Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-30 / 200. szám, csütörtök
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Kisebb csoportokban adták őket át a Vöröskeresztnek - Szöul az alku miatt számít a bírálatokra Elengednek minden túszt a tálibok Tizenkilencen az eredeti huszonháromból. Mára remélhetően mindannyian kiszabadulnak. (SITA/AP-feIvétel) RÖVIDEN ^ Barroso mosakodik Brüsszel. Az Európai Bizottság portugál elnöke saját vétlenségét hangsúlyozta tegnap abban a nemrég nyilvánosságra került finanszírozási ügyben, amely pártját, a Portugál Szociáldemokrata Pártot (PSD) érinti. Jósé Manuel Barroso, aki az állítólagos szabálytalanságok megtörténtekor a párt elnöke volt, levelet intézett Hans-Gert Pöttering- hez, az Európai Parlament elnökéhez, és ebben leszögezte: a PSD pénzügyeiért nem az elnök, hanem a főtitkár felel, és neki, Barrosónak tudomása sem volt az ügyről. (MTI) Az USA kiadja Noriegát Washington. Jóváhagyta az USA-ban bebörtönzött Manuel Noriega volt panamai diktátor Franciaországnak történő kiadatását egy amerikai szövetségi bíró. A kábítószercsempészet miatt elítélt és Miamiban őrzött exdiktátor börtönbüntetése szeptember 9-én jár le, amely után azonban ismét bíróság elé kell állma Franciaországban pénzmosás miatt. Ha elítélik, újabb 10 év büntetés vár rá. A szövetségi bíró elutasította a védők azon érvelését, hogy a genfi egyezmények értelmében Noriegát, mivel háborús fogolynak tekintendő, büntetésének lejárta után azonnal vissza kell küldeni hazájába. A tábornokot, akinek hatalmát amerikai beavatkozás döntötte meg 1989-ben, 40 évre ítélték kábítószer-kereskedés miatt 1992-ben, majd büntetését 30 évre enyhítették. Jó magaviseleté miatt pedig már szeptember 9-én szabadulhatna. (MTI) Noriegát időközben hazájában is 60 évre ítélték sikkasztásért, korrupcióért és két ellenzéki politikus meggyilkolásáért (SITA/AP) A nagykövet visszaszívta Minszk. Oroszország nem tervezi atomfegyverek telepítését fehérorosz területre. Ezt Alekszandr Szurikov, Oroszország minszki nagykövete nyilatkozta kedden, hangsúlyozva: félreértelmezték az orosz-fehérorosz katonai együttműködésről előzőleg kifejtett álláspontját. Az Interfax szerint Szurikov azt mondta, Moszkva kész katonai objektumokat telepíteni Fehéroroszországba, egészen a nukleáris fegyverekig. A Kommerszant napilap úgy vélte, Moszkva a nagykövet útján nyilvánosságra hozta az amerikai rakétarendszer elemeinek tervezett közép-európai telepítésére adandó aszimmetrikus válasz legújabb verzióját. (MTI) Gazni/Kabul/Szöul. Az afganisztáni tálibok tizenkét dél-koreai túszt engedtek szabadon lapzártáig, ekkor egyik szóvivőjük úgy fogalmazott, hogy terveik szerint csütörtökre valamennyit elengedik. ÖSSZEFOGLALÓ A tálibok a jelek szerint elálltak attól a követelésüktől, hogy a túszok szabadon engedése fejében az afgán kormány bocsássa szabadon börtönben lévő társaikat. A kabuli vezetés ugyanis erre nem volt hajlandó. Az afgán kormány nem is képviseltette magát a tálibok és a dél-koreai diplomaták közötti tárgyalásokon. A 12 foglyot három csoportban, három különböző helyszínen és több órás különbséggel adták át - helyi törzsi közvetítők segítségével - a nap folyamán a Nemzetközi Vöröskereszt afganisztáni képviselőinek Gazni város közelében. Először három nőt, pár órával később négy nőt és egy férfit, megint néhány óra múlva három nőt és egy férfit engedtek el, ez okozta, hogy a hírÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök tegnap már be is teijesztette új kormányának névsorát Abdullah Gül frissen megválasztott elnöknek. Az eddigi külügyminisztert a parlament kedden választotta meg az ország elnökévé, és Gül nem sokkal később letette a hivatali esküt is. Első államfői beszédében hitet tett a Török Köztársaság világi alapelvei mellett, azt ígérve, hogy pártatlan elnök lesz. Egyúttal úgy vélekedett, Ankarának tovább kell haladnia a reformok útján, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükségesek. Gült, az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) jelöltjét a harmadik fordulóban választotta meg a török parlament. A két első fordulóval ellentétben, amikor a képviselők kétharmadának a támogatására lett volna szükség, a harmadik menetben már egyszerű többség is elegendő volt a sikerhez. Ekkor 339-en voksoltak rá az 550 fős törvényhozásban. Jósé Manuel Barroso EB-elnök röviddel az ankarai szavazás után közleményben fejezte ki jókívánságait Gülnek, és annak a reményének adott hangot, hogy miután az elmúlt hónapokban a török politikai élet a törvényhozási és az elÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Név szerint ismertté vált kedden az tizenegy személy, akiket Anna Politkovszkaja tavalyi meggyilkolása ügyében tartóztattak le. Az újságírónő halálával kapcsolatban az orosz főügyész hétfőn még nem említett neveket. Jurij Csajka továbbra is csak rébuszok- ban utalt arra, hogy számukra ismert a megrendelő személye is. A 11 letartóztatott között hét csecsen férfi - köztük három fivér -, egykori és jelenlegi rendőrök, valamint a titkoszolgálat (FSZB) egy tisztje adások is kissé hektikusak voltak. A dél-koreai keresztény csoport 23 tagját július 19-én rabolták el, két férfit még július végén kivégeztek, majd augusztus közepén szabadon engedtek két beteg nőt. A dél-koreai kormány tegnap igyekezett elvenni az élét a várható nemzetközi bírálatoknak a táErdogan vezényelte a tapsot Gül beiktatási beszéde alatt (SITA/AP) áll. Moszkva az ügy sikeres felgöngyölítéséről beszél. A Mahmudov fivérek - Tamerlan, Ibragim és Dzsabrail - ügyvédjei szerint azonban a vádlottaknak alibijük van, egyikükből pedig a kihallgatáson erőszakkal vertek ki vallomást. Csajka bejelentését üdvözölte az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is. René Van der Linden ugyanakkor finoman utalt arra, hogy a „demokráciaellenes bűncselekmény” teljes felderítéséhez szükség lesz az átláthatóan lefolytatott bírósági eljárásra is. Ami Csajkának a gyilkosság libokkal szembeni engedékenységgel kapcsolatban. Szöul szerint a keddi, áttörést hozó találkozón nem tettek nagyobb engedményeket a táliboknak, csupán megerősítették a korábbi dél-koreai terveket: kivonják katonáikat - összesen 200-at - Afganisztánból és a továbbiakban tartózkodnak a kenökválasztásra összpontosított, most „új, azonnali és pozitív lendületet” lehet adni a török EU- csatlakozási folyamatnak, számos kulcsterületen előre lehet lépni. Barroso bízik abban, hogy az új török államfő „a hazájával és honfitársaival szembeni erős kötelességérzettől és felelősségtudattól áthatva” látja majd el hivatalát. A tekintélyes diplomatának számító Gül, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az EU-val, iszlamista múltja miatt megosztja a török társadalmat. Egyesek hisznek abban, hogy a politikus mára a parlamenti demokrácia hívévé vált, mások viszont kétségbe vonják ezt. Törökország vüági elitje áprilisban megakadályozta Gül megválasztását, attól tartva, felhasználhatná államfői tisztségét az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. Időközben előre hozott választásokat rendeztek, s az AKP tovább növelte parlamenti többségét. Az AKP cáfolja, hogy el akarná törölni az ország világi berendezkedését. A török vezérkari főnök azonban közleményében figyelmeztetett: a hadsereg „nem ismer engedményeket” abban a szándékában, hogy megvédelmezze a Török Köztársaságot, amely „a jog uralmára alapozott szociális és világi állam”. (MTI, ú) megrendelőjével kapcsolatos utal- gatásait illeti: az Izvesztyija teije- delmes cikkben taglalta, hogy Politkovszkaja megölését nem más, mint a Londonban élő, a britektől politikai menedéket kapott Borisz Berezovszkij milliárdos rendelte meg. A lap szerint Csajka célzásai leginkább Berezovszkijra vonatkoztathatók, például az, hogy Politkovszkaja személyesen is találkozott gyilkosai megbízójával. Csajka hétfőn arról beszélt, a Politkov- szkaja-gyilkosság célja az orosz demokrácia és személyesen Putyin elnök lejáratása volt. A gyilkosság elresztény misszionáriusi tevékenységtől az iszlám országban. Viszont a bírálók már magát a közvetlen tárgyalások tényét is felróják Szöulnak, mint olyan engedményt, amely ellentétes azzal a széles körben elfogadott nemzetközi elvvel, hogy nem tárgyalnak terroristákkal. (MTI, TASR) Bagdad. Meghatározatlan idejű kijárási tilalmat vezetett be Núri al-Máliki iraki kormányfő tegnap reggel Kerbelában, miután előző nap félszáz halálos áldozatot követelő összecsapások zavarták meg az ott zajló, nagy tömeget vonzó síita vallási ünnepet. Máliki tegnap reggel érkezett meg a Bagdadtól délre fekvő településre, hogy a - jelek szerint rivális síita fegyveres csoportok között - kirobbant összetűzések után megpróbálja helyreállítani a rendet, és elszállíttatni a zarándokokat a városból. A kormányfő utasítása értelmében a határozatlan időre szóló kijárási tilalom a gyalogosokra és a gépjárművekre egyaránt vonatkozik. Máliki, aki maga is síita, közleményében azt hangoztatta, a városba vezényelt katonai erősítés megérkezése után Kerbelában helyreállították a érte hatását: a nyugati sajtóban oroszellenes kampány kezdődött, s az államok magyarázatot követeltek Moszkvától - írta a Gazprom médiabirodalmához tartozó Izvesztyija, s gyanújának adott hangot, hogy több más hasonló provokáció mögött is Berezovszkij áll. A Litvinyenko-gyilkosság ügyében a brit szervek által gyanúsított Andrej Lugovojt idézve azt írta, hogy az illető szerint Berezovszkij a füle hallatára célzott egy további újságírónő életének kioltására, s a végrehajtást csak .a Litvinyenko- ügy zavarta meg. (nol, ű) Szocialista állásfoglalás Brüsszelben a gárdaügyről Brüsszel. Megdöbbentette az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét és tagjait a Magyar Gárda múlt heti létrehozása. Ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet Martin Schulz, a képviselőcsoport vezetője tegnap Brüsszelben tartott magyar újságíróknak. A frakció aznapi ülésén foglalkozott azzal, hogy „Európában a nyáron rasszista, idegengyűlölő cselekedetek hulláma” volt tapasztalható - mondta el a német politikus, kiemelve: ezek közül a leglátványosabb eset a Magyar Gárda megalakítása volt, amelyhez Schulz szavai szerint az államfői hivatal előtti felvonulás és a legsötétebb európai és magyarországi korszakra emlékeztető jelképek provokatív keretet adtak. Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek mellett ldjelentet- te: nem magyar specialitásról van szó, hanem európai jelenségről. A magyarországi jelenségek ellen nem Brüsszelben, hanem otthon kell fellépni. Brüsszelben európai szinten kell harcolni a neofasizmus bármilyen megjelenési formájával szemben. Schulz jelezte: az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, Joseph Dault arra kéri, csatlakozzon a szocialistákhoz, és ítélje el a szélsőséges cselekedeteket. (MTI) rendet, az erőszakos cselekményekért pedig a „bukott Szaddám- rendszer maradékaiból szerveződött fegyveres bűnbandákat” okolta. Ennek ellenére még tegnap is hallatszott szórványos lövöldözés a keddi összetűzések fő színtere, Abbász és Husszein imám mecsetjeinek közeléből. Helyi illetékesek szerint az 52 halálos és több mint kétszáz sebesült áldozatot követelő keddi harcok azután robbantak ki, hogy automata fegyverekkel és pisztolyokkal felszerelkezett síita szélsőségesek, Muktada asz- Szadr radikális hitszónok követői vagy a mozgalmához tartozó fegyveresek megkísérelték ellenőrzésük alá vonni az ünnepségek fő helyszínét. A rivális síita csoportok összecsapásai tegnapra virradóra Irak más részeire is átterjedtek: Bagdad egyik kerületére, Kúfára, Iszkanderíjára és Nedzsefre is. (MTI, ú) Titkos ügynökök Új cseh szabályozás Prága. Titkos rendőrségi ügynököket vethetnek be a jövőben a cseh hatóságok a korrupcióellenes harcban. Ezt az a módosító javaslat engedélyezi, amelyet tegnap hagyottjóvá a kormány. Jelenlegi titkos rendőrségi ügynököt Csehországban csak a legsúlyosabb bűn- cselekmények kivizsgálásakor lehetett bevetni, a nemzetközi szerződések alapján. Ivan Langer belügyminiszter közölte: „Az ügynök nem fog provokálni. Feladata a bizonyítékok beszerzése és a háttér felderítése lesz.” (-kés) Papírforma szerinti szavazás után villámgyors elnöki eskütétel következett Tarolhat a Gül-Erdogan páros Irán tiltakozik Washingtonnál Teherán. Az iráni külügyminisztériumba kérették tegnap Svájcnak az USA-t is képviselő teheráni nagykövetét, hogy tiltakozzanak az éjszaka Bagdadban történt incidens miatt. Az amerikaiak az iráni energiaügyi minisztérium küldöttségének tagjait vették őrizetbe Bagdadban. A katonák körülfogták az irániak szálláshelyét, a Sheraton szállodát, átkutatták szobáikat, majd magukkal vitték a küldöttség tagjait, nem sokkal később azonban szabadon engedték őket. (m) Moszkvában már nevesítették is a tizenegy gyanúsítottat a Politkovszkaja-ügyben Berezovszkijra kennék a gyilkosságot Nem szunniták, síiták okozták a mészárlást Kijárási tilalom Kerbelában ÖSSZEFOGLALÓ
