciója, amelynek élén a Musarraf által puccsal megbuktatott és emigrációba kényszerített volt kormányfő, Na- vaz Sarif áll. Sarif a múlt héten tért haza, de rögtön őrizetbe vet­ték korrupció vádjával, majd ki is toloncolták. szágszerte elégedetlenséget vál­tottak ki. A PASZOK a népi elége­detlenségből nem tudott tőkét ko­vácsolni. Karamalisz választási kampányában kormánya fiatalí­tását és a Brüsszel által követelt alapvezető gazdasági és társa­dalmi reformok végrehajtását ígérte. (MTI, ú) Egy gyilkos is indulhat Moszkva. Vlagyimir Zsiri- novszkij hivatalosan is előter­jesztette Andrej Lugovoj üz­letember jelölését a párt vá­lasztási listájának második helyére. A szélsőséges politi­kus Nagy-Britanniát és az USA-t nevezte meg Oroszor­szág fő ellenségeiként, s azt hangoztatta, ők maguk áll­nak a terrorcselekmények mögött, Bin Laden nem is lé­tezik. Közölte: az állami du­ma képviselőinek december 2-ára kitűzött választásán pártjának (LDPR) listáját ő maga vezeti majd, a második helyen Lugovoj, a harmadi­kon pedig Igor Lebegyev, Zsi- rinovszkij fia, a párt frakció- vezetője áll. Zsirinovszkij fel­háborodással szólt egyes brit személyiségek javaslatáról, hogy a Nagy-Britanniában Alekszandr Litvinyenko gyil­kosaként számon tartott Lugovoj kiadatása érdekében módosítsák az orosz alkot­mányt. „Erre a szemtelenség­re válaszolunk mi. Nem avat­kozunk be más országok bel- ügyeibe, de senkitől nem tűrjük el, hogy beavatkozzon amibelügyeinkbe.” (MTI) Ezúttal jól választott Mukasey Bush jelöltje Washington. Michael Muk sey nyugalmazott New Yorl szövetségi bírót jelöli új igazsá ügy-miniszterének George Bus Az a Fehér Ház kertjében arról b szélt, hogy Mukasey az orsz; egyik legnehezebb bírói posztjá a dél-manhattani kerületben de gozott évekig, tekintélyéhez, tis tességéhez kétség sem fér. Han súlyozta, jelöltje a terrorizmusé lenes ügyek szakértője, aki feli merte, milyen fenyegetés leseik dik az amerikai nemzetre. A lib rálisok körében is nagy tisztek nek örvendő, független Mukasi a sokat támadott Alberto Gonz lest váltja fel. (MTI) Mandátumok elosztása (95 százalékos feldolgozottság után) New Democracy PASOK102 (38%) 153 seats (42%) 300 seats KKE 22 (8%) ■ SYRIZA 13 (5%) . LA.O.S. 10 (3.7%) REUTERS # Marad a konzervatív kormányzás Görögországban - a PASZOK nem tudta kihasználni a ziccert Karamanlisznak a nagy tüzek sem ártottak Musarraf lemond főparancsnoki tisztéről Bekeményít az ellenzék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom