Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-01 / 125. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 1. Kultúra 9 Izgalmas musicalek a Vidám Színpadon, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Pesti Magyar Színházban Nyári vámpírparádé Budapesten Szemenyei János a Vidám Színpad Démonológia című zenés kísértetjátékában (Képarchívum) Nagyon vigyázzon az, aki a nyár folyamán Budapestre utazik. A sorozatos útlezá­rások mellett vámpírokkal is bárhol találkozhat. Há­rom színházi előadás is vámpírok viselt dolgait ada­golja a Budapestre látogató közönségnek. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Május 13-án a Vidám Színpadon mutatták be Jonathan Wood, Fred Farelli Démonológia című zenés kí- sértetjátékát, amelyet Tasnádi Ist­ván magyarított, s amely egy egye­temi osztály nagy sikerű vizsgaelő­adása volt pár évvel ezelőtt. Az elő­adáshoz Szőcs Artúr és Szemenyei János szerezték a zenét, s a musica­leket és vámpírokat egyaránt kifi­gurázó előadás főbb szerepeiben Nagy Sándort, Nagy Lórántot, Holecskó Orsolyát, Peller Annát és nem utolsósorban a két zeneszer­zőt láthatjuk. Szemenyei János úgy látszik na­gyon beleszeretett Drakulába, mert önálló musicalben is megörökíti a hálás témát. Augusztus 16-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpa­don lesz a Drakula című musical bemutatója, amelynek a zenéjét Mészáros Lászlóval közösen jegyzi. A romantikus musical-dráma zené­je hanghordozón is megjelenik majd. A darab cselekményéről csak annyit lehet tudni, hogy Jonathan Harker, az ifjú angol ügyvéd a Kár­pátok vadregényes hegybércei kö­zé utazik, a hátborzongató várkas­télyba, hogy nyélbe üsse Drakula londoni ingatlanvásárlásait. Még nem sejti, hogy miféle szörnyűsé­get szabadít ezzel a világra: a vám- pir gróf ebben a nyugati metropo­lisban akar újabb áldozatokat szed­ni, újabb „élőhalott” segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a ro­mos várban senyvedve tervezi re­ménytelennek tűnő menekülését, Drakula kísértethajója máris Ang­lia felé közelít, ahol két ártadan fia­tal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mina, Harker menyasszonya, aki kísértetiesen hasonlít a gróf négyszáz éve el­hunyt jegyesére. Barátaiknak, egy holland orvosprofesszornak, egy if­jú angol nemesnek és egy amerikai kalandornak minden bátorságukra és leleményességükre szükségük lesz, hogy elháríthassák a túlvilág pokoli támadását. S akinek ennyi vámpír egy évad­ra nem elég, az menjen el a Pesti Magyar Színházba, ahol megnéz­heti a Vámpírok bálja című musi­calt. A látványos, táncjelenetekkel gazdagított musical az Oscar-díjas Roman Polanski azonos című film­je alapján készült. A musicalt júni­us harmincadikán és július elsején mutalják be Roman Polanski és Cornelius Baltus rendezésében a Pesti Magyar Színházban. A dara­bot 1997-ben mutatták be Bécsben, a lengyel származású alkotó rende­zésében, húsz évvel az általa készí­tett világhírű film után; az előadást egyrmllióan látták. Polanski és a ze­neszerző, Jim Steinman közös al­kotását Budapesten egyedi díszle­tekkel, új látványtechnikával állít­ják színpadra. A táncokat Dennis Callahan jegyzi, az előadás díszlet- és jelmeztervezője Kentaur, a dara­bot Miklós Tibor fordította. A musi­calt nyáron adják elő, folytatólagos előadás-szériában, hétfő kivételé­vel minden nap. A budapesti pro­dukció első szereposztásában Egy­házi Gézát, Andrádi Zsanettet és Sánta Lászlót láthatja a közönség. A darabban játszik Jegercsik Csa­ba, Pavletits Béla, Kecskés Tímea, Pirgel Dávid és Dobos Judit is. A második szereposztás főbb szere­peiben Nagy Sándor, Stróbel Dóra és Kamarás Máté mellett a két má­sik említett darab zeneszerzője, Szemenyei János lép színpadra. A cselekmény a 19. század végén ját­szódik a vadregényes, havas Erdély­ben. Abronsius professzor a rettent­hetetlen vámpírvadász fiatal asz- szisztensével, Alfréddal követi a vámpírok nyomát. Megérkeznek Chagal fogadójába, ahol mindenütt füzérekben lóg a vámpírriasztó fok­hagyma. A falu lakói közül senki sem ismeri el, hogy a közeli kastély­ban vámpírok élnek, bár az ellen­szer, a fokhagyma iránti vonzalmuk már a megszállottság határát súrol­ja. A romantikus és érzelmes Alfréd szerelmes lesz a fogadós lányába, aki hasonló érzéseket táplál iránta. A lány ártadanul igéző énekére megjelenik a vámpírgróf Krolock, és meghívja Sarah-t a közeli kasté­lyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpí­rok halhatatlan világa fránt. Ez az olthatatlan vonzalom még sok iz­galmas bonyodalmat okoz, melyet a vámpírok különös világában cset- lő-botló vámpírvadászok humoros kalandjai fűszereznek. A Supraphon két, kifejezetten ritkán hallható, még a hetvenes években felvett olasz hegedűkoncertet adott ki Újrajátszás - André Gertler emlékezetes olaszai CSEHY ZOLTÁN A napokban egészen különös meglepetéssel rukkolt elő a cseh Supraphon Kiadó: két, kifejezetten ritkán hallható, még a hetvenes években felvett olasz hegedűkon­certet adott ki újra, s mindezt tetéz­te azzal is, hogy a kiadó (nem hi­valkodva: elegánsan!) tiszteleg az 1907-ben született (és 1998-ban el­hunyt) hegedűvirtuóz André Gert­ler, azaz Gertler Endre emléke előtt. Gertler Budapesten jött a vi­lágra, Hubay Jenő és Kodály tanít­ványa volt, Bartók barátja és műve­inek legendás tolmácsolója. Művé­szetét szinte kizárólag a kortárs (il­letve a modem és premodem) ze­nének szentelte, s ezzel mintegy egyedülálló intellektuális eltökélt­ségéről is tanúbizonyságot tett. 1928-ban elhagyta Magyarorszá­got és Belgiumba települt át, kon­certező tevékenysége mellett okta­tói munkássága is kimagasló volt (Brüsszel, Köln, Hannover, Darm­stadt stb.), s ne feledjük, hogy egy, a nevét viselő világhírű vonósné­gyes alapítójaként is illik számon tartani. A kereken száz esztendeje szüle­tett mester e cd-én két kissé talán (de mindenképpen méltatlanul) mellőzött kompozícióban hallha­tó. Gian Francesco Malipiero 1932-ben hegedűre és zenekarra komponált concertója klasszikus gesztusokra emlékeztető módon építkezik, ugyanakkor mintegy esszenciáját is kínálja Malipiero művészetének: megvan benne az intellektuális kaland történetisé­gen átívelő lendülete, a kissé ba­rokkos fantázia, az ijesztően nyers energiaáramlásból kiboruló har­mónia bravúros fölépítése. Ma, ta­lán a posztmodern eljárások tanul­ságait feldolgozva, könnyebben értjük ezt az eklektikus, öniro­nikus viszonyt a hagyományhoz, mint valaha. Malipiero vérbeli ba­rokkos tehetség volt nemcsak mér­hetetlen fantáziája és túlzásai okán is, hanem mert zenetudósként is lenyűgözte az olasz zene barokk tradíciója (az ő nevéhez fűződik többek közt a Monteverdi- összkiadás sajtó alá rendezése, de a Vivaldi-összkiadásból is kivette részét). Különösen szórakoztató momentuma a koncerttermi és színpadi ötletekben (kiváló opera­komponista volt!) bővelkedő élet­művének, hogy a római Acca- demia Nazionale di Santa Cecilia egyik jeligés pályázatán azonnal négy díjat is nyert: ugyanis öt kü­lönböző álnéven küldött be pálya­munkát. Alfredo Casellával (aki­nek egy 1928-ban komponált A- moll concertója hallható a leme­zen egy 1976-os felvételről) és Gabriele D’Annunzióval létrehoz­ták a Corporazione déllé Nuove Musiche nevű szerveződést, mely a kortárs modern zenét volt hiva­tott propagálni. Malipiero egy idő­ben jó kapcsolatokat tartott fenn Mussolinivel is, de miután Piran­dello nyomán megkomponálta La favola del figlio cambiato (Az el­cserélt fiú meséje) című operáját, mely nyűt támadás volt a fasiszta eszmerendszer ellen, a Duce maga vétette le a művet a római bemuta­tó után („morális összeférheteden- ség” címén), és végleg elfordult a zeneszerzőtől. Alfredo Casella, hasonlóan sok­oldalú egyénisége az olasz zenetör­ténetnek, a maga idején szinte megfellebbezheteden zeneszerzői (és ideológiailag erősen kárhoztat­ható elméletírói) tekintélyként uralta a teret. Száz alakot öltő do­mináns neoklasszicizmusa antikos arányosságában és tisztaságában máig lenyűgöző: ez a háromtételes konstrukció például kétosztatú jel­lege után mintegy konklúzióként egy összegző rondóba árad bele, lí­ra és drámai erő vegyül a szelle­messég és leleményesség minősé­gével. Casella úgy újítja meg a ha­gyományt, hogy a szigorúan értel­mezett tradíciót teszi meg a mo­dem hangzásvilág kötedenebb ré­szének tartópillérévé. Ez eredmé­nyezi, hogy noha a modem olasz zene megújítójának számít, a kor­szak legmodernebb vívmányait (atonalitás, dodekafónia, ultrakro­matikus zenei megoldások) ellenzi és elítéli. Míg Malipiero a dallam rejtőzködésének poétikáját ötvözi a kibomlás dinamizmusával, illetve műveinek zöme egy egészen furcsa spontán szerveződés látszatát kelti, Casella sokkal geometrikusabb és racionálisabb. Ez a szembenállás hihetetienül felfokozza a két mű összhatását. Malipiero műve visz- szafogott hangszereléssel indít, a régi mesterek modorában, Gertler kivált remekel a középső részben, de a harmadik tétel is változatianul kimagasló, a polifóniába futó szá­lak ragyogó szenei szövetet ered­ményeznek. Casella műve szintén háromtételes, de a beosztás itt - mondhatni - lényegében formális jellegű: az első tétel mérhetedenül nehéz hegedűszólója a zenekari ré­szekkel áll éles oppozícióban, mely izgalmas küzdelmek és kalandok után egyre érzékibben oldódik fel a második tétel klasszikusabb felépí­tésében, míg végül a harmadik té­tel rondójában létrejön a megjósol­ható szintézis. (Gian Francesco Malipiero: Concerto For Violin and Or­chestra - Alfredo Casella: Con­certo for Violin and Orchestra in A minor, Suphraphon, 2007) RÖVIDEN Elhunyt Jean-Clude Brialy Párizs. Hosszú betegeskedés után hetvennégy éves korában pá­rizsi otthonában szerdán elhunyt Jean-Claude Brialy francia szí­nész. Algériában, Aumale-ban született 1933. március 30-án. Több mint negyvenéves pályája során mintegy száz filmben kapott kisebb-nagyobb szerepet, játszott többek között Francois Truffaut A menyasszony feketében volt című filmjében, a Jean-Luc Godard rendezte A nő az nő című alkotásban, A szabadság fantomja című Luis Bunuel-filmben és Roberto Benigni A szörnyeteg című vígjá­tékában. Színészi alakításai mellett mintegy tucatnyi tévé- és mo­zifilmet rendezőként jegyez. (MTI) Megkezdődött a 78. Ünnepi Könyvhét Budapest. Tegnap megkezdődött a 78. Ünnepi Könyvhét; a kor­társ magyar irodalom seregszemléjének keretében több mint ezer program: dedikálások, felolvasások, utcabál és koncertek várják az érdeklődőket. A 78. Ünnepi Könyvhét és kísérőrendezvénye, a 6. Gyermekkönyvnapok hivatalos programját Kovács András Fe­renc babérkoszorús kolozsvári költő nyitotta meg az eseményre írt, Rigmus a könyvről című vesével. A könyvhét hivatalos listáján több mint háromszáz új kötet kapott helyet, a Vörösmarty téren és környékén több mint 150 pavilonban csaknem kétszáz magyaror­szági és határon túli magyar könyvkiadó mutatja be kínálatát júni­us 4-ig. A téren felállított két színpadon irodalmi beszélgetések, könyvbemutatók és koncertek zajlanak, a standok mellett pedig az alkotók dedikálnak az öt nap alatt. (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton délben hírekkel in­dítjuk közvetítésünket. 12 óra 15 perckor kezdődik Miklósi Péter tár­salgóműsora, melynek vendége dr. Misányik Tibor járási tiszti főorvos, az Állami Közegészségügyi Intézet dunaszerdahelyi hivatalának igaz­gatója lesz. 15 órától a Népek zené­je című sorozatban ez alkalommal a Tisza 83 citerazenekar, Sorbán Enikő, valamint az alsókálosi Né­meth Dénes és zenekara felvételei­ből hangzik el válogatás. 15 óra 30 perctől a Túdomány világa köszönti a 80 éves Oláh György Nobel-díjas kémikust, és bemutatjuk Méry Zsuzsa biológust, dokumentum­filmrendezőt. A 16 órai hírek után zenés köszöntőnket közvetítjük. Ezt követően a Térerő jelentkezik. Vasárnap délben a hírek után nóta­csokrot hallhatnak. 13 órától a Randevú központi témája a gyer­meknap; műsorunk zenéjét java­részt gyerekek szerkesztik, vendé­günk lesz Holocsi Katalin, a komá­romi Jókai Színház művésze. 15 órától Lacza Tihamér műsorában, a Kaleidoszkópban összeállítás hangzik el a Bátorkeszin rendezett nemzetközi borfesztiválról. 18 órá­tól a Tékában beszélgetés hangzik el Karafiáth Orsolya magyarországi költővel, aki Tőzsér Árpád versét elemzi. Ezt követően komolyzenei fejtörőnk, az Aki tudja írja meg jú­niusi kiadása jelentkezik. 19 órától egyházi műsorunk református ki­adásában Ábrahám egyiptomi tar­tózkodásának mai üzenetéről szól a hallgatókhoz Kiss Miklós lelki- pásztor. Összeállítás hangzik el a Firesz kórus 10. jubileumi ünnep­ségéről, valamint a Kölnben meg­rendezendő 31. Német Protestáns Egyházi Napokról kérdezi Vincze Árpád zsinati tanácsost a szerkesz­tő, Iski Ibolya, (culka) így néz ki ma Andrej Chalimon orosz színész, vagyis Kolja, Jan Svérák Kolja című filmjének kisfiúja. A „felnőtt Kolja" visszatért Csehország­ba, a napokban Zlínben zajló ifjúsági és gyermekfilmfesztivál vendé­geként üdvözölhette őt a közönség (CTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom