Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-21 / 167. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 21. Szalon - hirdetés 13 ■■■hhhhhh CD-AJÁNLÓ 1 FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ Paul McCartney: Memory Almost Full des popzenéjével mindenkit levesz a lábáról”; „Melankolikus gyűjte­mény, szomorú gyöngyszemek egész sorával”; „A dalok kiaknáz­zák a zenész különcségében rejlő tehetségét”; „A felvételek egyenér­tékűek a kései The Beades-sláge- rekkel”. A lemez Paul mellett Nigel Godrich munkáját dicséri - a pro­ducer a Radiohead, a Travis és Beck albumaival tette le a névjegyét. Utólag bevallom, féltem, amikor ki­derült, hogy az ex-Beatle vele dol­A David Kahne producer irányítása mellett készí­tett Memory Almost Full néhol már-már idegesítő- en siránkozó hangvételű... gozik. Megjósolni sem lehetett, mi születhet az együttműködésből. Godrich ugyanis újító szellemű, Paul nem. A közel harminc évvel fi­atalabb szakember viszont teljesen átformálta. A lemez nem tipikus McCartney-album, és ez a jó ben­ne. Érzelmekkel átszőtt, szomorú hangnembe torkolló melankólia jellemzi, ami kifejezetten jól áll az énekesnek. Macca az új lemeze előtt sokunk meglepetésére otthagyta kiadóját, az EMI-t, és a Starbucks nevű nem­zetközi kávéházlánc által idén indí­tott Hear Musichoz szerződött. „Új világunkban új utakat kell keres­nünk, hogy az emberekhez eljuttat­hassuk a zenénket. Ezért váltot­tam” - nyilatkozta. Az albumot a megjelenése napján huszonkilenc ország tízezernél is több Starbucks kávézója játszotta szünet nélkül. A cég becslése szerint hatmillióan kaptak belőle ízelítőt egyetlen nap leforgása alatt. A szerződés csupán egy lemezre szólt, de az első havi, kimagasló eladási példányszám láttán Paul úgy döntött: marad a ki­adónál. Az előző albummal iszonyúan magasra tett lécet nem tudta át- ugomi. A legnagyobb baj azonban, hogy nem is próbálkozott meg vele. A David Kahne producer irányítása mellett készített Memory Almost Full néhol már-már idegesítően si­ránkozó hangvételű. Erre ésszerű magyarázat volna Paul mostani magánéletbeli gondja (a válópere), csakhogy a korong - elmondása szerint - a Chaos And Creation In The Backyarddal egy időben ké­szült. A lemez az első feleségével, Lindával és Denny Laine-nel alapí­tott, 1971-től 1981-ig működött ze­nekarát, a Wingst idéző, visszate­kintő, elmélkedős dalok gyűjtemé­nye. A szövegek központi témája a halál. Hősünk nem depresszíven, inkább egykedvűséggel énekli meg az elmúlással kapcsolatos érzéseit. Az album túlságosan is válto­zatos: a mandolinos-folkos szerzeményektől a rockfelvételeken át a Bfc; gazdagon hangsze- Ijk relt dalokig min- Ht^ dent besűrített, Hú mintha az előző H maradékából K állította volna össze. Az in- E dúló, Európá­ban elsőként maxi CD-re ki- gr másolt Dance * Tonight például egyszerű, már-már tinglitangli szerze­mény. A lemez máso­dik része azért kissé kár­pótolja a hallgatót: a nyolca­dikként és kilencedikként felcsen­dülő Vintage Clothes és That Was Me hallatán lábunk önkéntelenül is beindul. Az utolsó előtti, tizenket­tedik The End Of The End címűben végre előbukkan a megszokott, bú­gó hangú Paul is. A záró Nod Your Head pedig a Come Together című örökzöld The Beatles-sláger hang­zását idézi. Szerintem a Memory Almost Full Macca rákban elhunyt felesé­géhez, Lindához szól. A Gratitude című felvétel pedig második felesé­géhez, Heatherhez. Ezekben azon­ban a zenész közelmúltban tett nyi­latkozta ismeretében nem vagyok biztos. Elmondta ugyanis, hogy csak mosolyog azokon, akik ilyen­olyan mondanivalót hallanak ki a dalaiból. „Olvasom, hogy rajongó­im miket szűrnek le a szövegeim­ből, például, hogy ez meg az Yoko Onóról szól. Nem értem, hogy le­het, amikor én mondjuk egy autó­ról énekelek” - viccelődött McCart­ney, aki sokszor hangsúlyozta már: a legnehezebb a komponálásban, hogy nincs mellette John Lennon, akivel tökéletesen kiegészítették egymást, és minden együtt töltött néhány órájukból új szerzemény született. PUHA JÓZSEF Az év egyik általam legjobban várt albuma szól a lejátszóban. Azt hittem, Sir Paul McCartney csodás napokat szerez vele nekem. Nem szerzett. Vár­tam valamit, amiről emlí­tést sem tesz. De nem ezért van hiányérze­tem. Ha nem is­merném az előző stúdiólemezét, ta­lán még meg is sze­retném a Memory Almost Füllt. így vi­szont elég messze ál­lok ettől. Paul június 4-én, há­rom nappal a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című The Beatles-album megjele­nésének negyvenedik év­fordulója után rukkolt elő az új lemezével. Az említett legendás korongon hallható a When I’m Sixty-Four című dal, amelyben az ifjú zenész arról el­mélkedik, vajon mivel foglalkozik majd hatvannégy évesen. Nos, a választ időközben megtudta: to­vábbra is zenél. Már elmúlt hat­vannégy, amikor tavaly szeptem­berben egy oratóriummal jelentke­zett, Ecce Cor Meum címmel. Ab­ban értelemszerűen nem tért visz- sza a szóban forgó felvételhez. Bo­rítékoltam, hogy idei albumán megteszi. Tévedtem. Már ez oko­zott kis csalódást. Persze - ahogy említettem - a hiányérzetem nem ezzel függ össze. A zenészt a kilencvenes évek ele­je óta a közelmúltig nem kényeztet­ték el a kritikusok. A szerzeményei­vel nem is szolgált rá. Az évek mú­lásával egyre kevesebben bíztak abban - már én sem -, hogy vala­mikor még sikerülhet magából ki­hoznia a maximumot. Aztán ta­valyelőtt mégis sikerült, a 2005 szeptemberében kiadott Chaos And Creation In The Backyard cí­mű nagylemez hallatán szó szerint leesett az állunk. Zenészlegendá­hoz méltó, a zseniális szóval jelle­mezhető albumot készített. A sajtó dicshimnuszokat zengett róla. Né­hány dicsérő kritika a sok közül: „McCartney a szívből jövő, keseré­KENÉZ BORBÁLA A leszbikusság a témája a KaUigram új (összevont júliusi-au­gusztusi) számának, noha nem ki­zárólagos érvénnyel, mert például Bán Zsófia gyorsan pergő Vénusz- átvonulás című novellájában csak a közepén esik le a tantusz, és nem hangosan; György Norbert feszes ívű mondatainak (Huszonnyolc; regényrészlet) meg éppenséggel semmi közük a melegdiskurzus­hoz, hacsak „a nedves levegőt hozó melegfronf’-ot oda nem számújuk. De ne számítsuk, nem kell centizni, erőltetni, a lapon belüli százhatvan oldal is ilyen több menüs olvasatot kínál, ebből is, abból is, és akinek nem inge, se rokona, se ismerőse, annak is akad olvasnivaló bőven. Na de mégiscsak a nő és a nő közöt­ti kapcsolatra esik a súlypont, és ebben is a kínálat bősége az igazán lenyűgöző, meg az, amilyen feszte­lenül váltja egymást a szépiroda­lom a szakkal, az ókor a jelennel, a párját ritkítóan lebilincselő tanul­mány (Borgos Anna: Az Amor lesbicus a háború előtti orvosi iro­dalom tükrében) a nem szűnő mo­solyt kiváltó parodisztikus dolgo­zattal (Gordon Agáta: A barinkai leszbikus nyelvemlék-törmelék szociopszichometeorológiai elem­zése). Nehéz volna a három tucat­nál több szerző közül néhányat ki­választani (ráadásul már meg is történt), ezért csak egy-két, a folyóirat arcélét érdekes-izgalma- san módosító szövegre hívom fel a figyelmet. A hátsó traktus erős ér­telmezői-kritikai és műelemző ré­szébe még egy vitaféle is belefér (Kántor Lajos és Vincze Ferenc a román-magyar irodalmi kapcsola­tokról), hogy Surányi László vitára sarkalló kiváló tanulmányáról (A hanghullámok mélyére süllyedő szó; Alvin Lucier I am Sitting in a Room című darabja kapcsán) már ne is beszéljünk, vagy az ugyanitt több szempontból felfigyeltető Kelecsényi László-esszére (Don Juan visszatér; Casanova és Mozart regénybe illő összedolgozásáról, nem csekély prágai háttérrel) - lát­ható, zseniális szereposztással ruk­kolt elő a Kalligram, melynek így kritikai rovata egészen kitolódott, a közelmúltban megjelent bestseller­gyanús Bán Zsófia-könyv (Esti isko­la) két értelmezése (Darabos Eni­kőé és Friedrich Judité) épp ezért a folyóirat közepén keresendő. S per­sze, nem árt hangsúlyozni, mennyi nő kap helyet és annál is több női szempont érvényesül a számban; e helyt ajánlom nemre való tekintet • nélkül mindenki figyelmébe Kérchy Vera tanulmányát (A fiúsí- tott rendezőnő és a feminizált férfi­olvasók címmel). Nem esett szó a sok-sok versről és prózáról (meg egy háromfelvonásos drámáról), hanem Béres-Deák Rita autentikus fel­mérések (meginter­júvolt alanyok) idé­zeteivel bőven il­lusztrált dolgozata (Az értékrend tük­röződése a stílusban egy budapesti lesz­bikus közösségben) minden pénzt (fi­gyelmet, időt) megér, elhiheti a kedves olvasó. Me­legen ajánlom. Olvassa naponta az Üj Szót, gyűjtse a szelvényeket és nyerjen! Az Üj Szó játéka július 16-ától augusztus 10-éig tart. $ 1x100 OCCSk £MxJOOOOSk $ 1\/>OOOSk & 1x10 OOOSk % 10x1 OOOSk £ lOxiOCAk Ha Ön Új Szó előfizető (akár régi, akár új), a fődíja nem 100 000, hanem JÁTÉKSZABÁLYOK: ♦ Az Új Szóban háromszor (július 16-, 17-, és 18-án) közöljük a 20 férőhelyes játékmezőt. ♦ Július 19-től augusztus 10-ig minden nap (kivéve a vasárnapokat) megjelenik egy játékszelvény. ♦ A játékosoknak össze kell gyűjteniük valamennyi szelvényt (összesen 20- at), azokat felragasztani a játékmezőre, és beküldeni az alábbi címre: Petit Press, a.s., Új Szó szerkesztősége, Nám. SNP 30,814 64 Bratislava. A borítékra úja rá a jelszót: „Nyári játék” Beküldési határidő: augusztus 20. ♦ Ne felejtse el feltüntetni nevét, lakcímét és telefonszámát! ♦ A sorsolásba csak azok kerülnek be, akik minden szelvényt felragasztanak a játékmezőre. A postai bélyegzőn levő dátum a mérvadó. ♦ A nyertesek névsorát a sorsolást követően augusztus végén közöljük. ♦ Ha lemaradna egy szelvényről, pótolhatja JOKER szelvénnyel, amely augusztus 1-jén és 6-án jelenik meg! ♦ Fénymásolt játékmezőt vagy szelvényt nem fogadunk el. Ajáték szervezője a Petit Press Rt. A nyeremény nem képezheti polgári per tárgyát. Ajátékszervező fenntartja a játékfeltételek módosításának jogát. A részvétel egyben a játékszabályok elismerését jelenti. A versenyben nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai és azok, akik közvetlenül részt vesznek a szervezésben. A játékos a versenyben való részvételével egyben beleegyezik abba, hogy ha nyer, nevét közzétegyék az Uj Szóban. Az 5 000 koronát meghaladó nyeremények a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókötelesek. Kereszttűzben a melegség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom