Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-03 / 152. szám, kedd
SZÜLŐFÖLDÜNK 2007. július 4., szerda 4. évfolyam, 26. szám Szetepelj te is ai Új Szóban! ...In dul a Tiszta 1»s! Közöljük a színjeles alapiskolásoknak hirdetett versenyünk szelvényét 29. oldal 29. oldal Ballagás 2007 Bemutatjuk a somorjai magyar gimnázium végzős osztályait 30. oldal Kiszemelte a Sparta Fiúcsapatban nevelkedett Bíró Alexandra, a szlovák női fociválogatott újonca Az eddigi mérések szerint a lelőhelyen 3,59 millió tonna urán-molibdén érc lelhető fel, ám abban az urán koncentrációja alig éri el a 0,42 százalékot Kassa város és a megye is ellenzi az uránkitermelést Kassa. „Nézd a fenyőket... Milyen következetesek! Állj őrt egy tájban, mely hazád, mutass egész lényeddel és sorsoddal az ég felé, töltsd meg a hazai táj levegőjét ózonnal.” Márai Sándor a müncheni szerződés aláírása után bóklászott utoljára a kassai erdőkben, és a háború „árnyékában” vetette papírra ezeket a sorokat. KOZSÁR ZSUZSANNA Ő még nem tudhatta, hogy kassai őrjárata után alig hetven évvel az általa csodált fenyőket a háborúnál is nagyobb veszély fenyegeti majd. A Kassa melletti Eprestetőn ugyanis uránt találtak. Az erdők jövője kétségessé vált. A lelőhelyet még a múlt század nyolcvanas éveiben felfedezték, ám a nyersanyagkészlet felmérése 1992-ben abbamaradt. Egy évtizednyi nyugalom után azonban újra feltámadt az érdeklődés az urán iránt, és megjelent az a külföldi befektető is, aki lecsapott a kecsegtető lehetőségre. A kanadai Tourningan Gold Corporation vállalat (TGC) Szlovákiában leányvállalatot alapított Kremni- ca Gold néven, és a körmöci aranyon kívül a Kassa melletti urán sem hagyta hidegen. A cég 2005- ben kért és kapott engedélyt próbafúrások végzésére. Ezek nemcsak a kilencvenes években végzett mérések helyességét igazolták, hanem a vártnál is jobb eredményt hoztak - a lelőhelyen alighanem a feltételezett uránmennyiségnek legalább a kétszerese található meg. Az eddigi mérések szerint a lelőhelyen 3,59 millió tonna urán-molibdén ércet lehet fellelni, melyben az urán koncentrációja 0,42 százalék. Ebből a mennyiségből lúgozással 14500 tonna uránkoncentrátum nyerhető. Ez az úgynevezett „sárga kalács” nem radioaktív, ezért van szükség a dúsítására. Az uránérc megszerzése azonban 3,57 millió tonna kibányászott meddő kőzetet eredményez. A Kremnica Gold számára ez kétségkívül jó hír. A társaság, mely az előzetes felmérésekbe 70 millió koronát invesztált, újabb 200 milliót hajlandó áldozni a lelőhely pontos feltérképezésébe. A cég további szándékai azonban elég homályosak. Érthetetlen például a környezeti tanulmány kidolgozása körüli huzavona. Bár Kassa önkormányzatának és a környezetvédelmi minisztériumnak egyaránt igénye, hogy egy komplex környezet- védelmi hatástanulmány elkészüljön (a kitermelés engedélyeztetése is ettől függ), a Kremnica Gold igazgatója, Boris Bartalsky szerint ez a dokumentum csak akkor készülhet el, ha a lelőhelyet harminc százaléknál kisebb hiba- lehetőséggel felmérték. Ez azonban még két évbe is beletelhet, holott a minisztérium már idén látni szeretné a tanulmányt. Bartalsky szerint azért nem készíti még a vállalat a kért környezeti hatástanulmányt, mert a szaktárca nem pontosította, milyen terjedelemben kéri azt. Más Eprestető télen igazi paradicsom a sportolóknak Gyűlnek az aláírások a tervezett bányanyitás ellen források szerint ellenben a minisztérium év végéig teljes terjedelmű tanulmány kidolgozására kötelezte a Kremnica Goldot. A tisztázatlan ügyeknek ezzel még nincs vége. A környezetvédők és az üdülőhelyért aggódó kassaiak megnyugtatására a kanadai cég Szlovákiába utaztatta környezet- védelmi szakemberét, Patrick Mo- ore-t, aki a sajtótájékoztatón saját Greenpeace-es alapítói múltját is felhozta bizonyítékként az uránkitermelés környezetkímélő hatásának demonstrálására. A Greenpeace környezetvédő szervezet azonban a szakértőtől elhatárolta magát, honlapján pedig Moore nem szerepel az alapító tagok között. A szakértő homályosan célozgatott arra is, hogy Amerikában sem ritkaság egy uránbánya működtetése egy sűrűn lakott település közelségében, ám konkrét példával szolgálni nem tudott. A környezetvédők közül elsősorban a Greenpeace hívta fel a figyelmet a vállalattal kapcsolatos néhány érdekes információra. A kanadai részvényesek és a szlovákiai sajtó ugyanis nem egyforma tájékoztatásban részesült idáig. Szlovákiában csak cseppen- ként adagolta eddig a TGC az információkat, és tavaly csupán uránbányáról, idén már az uránelszállítás mellett az esetleges helyszíni dúsításról is beszél. A bánya fekvését, a tárnák kivezetését, a kitermelés módját azonban nem fedte fel a sajtó előtt, hivatkozva az egyelőre kevés mérési adatra. A kanadai internetes fórumokon azonban a vállalat már magáénak mondja nemcsak a felmérési, hanem a bányászati jogot is, sőt, a részletes műszaki tervekben a tárnák kivezetése is szerepel. A Greenpeace arra is figyelmeztet, hogy ha a cég a gazdaságosabb helyszíni dúsítást választja, a meddőkőzet lerakata is Kassa közelében lenne. Ez jelentős környezeti veszéllyel is jár. Az aktivisták csaknem negyvenezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek már össze, Kassa lakossága nem tartja tehát jó ötletnek az uránbánya kialakítását a város tíz kilométeres körzetében. A Kremnica Gold igazgatója a petíciót úgy kommentálta, a lakosság könnyen aláír bármit, ha meggyőzik, hogy például tönkremegy az Eprestető vagy a kitermeléstől szennyezetté válnak a források. A vállalat kanadai és szlovákiai vezetői szerint a kedvelt síközpontnak nem esné bántódása, a kitermelés pedig a föld alatt folyna majd, és ha az ércet szállítanák, legfeljebb napi fél teherautónyi rakomány hagyná el a bányát, illetőleg vasúton is szállíthatnák a kibányászott kőzetet. Ám nem kizárt a dúsítómű megépülése sem, sőt, az sem, hogy a TGC és szlovákiai leányvállalata áruba bocsátaná a lelőhelyet vagy (SITA-felvételek) A besatírozott helyen folyna a kitermelés a már elkészült bányát. Semmi nem garantálja Szlovákia anyagi hasznát a lelőhelyből, bár Patrick Moore szerint az ország örülhetne, hogy a fellelt urán 30 évre fedezi az energiaszükségletét. A város és a megye álláspontja a kitermelés ügyében elutasító. A területrendezési tervekben ez a térség üdülőhelyként és madárvédelmi területként szerepel. A megye, a város, a környezetvédők és az átlagemberek tehát nemet mondanak a bányára. A vállalat szorgalmazza a bányanyitást. A végső szó a kitermelés ügyében alighanem a bányászati hivatalt, a környezetvédelmi minisztériumot és a kormányt illeti majd meg.
