Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-01 / 125. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 1. www.ujszo.com Az USA-ba készül Putyin Washington. Júliusban az USA-ba látogat Vlagyimir Putyin. Az orosz elnököt George Bush a családi rezidenciáján látja vendégül. A július 1-2-re kitűzött csúcs témái között lesz az európai biztonsági helyzet, így a tervezett amerikai rakétatelepítés, valamint az iráni válság is. A két politikus előzőleg a nyolcak csúcsértekezlete alkalmából is tart egy külön megbeszélést. (MTI) NATO-katonák haltak meg Kabul/Brüsszel. Öt amerikai, egy brit és egy kanadai katona utazott az Afganisztán déli részén szerdán lelőtt NA- TO-helikopteren, mindannyian meghaltak. A szövetséges erők Chinook típusú helikoptere elleni támadás végrehajtójaként tálib harcosok jelentkeztek. Az ISAF csapatai a támadás helyszínére siettek, és légi támogatást is kellett kérniük, hogy a környékről elűzhessék a támadókat. A helikoptert páncéltörő rakéta találhatta el. (MTI) Valdis Zatlers a lett államfő Riga. A lett parlament tegnap megválasztotta államfőnek Valdis Zatlerst, a rigai baleseti kórház eddigi vezetőjét, a nyolc év után leköszönő Vaira Vike-Freiberga helyére. A száztagú parlamentben 98-an adták le szavazatukat, és 58-an szavaztak a pártonkívüli, neves sebészre. Az új államfő újoncnak számít a poltikában. (MTI) Zatlerst bírálatok érték amiatt, mert - mint elismerte - orvosként többször fogadott el hálapénzt (Reuters) Rendőröket robbantottak Bagdad. Legkevesebb 25 embert megölt és ötvenet megsebesített tegnap az iraki Fallúdzsában egy öngyilkos merénylő. A támadó egy rend- őrtoborzó központot vett célba, ahova egy pokolgéppel ellátott mellényben sétált be a fiatal jelentkezők közé, s felrobbantotta a testére erősített szerkezetet. Tíz rendőr volt a halottak között. A központot szombaton nyitották meg egy általános iskolában. A Bagdadtól 50 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsa a szunnita felkelők központjaként számon tartott el-Anbár tartományban található. (MTI) Moszkva és London egymásnak üzenget - Lugovoj: a brit külső elhárítás belekeveredett a gyilkosságba - Berezovszkij vihart kavart Sajtóértekezleten ködösíthet egy gyanúsított Lugovoj szinte élvezte a sok mikrofont, a kamerák kereszttüzét. Berezovszkij ismét vihart kavart. (TASR/AFP- és CTK/AP-felvétel) Moszkva/London. Bűnrészességgel vádolta a brit titkos- szolgálatot Alekszandr Litvinyenko dezertált orosz állambiztonsági tiszt megölésében a volt ügynöktárs, Andrej Lugovoj üzletember. Nagy-Britannia gyanúsítottként Lugovoj kiadását kérte Oroszországtól. ÖSSZEFOGLALÓ „Ha nem maga a brit titkosszolgálat tette el láb alól Litvinyenkót, akkor ez az ellenőrzése alatt történt, vagy szemet hunyt felette” - állította Lugovoj tegnapi moszkvai sajtóértekezletén, majd egy kérdésre azt felelte, bizonyítékai is vannak erre. Szerinte a brit MI-6 szolgálat beszervezte Litvinyenkót, mind Borisz Berezovszkij mágnást is, akik a Kremllel szembekerülve 2000-ben emigráltak Nagy-Britan- niába, ahol menedékjogot kaptak. Mi több, Lugovoj (aki az 1990-es évek végén együtt dolgozott Litvi- nyenkóval az akkor politikailag is befolyásos Berezovszkij biztonsági szolgálatában) kijelentette: az MI-6 őt is be akarta szervezni Litvinyenko és Berezovszkij közreműködésével, hogy kompromittáló adatokat gyűjtsön Vlagyimir Putyin elnökről és családtagjairól. Lugovoj főleg Berezovszkijra igyekezett terelni a gyanút, akinek kiadását Moszkva régóta hasztalan kérelmezi Londontól. Lugovoj szerint Litvinyenko, akinek apanázsát Berezovszkij harmadára csökkentette, meg akarta zsarolni a mágnást. Litvinyenko olyan dokumentumokkal rendelkezett ugyanis, amelyek leleplezhették volna, hogy Berezovszkij jogellenes eszközökkel élt, amikor menedékjogot kapott egy brit bíróságtól - magyarázta Lugovoj, aki szerint Berezovszkij tétette el láb alól Litvinyenkót. Végül harmadik változatként azt latolgatta, hogy Litvinyenkót az orosz maffia ölethette meg, amiért segített a spanyol hatóságoknak leleplezni ottani bűnügyeket. Lugovoj jelezte, egy londoni jogászcéget fogad fel, s 25 millió dollárra becsülte a neki okozott erkölcsi kárt. Nemzetközi bíróságnál is panaszt kíván tenni. Brit részről egyelőre visszafogottan reagáltak Lugovoj kijelentéseire. A londoni külügyi szóvivő szerint nem hírszerzési, hanem bűnügyről van szó, amelynek során egy brit állampolgárt megöltek Londonban, mások testi épségét pedig veszélybe sodorták. Ez utalás volt arra, hogy a rendkívül mérgező polónium-210-es nyomait szinte minden olyan helyszínen kimutatták, ahol Lugovoj tavaly őszi - a Litvinyenko megbetegedését és halálát közvedeniil megelőző - londoni látogatása idején megfordult. Megszólalt tegnap a Londonban élő orosz milliárdos is. Borisz Berezovszkij elsősorban nemzetközi szankciókat szorgalmazott a jelenlegi orosz vezetés ellen arra az esetre, ha Moszkva továbbra sem adja ki Nagy-Britanniának Lugo- vojt. A Financial Timesnak azt mondta: fel kell ismerni, hogy Oroszország veszélyt jelent a Nyugatra. Szerinte nem szabadna Oroszországtól függnie, hogy Lugovojt bíróság elé állítják-e Nagy-Britanni- ában; ez attól függ, London „mekkora erő felmutatására áll készen”. Berezovszkij megismételte néhány hete komoly vihart kavart kijelentését, miszerint Oroszországnak forradalomra van szüksége. A mágnás áprilisban a The Guar- diannak kijelentette: Vlagyimir Putyin rendszerét csak erővel lehet megdönteni. Hozzátette: személyesen pénzel olyan embereket, akik az államfő közelében vannak, és akik palotapuccsra szövetkeznek. Az orosz kormány akkor felszólította Londont a Berezovsz- kijnak nyújtott menedékjog „azonnali újragondolására”. (MTI, m, ú) Bármikor felborulhat a belpolitikai egyezség Kijevben semmi sem biztos ÖSSZEFOGLALÓ Putyin elnök újfent kirohant Washington ellen Orosz-amerikai feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap egy nappal meghosszabbította a parlamentnek adott határidőt, amelyen belül azt várta a testülettől, hogy fogadja el az előrehozott választások megtartásához szükséges törvényeket. Juscsenko eredetileg azt várta, hogy a parlament szerda éjfélig hagyja jóvá az őszi előrehozott választásokat, de a vita nem hozott eredményt, a képviselők tegnap hajnalban dolgavégezetlenül távoztak. A Nyugat-barát Juscsenko e hét elején a szeptember 30-i dátumban állapodott meg riválisával, az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfővel. Az elnöki közlemény értelmében a törvényhozásnak szabott határidő csütörtök éjfélre módosult. A horvátországi látogatáson tartózkodó Juscsenko kijelentette: ha csütörtök éjfélig a parlament nem fogadja el a jogszabályokat, akkor ő maga fogja kiírni az előrehozott választásokat, 60 napon belül. Megfigyelők tegnap arról beszéltek, máris felborulni látszik a nehezen tető alá hozott belpolitikai egyezség Juscsenko és Janukovics között. A parlament kormánypárti többsége ugyanis olyan határozatot hozott szerdán, hogy a jövőben nem az államfő lesz jogosult kinevezni a bíróságok elnökeit és elnök- helyetteseit, hanem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács. E döntés nyomán tört ki újra a viszály, Juscsenko hívei tiltakoztak a döntés ellen, de kisebbségben maradtak a szavazáskor. Az elnök pártja, a Mi Ukrajnánk képviselői alkotmányellenesnek minősítették a határozatot, és emlékeztettek rá, hogy erről nem volt szó abban a vasárnapi egyezségben, amelyet Janukovics és Juscsenko kötött. Az is borzolta a kedélyeket, hogy Juscsenko nem tett le az általa leváltott főügyész, Szyjatoszlav Piszkun elmozdításának kísérletéről, amit viszont a kormánypártiak akadályoztak meg, törvényellenesnek nevezve az államfői döntést. Tehát teljes zűrzavar és nagy feszültség közepette folyt a vita a parlamentben az előrehozott választásokról, s erre tett rá még egy lapáttal, amikor az utóbbi napok válságának egyik főszereplője, Vaszilij Csusko belügyminiszter szívrohamot kapott, majd később bombariadó miatt kellett megszakítani az ülést. A tegnapi orvosi jelentések szerint a miniszter állapota továbbra is súlyosnak nevezhető. (MTI, t, s, ú) Moszkva/Washington. Az orosz elnök tegnap imperialista diktátummal vádolta meg az USA-t, amit a Fehér Ház visszautasított. Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, Amerika szítja a fegyverkezési versenyt, erre - az így kialakult diplomáciai viszály miatt - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap lemondta egyik bécsi előadását. Oroszország arra reagált a minapi kettős rakétakísérletével, hogy a NATO-tagállamok új fegyverekkel töltik meg Kelet-Európát - fejtette ki Vlagyimir Putyin, miután görög kollégáját, Karolosz Papuliaszt fogadta a Kremlben. Az orosz hadsereg kedden egy új típusú, sok robbanófejes hadászati ballisztikus rakétát és egy új manőverező robotrepülőgépet tesztelt sikerrel - emlékeztetett Putyin, aki szerint „ez csupán válasz a partnerek minden alapot nélkülöző, egyoldalú lépéseire. Új támaszpont Bulgáriában, még egy Romániában, rakétatelephely Lengyelországban, radar Csehországban, mit tehetünk ezzel? Nem nézhetjük tétlenül, egyoldalúan folytatva a megállapodások teljesítését” - utalt Putyin az európai hagyományos fegyverzeteket korlátozó (CFE) szerződés betartása, illetve az amerikai rakétavédelmi komponensek tervezett közép-európai telepítése körüli orosz aggodalmakra. „Nem mi vagyunk a fegyverkezési verseny új spiráljának kezdeményezői.” Putyin szerint az egyik legsúlyosabb problémát az okozta, hogy „amerikai partnereink kiléptek a rakétavédelmi rendszereket korlátozó szerződésből. Mi akkor nyomban figyelmeztettünk, hogy válaszlépéseket fogunk tenni a hadászati paritás megőrzése érdekében, s ez a válasz aszimmetrikus lesz.” Oroszország ratifikálta a CFE- szerződést, és teljes mértékben végrehajtja rendelkezéseit, jelesül az Urálon túlra vonta vissza összes nehézfegyverzetét - mondta az orosz elnök. Egyúttal a szemére vetette a NATO-partnereknek, hogy ők viszont új fegyverzetekkel töltik meg Kelet-Európát. „Megmondtuk (a NATO-partnereknek) : vagy ratifikáljátok és teljesítitek a CFE-szerződést, vagy kilépünk belőle” - szögezte le Putyin, ismét ostorozva a világpolitikai diktátumot és imperializmust, amelyet az Egyesült Államoknak tulajdonít. (MTI, TASR, SITA) Liberman-javaslat Gáza teljes leválasztása Jeruzsálem. A Gázai övezetnek a zsidó államról való teljes leválasztását javasolta tegnap egy izraeli miniszter. Avigdor Liberman, az orosz ajkúak alkotta szélsőjobboldali Iszrael Beitenu (Izrael az Otthonunk) vezetője ezt azzal indokolta, hogy nem szűnnek az izraeli területek elleni rakétatámadások. „Teljesen le kell választanunk magunkról a Gázai övezetet, s Egyiptom a Sínai-félszigetről lássa el a területet vízzel, villanyárammal és üzemanyaggal, a nemzetközi közösség, például az EU pedig vállalja a rá háruló felelősséget” - fogalmazott a katonai rádiónak nyilatkozva. „Az övezetet politikailag ellenséges területté kell nyilvánítani. A palesztinoknak meg kell érteniük, hogy nem lőhetnek ránk” - tette hozzá. Javasolta továbbá, Izrael szakítsa meg kapcsolatait Abbász palesztin elnökkel, tiltsa meg az áru- és személyforgalmat a Gázai övezet és Ciszjordánia között, ne alkalmazzon az övezetből érkező munkaerőt, tiltsa meg az övezetbe szánt importáru fogadását Asdod izraeli kikötővároson keresztül, és ne vonja le ezeknek az áruknak a vámját a Palesztin Hatóság javára. (MTI) Teljesen összezavarodott a francia baloldal Sarkozyék tarolhatnak MTl-OSSZEFOGLALO Párizs. Elsöprő győzelmet arathat a francia jobboldal a nemzet- gyűlési választásokon. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) a szavazatok 41^12 százalékával a parlament 577 képviselői helyéből 410-450-re számíthat. Az ellenzéki Szocialista Párt a jelenlegi 149 helyett - a szavazatok 27-28 százalékával - 90-130 helyet szerezhet meg a június 10-én és 17-én esedékes kétfordulós voksoláson. Több felmérés is azt mutatja, a május 6-i elnökválasztás óta a jelenleg 359 képviselővel rendelkező UMP egyre népszerűbb. A centrista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) utópártja, a Demokrata Mozgalom (MoDEm) a szavazatok 12 százalékát kapná, ami legfeljebb 6 képviselői helyet jelentene Francois Bayrou pártjának. Az UDF egykori elnökével ellentétben annak ismertebb képviselői Sarkozy mellé álltak, s Hervé Morin új védelmi miniszter vezetésével a héten Új Centrum néven alakítottak centrumpártot, amely 20-22 helyre számíthat. A szélső- jobboldali Nemzeti Frontnak (FN) előre jelzett 6 százalékkal Jean- Marie Le Pen pártja várhatóan egyeden mandátumot sem tud szerezni. A konzervatív Le Figaro kommentálja szerint a népszerű szocialista Bemard Kouchner belépése a jobboldali kormányba zavart keltett a baloldali választók körében, jelentős részük távol marad az urnáktól. Prága várja Busht Topolánek: kell a radar Prága. Az amerikai rakétapajzs Közép-Európába telepítendő elemei az egész euroadanti térséget védenék, ezért feltédenül szükség van rájuk. Ezt hangsúlyozta Mirek Topolánek cseh kormányfő tegnap Prágában. Azt mondta, ha Európa nem szentel nagyobb figyelmet a védelemnek, akkor civilizációját pusztulás fenyegeti. Várhatóan a radarállomás lesz a legfőbb téma azokon a tárgyalásokon is, amelyeket George Bush amerikai elnök folytat a jövő kedden Prágában. A felmérések szerint a cseh lakosság kétharmada nem akar amerikai bázist az ország területén. Bush prágai látogatása idejére ezért több tiltakozó akciót jelentettek be a civil szervezetek, (kokes) Egy korábbi szimpátiatüntetés Libanonban a meggyilkolt exkormányfő portréival. Az ENSZ BT tegnap éjszaka szűk többséggel szavazta meg különleges nemzetközi törvényszék felállítását a Rafik Haríri elleni két évvel ezelőtti merénylet kivizsgálására. A bejrúti kormány történelminek nevezte a döntést, Szíria - valószínűleg köze volt a gyilkossághoz - máris tiltakozott ellene. (SITA/AP-felvétel)
