Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-20 / 141. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 20. DlGlTÁLlA 17 Tízből egy weboldal tartalmaz rosszindulatú kódot Milliónyi számítógép hackerek kezében Javulna a idősebbek társadalmi integráltsága, a magányosság csökkenésével pedig javulna közérzetük Generációs szakadék az unióban FELDOLOZÁS Az FBI és az amerikai kormány adatai szerint több mint egymil­lió darabra rúg azoknak a háló­zatba kapcsolt gépeknek a szá­ma, amelyek fölött hackerek vet­ték át az irányítást. A megdöbbentő számadatra a szövetségi nyomozóhivatal nem­régiben lezárult „Operation Bot Net” fedőnevű akciójában került sor - adta hírül a Networkworld. A nyomozás során a hatóságok azokat a hackerek által birtokba vett számítógépeket igyekeztek felderíteni az interneten, ame­lyekkel levélszemetet terítenek, adatokat lopnak vagy további rendszerekbe való betöréseket kíséreltek meg a bűnözők. A „botnet” kifejezés azokra az automatizált szoftverekkel (a ro­bot szó rövidülésével röviden „bot”) irányított gépekre, hálóza­tokra vonatkozik, amelyeket a biztonsági rések felderítésével vesznek birtokba üzemeltetőik. A hackerek minden egyes gépet kü- lön-külön is irányítani tudnak, vagy megbízzák őket egy állandó feladattal, mint például a töme­ges spamküldés. Az akció során az amerikai ha­tóságok több, nagyüzemben dol­gozó hackert le is tartóztattak, akik neve is ismertté vált. A texa­si illetőségű James C. Brewer Chicago környékén fertőzött meg kórházi rendszereket, és emellett világszerte több tízezer gépre küldött szét botnet szoft­vert. A Kentucky-ban élő Jason Michael Downey-t azzal gyanú­sítják, hogy túlterheléses táma­dással bénította meg kiszemelt áldozatainak rendszereit, a Seattle-ben élő Robert Alan Soloway pedig több tízmillió ké­retlen levélben reklámozta saját webáruházát és szolgáltatásait ezzel a módszerrel. Az amerikai igazságügy-mi­nisztérium szerint azonban való­színű, hogy a mostani fogás is csak csepp a tengerben, mivel esély sincs rá, hogy minden botnet-szoftvernek áldozatul esett gépet felderítsenek. A szak­értők ezért arra figyelmeztetnek, mindenki maga gondoskodjon hálózata megfelelő védelméről, beleértve a rendszeres vírus- és kártevőkereséseket, valamint a tűzfalak vagy egyéb menedzselt biztonsági megoldások gondos üzemeltetését. Az internetes kártevők számát jól jellemzi, hogy a Google leg­frissebb felmérése szerint tízből egy weboldal tartalmaz valami­lyen rosszindulatú kódot, (o) Közismert tény, hogy a fej­lett világ népessége örege­dik, ami egyre nagyobb gaz­dasági nyomást jelent az egyes országok számára, ahogyan a társadalmakon belül egyre növekszik a inaktívak aránya - nem ki­vétel ez alól az Európai Unió. FELFOLGOZÁS Az Európai Bizottság ezért egy programot indított annak érdeké­ben, hogy a idősödő korosztály job­ban be tudjon illeszkedni az infor­mációs társadalomba, amivel a cél társadalmi és gazdasági aktivitásuk emelése, életkörülményeik javítása a személyre szabottabb egészség- ügyi és szociális szolgáltatások ré­vén. A program mellett több mint 1 milliárd eurót fordítanak majd olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek ezt a célt szolgálják. A Bizottság az Ageing Well in the Information Society (kb. jól öregedni az információs társada­lomban) nevű akciótervvel az el­öregedő társadalom kihívásaira kí­ván (természetesen nem kizáróla­gos) választ adni. „Európa öregedő társadalma kihívás a munkaerőpi­acunk és a szociális és egész- ségyügyi rendszereink számára” - mondta Viviane Reding infotársa­dalmi és médiaügyi biztos. Hozzá­tette, ugyanakkor ez gazdasági le­hetőség is Európa ipara számára, nem csak a kontinensen, hanem vüágszerte, hiszen az öregedés je­lensége máshol is gondokat okoz, így a öregeknek szánt ICT- termékekkel a globális piacon is meg lehet jelenni. Az OECD adatai alapján tíz éven belül az EU népességének már 20 százaléka lesz 65 évnél idősebb, a mostam 16-17 százalékkal szem­ben, és a demográfiai folyamatok alapján ez a kedvezetőlen trend hosszútávon tovább folytatódik. Ennek eredményeként a jellemző­en aktívnak tekintett 15-64 év kö­zötti népességre vetített arányuk megduplázódik 2050-re, a köz­nyugdíjak aránya pedig elérheti a GDP 15-17 százalékát, ami több mint másfélszerese a jelenleginek. A Bizottság akciótervének célja, hogy az időseknek tervezett infor­mációs és kommunikációs techno­lógiák (ICT) segítségével hosz- szabb ideig maradjon a 65 feletti korosztály gazdaságüag produktív, kimondva-kimondatlanul távmun­ka révén, ami jelentősen csökken­tené a piacgazdaságokra és a költ­ségvetésekre nehezedő nyomást. Ezen keresztül, az ICT használata révén ráadásul javulna a idősebbek társadalmi integráltsága, a magá­nyosság csökkenésével pedig javul­na közérzetük. A technológia rá­adásul javíthatja a szociális és egészségügyi ellátások színvonalát, hatékonyságát. A jelenlegi 65 év feletti korosz­tály mindössze 10 százaléka rend­szeres internetező, az 50 év feletti­ek pedig 20 százaléka hallási vagy látási gondokkal küzd, ami miatt nehéznek találja a használatot. A középtávú eredmények érdekében emiatt javítani kell ezen az ará­nyon, hogy a technológia által te­remtett fenti lehetőségeket ki le­hessen aknázni. A Bizottság értéke­lése szerint az ICT-ipar nem szol­gálja ki megfelelően ezt a nagyon is fizetőképes keresletet, a jelenlegi termékek nem alkalmasak az idő­sek számára, mivel többek között túlságosan bonyolultak vagy egy­szerűen használhatatlanok. Hogy ez változzon, 2013-ig több mint 1 milliárd dollár befektetést irányoz elő a Bizottság új megoldá­sok kidolgozására, melyektől az idősek szociális és egészségügyi el­látása jelentette gazdasági teher csökkenését. A főbb koncepciók kö­zé tartozik a távellátás erősítése és az úgynevezett intelligens otthon megalkotása is. Becslések szerint a mobilkészülékek és mobilhálóza­tok segítségével megvalósított táv- monitorozással csak Németország­ban 1,5 milliárd eurót lehetne évente megspórolni azáltal, hogy a betegeket előbb hazaküldik, és ak­kor nem beszéltünk még a távdiag­nosztika vagy magasabb szintű ön­ellátás lehetőségeiről sem. Bár a nyüatkozatban nem esett róla szó, érdemes megemlíteni, hogy Japán és Dél-Korea jelentős befektetéseket eszközöl a roboti­kában, hogy az idősek segítésében fizikaüag is részt tudjon vállalni a technológia, például robottest, humanoid ápoló- és cselédrobotok révén, míg más irányzatok marad­nak specializált „gépformájú” gé­peknél — mint például a Sanyo ál­tal kifejlesztett embermosó, a HIRB. A robotika szükségessége valószínűleg elkerülhetetlen a tá­volabbi jövőben, ahogyan az em­beri munkaerő relatív hiányából fakadóan annak ára az egekbe szö­kik, miközben a technológia egyre olcsóbb. A Japán Robot Szövetség szerint már most mintegy 4 milliárd dollá­ros piaca van Japánban a házi­robotoknak, és ez 2025-re 40 milli- árdra rúg majd. A szigetország nem véletlenül jár elöl a fejlesztésekben: a világ egyik, ha nem a legöregebb népességével rendelkezik, mely ugyanakkor rendkívül magas gaz­dasági és technológiai színvonallal bír. Japán már ma ott tart demográ- fiaüag, ahova a Bizottság pro­jektálja az EU-t a következő évtize­dekben, így számukra rövidebb idő­táv áll rendelkezésre. A szintén ja­pán Network Robot Forum (NRF), mely a hálózati robotok népszerűsí­tésére, a fejlesztések koordinálására jött létre, szerint 2013-ban a robo­tok az utcán is használhatóak lesz­nek a bárhonnan elérhető online kapcsolat révén. Hasonló véleményen vannak Dél-Koreában is. Az állami támo­gatásból és magántőkéből egy­aránt finanszírozott Koreai Tüdo- mányos és Technológiai Intézet­ben (KIST) dolgozó 300 fős csapat 2013-ra célozza meg egy gondozó robot kifejlesztését. „A csúcstech­nológiájú robotok számos gondos­kodó feladatot lesznek képesek el­látni, mint például beszéddé for­málni előre megírt emlékezte­tőket: a napi programot vagy a gyógyszer beszedésének idejét. A humanoidok egy másik kritikus szerepe, hogy kiutat biztosítsanak a magányosságból, mely tipikus az időseknél. Hálózaton keresztül az internetre csatlakoztatják azokat az idős polgárokat, akik nem tudnak webezni” - mondta el az egyik kutató tavaly, (h) Nokia 6121 Classic, 6267 és a Nokia 3500 Classic: A legfontosabb elképzelés az volt, hogy minden médiatartalmat egyszerűen elkészíthessünk Három új készüléket mutatott be a Nokia FELDOLGOZÁS A Nokia három új készüléket mutatott be a szingapúri Nokia Connection rendezvényen. A 6121 Classic neve nem véletle­nül lehet ismerős, hiszen nemrégi­ben mutatta be a finn gyártó 6120 Classic nevű újdonságát, amely ikertestvére ennek. Jobban meg­vizsgálva láthatjuk, hogy tényleg nagyjából 100 százalékos a hason­lóság a két készülék között. Az okát ennek nem tudjuk és nem is értjük, miért jó két teljesen azonos modellt gyártani, de a 6121 Classic ettől még egy mo­dern okostelefont rejt a ruhája alatt. A Symbian legújabb, 9.2-es változata az S60 kezelői felülettel és a 369 Mhz-es processzorral igazán ütőképes csapatot alkot. Nem feledkezhetünk meg a négy­sávos GSM, 3G és HSDPA képes­ségekről, valamint a microSD bő­vítésről. A multimédiát 2 mega­pixeles, mobüfényes kamera, ze­nelejátszó és FM rádió képviseli. A Nokia 6121 Classic 2007 harma­dik negyedévében jelenik meg, ára 260 euró (kb. 9 ezer korona) körül alakul. A Nokia 6267-ről már megjelent néhány kémfotó, akkor még csak annyi volt biztos, hogy hamarosan új modell érkezik. Most már tud­juk, hogy ez a készülék szerepelt a fotókon. A 6267 egy fiatalos, vi­dám színekben kapható, elsősor­ban a multimédiára hangolt kagy­lós újdonság. Külsőleg a 6131-gyel mutat ro­konságot, de annál kicsit zömö- kebb és némileg vastagabb. A ze­nei hangsúly rögtön észrevehető a külső kijelző alá helyezett vezérlő­gombokon, ületve a kamerához is mellékeltek mobüfényt. A legfon­tosabb koncepció az volt, hogy minden médiatartalmat egyszerű­en elkészíthessük és gyorsan hoz­záférhessünk. Nem szabad elmen­ni a 3G támogatás mellett, ehhez természetesen egy másodlagos ka­merát találunk belül. A külső, fotó­záshoz való egység 2 megapixel felbontású, és a már említett mo­bilfény tartozik hozzá. A médiatar­talmakhoz szükséges tárhelyet a microSD-vel akár 4 GB-ig bővíthe­tő memória biztosítja. A Nokia 6267 kék, narancs, fekete és lila színekben 2007 harmadik negyed­évében jelenik meg, ára várhatóan 240 euró (kb. 8500 korona) kör­nyékén lesz. Nem is lehet tagadni, hogy a Nokia 3500 Classic első ránézésre a 6070/6080/5070 trióhoz illesz­kedik. Azonban a teljes klasszikus, egyszerű külsőt azzal bolondítot­ták meg, hogy míg az előlap feke­te, addig a hátsó-oldalsó részek meglepően rikító, feltűnő színek­ben pompáznak, ez pedig érdekes kontrasztot idéz elő. Erre még rá­pakoltak azzal, hogy a színes felü­let „behálózza” a gombokat is. Az egyszerű, de stílusos külső és a könnyű kezelhetőség voltak a leg­fontosabb szempontok a tervezés­nél. A 3500-ban FM rádió, 2 me­gapixeles kamera, 2000 férőhelyes telefonköny és Instant Messaging alkalmazás kapott helyet. A megje­lenés ideje 2007 harmadik ne­gyedéve, a várható ár 135 euró (kb. 5 ezer korona). (1) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom