Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-30 / 150. szám, szombat
Presszó 35 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 30. A családban elfoglalt pozíció - tehát egykeként nőtt fel az illető, vagy hányadik testvérként született - az egyén egész életét, személyiségét is befolyásolja Testvérek és szerelmek Az, hogy valaki hányadiknak született a családjába, az egész életét - így a pár- kapcsolatait is - meghatározza, állítja egy amerikai pszichológus. ISMERTETÉS Minden gyerek más és más - még egy családon belül is, ahol a szülők ugyanolyan szeretettel és figyelemmel fordulnak a kicsi, mint a nagyobb testvér felé. A családban elfoglalt pozíció az egyén egész életét, későbbi személyiségét is befolyásolja. Egy amerikai tudós, Kevin Leman szerint a születési sorrend arra is nagy hatással van, hogyan viselkedik valaki egy párkapcsolatban: melyek azok a sorozatos hibák, amiket elkövet, ki illik hozzá, és kivel jön ki nehezebben. Az elsőszülött nak a legváratlanabb helyzetekhez is. Ugyanakkor az elsőszülöttek vágynak az elismerésre és az elfogadásra, így hajlamosak saját magukat háttérbe szorítani, és másokért élni. A legtöbb elsőszülött maximalista, nehezen viseli a kritikát. A párkapcsolatok szempontjából meg kell tanulnia spontánabbnak és könnyedebbnek lenni. Mivel készségesen kiszolgál másokat, meg kell tanulnia nemet mondani - de az is lényeges, hogy másokkal szemben se legyenek túl nagy elvárásai; ne akarja elérni, hogy mindenki úgy álljon az élethez, mint ő. Ők a legnagysze- Az egykék egyszerre viselik magukon a legidősebb és a legfiatalabb rűbben a játékos és könnyed leg- gyerek jellemzőit (Képarchívum) kisebbekkel jönnek ki-sok dologra megtaníthatják egymást. A legfiatalabb lazíthat az elsőszülött hozzáállásán, míg ő megtaníthatja a kicsit a felelősségvállalásra. A középső gyerek Ha megérkezik az első kistestvér, a szülők feszültsége csökken, hiszen tudják, mikor mit kell tenni: gyakorlottabbak, így sokkal lazábbak a gyerekekkel - így a másodiknak, harmadiknak született gyerekek általában „tökéletes ellentétei“ a legidősebbnek. A középsőnek született gyerekek a legtöbbször igen szociálisak, sok barátjuk van és nagyszerű diplomaták, hiszen hamar megtanulják a Nagyon fontos a születési sorrend vizsgálatában az is, mennyi idő telt el a gyerekek közt (Képarchívum) A legtöbb - és persze ideális - esetben, az elsőként született gyerekek szülei általában felelősségteljesek és megbízhatóak, de gyakran idegesek, következetlenek és kísérleteznek a gyerekkel. Ez ahhoz vezethet, hogy túlságosan sokat követelnek a gyermeküktől, egyben mindentől megpróbálják megóvni. Az elsőszülöttek igazi vezetők, akik sikerre vannak ítélve - szervezettek, komolyak és könnyen alkalmazkodNincs általános recept „A születési sorrendhatás létezik. Azonban ez csupán statisztikailag igaz, de nem alkalmazható valamiféle receptként az egyes emberekre. A születési sorrendhatást ugyanis rengeteg egyéb tényező is befolyásolja - állítja Szendi Gábor pszichológus. - Egyrészt a túl fiatalon házasodottaknál az elsőszülött a szülők gyakorlatlansága, megalapozatlan egzisztenciája és élni vágyása miatt sokkal kevesebb figyelmet kaphat, mint a később, jobb körülmények közé, megállapodott szülők gyerekeként született gyermek. Sokszor éppen az elsőszülött lesz a kisemmizett lázadó“. Nagyon fontos a születési sorrend vizsgálatában az is, mennyi idő telt el a gyerekek közt. Ennek sokféle hatása lehet, mert ha túl nagy a különbség, akkor szinte mindenki elsőszülöttként érezheti magát, a túl kis differencia pedig elmossa a különbségeket. Kutatók szerint a 2-5 év különbség okozza a legnagyobb sorrendi hatást. kompromisszumkötés művészetét. Mivel nem kapnak olyan sok figyelmet, legtöbbször keveset árulnak el saját magukról és a gondolataikról; ezeket megőrzik azoknak, akik igazán rájuk koncentrálnak - és igyekeznek nem támadási felületet nyújtani az idősebb és a fiatalabb testvéreknek. Általában igen hűségesek, ragaszkodnak a barátaikhoz, kedvesükhöz. Ha egy középsőnek született szerelmes lesz, meg kell tanulnia megnyílni a párja előtt, hiszen mindkettőjüknek szüksége lehet arra, hogy kifejezzék az érzéseiket. Folyton másokhoz mérik magukat, ezért szükséges, hogy megtanulják becsülni a saját értékeiket és ne legyenek irigyek. Ők a legkisebbekkel alakíthatnak ki nagyon jó kapcsolatot: a legfiata- labbaknak könnyebb megnyílni, ráadásul ők azok, akik inkább szeretnek tündökölni, így a középső a háttérbe húzódhat. A legkisebb gyerek Mivel a legkisebbet már nemcsak a szülei vátják, hanem a testvérei is, általában mindig ő van a figyelem középpontjában - még akkor is, ha neki ez nincs túlzottan ínyére. Egyik pillanatban még babusgatják, a másikban azonban kihasználják gyengeségét és tudatlanságát, és a testvérei gyakran vádolhatják azzal, hogy túlságosan elkényeztetett. Ezért gyakran túl hevesek, türelmetlenek, és nem törődnek a következményekkel, hiszen mindig lesz valaki, aki kimenti őket a veszélyesebb helyzetekből. A legfiatalabb gyerek igazi „primadonna“, aki mindenkit elbűvöl, és bármilyen csínytevésben vesz is részt, mindig megbocsátanak neki. Meg kell tanulnia felelősséget vállalni a tetteiért, és nem szabad folyton másokat hibáztatnia, ha esetleg nem úgy történnek a dolgok, ahogyan azt ő szeretné. Kész mindent bevetni azért, hogy elérje a céljait, így gyakran kaphatjuk őt azon, hogy megpróbál manipulálni másokat. Egykék Az egykék egyszerre viselik magukon a legidősebb és a legfiatalabb gyerek jellemzőit: mivel csak felnőttek vették őket körül, korán érnek, komolyak és megfontoltak, viszont a szülők, nagyszülők figyelme csak az övék, így gyakran hisztisek, elkényeztetettek. Az egykék legrosszabb tulajdonsága az állandó megfelelési kényszer: mindegy, mit csinálnak, azt tökéletesen akarják csinálni - a maximumot pedig nemcsak másoktól várják el, hanem saját maguktól is. Hajlamosak arra, hogy kritizálják a kedvesüket, bármennyire is szeretik őt. Sokszor túlságosan óvatosak, és nehezen teszik meg az első lépést, (o-o) Az elsőszülöttek vágynak az elismerésre és az elfogadásra, így hajlamosak saját magukat háttérbe szorítani (Képarchívum) JEGYZET Nem kell mindent minduntalan sterilizálni GRENDEL ÁGOTA Valószínűleg nem sokat töprenghetnek azon, kinek a legjobb a sora azok a gyerekek, akik nagycsaládban nőnek föl. Természetesen ne a háromgyerekeseket vegyük alapul, bár ma már ez is nagynak számít, hanem mondjuk a hattól fölfelét, amelyekben még divat egymástól örökölni. (Nem furcsa az élet, a nagyobb testvér ruháját már nem szívesen veszi föl a kisebbik, viszont a made in turkálóban büszkén feszít?) Amelyekben a nagyobbak bevásárolnak, a konyhában segédkeznek, a kisebbek takarítanak, a legkisebbek meg figyelik, mit csinálnak a nagyobbak és a nagyok. Ott nincs helye a lelkizésnek, az elsődleges kérdés az, legyen elég pénz tejre, kenyérre, paprikás krumplira. Többnyire a kisebb családok sarjainak okoz gondot, kinek a legjobb. Az elsőszülöttnek, mert körülötte forog a világ, tekintet nélkül nemére, annak még a dudliját is naponta ezerszer lemossák, egy percig se hagyják sírni, büszkék az első fogacskáira, az első önálló lépéseire, az első szavaira. A másodikat már sportosabban veszik, sírjon csak, erősödik a tüdeje, nem kell mindent minduntalan sterilizálni, egy embernek élete során meg kell ennie néhány kiló koszt ahhoz, hogy ellenálló képessége megvívja a harcot a betegségekkel. Ha a harmadik a legkisebb, örök dédelgetett kedvenc marad, őt általában mindentől megkímélik, hiszen kicsinyke még a szentem, tízévesen se lehet leküldeni a sarki boltba, bár nem kell átmenni az úton, hátha mégis elüti egy autó, a házi munkától is kímélni kell, olyan gyönge szegényke, a nehéz bevásárlótáskákat pedig igazán nem cipelheti, még elferdül a hátgerince. Sőt, a nagyobbaknak kutya kötelességük vigyázni rá, gondoskodni róla, akár olyan formában is, hogy a vasárnapi randi is csak az ő társaságukban képzelhető el, apa pihen, anya fáradt, viszont a kicsinek kell a friss levegő, egyúttal adott a felügyelet, bár megtörténhet, hogy így nevelődik zsarnok üzletkötővé a gyermek, mert esetleg egy fagyiért, később egy tábla csokiért nem hall, nem lát, nem beszél, végül még később egy mozijegyért jelen sincs. Neki viszont már sokkal könnyebb randizó korában, mert nem akasztanak kölöncöt a nyakába, és amit a nagyobbak keservesen kiharcoltak, azzal csak élnie kell. Tulajdonképpen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mindenkinek jó. Az elsőszülöttnek azért, mert őt egy darabig kényeztetik ugyan, utána viszont az életre nevelik. A középső - főként, ha nem azo- . nos nemű az elsőszülöttel - a végre kisfiú/végre kislány előnyeit élvezheti, ha azonos nemű, pechje van. A legkisebb viszont mindig a legkisebb marad, akinek ugyan hosszú évekig fogják a kezét, de aki mindig számíthat arra, ha segítő kézre van szüksége, van kibe kapaszkodnia.
