Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-28 / 148. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Budapesten lesz az áttörés? Budapest. Az egyházi ügyekben meglehetősen tájé­kozott olasz Panorama hetilap lehetségesnek tartja XVI. Be­nedek és n. Alekszij találkozó­ját Budapesten - írta szerdán a Népszabadság. A hetilap Erdő Péter bíborost, Esztergom-Bu- dapest érsekét tartja a kulcsfi­gurának; úgy tudja, a pápa bi­zalmasának tartott bíboros a közelmúltban azért utazott Moszkvába, s kereste fel a pát­riárkát, hogy a katolikus és az ortodox egyház fejének buda­pesti történelmi találkozóját előkészítse. (MTI) Újabb gócok Csehországban Prága. Két újabb madárinf- luenza-gócra bukkantak Cse­hországban. Az egyikre egy olyan baromfitelepen, amely 4 km-re fekszik a H5N1 jelű ví­russal fertőzött, már ismert pulykafarmhoz. Most azt vizs­gálják, ezen a telepen is e ví­rusalfaj pusztított-e, amely ve­szélyes az emberre. Elővigyá­zatosságból a norimi telep mind a 28 ezer baromfiját le­vágják. A másik eset: a Led- nicéhez közeli Apollo halastó­nál egy döglött hattyúnál ta­láltak fertőzést. (MTI) 300 fegyverest likvidáltak Bejrut. Háromszáz iszla- mista fegyverest öltek vagy se- besítettek meg a libanoni kor­mánycsapatok az egy hónapja tartó harcokban a Nahr el-Ba- red menekülttáborban. Eliász Murr védelmi miniszter el­mondta, már csak pár tucat fegyveres rejtőzködik a tábor­ban. A kormánycsapatok be­szorították az al-Kaida befo­lyása alatt álló Fatah al-Iszlám fegyvereseit. (MTI) Újjáválasztották Luzskovot Moszkva. A moszkvai álla­mi duma elsöprő többséggel újjáválasztotta Jurij Luzskovot a főpolgármesteri posztra. A 70 éves politikus 1992 óta ve­zeti a 14 milliós metropoliszt. A főváros lakosai háromszor választották újjá, legutóbb 2003-ban. Mostani mandátu­ma 2007 decemberében járt volna le. Az új törvény értel­mében 2004 óta a kormányzó­kat nem közvetlenül választ­ják, hanem az államfő előter­jesztése nyomán a helyi parla­mentek döntenek. (MTI) Orosz fegyverkezés Moszkva. Oroszország megkezdi korszerűsített raké­táinak sorozatgyártását - közöle Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes. Új, kulcsfontosságú szakaszba lé­pett az orosz nukleáris hadá­szati erők, valamint a harcá­szati és hadászati rendszerek korszerűsítése. Megkezdődik a több robbanótöltettel ellá­tott - mind a helyhez kötött, mind a mozgatható indítóál­lású - Topol-M, valamint a rö­vid hatótávolságú Iszkan- der-M rakétarendszer soro­zatgyártása. (MTI) Új kormányt alakít új prioritásokkal - háborúról és békéről a jövőben a parlamentnek kell döntenie Brown a brit miniszterelnök Bush Blairt védte Brown a feleségével, Sarah-val a Downing Street 10. efó'tt(Reutersielvétel) London. Gordon Brown ed­digi pénzügyminiszter Nagy-Britannia új minisz­terelnöke. A Buddngham- palotában tegnap délután fogadta őt n. Erzsébet ki­rálynő, és hivatalosan fel­kérte a kormányfői poszt betöltésére. ÖSSZEFOGLALÓ Nem sokkal korábban Brown elődje, Tony Blair nyújtotta be le­mondását az uralkodónak. Brown, miután visszatért a hosszú, 55 per­ces királynői kihallgatásról a Downing Street 10. elé, kijelentet­te: új kormányt alakít új prioritá­sokkal. Ez utóbbiakat nem részle­tezte, de amikor vasárnap átvette a Labour vezéri tisztségét Blairtől, fő célkitűzései között említette: hábo­rúról és békéről a jövőben a parla­mentnek kell döntenie. Ekkor azt is a prioritások közé sorolta, hogy a brit állami egészségügyi hálózat (NHS) „a következő nemzedéknyi időszakban” ingyenes marad az el­látást igénybe vevők számára. Brown a 11. brit miniszterelnök azóta, hogy II. Erzsébet trónra lé­pett; az uralkodó első kormányfője Winston Churchill volt. Brown egy­ben az 53. lakója a Downing Street 10. alatti hivatalos rezidenciának. Egyelőre nem cáfolt értesülések szerint egy éven belül esetleg előre­hozott választásokat ír ki, megerő­sítendő mandátumát. A konzerva­tív John Major óta ő az első olyan brit miniszterelnök, aki nem általá­nos választással, hanem belső ha­talmi váltással került erre a poszt­ra. Major 1990-ben, Margaret Thatcher eltávolítása után vette át a miniszterelnöki tisztséget; igaz, ő nem írt ki idő előtti választásokat, viszont a következő, 1992-es parla­menti választást megnyerte. David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt jelenlegi miniszterelnök-jelölt­je azonnali választások kiírására szólította fel Brownt, azzal az in­dokkal, hogy Tony Blair a legutób­bi, 2005-ös választásokat teljes mandátuma kitöltésének ígéreté­vel nyerte meg, így Brownnak nincs választói felhatalmazása a hatalomgyakorlásra. (MTI, ú) London. Az amerikai elnök szerint Tony Blau és az ő kö­zös pozitív örökségének fog bizonyulni az iraki háború. George Bush a tegnapi The Sunban emlékezett vissza az együttműködésére Blairrel. Azt mondta: önmagában is nemes gesztus 25 millió em­bert kiszabadítani a zsarnok­ság szorításából, ugyanakkor fáradságos munka rábírni magukat az irakiakat is a de­mokrácia fennmaradásához szükséges nehéz döntések meghozatalára. Kijelentette: ez még csak a kezdete egy hosszú ideológiai küzdelem­nek. „Tony és én az első feje­zeteit újuk a háborúnak, amely valószínűleg a XXI. szá­zad domináns háborúja lesz.” Bush nevetséges ostobaság­nak nevezte azokat a vélemé­nyeket, amelyek szerint Blair az ő ölebeként viselkedett hi­vatali idejében. Elismerte: Blair megtanította, bizonyos döntésekhez kell az ENSZ BT hozzájárulása. (MTI) Blair elfogadta a felkérést Dublin. Tony Blair eddigi brit kormányfő közölte az ír kormányfő­vel, elfogadta a felkérést, hogy legyen a közel-keleti kvartett békeköz­vetítője. Ezt maga Bertie Ahem jelentette be tegnap. Blair úgy vélte: „a feladat rázós, de ha van állandó elkötelezettség, mint Észak-írország- ban, akkor lehetséges a valódi haladás”, (m) A nagyszabású akció kifejezetten a Hamász uralta területekre összpontosult Zavargások törtek ki Megküldik a Vatikánnak Izraeli hadművelet a Gázai-övezetben ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Rámalláh. Az izraeli had­sereg legkevesebb 11 palesztint ölt meg tegnap a Gázai-övezetben kü­lönböző incidensekben. Kilenc pa­lesztinnal Gázaváros keleti negye­dében végeztek az izraeli katonák. Két palesztin pedig az övezet déli részén lévő Hán-Júniszban halt meg az izraeli katonai műveletben, amely az első jelentősebb méretű volt azóta, hogy a Hamász ellenőr­zése alá vonta az övezet területét. Az áldozatok között 8 palesztin fegyveres, 2 felnőtt civil és egy 12 éves fiú van. Kórházi források sze­rint legkevesebb 40 palesztin sérült meg az izraeli támadásokban, ame­lyekben páncélosokat és földgyalu­kat is bevetettek. Egy izraeli szóvivő megerősítette a hadművelet tényét, de tagadta, hogy légicsapást hajtottak volna végre bárhol az övezetben. Azt is közölte, a palesztinok harckocsi-el- hárító gránátokat lőttek ki a terro­ristákkal szembeszálló páncélosok­ra. Az izraeli haderő két nappal azután lendült támadásba, hogy az egyiptomi Sarm es-Sejkben Mah- múd Abbász palesztin elnök, Ehud Óimért izraeli kormányfő, Hoszni Mubarak egyiptomi államfő és n. Abdalláh jordániai király csúcsta­lálkozót tartott. Abbász tegnap el­ítélte az izraeli behatolást a Gázai övezetbe, és úgy vélte: kétséges, hogy Izrael be kívánja-e tartani azt a megállapodást, amely a csúcsér­tekezleten született. Abbász betiltotta az engedély nélküli fegyverviselést és robbanó­anyagok engedély nélküli birtoklá­sát Ciszjordánia területén, a Ha­mász fegyveresei elleni fellépés ke­retében. A Hamász gázai erőszakos hatalomátvétele után az elnök fel­oszlatta a Hamász részvételével ala­kult egységkormányt, Ciszjordá- niában pedig a Nyugat támogatását élvező szükségkormányt állított fel, és egy sor, a mostanihoz hasonló rendeletet adott ki. (MTI, t, ú) A tegnapi mérleg: nyolc fegyveres és három civil áldozat (Reuters-felvétel) Százötvenezer dollárt fizettek volna 1960-ban Fidel Castro meggyilkolásáért Bérgyilkosok a CIA szolgálatában ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) három hírhedt alvilági személyt próbált felbérelni Fidel Castro ku­bai vezető meggyilkolására ural­mának első évében, s ezért 150 ezer dollárt fizetett volna. Egyebek mellett ez derül ki a napvilágot lá­tott, különféle múltbeli törvényte­len ügyeket feltáró CIA-doku- mentumokból, amelyek titkossá­gát most feloldották az amerikai hatóságok. A dokumentumok betekintést adnak az 1973-ban készült belső vizsgálati jelentésbe. A „családi ék­szerként” emlegetett, 693 oldalas jelentés elkészítésére James Schle­singer akkori CIA-főnök adott uta­sítást, hogy feltárja a szolgálati sza­bályzatot sértő ügyeket. Az hatok­ból kiderül, 1960-ban a CIA szer­ződtetett egy volt FBI-ügynököt, Robert Maheut, hogy Johnny Ro- selli Las Vegas-i maffiafőnök köze­lébe férkőzzön, olyan nemzetközi vállalatok képviselőjeként adva ki magát, amelyek el akarják termi láb alól Castrót. Az újdonsült kubai ve­zető akkortájt tiltotta be a szeren­csejátékot Kubában, busás jövede­lemtől és hatalmas vagyontól foszt­va meg az alvilágot. Roselli bemu­tatott Maheunak két bűnözőt, akik­nek neve az első tíz között szerepelt az amerikai kormány által körözött személyek névsorában. Egyikük Momo Ciancana, A1 Capone chica­gói utódja volt, a másik Santos Trafficante, Kuba egyik leghírhed- tebb bűnözője a Castro-uralom előtt. Ciancana és Traficante hat mé­regpirulát kapott, hogy megmér­gezze Castrót. Heteken át haszta­lan próbálták elhelyezni a fiolá­kat a kubai vezető ételébe vagy italába, pedig több olyan sze­mélyt is felbéreltek erre a politi­kus környezetéből. 1961 áprilisá­ban, az elvetélt Disznó-öbölbeli megszállás után a CIA letett Castro meggyilkolásáról, és visz- szakapta a bűnözőktől mind a hat méregfiolát. (MTI, ú) Benzinpánik Iránban Teherán. Autótulajdonosok 12 benzinkutat gyújtottak fel tegnapra virradóra az iráni fővárosban, tilta­kozásul amiatt, hogy a kormány be­jelentette: az autósok havonta csak meghatározott mennyiségű üzem­anyagot tankolhatnak. A tiltakozók autógumikat és deszkákat égettek az utcán, köveket hajigáltak, és töb­bek között Mahmúd Ahmadi- nezsád iráni elnököt szidalmazták. „Fegyverek, rakéták, tankok, Ah- madinezsádot meg kell ölni” - skandálták. Az iráni olajügyi mi­nisztérium bejelentése nyomán már kedden este hosszú sorok ala­kultak ki a benzinkutaknál, aki csak tehette, még az intézkedés éjféli életbe lépése előtt igyekezett tele- tankolni autóját. Teheránon kívül több vidéki városban is zavargások törtek ki. A benzinjegyrendszer be­vezetésével Irán feltehetőleg elébe kíván menni az ellene érvényben lévő ENSZ-szankciók várható meg­szigorításának. Egyébként Irán, az OPEC második legnagyobb olajter­melője, a lakosság üzemanyagigé­nyét kénytelen importból fedezni; mert nincs elég finomítója. (MTI) Tizenkét püspök volt ügynök Varsó. Tizenkét lengyel kato­likus püspök működött együtt a kommunista titkosszolgálatok­kal az egykori titkosrendőrség aktái szerint. Ezt tegnap közölte a püspökök ügynökmúltját vizs­gáló különleges bizottság. A je­lentés szerint a 132 püspök közül 12 titkos kollaboránsként, opera­tív kapcsölattartóként vagy ügy­nökként szerepel a dokumentu­mokban. Slawoj Leszek, Glodz érseke erre azt elmondta, a tit­kosszolgálatok archívuma hiá­nyos és kaotikus. Ezért nem nyújthat megbízható informáci­ót arról, mennyire volt kiterjedt és milyen következményekkel járt a püspökök tudatos együtt­működése a titkosrendőrséggel. A bizottság jelentését megküldik a Vatikánnak kiértékelés céljá­ból. A lengyel Nemzeti Emléke­zet Intézetben őrzött titkosszol­gálati aktákat vizsgáló bizottsá­got fél éve hozták létre. Előz­ményként Stanislaw Wielgus, Varsó új érseke január 7-én, hi­vatalba lépésének napján lemon­dott tisztségéről. (MTI) író, politikus, az RMDSZ első elnöke volt Elhunyt Domokos Géza MTl-HÍR Bukarest. Hetvenkilenc éves ko­rában Marosvásárhelyen váratla­nul elhunyt Domokos Géza, a köz­ismert író, szerkesztő és politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) egyik alapítója, a szövetség első elnöke, 1992-ig par­lamenti képviselője. Domokos Gé­zának íróként, szerkesztőként kivé­teles szerepe volt a XX. század má­sodik felének erdélyi magyar iro­dalmában: 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjeként, majd 1969-től 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként a kommunista rendszer legsöté­tebb éveiben is eredményesen küz­dött a magyar kultúra fennmaradá­sáért. Irányítása alatt több mint há­romezer kötetet, köztük a magyar irodalom, a magyar tudományos élet legjelesebb alkotóinak munká­it sikerült megjelentetni. A diktatúra bukása után megha­tározó szerepet játszott az RMDSZ intézményeinek felépítésében, a román pártokkal folytatott párbe­széd elindításában, az RMDSZ kül­földi megismertetésében, a romá­niai magyar közösség parlamenti politikájának kialakításában. 1990 és 1993 között az RMDSZ elnöke­ként mindent megtett a magyarel­lenes erőszak megfékezéséért, és nem hagyta, hogy letérítsék a ma­gyar közösséget a politikai jogérvé­nyesítés útjáról. Domokos Géza (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom