Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-30 / 200. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Természeti csapások: holnapig jelentsék az igényt Leginkább a magas keresetűek és a vezető politikusok nyernek a gazdasági reformon Csehországban Kártalanítják a gazdákat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Azok a gazdák, akik­nek idén jégeső, tavaszi talaj men­ti fagy vagy aszály vitte el a termé­se javát augusztus 31-ig a területi­leg illetékes mezőgazdasági kifi­zető ügynökségnek küldjék el a kárigényüket - közölte lapunkkal Patasi ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgató­nője. Az állami kártalanításról au­gusztus 7-én döntött a kormány, és a kártalanításnak ez a módja 2013-ig lesz érvényben - tette hozzá az igazgatónő. A természeti csapásokról szóló 369/2007-es kormányrendelet űrlapjai a föld- művelési minisztérium és a regio­nális agárkamarák honlapján ta­lálhatók. A kártalanítási kérelem benyújtását követően október vé­géig kell pontosítani a károk mi­benlétét. (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK BjsgjwiiqBl Nem változott az alapkamat Pozsony. A szlovák gazdaság erőteljes növekedése és a kedve­ző 2% alatti inflációnak köszön­hetően nem változtatott 4,25%- os eddigi alapkamatán a szlovák jegybank. A 2009-re tervezett euróbevezetés miatt a jegybank egyre inkább figyel arra, hogy összhangba kerüljön irányadó kamatunk az Európai Központi Bankéval. Ez utóbbi azonban je­lenleg 4%-on áll, így egy esetle­ges szeptemberi EKB monetáris szigorítás nyomán sem kerülne lépéskényszerbe a szlovák fél. A közelmúltban bejelentett jövedé­ki adóemelés a dohánytermékek körében kívül esik a monetáris politika hatókörén, így erre ön­magában várhatóan nem is rea­gál a jegybank, (m, t) Hazai infláció: Sramko bizakodó Pozsony. Szlovákia szeptem­bertől teljesítheti az euró 2009-es bevezetéséhez szükséges maast- richti inflációs kritériumot - állít­ja Ivan Sramko jegybanki elnök. Ez valamivel későbbi dátum, mint ahogy korábban előrejelez­ték. Mint emlékezetes, az elem­zők azt várták, hogy már a nyár folyamán megfelelünk a kívánt követelménynek. Az infláció ugyan csökkent nálunk, azonban az Európai Unió többi tagállamá­ban is, így tovább kell fékeznünk a pénzromlás mértékét. Az inflá­ciós szintnek való megfelelés tar­tozik a legnehezebben teljesíthe­tő követelések közé. (SITA) Lufthansa: olcsó jegyek az USÁ-ba Pozsony. A német Lufthansa az amerikai United légitársaság­gal karöltve mától a korábbinál olcsóbb menettérti repülőjegye­ket kínál az USÁ-ba: például New Yorkba 10 490 koronától, Den- verbe 16 990 koronától, San Franciscóba 18 490 koronától és novembertől a floridai Orlan- dóba 14 990 koronától repülhe­tünk. A100 amerikai várost érin­tő jegykínálat a www.lufthansa . com internetes címen tekinthető meg, a Pozsonyból induló járatok egy átszállást foglalnak maguk­ban (müncheni vagy frankfurti helyszínnel), (ú) Kenyhecen bővít az osztrák Kuenz Kenyhec. Az osztrák Kuenz gépgyártó társaság a kemyheci ipari parkban a korábban terve­zettnél 1,5 millió euróval többet, összesen 8,3 millió eurót ruház be. Emellett további gyártócsar­nokot építene, 150 méter hosz- szúságban. Erre azért van szük­ség, mondta Hynek Weiss, a Ku- emz SK képviselője, mert Keny­hecen már 34 méter hosszú és 56 tonnát nyomó berendezést is gyártottak. A kelet-szlovákiai ipari parkban ipari darukat és konténermozgató berendezése­ket előállító osztrák cég napja­inkban 75 főt foglalkoztat. Az évi 350 millió koronás forgalommal számoló cég termékeit döntően Németországba, Ausztriába és Svájcba exportálja. (SITA) Az OPEC ülése: terítéken az olaj Párizs/London. A Nemzetkö­zi Energia Ügynökség jelentése szerint az Olajexportáló Orszá­gok Nemzetközi Szervezete (OPEC) a nyersolaj-árakra nehe­zedő nyomás csökkentése érde­kében növelhetné a kitermelést. A párizsi energiafelügyelet közle­ménye szerint a 70 dollár körüli hordónkénti ár veszélyt jelent a vüággazdaságra. Az OPEC főtit­kára kevés esélyt lát arra, hogy a szervezet országai szeptember 11-i ülésük alkalmával a termelés növelése mellett döntenek. (NG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,754 Lenqvel zloty 8,808 Anqol font 49,698 Maavar forint (100) 13,109 Cseh korona 1,218 Horvát kuna 4,601 Bolqár leva 17,258 Román lei 10,389 Japán jen (100) 21,410 Svájci frank 20,614 Kanadai dollár 23,399 USA-dollár 24,694 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,74-34,74 23,96-25,62 1,19-1,25 12,42-13,72 OTP Bank 32,85-34,57 24,02-25,35 1,18-1,24 12,69-13,66 Postabank 32,73-34,65 23,87-25,47 1,18-1,24 11,37-14,97 Szí. Takarékpénztár 32,84-34,53 24,01-25,26 1,18-1,25 12,59-13,77 Tatra banka 32,85-34,61 24,07-25,35 1,18-1,24 12,67-13,71 Dexia Banka 32,82-34,57 24,03-25,31 1,18-1,24 12,83-13,51 Általános Hitelbank 32,53-34,95 23,83-25,61 1,18-1,25 12,59-13,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Vége a csehországi egyenlősdinek Nem csupán a nagy lábon élőknek jó a kisebb adó (EPA/TASR-felvétel) Prága. Minden cseh állam­polgár, aki nem ódzkodik a munkától, a nyertese a na­pokban elfogadott és január elsejével életbe lépő adóre­formnak - állítja határozot­tan a cseh kormány. KOKES JÁNOS Szakértők szerint azonban ez nem igaz, mert az alacsonyabb és közepes jövedelemmel rendelke­zők még a legjobb esetben is havi alig néhány száz koronát tesznek a jövőben pluszként zsebre. A vezető politikusok azonban arról nem be­szélnek, hogy ők viszont havonta tízezreket nyernek majd a reformo­kon. S hogy ebből a plusz jövede­lemből ki tudja jobban megfizetni a megemelt áfa miatt megdráguló élelmiszereket, fizetni az orvosi vi­zitdíjakat és patikapénzeket, vagy pótolni a megcsappant szociális juttatásokat, azt eldönteni nem ne­héz - mutat rá mintegy válaszul a prágai média. Például egy havi 10 ezer koronát kereső munkavállaló havi 450 koronát, egy havi 100 eze­rért dolgozó pedig 9000-et nyer az adóreformon. „Számításaink sze­rint minden háztartás reáljövedel­me emelkedni fog. Helyesnek tar­tom, hogy a jövőben kevésbé bün­tetjük a sikert, tehát kevésbé adóz­tatjuk meg a jövedelmet, és na­gyobb mértékben a fogyasztást” - nyilatkozta Müoslav Kalousek pénzügyminiszter, akinek a havi jö­vedelme 2008-ban havi 13 300 ko­ronával emelkedik - mutatott rá a Deník című napüap. Hozzátette: Mirek Topolánek miniszterelnök havi jövedelme 26 200 koronával, míg a parlamenti frakcióvezetőké havi 7000-rel emelkedik. „Ha a képviselőknél a jövedelem két­vagy háromezerrel emelkedik, az számomra ilyen fizetés mellett nem lehet fontos” - jelentette ki Jifí Őrnek, kormányfő-helyettes, a ke­reszténydemokrata néppárt elnö­ke. A Deník megjegyezte: Jin Címek kijelentése a maga szem­pontjából érthető, hiszen a vezető politikusok rendes bérükön kívül még különféle rendszeres juttatá­sokat is kapnak: például a telefo­nokra, irodára 23 ezer, a különféle más kiadások fedezésére 43 ezer korona jár képviselőként havonta. Václav Klaus államfő havi bére a különféle kiadások fedezésére szánt összeggel együtt jelenleg mintegy 400 ezer korona, s az adó­reform következtében jövőre nagy­jából 50 ezerrel megugrik. Pavel Kohout közgazdász viszont azt ál­lítja, a gazdasági reformcsomag ré­vén végre megszűnik a művüeg őr­zött egyenlősdi. „Az extrém egyen- lősdi elfojtja a gazdasági növeke­dést, a polgárokat pedig passzív, el­kényeztetett gyerekekké deformál­ja. Ennek révén az emberek az álla­mot összekeverhetik azzal az apu­kával, aki mindig az éppen legin­kább hangoskodó gyermekének ad több pénzt” - magyarázta a köz­gazdász. Csehországban egyéb­ként a legkisebbek a különbségek a polgárok vagyoni helyzete között, e téren a skandináv országokkal ve­tekszik. Cseh lapok szerint még Szlovákiában is differenciáltabb a bérezés, mint a Morva folyón túl. Egyenlősdi helyett esélyteremtés Washington. A tehetősek és a szegények közti távolság egyre nő, de ettől csak a baloldaliak boldogtalanok, a szegények nem. Áz adó­kulcsok növelése tompíthatná az egyenlőtlenséget, de a szegényeket nem tenné boldogabbá, sőt, csak az esélyeiket csökkentené. „Az ame­rikaiakat egyáltalán nem ejti kétségbe, ha gazdasági egyenlőtlenséget tapasztalnak. Inkább attól elégedetlenek, ha úgy érzik, hogy nincs ki­törési lehetőség. Ha nem az esélyteremtésre, hanem az egyenlőtlen­ségre hegyezzük ki a gazdaságpolitikát, súlyos hibát követünk el” - írja a konzervatív City Journal hasábjain Arthur C. Brooks. Ha a politika csakugyan az emberek boldogságát tekinti céljának, akkor nem a jöve­delmek kiegyenlítésére kell koncentrálnia, mert ezzel csak fékezi a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a jövedelemtermelést- vagyis a szegényeket sújtja. Ehelyett az esélyteremtésre kell törekedni: az oktatás fejlesztésére, a kulturális akadályok lebontására. (NSZ) Eladásra vár a Budvar, a CSA és a prágai repülőtér Prága pénzhiánnyal küzd ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh kormány azzal számol, hogy belátható időn belül privatizálja a Budéjovicky Budvar sörgyárat, a CSA légitársaságot, a Cseh Posta egy részét, a prágai Ruzyne repülőteret, valamint fel­merült a hallatlanul nyereséges CEZ energetikai óriás részvény- csomagjának részleges kiárusítá­sa. Ivan Fuksa cseh pénzügymi­niszter-helyettes nem árulta el, mekkora privatizációs bevétellel számol a Topolánek-kabinet, mindössze azt jelezte, a kínált vé­telár döntő jelentőségű lesz. A kormánynak sürgős pénzinjekció­ra van szüksége, ha valóra akarja váltani sztrádaépítési koncepció­ját - ehhez most 31 milliárd cseh korona hiányzik. Ehhez elég vol­na értékesíteni az idén már 1 mil­liárd dolláros nyereséget hozó CEZ 7 százalékos részvénycso­magját. Az évente több mint 11 millió utast fogadó Ruzyne légiki­kötő eladása előtt viszont meg kell egyezni a Penta cseh-szlovák pénzügyi csoporttal, amelyik a tervezett leszállópályák területét birtokolja. Ami a CSA légitársasá­got illeti, nagyon nehéz megálla­pítani a vételárát, mivel elég egy kisebb megingás a légitársaságok piacán, esetleg merényletek a rep­terek ellen, s máris akár 80 száza­lékkal is kilenghetnek a részvény­árak. Az évi 1,1 millió hektoliter sört előállító Budvar sörgyár tar­tósan nyereséges, a védjegye kü­lönösen értékes, ezért például Jin Cunek miniszterelnök-helyettes nem támogatja a „családi ezüst” kategóriájába tartozó társaság ér­tékesítését. (MfD, só) A kazahoknak Románia nyitja meg az olajpiacot Régiónk újabb milliárdosa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A kazahsztáni Kaz- MunayGaz megvásárolta a román Rompetrol olajvállalatot, ezáltal Dinu Patriciu, az eladott cég tulaj­donosa Románia leggazdagabb embere lett, a kazah vállalat pe­dig a tranzakció révén bejut az eu­rópai energiapiacra - vélik romá­niai elemzők. A KazMunayGaz- nak megérte, hogy elfogadja a 3,6 milliárd dolláros cégértéket, így 2,712 milliárd dollárt fizetett a 75%-ért. A részvények megvétele lehetővé teszi a KazMunayGaz számára, hogy bejuthasson az eu­rópai piacokra, elsősorban a fran­ciára, a romániaira, a bulgáriaira és a moldovaira. Ily módon egy­fajta híd épül a Kaszpi-tenger kör­nyéki olajmezők és Európa között, és az enyhítheti az orosz szorítást. Dinu Patriciu ugyancsak nagyot kaszált: az adásvétel révén az or­szág leggazdagabb embere lett, lekörözve a mágnások ranglistá­ján Ion Tiriac banktulajdonost. Az akvizícióval a KazMunaiGaz meg­duplázza finomítói kapacitását, töltőállomásainak száma 630-cal növekszik. A kazah cég korábban a cseh Unipetrol és a litván Ma- zeikiu iránt is érdeklődött, straté­giai célja ugyanis az európai pia­cokon való erősítés. A Rompetrol Rafinare a Petrom után a második legnagyobb finomítói kapacitás­sal rendelkezik Romániában. A romániai kommentárok azt rosz- szallják, hogy a Románia második olajpiaci szereplőjének számító Rompetrol legnagyobb hányada a Nazarbajev-klán befolyása alatt lévő kazahsztáni állami vállalat kezébe kerül, (m, st, pb) A harmadik versenypályázat is kudarcba fulladhat Piros az eurókampánynak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány elvetette az igazságügyi tárca javaslatát Mégsem lesz kamatplafon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ árnál pénzügyi szóvivő is, aki sze­Pozsony. Az eurókampány megszervezésére kiírt versenypá­lyázat harmadik nekifutásra is kudarcba fulladhat, a pályázaton sikertelen cégek ugyanis kedden panaszt emeltek a közbeszerzési hivatalnál. A harmadik forduló­ban a pályázati bizottság hat cég közül a holland tulajdonú Creo/ Young & Rubicam társaságot és szlovák leányvállalatát választot­ta ki a kampány megszervezésé­re. Fiala Ilona, a hivatal szóvivője szerint a tender eredményét két olyan konzorcium támadta meg, amelyek szintén pályáztak a 160 millió koronás kampány szerve­zésére. Az említett konzorciumok kifogásait a pénzügyminisztéri­um ugyan már a múlt héten elu­tasította, korábban azonban már két forduló is eredménytelenül záródott, a kampány sorsa így ezúttal a hivatal kezében van. Á hivatalnak most harminc napja van arra, hogy döntsön a cégek panaszainak a jogosságáról - ál­lítja Fiala Ilona. A döntés leg­később szeptember 27-ig szület­het meg. Ha a cégek panaszait el­utasítaná, a pályázaton győztes cég jövőre indíthatja el országos tájékoztató tevékenységét, amely megismerteti a lakosságot a 2009- től bevezetendő euróval. A kam­pány költségeit a pénzügyminisz­térium és a jegybank állja, emel­lett az Európai Bizottság, vala­mint az Európai Központi Bank is nyújt segítséget. Az eurókampány 2008 elején rajtol és az év dere­kán éri el csúcspontját, amikor már ismert lesz, hogy Szlovákia egyáltalán bevezetheti-e 2009- ben az eurót és milyen árfolyam mellett. Az országos akció kereté­ben minden háztartásba szóróla­pot juttatnak el az euró lénye­géről. A tervek szerint 2008 végén minden háztartás kap egy euró­számoló gépet (benne a fut koro- na/euró árfolyammal), amellyel kiszámíthatják, hogy mi mennyi­be fog kerülni euróbán, (mi, s) Pozsony. A kormány nem hagy­ta jóvá az igazságügyi tárca ka­matplafon, népszerűbb nevén „ka­matsapka” bevezetésére tett javas­latát. Ä minisztérium korábban 21 százalékban határozta volna meg a fogyasztási hitelek kamatjainak felső határát, amit a piac tiltakozá­sa miatt később 30 százalékra nö­velt. A kormány azonban még ezt sem hagyta jóvá, a parlamentbe így csak olyan törvényjavaslatot nyújtanak be, amely szerint a ban­koknak és egyéb hiteltársaságok­nak negyedéves rendszerességgel kellene tájékoztatniuk a jegyban­kot és a pénzügyminisztériumot a teljes hiteldíjmutatóról, amely a kamatokon kívül az illetékeket is tartalmazza. Jó dolognak tartom, hogy a kormány elállt a kamatplafon be­vezetésétől - nyilatkozta Ladislav Uncovsky, a Szlovák Bankszövet­ség igazgatója. Hasonló hang­nemben nyilatkozott Miroslav rint a fix kamatplafon bevezetése esetén sem lehetne pontosan meghatározni, hogy az ügyfél szá­mára egy hitel előnyös-e vagy sem. A bankok ugyanis más-más feltételekkel nyújthatják a köl­csönt. A kamatsapka alkalmazása ugyanakkor nem egyedülálló az Európai Unió országaiban. Fran­ciaországban, Németországban, Írországban és 2005 óta Lengyel- országban is létezik a kamatpla­fon. Bár az angolszász gyakorlat­ban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják, az Egyesült Királyságban nincs is, de Ausztráliában van. Franciaor­szágban a jegybanki kamatláb alapján negyedévente határozzák meg a kamatsapka mértékét. Az országok bevett gyakorlata azon­ban különbözik azt illetően, hogy melyik hatósági szervezet hatá­rozza meg a kamatplafont. Van­nak olyan országok, ahol jegy­bank, máshol a pénzügyminiszté­rium szabja meg a határt, (mi, t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom