Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-16 / 162. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEK Összefognak a PiS ellen Varsó. Távlati együttműkö­désről folytat egymással tár­gyalásokat a hárompárti len­gyel koalíció két kisebb pártja, ami előrevetítheti a Kaczynski- kormány bukását. Andrzej Lepper, a Samoobrona (Önvé­delem) elnöke szombaton be­jelentette, pártja tárgyalásokat folytat Roman Giertych mi­niszterelnök-helyettes pártjá­val, a Lengyel Családok Ligájá­val (LPR). Szavaiból ítélve a tárgyalások a koalíciós part­nerpárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) ellenében folynak. (MTI) Iráni-török gázszállítás Teherán. Földgázszállítási együttműködésről írt alá szán­déklevelet Irán és Törökország a hét végén. Ennek értelmé­ben évente 30 milliárd köbmé­ter földgázt terveznek szállíta­ni Iránból Törökországba, s onnan a tervek szerint Ausztri­án és Magyarországon áthala­dó majdani Nabucco.vezeté­ken Európába. Az előzetes megállapodás része: Türkme­nisztán is fog földgázt expor­tálni Iránba, s onnan Törökor­szágon át Európába. A közép­ázsiai ország már most is ex­portál földgázt Iránba, idén eddig 4,1 milliárd köbmétert szállított. (MTI) Lukasenko az USA ellen Minszk. Alekszandr Luka­senko fehérorosz elnök közöl­te: bezáratja az amerikai tá­mogatással működő civil szer­vezeteket, mondván: akik ilyen pénzt elfogadnak, tönk­reteszik az országot. Konkré­tan egyeden nem kormány- szintű szervezetet sem neve­zett meg, de hangsúlyozta: ha­ladéktalanul bezárják őket. Az USA-nak arra a szándékára re­agálva, hogy növelni akaiják a fehérorosz ellenzéknek nyúj­tott támogatást, Lukasenko közölte: George Bush ameri­kai elnöknek sokkal több a gondja, mint Fehéroroszor­szágnak. (MTI) Egyre szorul a hurok Bejrut. A libanoni hadsereg tegnap is nehéztüzérséggel lőtte az iszlamisták állásait Nahr el-Bared menekülttábor­ban. Egy katonai szóvivő el­mondta, a Fatah al-Iszlám pa­lesztin szervezet pár tucatnyi fegyverese egy szűk, két négy- zetlcilométer kiteijedésű terü­letet ellenőriz a táboron belül, de a hadsereg egyre szorosabb gyűrűbe vonja őket. (MTI) Vonatbaleset Csehországban Prága. Álló vonatba ütkö­zött szombaton Csehország­ban egy gyorsvonat, az egyik mozdonyvezető meghalt, a másik súlyosan megsérült. A baleset Prágától 30 km-re tör­tént. Az expressz egy álló sze­mélyvonatba rohant bele, amelynek első kocsija felgyű- rődött a mozdony tetejére. Tucatnyi utas könnyebben megsérült, (-k) Washington szerint ez csak az első lépés, teljes listát vár a nukleáris létesítményekről Phenjan leállította a jongbjoni atomreaktort Adel Tóiba, az ENSZ-ellenőrök vezetője. Műholdfelvétel a jongbjoni erőműről. (SITA/AP- és Reuters-felvétel) Washington/Szöul/Tokió. Észak-Korea arról tájékoztatta szombaton az USA-t, hogy leállí­totta jongbjoni atomreaktorát. Ezt Sean McCormack amerikai kül­ügyi szóvivő közölte néhány órával azután, hogy megérkezett Észak- Koreába az első adagja annak a fű­tőolaj-szállítmánynak, amelyhez a reaktor leállítása és atomprogram­jának feltételezett feltárása fejében jut hozzá a távol-keleti kommunis­ta állam. A hírt tegnap több forrás is megerősítette. Most mindenki arra vár, hogy a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) szakér­tői ellenőrző csoportja is megerő­sítse a bezárás tényét. A NAÜ tízfős csoportja szombat délután érkezett meg a phenjani repülőtérre az ellenőrző misszió lebonyolításához szükséges, közel egy tonna összsúlyú berendezé­sekkel. Adel Tóiba, a NAÜ-csoport vezetője akkor elmondta, egyene­sen a jongbjoni reaktorhoz indul­nak, hogy meggyőződjenek a le- kapcsolásáról. Diplomáciai forrá­sok szerint a NAÜ ellenőrei felsze­relik a reaktorban az ellenőrző be­rendezéseket, egyes szakértők ál­landó jelleggel ott lesznek. Észak- Korea február 13-án állapodott meg partnereivel, Dél-Koreával, az USA-val, Kínával, Japánnal és Oroszországgal abban, hogy mű­ködésképtelenné teszi jongbjoni atomreaktorát. Cserébe garanciá­kat kap biztonságára nézve, nagy mennyiségben fűtőolajat szállíta­nak neki a kieső atomenergia pót­lására, illetve gazdasági segély­ben is részesül. Dél-Koreából szombaton érkezett meg Észak- Koreába az első fűtőolaj-szállít­mány. A Hang Csang dél-koreai teherhajó 6200 tonna fűtőolajjal hajnalban futott be Szonbong ki­kötőjébe, majd megkezdődött a kirakodás. Christopher Hill amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes hangsú­lyozta, a reaktor bezárása „nem egyéb első lépésnél”. Szerinte a februári egyezséggel összhangban Észak-Koreának heteken-hónapo- kon belül nyilvánosságra kell hoz­nia nukleáris létesítményeinek tel­jes listáját. Hill arra számít, hogy a folyamat nem fog simán menni. „Bárcsak azt mondhatnám, hogy nem lesz több probléma, de a ta­pasztalat mást mutat” - tette hoz­zá. (MTI, t, ú) Moszkva kihátrál az európai biztonság alapdokumentumának tekintett CFE-szerződésből Putyin hidegháborús lépése Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amellyel felfüg­gesztette országának rész­vételét a CFE-szerződés- ben. A NATO, az USA, és az EU is sajnálattal fogadta a döntést. ÖSSZEFOGLALÓ Az elnöki rendelet elfogadása „olyan, az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozá­sáról 1990. november 19-én Párizs­ban aláírt CFE-szerződés tartalmát illető kivételes körülményekkel áll összefüggésben, amelyek az Orosz Föderáció biztonságát érintik, és halaszthatatlan intézkedéseket igé­nyelnek”. Putyin utasította a kül­ügyminisztériumot, értesítse az 1992. november 9-én hatályba lé­pett, majd 1999-ben módosított CFE-szerződés letéteményes orszá­gait, illetve részes tagállamait az orosz döntésről. A CFE-szerződés nem tartalmaz moratórium beve­zetését lehetővé tévő kitételt. Az Interfaxnak a Kreml illetékese azt mondta, Moszkva nem hajlan­dó a továbbiakban egyoldalúan tel­jesíteni a módosított CFE-szerző­dés előírásait, nem akar kárt okoz­ni saját érdekeinek. Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai Geopoli­tikai Akadémia elnöke teljes mér­tékben helyesnek nevezte a dön­tést, és úgy vélte, Moszkvának most gyakorlati lépéseket kell ten­nie, üyen a katonai jelenlét fokozá­sa a Kaukázusban és Oroszország északnyugati részén. Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötele­zettségeinek teljesítését mindad­dig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt. Már a CFE-szerző­dés teljesítésének vitás kérdéseiről június 11. és 15. között megtartott bécsi értekezlet kudarca után a NATO-tagállamok képviselői nem- kívánatos személlyé váltak Orosz­ország számára. Egy magyar és egy bolgár katonai küldöttségnek júniusban már nem is engedélyez­ték oroszországi katonai létesítmé­nyek meglátogatását, ami a CFE- szerződés előírásainak megsérté­sét jelenti. Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-ig minden NATO- tagállam ratifikálja a CFE-szerző- dést, a NATO kezdje meg katonai Moszkva nem teljesítette a Moldovában és Grúziá­ban állomásozó csapatai­nak kivonására tett köte­lezettségvállalásait potenciáljának csökkentését, el­lensúlyozva ezáltal a Varsói Szer­ződés volt tagállamainak NATO- tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szov­jet balti köztársaságok is a CFE- szerződést. Emellett Moszkva java­solta az oroszországi szárnyöveze­tekre vonatkozó korlátozások el­törlését, a CFE-szerződés korsze­rűsítését célzó tárgyalások folyta­tását, illetve a .jelentős erők” kife­jezés pontos jogi meghatározását. Az orosz külügy közölte: a felfüg­gesztés orosz részről nem jelenti azt, hogy elzárnák az utat a továb­bi párbeszéd előtt. A NATO-tagállamok ahhoz kötik a ratifikálási eljárást, hogy Orosz­ország teljesítse a Moldovában és Grúziában állomásozó csapatainak kivonására 1999-ben Isztambulban tett vállalásait. Moszkva szerint nem jogszerű összekötni a politikai kötelezettségeket a katonaiakkal. Az EU sajnálattal fogadta a beje­lentést - mondta Javier Solana fő­biztos. A CFE-szerződés az európai biztonság alapdokumentuma, ezért reméli, folytatódik a problé­mák megvitatása. A NATO is sajná­lattal fogadta a moszkvai döntést, amely James Apparthural szóvivő megfogalmazása szerint rossz hányba tett lépés. (MTI, t, ú) Kegyelem a tizennégy éves terroristatanoncnak - Oszama bin Laden ismét megszólalt Véres volt a hétvége Pakisztánban ÖSSZEFOGLALÓ lszlámábád/Kabul/Washing- ton. Az észak-vazirisztáni fegyve­resek tegnap felrúgták a pakisztáni kormánnyal tíz hónapja kötött tűz- szüneti megállapodást. Észak-Vazi- risztán az afganisztáni tálibok és az al-Kaida tűzfészkének számít. Az észak-vazirisztáni súra (tanács) ál­tal aláírt dokumentum, amelynek hitelességét Abdullah Farhad, a fegyveresek szóvivője is megerősí­tette, figyelmeztette a helyi milíciá­kat, ne működjenek együtt a kor­mánnyal. Egyébként rendkívül véres volt a hétvége Pakisztánban. Az észak- nyugati országrészben, Matta vá­rosban tegnap végrehajtott rob­bantássorozatban a biztonsági erők 12 tagja vesztette életét, míg Dera- Iszmáilhánban legkevesebb 11 pa­kisztáni meghalt és 30 sebesült meg egy rendőrségi toborzóköz- pont elleni támadásban. Mattában házilag eszkábált három pokolgép lépett működésbe a biztonsági erők konvojának útjában, majd lövöldö­zés tört ki. Dera-Iszmáilhánban a toborzóirodában felvételre vártak a bejáratnál az emberek, amikor a detonáció történt. Előző nap, szombaton a pakisztáni félkatonai egységek 18 tagja vesztette életét, 28 megsérült Észak-Vazirisztán- ban. Megfigyelők valószínűsítik: a merényletek összefüggésben áll­hatnak azzal, hogy a hadsereg a hé­ten rohammal bevette az iszlámá- bádi Vörös Mecsetet, miután iszla- mista fegyveresek elbarikádozták ott magukat. Hivatalos adatok sze­rint 75, nem hivatalos adatok sze­rint több száz halálos áldozatot kö­vetelt az ostrom. Hamid Karzai afgán elnök teg­nap megkegyelmezett egy 14 éves terroristajelöltnek, aki egy tarto­mányi kormányzó ellen akart ön­gyilkos merényletet elkövetni. „Szélsőségesek térítették le a he­lyes útról a Korán-iskolában tanuló pakisztáni fiút” - mondta Karzai a kegyelem kihirdetése alkalmából tartott ünnepségen, amelyen a ka­masz apja is részt vett. Emiatt sem a fiú, sem a család nem okolható. A 14 éves gyerek a múlt hónapban akadt fenn a biztonsági erők háló­ján, amikor testére erősített robba­nóövvel motorkerékpárján éjszaka áthaladt a kelet-afganisztáni Host városán. A mártíromságot méltatta Osza­ma bin Laden, az al-Kaida terrorhá­lózat vezetője egy videofelvételen, amely az előtt került a CNN birto­kába, hogy közzétették volna radi­kális iszlamista nézeteket népsze­rűsítő internetes honlapokon. A csatorna közölte, a beszédet maga fordította le arabról angolra, de hi­telességét nem tudta ellenőrizni, s nem ismert azt sem, mikor és hol vették fel a képsorokat. A 40 perces videofilmen mindössze 50 másod­percig látható bin Laden, amint a Oszama bin Laden a legújabb fel­vételen (Reuters) mártíromságot műit fegyvert és a megdicsőüléshez vezető utat mél­tatja. A teljes felvétel régóta ismert részleteket tartalmazott, a CNN mégis úgy véli, a filmet feltehetően az elmúlt négy hétben állították össze készítői. Az amerikai szená­tus - a korábbi összeget megdup­lázva - pénteken 50 millió dollárra emelte a bin Ladenre kitűzött vér­díjat. (MTI, t, ú) Téves riasztás Göncz Kinga nem volt veszélyben Párizs. Nem volt terrorfenyege­tettség azon az afganisztáni útvo­nalon, amelyen Göncz Kinga kül­ügyminiszter közlekedett. Ezt Sze­keres Imre honvédelmi miniszter mondta a párizsi magyar nagykö­vetségen újságíróknak. Szekeres arra a korábbi információra rea­gált, amely szerint Göncz Kinga minapi afganisztáni látogatása során merényletkísérlet veszélyé­nek volt kitéve. Szekeres az ügy­ben vizsgálatot rendelt el, amely megállapította: a riasztás valószí­nűleg téves volt, ilyen naponta több tucat is előfordul Afganisz­tán északi területein. A magyar katonák és a NATO-parancsnok- ság is megvizsgálta a helyszínt, ahol semmilyen robbanószerke­zetet nem találtak, a külügymi­niszter biztonságban volt. (MTI) Ma: Olmert-Abbász csúcs Fatah-alku Izraellel Jeruzsálem. Alkut kötött a Fatah palesztin mozgalom csaknem két­száz fegyverese Izraellel. Vállalták, nem támadnak izraeli célpontokat, cserében azért, hogy lekerüljönek a zsidó állam által körözött szemé­lyek listájáról. A ciszjordániai Fatah- tagokkal kötött egyezség - ennek részeként Izrael ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti az ajánlatot aláíró Fatah-tagok utáni hajtóvadászatot - az iszlamista Hamásszal ádáz ha­talmi harcot vívó Mahmúd Abbász palesztin elnök pozíciójának a megerősítését szolgálja. Hírek sze­rint 206 palesztin írta alá az am­nesztiaajánlatot, de közülük 28-at az izraeliek kihúztak a listáról, mondván, az ő kezükhöz vér ta­pad. Rajta maradt a listán többek között Zakaríja Zubajda, az al- Aksza Mártnjainak Brigádjai szél­sőséges szervezet dzseníni vezető­je. Izrael három hónap elteltével egyenként ellenőrzi az ajánlatban vállaltak teljesítését, s ha ez megál­lapítható, az érintettek véglegesen lekerülnek a körözött személyek listájáról, beléphetnek a Palesztin Hatóság biztonsági szerveinek va­lamelyikébe. Az amnesztiajavasla­tot Ehud Óimért izraeli kormányfő a palesztin elnökkel tartandó, má­ra kitűzött találkozóján teijeszti elő. Óimért állítólag átadja Abbász- nak az izraeli börtönökben fogva tartott, de a legutóbbi találkozóju­kon született megállapodás értel­mében szabadságát visszanyerő 250 palesztint felsoroló végleges listát. A névsor 85 százalékban Fatah-tagokból áll. (MTI) Dientsbier vádjai Václav Klaus, a negativista Prága. Az EU és a polgári társa­dalom iránti negativizmus terjesz­tésével vádolta meg Václav Klaus cseh államfőt Jirí Dientsbier volt csehszlovák külügyminiszter. „Az elnöknek nem kell mindentudónak lennie, aki az építészettől a éghaj­latig mindenhez ért” - mondta a közszolgálati televízió tegnapi vi­taműsorában. Dientsbier a cseh média szerint várhatóan Klaus el­lenfele lesz a jövő év elején esedé­kes elnökválasztáson. „A mai nem­zetközi helyzetben követelmény, hogy az államfő pozitívan viszo­nyuljon az európai együttműkö­déshez.” Dientsbier megerősítette': ha felkérik, kész vállalni az elnök­jelöltséget. (kokes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom