Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-30 / 200. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 30. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Magyar Gárda: ötpárti álláspont Pénteken nemzetközi sajtó- értekezletet hív össze az MDF, melyen az öt magyar parlamenti párt fejtené ki álláspontját a Magyar Gárdáról és a tervek szerint közös nyilatkozatban fejezné ki, hogy távol állnak a szervezettől - közölte Dávid Ibolya MDF-el- nök. Az MSZP és a Fidesz már jelezte, hogy részt vesz a tájékoztatón. Dávid szerint erre azért van szükség, mert „riasztó az a nemzetközi sajtó- visszhang, ami övezi a Magyar Gárdát”. „A Magyar Gárda nem csak hazánk tisztességes, békeszerető állampolgárainak nyugalmára jelent veszélyt, hanem Magyarország nemzetközi megítélésére, stabilitására is” - áll az MDF nyilatkozatában. (NSZ)- Tudod, mi a harcosok generációja vagyunk. Fiatalként a szlovák nemzeti felkelésben fogtunk fegyvert, meglett férfiként a kommunisták uralma ellen harcoltunk, s most, öregként pedig a szegénységgel vívunk mindennapos csatákat. (Peter Gossónyi karikatúrája) Az ankarai parlament által kedden megválasztott Abdullah Gül török elnök megosztja a társadalmat Vajon utána nyúl az iszlám múlt? Az ankarai törvényhozás által kedden köztársasági elnökké megválasztott Abdullah Gül iszlamista múltja miatt megosztja a török társadalmat: egyesek hisznek abban, hogy a politikus mára a parlamenti demokrácia hívévé vált, mások ezt kétségbe vonják. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az 56 éves Gült a törökországi liberális körök és Törökország nyugati szövetségesei olyan mérsékelt politikusnak tartják, aki elősegítette nagyléptékű demokratikus reformok elfogadását, és megnyitotta az utat az előtt, hogy Törökország 2005-ben megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. A világi berendezkedés legelszántabb hívei viszont csalót látnak benne, aki az államfői tisztség elnyerése után felfedi majd valódi arcát, s Recep Tayyip Erdogan kormányfővel és a törvényhozást uraló konzervatív vallásos Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) együtt részt vesz majd a világi rendszer lebontásában. A nyájas és mosolygós eddigi külügyminiszter tagadja, hogy efféle terveket dédelgetne, s azt hangoztatja: felégetett minden hidat, amely iszlámbarát múltjához köti, s meggyőződéses híve az állam és az egyház szétválasztásának. Az államfővé választására tett első kísérlet idén tavasz- szal súlyos politikai válságot idézett elő Törökországban, és előre hozott választásokhoz vezetett, amelyekből az AKP megerősödve került ki; a párt egyúttal annak bizonyítékát látta a voksolás eredményében, hogy a választópolgárok támogatják Gül elnökjelöltségét. A vallásos Gült Erdogan bizalmi emberének tartják. A politikust a 2002. novemberi parlamenti választások után kormányalakítással is megbízták, mivel egy bírósági döntés értelmében a pártvezető Erdogan nem tölthette be a miniszterelnöki tisztet, miután korábban vallási gyűlölet szítása miatt elítélték. Erdogan végül öt hónappal később időközi választásokon került a parlamentbe és a kormány élére, Gül pedig átvette a külügyminiszteri tisztséget, amelyet - elnökké választásáig - több mint négy évig birtokolt. Gül az iszlamizmus bástyájának számító közép-törökországi Kayse- riben született, ahol 1991 óta négyszer is parlamenti képviselőnek választották. Diplomáját az isztambuli egyetem gazdaságtudományi karán szerezte. Angolul folyékonyan beszél, így nagy-britanniai egyetemek hallgatója is volt, ahol a közgazdaság-tudományok docense, majd doktora címet szerzett. 1983 és 1991 között közgazdászként a szaúd-arábiai székhelyű Iszlám Fejlesztési Bankban dolgozott. Azért tért vissza hazájába, hogy kampányt folytasson az 1991. évi parlamenti választásokon Necmet- tin Erbakan volt kormányfő, a törökországi politikai iszlám úttörője mellett, akinek iszlamista Jólét Pártját (Refah) 1998-ban a „világiasság elleni tevékenység” miatt végül betiltották. Parlamenti képviselővé történt megválasztása után Gült a Refah alelnökének is megválasztották. 1995-ös újraválasztása után Törökország újkori történelme első iszlamista koalíciós kormányának szóvivője lesz, amelyben a kül- ügyekért felelős államminiszter posztját tölti be, övé a kényes ciprusi dosszié is. A Refah betiltása után az Erény Pártjához (Fazilet) csatlakozik. A „modernek” képviselője a „hagyománytisztelők zeniben, emiatt vereséget szenved a kongresszuson, amelyen megkon- dítják a lélekharangot a párt felett. A Faziletet bírósági döntésre szintén feloszlatják „világiasság elleni tevékenység” miatt. Helyére az AKP lép. Gül módszeres szakember hírében áll, és a karrierdiplomaták megbecsülését is élvezi, ugyanakkor együtt harcol hívő muzulmán feleségével, az AKP alapító tagjával a muzulmánok fej- kendőviseléséért, ami tilos a muzulmán többségű világi Törökország állami egyetemein. A frissen megválasztott államfő nős, három gyermek édesapja. Az orosz államapparátus Mihail Hodorkovszkij után egy újabb, a Kremlnek nem tetsző olajbárót üldöz Rossz dolog a Russznyeft tulajdonosának lenni HORVÁTH JÚLIA Mihail Gucerijev, a Russznyeft olajtársaság fő részvényese és volt elnöke, akinek őrizetbe vételét távollétében kedden rendelte el egy moszkvai bíróság, 3 milliárd dollárjával már Londonban van - vélekedett a Kommerszant című moszkvai lap tegnapi száma. Az orosz lapok nagy figyelmet szentelnek az őrizetbe vétel keddi elrendelésének, s találgatnak, hogy valójában mi indokolta az intézkedést. A Nyezaviszimaja Gazeta értesülése szerint a milliárdos augusztus 23- án még részt vett Észak-Oszétiában autóbalesetben elhunyt 21 éves fia, Csingizhan temetésén. A Kommer- szant - amely szerint fia temetésére Gucerijev a nyomozó szervekkel történt megbeszélés alapján tudott elmenni - Londonban sejti a már nemzetközi körözéssel is keresett üzletembert, s úgy véli: „Nem segített rajta a hatalommal fennálló problémái megoldásában, hogy beleegyezett: eladja a 2002-ben alapított Russznyeft konszernt Oleg Gyeripaszka Basic Element holdingjának.” Gucerijev a Forbes magazin listája szerint a világ 100 leggazdagabb emberének egyike, magánvagyo- nát 3 milliárd dollárra teszik. A Russznyeft több mint 20 ezer embert foglalkoztat, tavaly 14,76 millió tonna kőolajt termelt ki, és ezzel Oroszország első tíz kőolaj- és gáz- kitermelője között van. A Kremllel állítólag jó kapcsolatokat ápoló Gyeripaszka ugyancsak a Forbes idei listája szerint a világ 40. leggazdagabb embere, tavaly még a 62. volt. A Kommerszant hasábjain Gennagyij Szeleznyov, az Állami Duma volt elnöke, Gucerijev személyes ismerőse úgy vélekedik: a történet aligha ér jó véget, és árt Oroszország arculatának, pedig, jó lenne, ha nem végződne úgy, ahogy Mihail Hodorkovszkij számára”. A korábban politikai ambíciókat is tápláló, és ugyancsak a leggazdagabb oroszok közé tartozó Hodorkovszkij, a Jukosz konszern (ez a cég vette meg a szlovák Trans- petrol 49 százalékát is) volt tulajdonosa jelenleg nyolcéves büntetését tölti egy csitai büntetőtáborban. A lap úgy véli: a hatalom két okból is haragudhat Gucerijevre: egyrészt azért, mert 2004-ben, a Jukosz csődje előtt megvásárolta annak hat tomszki cégét, másrészt talán nem felejtik el neki, hogy 2002-ben az ingusföldi elnökválasztáson hathatós támogatást nyújtott fivérének, Ingusföld belügyminiszterének, aki akkor a Kreml jelöltjével versengett. A Ve- domosztyi című újság a Gucerijevre jó ideje gyakorolt nyomással kapcsolatban azt úja: a választások előtt sokféle szempont merül fel. A nép például nagyon szereti, ha a gazdagoktól elveszik, amijük van. A lapban Alekszandr Konovalov politikus, a Stratégiai Kutatások Intézetének elnöke úgy véli: arról van szó, hogy az (állami) Rosznyeft szeretné megszerezni a Russz- nyeftet ugyanazzal a módszerrel, ahogyan a Jukoszt megszerezte, de Gucerijevnek az a szerencséje, hogy konszernje kisebb a Jukosz- nál, és hogy nem foglalkozott politikával. „Ezért hagyták távozni, és nem tartóztatták le túszként üzleti partnereit” - mondta. Ugyancsak a Vedomosztyi hasábjain Alekszej Makarin, a Politikai Technológia Intézetének helyettes igazgatója azt állítja: nem Gucerijev elleni háborúról van szó, hanem arról, hogy a harc Oleg Gyeripaszka és Igor Szecsin, a Rosznyeft elnöke, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője (őt tartják az elnök közelében működő, a biztonsági szervezetekhez kötődő csoport fejének) között főijük a Russznyeft megszerzéséért. A Russznyeftnél már tavaly óta vizsgálódnak az illetékes szervek, amelyek egy korábbi bírósági ítélet alapján mintegy 150 millió dollárnyi, állítólag 2003-2004-ben felhalmozott adóhátralékot követelnek a milliárdostól. Vádat emeltek a Russznyeft több leányvállalatának vezetői ellen is a koncessziókban rögzített kitermelési kvóták túllépése miatt. Gucerijev egy ideig ellenállt a nyomásnak, de miközben még július 24-én állította, hogy nem adja el vállalatbirodalmát, július 30-án lemondott elnöki tisztségéről. Ez azonban már nem segített rajta: a Russznyeft részvényeinek kereskedelmét felfüggesztették, s árfolyamuk zuhanni kezdett, s bár később valamennyire magához tért, a név- értéket nem érte el többé. KOMMENTÁR Török áfium MAL1NÁK ISTVÁN Azzal, hogy kedden a parlamenti papírformának megfelelően - igaz, immár az ötödik nekifutásra - megválasztották Abdullah Gül eddigi külügyminisztert államfőnek, lezárulhatna az április óta tartó, éppen az elnökválasztási folyamat okozta belpolitikai válság. A feltételes mód indokolt, még minden megtörténhet, a megoldás kulcsa a hadsereg kezében van. Nyolc évtizede, Atatürk óta most először van az országnak iszlamista - legalábbis iszlamista múltú - államfője. A végrehajtó hatalmat, a kormányt már többször sikerült vallási alapon működő pártoknak megszerezniük, de ha nagyon elszaladt velük a ló, a hadsereg mindannyiszor (négyszer) megbuktatta őket, ha kellett, akkor puccsal. A hadsereg, a vüági állam, az atatürkinek nevezett török demokrácia legfőbb őrizője sosem habozott antidemokratikus eszközökkel is teljesíteni ezt a feladatot. Hiába nyilvánította ki most Gül beiktatási beszédében is, hogy a szekuláris államot fogja védeni, nem hisznek neki, mert egyrészt iszlamista múltja, másrészt felesége van, aki demonstratív módon fejkendőt visel, márpedig Hayrünisa Gül kendője az utóbbi hónapokban komoly politikai tényező lett. Nem szabad az európai sablonok alapján értékeim a török helyzetet, így az állam jellegét, a hadsereg szerepét, az ún. haladó és visszahúzó erők harcát. A szekularizáció Európában az állam és az egyház teljes szétválasztását, elkülönülését jelenti, Törökországban viszont az állam dominanciáját, ellenőrzését az egyházi struktúrák fölött, szemben más iszlám országokkal, ahol az egyháznak - Iránban például az ajatollahoknak - van ellenőrző szerepe az állami tevékenység fölött. A hadsereg Törökországban hiheteden tekintéllyel bír, és nagy hiba lenne valamiféle latin-amerikai típusú puccsista szervezetnek tekinteni. Vitathatadan érdeme: hosszú távon valóban az állam vüági jellegén őrködik. A jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tényleg iszlamista, viszont a poMtikai és gazdasági reformok, az uniós csatíakozás meüett kötelezte el magát. És itt a világi erők azok, amelyek nemcsak számos reform, hanem az EU-tagság szükségességét is megkérdőjelezik. Éppen Erdogan kormányfő és Gül érdeme, hogy beindulhatott a tárgyalási folyamat az EU-val, s az Erdogan-kormány öt éve alatt elért gazdasági sikereknek tulajdonítható, hogy a közelmúltban megtartott előrehozott választásokon az AKP abszolút többségre tett szert a parlamentben. Vagyis a feláüás a következő: iszlamista párt uralja a parlamentet, iszlamista a kormányfő, iszlamista az áUamfő. Ez utóbbi pedig egyben a hadsereg, a NATO-tag Törökország világi hadseregének főparancsnoka. Ez az a béka, amit nehezen nyelnek le a tábornokok. A vezérkar a szokásokkal eüentétben nem is képviseltette magát Gül beiktatási ceremóniáján. Yasar Büyükanit vezérkari főnök pedig egy nappal a megválasztása előtt megüzente új főnökének, hogy nagyon figyelik ä „gonosz központjait”, amelyek támadják a hadsereget és módszeresen bomlasztják a világi áüamot. Az elkövetkező hónapok kérdése: Erdogan és Gül minden politikai hatolom birtokában mit kezd a hadsereggel, Uletve mit kezd a hadsereg velük, hajlandó-e a vezérkar - amire eddig még nem volt példa - kivonulni a politikából? Nem meüékes: ez az egész Európáról is szól. JEGYZET Elmarad a szembeköpés? SZŐCS HAJNALKA A magamfajta kispénzű anyuka, aki évek óta szülési szabadságát tölti, mindig aprókat sikongat örömében, ha meghallja, hogy az ületékes minisztérium megengedi a csapot, amelyen át többletpénz csurranhat-csep- penhet a családi kasszába. Viszont a legutóbbi üyen hírnél úgy éreztem, a gyerekváüaló- kat, -nevelőket ismét ostobának nézik, sőt, régen nem aláztak meg ennyire. Mivel már teljesítettem fajfenntartói kötelességemet, és novemberben véget ér a ,jó dolgom”, azt nem nagyon várhatom, hogy a minimálbér összegének megfelelő pénzért fogok gyereket neveim. Na de hogy kerek 10 koronával emeljék a családi pótlékot? Az már aztán mégiscsak sok! Iüetve kevés! Egyesek szerint több a semminél. Valóban? Tudom, hogy aki a kicsit nem becsüli... Na de mit is vehetnék ezentúl pluszban a gyerekemnek? Havonta majdnem 10 kiflivel többet. De csak ha a városi „hiperben” veszem, a falusi pékségben ugyanis 1,60 darabja. Vagy fél liter tejjel több jut a gyereknek, 16,6 ml naponta. Jót tesz a csontoknak, ugye? Elvihetem busszal a gyereket orvoshoz, sőt haza is hozhatom! Vagy tankolhatok 260 ml benzint, és mehetünk kocsival. De jó! Ha egész évben félre teszem ezt a plusz összeget, akkor jövő nyárra vehetek neki strandpapucsot a kínai árusnál. Vagy kéthavonta egy pár kínai zoknit. Ami ugyan nem szívja fel a nedvességet, ergo bebüdö- södik a gyerek lába, de nem baj, esetenként a kedvenc rajzfilmfigura is megtalálható rajta. Ezek olyan dolgok, amik keüenek. Mert való igaz, hogy vehetek neki lufit, és még marad is a pénzből, de a lufi nem feltétlenül keü az élethez. Az is igaz, a gyerekek örülnek neki. Egy radírnak, vagy faragónak is örülnének, 10 koronába bele is fér. Akinek van gyereke, hosszasan tudná sorolni, mit nem tudna megvenni a beígért pénzösszegen. Jóval rövidebb lenne a megvehető áruk listája. És különben is, a pénz nem boldogít. Csak az, amit megvehetünk rajta. Akkor most hogy is van ez? Aztán a napokban megírta az újság, hogy mégsem lesz emelés, mert „az erre szánt pénzösz- szeget más családtámogatási formákra” fordítják. Alig várom, hogy más formában családüag megtámogassanak. Az igazság meg az, hogy valójában megkönnyebbültem, hogy hosszas krákogás után az ÁUam részéről legalább ez a szembeköpés elmaradt!
