Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-12 / 159. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 12. www.ujszo.com Megszűnik a monopólium a levelek szállítására Az állami posta végnapjai PERGER ISTVÁN Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap elfogadta a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet. Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) Az új tagállamok - így Szlovákia is - további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaládaürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is“. Az Európai Parlament tegnap elfogadta a légi közlekedési szolgáltatásról szóló rendelettervezet is. Az Európai Bizottság javaslatának célja a piac hatékonyságának növelése, a légi közlekedés biztonságának fokozása és az utasok védelmének erősítése. A rendelet foglalkozik például a légitársaságok működési engedélyével, a repülőgépek bérlésével, a közszolgáltatási kötelezettséggel és az árak átláthatóságával. A javaslat kötelezővé teszi a légi fuvarozók számára, „hogy a díjaikat az utas állampolgársága vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve az utazásszervező ügynökség közösségen belüli székhelyétől függetlenül állapítsák meg“. Tüos lesz az is, hogy olyan extra szolgáltatásért számoljanak fel pótdíjat, amelyet az utas nem kért kifejezetten. Eszerint „a nem kötelező többletköltségeket bármilyen foglalási folyamat megkezdésekor vüágosan, átláthatóan és egyértelműen közölni kell, és ezek elfogadását az utas beleegyezésétől kell függővé tenni.“ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pentáé lehet a Privatbanka Pozsony. A Penta csehszlovák pénzügyi csoport a jegybank és a versenyhivatal engedélyét is megszerezte ahhoz, hogy átvegye a Privatbankát. Az Istrokapitál és a J&T után így a Penta pénzügyi csoport is tulajdonrészhez juthat a hazai bankszektorban. A Penta az osztrák Meinl Banktól vette meg a Pri- vatbanka (korábban Banka Slovakia) 73 százalékos tulajdonrészét. A vételárat a Penta nem tette közzé. (CTK) Viliam Ostrozlík a jegybank alelnöke Pozsony. A szlovák jegybank tavaly márciustól betöltetlen posztjára a köztársasági elnök tegnap Viliam Ostrozlíkot nevezte ki, aki eddig a jegybanki tanács tagja volt. Az új alelnök az euró bevezetését felügyeli majd. Az előző kormány az alelnöki posztra Vladimír Tvaroska volt pénzügyi államtitkárt jelölte. A köztársasági elnök szerint azonban Tvaroska nem felelt meg az elvárásoknak. (TASR) Csehek újítják fel az atomerőművet Jaslovské Bohunice. A Jaslovské Bohunice-i atomerőművet a Skoda Praha fogja felújítani. A cseh társaság 1 milliárd koronás szerződést írt alá a Szlovák Villamos Művekkel (SE), amiért 2010-ben modernizálják az erőmű négy generátorát, és növelik annak teljesítményét. (TASR) Egyre több lesz a lakáshitel Pozsony. Szlovákiában manapság a banki ügyfeleknek ugyan csak a harmada veszi igénybe a lakáshitelek adta lehetőségeket, az UniCredit Bank elemzése szerint azonban a hitelt felvevők száma az elkövetkező években akár 29 százalékkal is nőhet. Szlovákiában a lakáshitelek a bankpiac leggyorsabb növekvő szegmensének számítanak. (SITA) Elenyésző júniusi áremelkedés Pozsony. A gazdasági elemzők szerint júniusban Szlovákiában alig változtak az árak májushoz képest. Az előzetes információk szerint az elmúlt hónapban 2,4 százalékos volt az éves mértékű infláció, szemben a májusi 2,3 százalékkal. Az áremelkedéshez elsősorban a magasabb benzinárak és a drágább élelmiszerek járultak hozzá. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,365 Lengyel zloty 8,884 Anaol font 49,291 Magyar forint (100) 13,519 Cseh korona 1,172 Horvát kuna 4,634 Bolqár leva 17,063 Román lei 10,643 Japán jen (100) 19,933 Svájci frank 20,181 Kanadai dollár 22,907 USA-dollár 24,256 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,37-34,37 23,41-25,07 1,14-1,20 12,87-14,17 OTP Bank 32,48-34,18 23,54-24,84 1,15-1,20 13,01-14,01 Postabank 32,41-34,33 23,46-25,06 1,14-1,20 11,72-15,32 Szí. Takarékpénztár 32,49-34,16 23,55-24,79 1,14-1,21 12,91-14,13 Tatra banka 32,49-34,23 23,59-24,85 1,15-1,21 12,98-14,04 Dexia Banka 32,50-34,23 23,63-24,89 1,14-1,20 13,17-13,87 Általános Hitelbank 32,46-34,20 23,56-24,82 1,14-1,21 13,00-14,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Bár a tavalyinál magasabb gabonatermésre van kilátás, mégis félő, hogy tovább emelkednek az árak Eszünk vagy inkább autózunk? A takarmánygyártók és raktározók szövetsége szerint a hazai gabonaraktárak kapacitása elegendő, napjainkban alig 54 százalékos a kihasználtságuk (TASR-felvétel) Pozsony. Szlovákiában idén nagyobb gabonatermés várható, mint tavaly, ennek dacára a terményárak - a világpiaci kereslet hatására - emelkedhetnek. A takarmánykeverékek is drágulnak, ezért a haszonállatok tartása mára ráfizetésessé vált - jelezte tegnap a takarmánygyártók szövetsége. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Idén a kalászos gabonafélékből várhatóan 3,098 millió tonnát takarítanak be, ami 7,6 százalékkal lesz több, mint tavaly. Ezen belül a búzafélékből 1,389 millió tonna kerülhet a magtárakba, ami a 10 ezer hektárral nagyobb vetésterületnek köszönhetően 50 ezer tonnával haladja meg a 2006-os szintet - közölte tegnap Juraj Grman, a Takarmánygyártók, Raktározók és Kereskedelmi Társaságok Szövetségének (ZVKSOS) titkára. A nagyobb termés viszont nem eredményez alacsonyabb felvásárlási árakat, sőt. Marian Uhrík, a szövetség elnöke közölte, nem mi alakítjuk az árakat, hanem a globális piac, ezen belül különösen az európai uniós árszint (főleg a lengyel, az olasz és délnémet) a döntő. Márpedig napjainkban a gabonaárak csúcsot döntenek, ezért hiába megfelelő az idei termésünk, szinte biztosan emelkedni fognak az árak, ami drágíthatja a péksüteményeket. Például Magyarországon a nyár folyamán 20-30 százalékkal drágul a liszt. Jelenleg már ott tartunk, hogy a gabona már nemcsak az élelmiszergyártás és a takarmányozás szempontjából fontos, hanem egyre inkább a bioüzemanyag és a spekulatív befektetési alapok célpontjává is válik. A takarmánygyártók szövetsége inkább nem bocsátkozott becslésekbe az idei áremelkedés mértékéről, mivel ez túl sok tényezőtől függ (a kiskereskedelmi üzletláncok árpolitikájától, a termesztők alkuképességétől, a pékségek teherbíró képességétől), ezért legfeljebb 5 százalékos árugrást valószínűsítenek. Marian Uhrík még egy meglepő ténnyel rukkolt elő: a heves hőmérsékleti változások hatására napjainkban már nem a hagyományos déli agrárvidék (Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár) produkálja a legmagasabb hektárhozamokat, hanem a kiegyensúlyozottabb éghajlatú dombsági, helyaljai régiók. A szövetség különösen nagy változást prognosztizál az olajrepce terén; míg tavaly 260 ezer tonna termett, idén már 330 ezer tonna körülit várnak. A haszon- növény esetében nem a hektárhozam, hanem a vetésterület nőtt, mégpedig egy év leforgása alatt 30 ezer hektárral. Ez utóbbi tény viszont éppen a gabona vetésterületét befolyásolja negatívan, az ipari haszonnövény terjedése szintén hozzájárul a kenyérbúza drágulásához. Az olajrepce (és részben a kukorica) rövidesen slágertermék lehet, mivel az etanol- gyártás és a bioüzemanyag felfutása mind többet igényel belőle. Idén még az olajrepce intenzív exportjára is futja (mintegy 90 ezer tonna), ám ha a jövőben felépülnek metilésztert (MERŐ) előállító üzemek, akkor a jelenlegi igény kétszerese is elfogy. A szövetség egyébként arra figyelmeztetett, hogy a bioüzemanyag miatt ugyan viharosan nő a kereslet az olajrepce iránt, azonban ha az Egyesült Államokból és Brazíliából betör az európainál jóval olcsóbb bioetanol, vagy pedig ha a kőolaj hordónkénti ára 50 dollár alá zuhan, akkor véget ér e haszonnövény sikertörténete, (shz) Az idei termés becsült nagysága Búza 1389 Árpa 733 Rozs 51 Zab 47 Gabona együtt 2 252 Kukorica 846 Kumulált fogyasztás 2 515 Többlet 583 Az adatok 1000 tonnában értendők (Forrás: ZVKSOS) A régi változatokon 100 ezret is megtakaríthatunk Márkás kocsik olcsóbban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új autót szeretnénk vásárolni, ám nincs elég pénzünk a megálmodott márkára? Az autópiacot vizsgáló szakemberek szerint nem kell lemondanunk az álmainkról. Az új kocsik régebbi változataihoz ugyanis olcsóbban hozzájuthatunk, mint a legújabb csúcsmodellekhez. A Skoda és Opel márkák régebbi változatai akár 50-100 ezer koronával is olcsóbbak, mint a legújabb modellek. A Skoda Octavia Tourt Szlovákiában jelenleg nagyjából 450 ezer korona körüli összegért árulják, míg a legújabb Octavia ára az alapfelszereléssel is minimum félmillió korona. A régebbi Opelek esetében még kedvezőbb az árkülönbség. A korábbi Astra Classichoz 354 ezer koronáért hozzájuthatunk, míg az új változat 460 ezer koronába kerül. Mindkét márkát, vagyis a Skodát és az Opelt megvehetjük haszonjármű kategóriában is, amelynél a vállalkozók leszámíthatják az áfát. Az áfafizetők így 57-100 ezer koronát takaríthatnak meg a régebbi modellek vásárlásával. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy idén az 1300 eladott Octavia negyede az 1996 óta gyártott Tour verzió volt. Az Opel esetében a régebbi változatból többet adtak el, mint az újból. Ráadásul a Skoda márkát érdemesebb Csehországban venni, a jelzett Tour ára átszámítva szomszédunknál kb. 430 ezer korona, tehát 20 ezerrel kevesebb, mint nálunk, emellett az ottani áfa csupán 12%. (hn, mi) A nagyobb hazai üzletláncokban drágább a zöldség Megéri a piacon vásárolni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt években a hazai üzletláncok lényegesen olcsóbban kínálták a zöldség- és gyümölcsféléket, mint a piaci árusok, mára azonban változott a helyzet. A korai meleg nyárnak köszönhetően ugyan hamarabb értek be az egyes zöldségfélék, ennek ellenére a fogyasztók kétharmadát ellátó nagy üzletláncokban ezekhez nem juthatunk hozzá olcsóbban. A burgonya kilója a szuper- és hipermarketekben például még manapság is 20-25 koronába kerül, miközben a piacon már 15- 16 koronáért is hozzájuthatunk. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes üzletláncok között is. Míg a Tesco egy kilo- grammnyi paprikát 64, a paradicsomot pedig 37 koronáért árulja, a Kauflandban a paradicsom és a paprika kilója is 50, a Billában pedig 40 koronába kerül. Ha ennél is alacsonyabb árakra vágyunk, akkor érdemes felkeresnünk a legközelebbi piacot, ahol a paradicsom kilója nagyjából 28-30, a paprika pedig 25-40 koronába kerül. A nagy üzletláncokban megéri ugyanakkor dinnyét vásárolni, hiszen például a Kauflandban 8,90, a Billában 9,90 koronába kerül egy kiló, míg a piacon ennél 1-2 koronával drágábban juthatunk hozzá. A nagy üzletláncok sok esetben azt a stratégiát választják, hogy kezdetben leszorítják az élelmiszerárakat, ezzel ellehetetlenítik a hazai termelőket, majd hirtelen felemelik, mint az érintett zöldségek esetében. (P, mi) A következő hét évben 11,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 382 milliárd koronás támogatást oszthatnak szét Még tovább késik a referenciakeret elfogadása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia Nemzeti Stratégiai Referenciakeretének az elfogadása, amely alapján 2007 és 2013 között meríthetjük az uniós támogatásokat továbbra is bizonytalan. A referenciakeretet legkésőbb idén augusztusban fogadják el - állítja Marian Janusek építésügyi és régiófejlesztési miniszter. A tárcavezető a múlt év végén ugyanakkor még áprilisi, 2007 elején pedig júliusi határidővel számolt. A szlovák javaslatot a miniszter szerint jelenleg az Európai Bizottság szakemberei vizsgálják. Janusek nem lát semmi okot arra, hogy az EU elutasítsa a szlovák javaslatot, ennek a kidolgozásánál ugyanis figyelembe vették az unió megjegyzéseit. Janusek ugyanakkor nem rejtette véka alá a csalódottságát, hogy az EU az elmúlt hónapokban halogatta a referenciakeret elfogadását, szerinte ugyanis Szlovákia minden feltételt teljesített. Ha a referenciakeretet elfogadják, akkor a következő hét évben nagyjából 11,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 382 milliárd koronás támogatást oszthatnak szét Szlovákiában. A legtöbb pénzt, 3,2 milliárd eurót a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szeretnének fordítani. Egy évre átszámítva a támogatás a háromszorosát teszi majd ki a 2004 és 2006 közöttinek. Janusek az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az egészségügyet sikerült külön operatív programként bevezetniük. A miniszter szerint azonban a megyei önkormányzatok egyelőre nincsenek felkészülve arra, hogy hatékonyan osszák el az uniós támogatásokat. „A megyei vezetők erre a feladatra nincsenek felkészülve“ - állítja Janusek, miközben szerinte nem csak az adminisztratív feladatok ellátását képtelenek ellátni. A miniszter közölte, az építésügy terén az elkövetkező időszakban elsősorban a fiatalok számára épített, kisebb alapterületű lakásokra összpontosítanak. Janusek elégedett az Állami Lakásfejlesztési Alap (SFRB) által nyújtott támogatások merítésével, az elkövetkező időszakban így növelni szeretnék az alap költségvetését. Ha a tárca javaslatát elfogadják, akkor az alap idei elfogadott költségvetését 498 millió koronával, 4,393 milliárd koronára növelnék. Ezzel párhuzamosan a pénzügyminisztériummal a banktörvény módosítását javasolják, aminek köszönhetően többen juthatnának kedvezményes lakáshitelhez, (mi)
