Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-30 / 200. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 30. Kultúra 7 A jubileum alkalmából emlékkönyv, valamint kiállítás készül, és örökös tagságot is hirdetnek Ünnepi évad a Jókai Színházban Tóth Tibor: „A jubileumi évad repertoárját úgy próbáltuk összeállítani, hogy a társulat állandó tagjai és nyugdíjas művészei is méltó feladathoz jussanak" (Vas Gyula felvétele) Komárom. Ünnepi évad lesz az idei, hiszen 55 éves a Komáromi Jókai Színház. A keddi évadnyitó társulati ülés Molnár Csaba közönségcsalogató kisfilmjének vetítésével kezdődött, amelyet több regionális tévében bemutatnak majd. V. KRASZNICA MELITTA Az évforduló kapcsán Tóth Tibor igazgató kiemelte, hogy a születésnap nem elsősorban a mostani társulaté, hanem mindazoké, aki az elmúlt 55 év során tettek ezért a színházért. Majd az alapító tagok előtt tisztelegve felsorolta az első társulat névsorát: Bottka Zsuzsa, Buday Imre, Bugár Béla, Fekete Gyula, Fellegi István, Fe- renczy Anna, Gábor (Grébner) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Kovács Irén, Lehotay (Lipták) Antal, Lelkes Magda, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardy Anna és Riszdorfer László (művészeti titkár). Közülük Bugár Béla jelen volt az idei évadnyitón is. Új bemutatók „A jubileumi évad repertoárját úgy próbáltuk összeállítani, hogy a társulat állandó tagjai és nyugdíjas művészei is méltó feladathoz jussanak - hangzottak az igazgató szavai. - Vendégművészeket csak a szükség elvéhez igazodva hívunk.” Noéi Coward Forgószínpad című vígjátéka például nyolc korosabb színésznőnek kínál remek lehetőséget. A nyári szabadtéri előadások után a kőszínházban is műsorra tűzik Gárdonyi Géza zenés falusi történetét, A bort, bemutatásra kerül továbbá Sütő András drámája, az Egy lócsiszár virágvasámapja, Shakespeare színműve, a Vihar, Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő, a Vasmacska Stúdiószínpadon pedig magyar nyelvű ősbemutatót tartanak, Charlotte Keatley Anyám azt mondta, hogy ne! című színművét láthatják a komáromi nézők. A többi stúdiószínpadi előadás vendégjáték lesz, itt láthatjuk majd Verebes István: Az angyal kérdez (budapesti Pinceszínház), Slawomir Mrozek: Mulatság (budapesti Bárka Színház) és Raymond Que- neau: Stílusgyakorlatok (Csíkszeredái Csíki Játékszín) című előadásokat. A gyerekekről sem feledkezett meg a színház, máris megkezdődtek a Hófehérke meg a törpék című meseoperett próbái, amelynek bemutatója október elején lesz, a Fogi Színháza vendégjátékában pedig Gulliver története elevenedik meg. Verebes már nem főrendező Verebes István három évre vállalta a főrendezői tisztséget, ez az időszak most lejárt. „Verebes főrendezőként befejezte itteni munkáját, művészeti főtanácsadóként viszont továbbra is jelen lesz színházunkban - mondta az igazgató. - A Vihar című darabban pedig színészként láthatja őt a közönség. Azt is megígérte, hogy évente egy rendezést vállal Komáromban.” Az ünnepi évadhoz kötődően több kísérőrendezvényt is terveznek. Díszletekből, plakátokból, makettekből állandó kiállítás nyílik a színház előcsarnokában, az örökös tagoknak pedig emlékfalat létesítenek. Emellett emlékkönyv készül, a nyugdíjas színészekkel pedig múzeumi beszélgetések során találkozhat a közönség. Száztizenöt éve született és hatvanhat éve halt meg Marina Cvetajeva, a 20. század egyik kiemelkedő költője „A szeretet kérésével fordulok hozzátok” AAÁZSÁR LÁSZLÓ Minden bizonnyal töretlenül felfelé ívelő, fényes pályát futott volna be Marina Cvetajeva (1892-1941) Oroszországban. Már tizenhat évesen, zsengén-fia- talon robbanásszerűen tört be az orosz líra élvonalába. Kulturált, moszkvai értelmiségi családban született. Édesapja, Ivan Cvetajev ismert nyelvész és művészettörténész, a Moszkvai Egyetem tanára, a Puskin Múzeum igazgatója volt. Édesanyja neves zongora- művész. Családjának köszönhetően Marina így a kor Oroszországának lényegi erkölcsi és értékvilágából táplálkozhatott. Bőven merített ebből a tiszta forrásból. Ám az oroszországi forradalmak, a két világháború az ő életébe is drámai módon szóltak bele. Cvetajeva újszerű, szédületesen mély érzelemmel és fiatalos hittel-derűvel teli világlátása a század eleji oroszországi viszonyok között váratlan új értékrendet képviselt, ami nagyfokú népszerűséget hozott számára. Lírájának ismételhetetlen sajátos jegyei pedig az orosz irodalom klasszikusai közé emelik. „A hit követelésével és a szeretet kérésével fordulok hozzátok. - vallott költészetéről. Az 1917-ben lezajlott októberi forradalommal nem tudott mit kezdeni. Tanácstalan volt, hogyan igazítsa életét a merőben megváltozott körülményekhez. Tétovázott a végleges döntéssel. Ráadásul férjét, Szergej Efront a fehér gárda tisztjeként Moszkvától messze vetette a polgárháború, és családja nélkül kényszerült emigrációba. Végül Marina leányával, Ariadnával csak 1922-ben hagyja el Oroszországot, s követi Berlinben tartózkodó férjét. Később Prága mellett telepednek le, majd 1925-ben a család Párizsba költözik. Itt születik meg Georgij fiuk, Az itt töltött 13 év alatt Cvetajeva tevékenyen dolgozik. De minden nagy orosz íróhoz hasonlóan, számára is mérhetetlen Oroszország hiánya, őrjítően égető a honvágy. Részére pótolhatatlan az orosz hon. Történelmi gyökereivel, beláthatatlan rétjeivel, erdeivel, nyírfácskáival... ,A haza: nem bizonyos terület, hanem az emlékezet és a vér vál- toztathatatlansága... Akiben belül él Oroszország, azt csak életével együtt veszítheti el...” A gyakori honvágy táplálta Oroszország-idézés nyomán a költőnő férje és leánya teszik meg az első konkrét lépéseket a „Rosszija- Mátuskához” való visszatérés felé. Tagjai lesznek a „Szovjetunióba való Visszatérés Szövetségnek”. 1937-ben felgyorsulnak az események, mert Cvetajeva férjét összefüggésbe hozzák egy disszi- dens szovjet diplomata ellen elkövetett merénylettel. így Efron leányával együtt sietve visszatér Moszkvába. A fiával Párizsban maradt Cvetajevát a támadások kereszttüze éri. Megvádolják és támadják őt az orosz emigránsok, a francia lapokban nem publikálhat, és a párizsi irodalmi körök többsége is elfordul tőle. Párizs elnémítja a védekezni képtelen Marinát. Hangját egyedül 1939 májusában emeli fel, amikor megalkotja az általa mindig nagyra becsült Cseh- országnak szentelt versciklusát. Végül 1939. június 12-én rászánja magát: fiával együtt elhagyja Franciaországot, s hazatért Oroszországba. 1941. március 6-án erről így vall: És - nincs koporsó! Nincs Isten véled! Terített asztal, aházébredez. Mint halál -lakodalmi ebédre, Én-az élet-estére érkezem. Oroszország keblére ölelte a költőnőt, aki a legrettenetesebb álmában sem gondolta, hogy az újfent egyesült család jövője ily (Képarchívum) gyorsan drámába torkoll. Cvetajeva családja hiába tért vissza a legszebb hazafias érzésektől vezérelve orosz honba, a sztálini beteges hatalom velük szemben is dölyfös és kegyetlen volt. Érthető hát, hogy Marina Ivanovnát gyakran foglalkoztatja az emigráció erkölcsi háttere: Cigány-szenvedélyes búcsúzások! Aligölelsz-márúj útra tévedsz. Homlokomat tenyerembe zárom Es tűnődöm, az éjbe nézve: Nemjuthatnakelfelismerésig Leveleinket tollvégre tűzve: Hogy lehettünk mi hitszegők, s mégis Hogy maradtunk önmagunkhoz hűek? Az állambiztonság már augusztusban letartóztatja leányukat, októberben elviszik férjét is. Marína egyedül marad fiával, s ismét a nyomorúság köszönt rájuk. Alig tud valamit fordításokkal keresni, ígért verseskötetét pedig elvből visszavonja. A régi barátok közül - nem kis bátorság kellett akkor hozzá - sokan észlelik áldatlan helyzetüket, és segítenek. Fiatal költők tiszteletteljes figyelme- szeretete is gyakran jelent anyagi támogatást. Cvetajeva ebből merít még az elsötétült léthez szellemi erőt. A honvédő háború kirobbanása után moszkvai írók csoportjával őket is Baskíriába, Jelabuga településre menekítik. A csonka család élete itt a „nép ellenségének felesége” bélyeggel még ínsége- sebbé és kilátástalanabbá válik. Marina számára ezek a körülmények is felgyorsították a remény teljes elapadását. A tetőzés megfelelő pillanatának látta 1941. augusztus 31-ét. „Kommunista vasárnapot” tartottak akkor, fia is a földeken dolgozott. Marina Cvetajeva asztalhoz ült, levelet írt. Fiának szóltak utolsó papírra vetett gondolatai. Bár szerette fiát, azon a nyár végi vasárnapon pontot tett szenvedésének végére: felakasztotta magát. Akkor lángolt a háború, a halál napirenden volt. Több mint hatvan év távlatából viszont döbbenetesen drámai a jobb sorsot érdemelt költőnő és családjának sorsa. Marina sírhelyét mindmáig nem sikerült felkutatni. Cvetajeva arról sem szerezhetett tudomást, hogy férjét még az ő életében kivégezték. Lánya csak évekkel később került elő a gulagokból. Fia édesanyja halála után két évvel a fronton esett el. Marina Cvetajeva viszont tovább él költészetében. Verseit a 60-as évek elején egyre gyakrabban kezdik kiadni a Szovjetunióban. Magyarországon Rab Zsuzsa fordításában 1971-ben jelennek meg versei. A legteljesebb kiadással az Európa Könyvkiadó a Líra Mundi sorozatban állított méltó emléket Marina Cvetajevának születésének 100. évfordulójára. (A Cvetajeva-versek és -idézetek a szerző fordításai) ________________ RÖVIDEN . Hus zonöt éves a Stúdió L+S Pozsony. A Stúdió L+S megalapításának 25. évfordulója alkalmából a jelenlegi repertoár sikeres darabjait adják elő a felújított színházban. Juraj Durdiak, a színház menedzsere elmondta: az új évadban a nézők új előadásoknak, valamint a teljesen felújított színpadnak és nézőtérnek egyaránt örülhetnek. Az új évadot szeptember 25-én Bengt Ahlfors finn drámaíró Illuzionisták című darabjával nyitják, melyben Müan Lasica nem csupán csókokat, hanem pofonokat is kap partnemőjétől, Zuzana Fialovától, (sita) Visszatér a Hegedűs a háztetőn Pozsony. Az egyik leghíresebb amerikai musical, a Hegedűs a háztetőn harminckilenc év után visszatér az Új Színpad deszkáira. A premier a tervek szerint szeptember végén lesz, az intenzív próbák már javában folynak a színházban. A darabot Jozef Bednárik állítja színpadra, a főszerepet Marián Slovák alakítja, aki Teyje, a tejesember megformálásáért 1999-ben Dosky-díjat kapott. A musicalt 1968-ban már bemutatták az Új Színpadon, a főszerepet akkor vendégként a Nemzeti Színház népszerű művésze, Jozef Kro- nerjátszotta. (ctk) Magyar mozgóképek Montrealban Budapest. Három magyar játékfilmet tűznek műsorra Montrealban, a World Film fesztiválon: a rendezvényre Esztergályos Károly Férfiakt, Szilágyi Andor Mansfeld és Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című alkotása kapott meghívást. A szeptember 3-ig tartó eseményen 70 ország filmművésze részvételével mutatják be öt kontinens filmművészetének legújabb alkotásait, (mti) Tegnap megkezdődött a jubileumi velencei Mostra Meglepő és eredeti filmek MTl-JELENTES Velence. A filmfesztiválok doyenje, a tegnap megkezdődött velencei Mostra 75. születésnapját ünnepli szeptember 8-ig, és programjában - Marco Müller művészeti igazgató szavaival - „meglepő és eredeti” filmek egész sora kerül vetítésre, többek között Woody Allen, Ken Loach, Brian de Palma és Peter Greenaway új alkotásai. A fesztivál, amelyet 1932-ben alapítottak, de az idei csak a 64. lesz, tegnap nyílt Joe Wright brit rendező Bűnhődés című filmjével, amelyet lan McEwan azonos című bestselleréből készített, főszereplői Keira Knightley és Vanessa Redgrave. A zárónapon adják át az életműért járó Arany Oroszlánt Bernardo Bertoluccinak, az olasz film egyik élő klasszikusának, aki a Forradalom előtt, Az utolsó tangó Párizsban, a Huszadik század, Az utolsó császár és az Oltalmazó ég című műveivel beírta magát a film- történetbe. Ugyancsak életműdíjat kap Tim Burton amerikai rendező. Megemlékeznek a néhány hete elhunyt Michelangelo Anto- nioniról is, aki 1964-ben A vörös sivataggal nyert fődíjat, majd 1983-ban életműdíjat is kapott. A bemutatásra váró 57 film közül 22 szerepel a versenyprogramban és 11 dokumentumfilmet is kiválogatott az előzsűri a 3120 jelölt közül. Woody Allen Cassandra álma (Cassandra's Dream) című munkája szokás szerint versenyen kívül indul, miként a francia újhullám nagy öregje, a krimi mestere, Claude Chabrol filmje, A kettévágott lány (La füle coupée en deux). Egyes filmek középpontjában háborús témák állnak: a Megszerkesztve (Redacted), Brian De Palma filmje Irakban játszódik, egy amerikai katonák által megerőszakolt és megölt iraki kamaszlány tragédiájáról szól. Ugyancsak Irak a témája az Elah völgyében-nek (rendezte: Paul Haggis), amelyben a T ommy Lee Jones által alakított hivatásos katona a frontra küldött és eltűnt fiának ügyében nyomoz. Az európaiak közül Kenneth Branagh Michael Caine és Jude Law főszereplésével készítette el versenyfilmjét, a Sleuth-t. Ez nem más, mint Anthony Schaeffer Mes- terdetektív című kamaradrámájának új filmes feldolgozása. Ken Loach Ez a szabad világ (It's a Free World) címmel a bevándorlók munkalehetőségeiről forgatott filmet. Egy 17. századi francia regényhez, Honoré d'Urfé Astrée-já- hoz nyúlt vissza a 87 esztendős Eric Rohmer az Astrée és Céladón szerelmével. Az ázsiaiak közül a legnagyobb név a tajvani Ang Lee, a Túl a barátságon rendezője, aki e filmjével, még az Oscar előtt elnyerte 2005-ben az Arany Oroszlánt is. Most egy második-világháborús kémtörténettel jelentkezik. Az idén a zsűriben csak rendezők kaptak helyet: Catherine Breillat, Emanuele Crialese, Alejandro González Inarritu, Paul Verho- even. Az elnök pedig a kínai Csang Ji-mou (Zhang Yimou) lesz, aki az 1990-es években kétszer is fődíjas volt Velencében. Marco Müller művészeti igazgató és Davide Droff, a Velencei Biennále igazgatója a fesztivál jelképének számító szárnyas aranyoroszlánokkal pózol (Reuters-felvétel)