Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-30 / 174. szám, hétfő
VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 30. www.ujszo.com A jellegzetes égő érzet kialakulása két feltételhez kötött: a gyomor és nyelőcső közötti záróizom nem megfelelően működik, és a gyomortartalom savas A gyomorégés ellenszerei A felnőttek több mint 50%- a szenved alkalmanként vagy akár gyakrabban gyomorégésben. Az érintettek sokat tehetnek a panaszok enyhítése érdekében, ami azonban nem azt jelenti, hogy meggondolatlanul gyógyszereket kellene szedniük. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Egy kis anatómia A mellkast a hasüregtől a rekeszizom választja el. A nyelőcső izom- zata és a rekeszizom közösen gondoskodnak a gyomor bezárásáról, ami nem engedi a gyomortartalmat visszajutni a nyelőcsőbe. Ha mégis megtörténne a visszaáramlás (reflux), a savas gyomortartalom irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami - ellentétben a gyomorfallal - nincs védve a gyomorsav ellen. Ekkor jelentkezik a jellegzetes égő érzet. Az orvosi szaknyelvben azt a jelenséget az angol GERD mozaikszóval rövidítik (Gastro- Esophageal Reflux Disease). A gyomorégés kialakulása két feltételhez kötött: a gyomor és nyelőcső közötti záróizom nem megfelelően működik, és a gyomortartalom savas. Létezik néhány tényező, amely ezeket a feltételeket befolyásolja: ♦ a túlsúly hatására a hasi zsír felfelé nyomja a gyomrot, ♦ az alkohol, a dohányzás és a zsíros ételek hatására a gyomorszáj záróizmai nem zárnak rendesen, ♦ a kávé, a cukor és az alkohol, valamint a csípős fűszerek fokozzák a gyomor savtermelését. Ezek ismerete egyúttal megmutatja a kivezető utat is. A tartósan fennálló panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni. Alapvető szabály: minél gyengébb a záróizom és minél alacsonyabb a gyomor- tartalom pH-értéke (tehát minél savasabb kémhatású), annál erősebbek a panaszok. Azonban hasonló szimptómák léphetnek fel főként idősebb embereknél gyo- morsavhiány esetében is, amit gyakran a gyomornyálkahártya gyulladása kísér. Ilyenkor tehát kifejezetten helytelen lenne savkötőket szedni. És ami még rosszabb: a szívkoszorúerek betegsége (angina pectoris) gyakran összetéveszthető a gyomorégéssel, de olykor a zajló infarktust is összetévesztik a gyomorpanaszokkal. A szegycsont mögötti égő fájdalom ugyanis jellegzetes tünete a szívizmokban fellépő oxigénhiánynak. Kétséges esetben érdemes tehát terheléses EKG-t, illetve egyéb kardiológiai vizsgálatokat végezni a differenciáldiagnózis érdekében, különösen, ha az é|ő fájdalom fizikai terhelés közben vagy azt követően lép fel. A gyomorégést általában nem tartják komoly problémának. Nagyjából ez igaz is. Azonban a nyelőcső nyálkahártyájának folyamatos, savas irritációja gyulladást okozhat (reflux-oesophagitis). Ha ez súlyos, a nyelőcső hegesedhet, ami szűkületet okoz. A krónikus nyelőcsőgyulladás hosszú távon nyelőcsőrák kialakulásával fenyeget, bár ez jóval ritkábban alakul ki, mint azt korábban feltételezték Leegyszerűsítve: ma az ún. 10%-os szabály érvényes: a GERD-ben szenvedők mindössze 10%-ánál alakul ki refluxerede- tű nyelőcsőgyulladás. Ezek közül is 10%-nák alakul ki a nyál- kahártyán olyan elváltozás (metaplázia), amely a rák előstádiuma. A me- tapláziásoknak is mindössze 10%-a lesz rákos. Ez azt jelenti, hogy 1000 refluxos betegből 1-nél alakul ki nyelőcsőrák. A visszaáramlás asztmát okozhat A fentieken túlmenően az is kiderült, hogy sokaknak, akik asztmára, krónikus hörghurutra, torokgyulladásra panaszkodnak, valójában refluxban szenvednek: a gyomorsav éjszaka felfelé áramlik és összemaija a garatot, olykor lejut a légcsőbe is, tüdőpanaszokat okozva. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akinek ilyen panaszai vannak, az automatikusan refluxos, azonban mindenképp gondolni kell rá - különösen, ha a Mi köze a gyomorsavnak az elsavasodáshoz? Ha szervezetünkben túl sok a sav, akkor igyekszik semlegesíteni, lekötni azt. Ha sikerül szervezetünket „lúgosítani”, akkor az anyagcsere folytán keletkező savaktól testünk a veséken és a tüdőn keresztül szabadul meg. Ha csökken a savtermelődés, enyhül a gyomorégés és a reflux. Reggel szervezetünk sok savat választ ki a vizelettel, ilyenkor vizeletünk savas kémhatású (pH 5,5 elfogadható), étkezés után emelkedik a pH-érték, ugyanis amikor a gyomorsav keveredik a táplálékkal, a vérbe lúgos kémhatású anyagok jutnak, tehát a vizelet is bázikus kémhatásúvá válik. Ha a vizelet pH-ja egész nap nem emelkedik 6,5 fölé, közepes mértékű elsavasodással állunk szemben. Változtassuk meg táplálkozási szokásainkat! Főként a magas fehéijetartalmú ételeket (hús, felvágottak, húskészítmények, sajt, tojás), a cukrot, a koffeintartalmú italokat és az alkoholt, valamint a nikotint kell kerülnünk, mert ezek savasítanak. Szükség esetén igyunk lúgosító hatású étrendi kiegészítőket. panaszok kora reggel erősebbek és a nap folyamánjavulnak. Ha tehát a gyomorégés hátterében GERD-et gyanítunk, gyomortükrözést végzünk, amellyel tisztázzuk a panasz okát. Az orvos megvizsgálja a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját, és gyulladásra utaló jeleket keres. Gyógyszerek: segítenek, de sokkal ritkábban szükségesek, mint gondolnánk! Szükség esetén a tükrözés keretében apró szövetmintát is lehet venni (biopszia), hogy kimutassák a helicobacter pylori nevű baktériumjelenlétét. Ez a kórokozó a felelős a krónikus gyomornyálkahártya-gyulladásért, a fekélyek többségéért és hosszú távon a gyomorrák kialakulásáért. Az akadémikus orvoslás alapvetően kétféle módon kezeli a refluxbetegséget: ♦ A gyomorsavtermelés gyógyszeres csökkentése: A betegek ezt általában vénymentesen kapható savkötőkkel kísérlik meg (amelyek általában csak 30 percig hatásosak), vagy savtermelődést blokkoló gyógyhatásosak. ♦ A raffolásnak is nevezett műtéti eljárás (fundoplikáció), amelynek lényege, hogy műtéti úton szű- kebbre zárják a gyomorszájat: Ezt a beavatkozást azonban csak az érintettek kis hányadánál lehet elvégezni (legfeljebb 10%), ha a gyógyszeres kezelés hatástalannak bizonyul, ugyanakkor a panaszok nagyon erősek. Sokan azonban életstílusuk megváltoztatásával, orvosi segítség nélkül is képesek segítem magukon. A táplálkozási szokások megváltoztatása bizonyítottan hatásos. A természetgyógyászat egyik alappillére a „rendterápia” messzemenően egybevág az akadémikus orvoslás ajánlásaival. Másképpen mondva: a hivatalos orvoslás egyet-mást átvett a természet- gyógyászatból. Hogyan enyhíthetünk a panaszokon 1. Testsúlycsökkentés Ez kétségkívül a legfontosabb tényező, ha a gyomorégésben szenvedő személynek súlyfeleslege van. Ez érthető is: minél nagyobb az illető „úszógumija”, annál inkább felfelé tolódik a gyomor, nyílik a gyomorszáj. 2. Emelt felsőtesttel alvás A gyomorégés, ill. a reflux nem csak előrehajláskor, étkezés után jelentkezik, hanem fekvő testhelyzetben is. Ilyenkor a gyomorsav sokkal könnyebben feljut a nyelőcsőbe. Tehát késő este lehetőleg ne együnk semmit, és közvetlenül étkezés után ne feküdjünk le. Az ágymatracot úgy állítsuk be, hogy a felsőtest enyhén legyen megemelve - 10-150-os dőlésszög valóságos csodát művel. Egyébként a kutatók megfigyelték, hogy ha a bal oldalunkra fordulva alszunk, kevésbé erős a reflux, mint más testhelyzetben. 3. Együnk kis mennyiségeket, főként este Minél inkább tele van a gyomrunk, annál könnyebben feljön a sav. Együnk tehát inkább naponta öt kis adagot, mint csak két-három főétkezést, és ezeket is lehetőleg rendszeres időközönként. Különösen fontos, hogy este kis adagot és könnyen emészthető ételt együnk, ugyanis éjszaka könnyebben „túlcsordul” a gyomrunk. 4. Tartózkodjunk a csípős ételektől A csípős ételek (pl. csüi és egyéb csípős paprikafajták, bors stb.) egyre divatosabbak. Általában nem okoznak gondot, de fokozzák a savtermelődést. Akinek tehát savproblémái vannak, helyesen teszi, ha kerüli ezeket a fűszereket. 5. Kerüljük a zsíros ételeket Minél zsírosabb az étel, annál tovább tartózkodik a gyomorban (akár négy órán át, vagy annál is tovább). Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy a karácsonyi ebédre fogyasztott sülteket még éjszaka is felböfögi. Minél tovább van tele a gyomrunk, annál nagyobb a veszélye a refluxnak. 6. Ne igyunk szénsavas italokat Egy pohár pezsgő vagy sör, szódavíz után gyakori a böfögés, mivel az italból a gyomorban felszabaduló széndioxidnak távoznia kell. Egészséges embernél ez gond nélkül megtörténik - a nyelőcső alján található záróizom úgy működik, mint egy szelep: a gázt kiengedi, mást azonban nem. A GERD-ben szenvedő személynél ellenben a gáz által megnőtt nyomás hatására a savas gyomortartalom könnyen visszaáramolhat a nyelőcsőbe. Igyunk tehát sör és pezsgő helyett inkább bort, és buborékmentes ásványvizet. 7. Alkohol Azonban a borral és minden egyéb alkoholos itallal is vigyázni kell. Az alkohol általában lazító hatást gyakorol a nyelőcső záróizmára, ami által nő a reflux mértéke. Tovább rontja a helyzetet, hogy az alkohol hatására a gyomorban fokozódik a savtermelődés. A refluxban szenvedő emberek tehát nagyon óvatosan élvezzék az alkoholt. 8. Kávé Ami az alkoholra vonatkozik, ugyanúgy érvényes a kávéra is: hatására kinyílik a záróizom, és fokozódik a savtermelés. Mindez vonatkozik a nikotinra is! 9. További, kedvezőtlen hatású élelmiszerek Élesztő, citrusgyümölcsök és citrustartalmú levek, paradicsomlé, hagyma - és sajnos a sokak által kedvelt csokoládé és egyéb édességek is. A nagyon hideg élelmiszereket és italokat is kerülnünk kell, mivel ezek lassítják a gyomor kiürülését. 10. Túlsavasodás Míg az 1-9. pontokban említetteket elfogadja a hivatalos orvoslás is, és ajánlja a refluxos pácienseknek, ez utóbbi pontban leírtakat a konvencionális medicina vitatja: A szervezet krónikus elsavasodásá- nak kezelése megfelelő étrenddel. A komplementer orvoslásban ez a legalapvetőbb, legfontosabb bázisa minden betegség kezelésének, és a GERd-re is vonatkozik. Ha a fentiek közül nem csak egy-kettőt, hanem minél többet sikerül megtartani, jelentősen enyhíthetjük vagy akár meg is szüntethetjük panaszainkat. Próbálja ki, érdemes!
