Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-20 / 141. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 20. Kultúra 11 41. Népművészeti Fesztivál, Zselíz: szombaton lakodalmas szokások, vasárnap néptáncgála a műsorban Tori Amos Pozsonyban és Budapesten is fellép Nosztalgiázni és újat látni E hét végén, június 23-24- én rendezik meg Zselízen a 41. Népművészeti Feszti­vált. Jó néhány éves szünet után tavaly éledt újjá a ren­dezvény, s a jubileumi, 40. évfolyam után, úgy tűnik, újra folytatódik a fesztivál hagyománya. A szervezők között ott találjuk Zseh'z önkormányzatát, a Csema- dok Művelődési Intézetét, lévai területi választmá­nyát, valamint zseh'zi váro­si alapszervezetét. MISLAY EDIT Az idei programokról Huszár Lászlóval, a fesztivál koordináto­rával, „gazdájával”, a Csemadok Művelődési Intézetének igazgató­jával beszélgettünk. Milyen célkitűzésekkel, kon­cepcióval vágtak bele a zselízi népművészeti fesztivál 41. évfo­lyamának szervezésébe? Tavaly újítottuk fel a rendez­vényt, mivél úgy láttuk, eljött az az idő, amikor a hagyományos zselízi fesztivállal ismét foglalkozni le­het. Az elmúlt év tehát a felújítás éve volt, az idei pedig a stabilizá­lódásé. Szeretnénk stabilizálni egyrészt a fesztivál helyszínét, té­máját, másrészt a szervezőgárdát. A rendelkezésünkre álló pályázati összegekre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy kétnapos lesz a fesztivál, ugyanis ennyi fér bele az anyagi keretünkbe. Mi fér bele ebbe a hétvégébe? Az első nap, azaz a szombat a folklórcsoportok napja, és a ha­gyományőrzés kap főszerepet. A Virágba szőtt álmok című műsor­ban lakodalmas szokásokat felújí­tó, bemutató csoportokat láthat a közönség, egészen pontosan a vendégi, a kelenyei, a szepsi, a zsérei, a koloni és a gímesi folklór­csoportokat. Ezúttal tehát egy konkrét té­ma köré épül a szombati mű­sor? Igen, és a továbbiakban hason­lóan tematikus programokat sze­retnénk bemutatni a zseh'zi feszti­válon. Szerencsére a témát illető­en még legalább négy-öt évre elő­re van tartalékunk. Az összeállí­tást elsősorban a jeles hazai szak­ember, Méry Margit végzi, mun­kájában azonban segítője is van Sipos Anna, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma munkatársának személyében. A folklórcsoportok szombat esti fellépését megelőzően két kiálh'tást is nyitnak a városi mű­velődési központban. Ezek mi­lyen jellegűek? Az egyik egy néprajzi kiállítás, mégpedig egy magángyűjtemé­nyé. Vagyis nem intézmény, ha­nem magánszemély a tulajdono­sa és egyben lelkes, elhivatott amatőrként a gyűjtője is a népraj­zi tárgyaknak. Idén Névery Eszte­rek gazdag gyűjteményéből mu­tatunk be ízelítőt. A mindenna­pos használati tárgyaktól kezdve a népviseletig minden megtalál­ható a gyűjteményben. A Zselízen megnyíló kiállítást Katarina Ho- lubová, a lévai múzeum munka­társa szervezi. Hosszú távú cé­lunk, hogy a fesztivál keretében tovább folytassuk a kisebb tájhá­zak, magánjellegű gyűjtemények kiállítását. A másik tárlat a Kodály-emlék- évhez kapcsolódik, és Görföl Jenő fotográfiáin keresztül a zeneszer­ző felvidéki kötődéseit mutatja be. Görföl Jenő többek között azokat a népdalköröket, adatközlőket is lencsevégre kapta, akikkel annak idején, gyűjtőútjai során Kodály Zoltán találkozott. Milyen lesz a vasárnapi kíná­lat? Elsősorban van egy apró válto­zás: az zselízi római katolikus templomban az ökumenikus is­tentisztelet az előzetesen meg­adott 11 óra helyett 10.15-kor kez­dődik. Az istentiszteleten Zobor- vidéki hagyományőrzők is szere­pelni fognak vallásos népi énekek­kel. Délutánra bevezetésképpen egy kis hangulatkeltő programot terveztünk: két órától elkezdődik a térzene, a vásárúti fúvósok fog­nak muzsikálni, fél négytől pedig a Duna Menti Tavaszon díjazott sárói Csemeték bábcsoport lép fel, továbbá az ÉS Színház két kis pro­dukcióját láthatja a közönség. Ezenkívül lesz népi mesterségek bemutatója, kirakodóvásár, ahol az iparművészek, kézművesek mutatják be portékájukat. Az esti, háromórás néptáncgálán, mely­nek szervezője Kraus Ágota, há­rom ország néptánccsoportjai sze­repelnek: ott lesz a szlovéniai Mu­ravidék, a magyarországi Bakony, a pozsonyi Lipa folklórcsoport, to­vábbá a Szőttes Kamara Néptánc­együttes, a füleki Palóc Táncmű­hely, a lévai Garant Menti Nép­táncegyüttes és az Alba Regia Néptáncegyüttes. Remélem, a szép idő kitart a hétvégéig, és mindenekellőtt an­nak örülnénk, ha minél többen lá­togatnának el a fesztivál program­jaira. Mindenkit szívesen várunk, hiszen az idősebbek nosztalgiáz­hatnak, a fiatalok pedig valami számukra újat láthatnak. Franco Nérót Mario története Márai könyvére emlékezteti, ezért mondott igent Almási Tamás rendezőnek „A sors akarta, hogy szerepeljek ebben a filmben” MTl-JELENTÉS Budapest. Franco Nero azért mondott igent Almási Tamás Mario, a varázsló című filmjének főszerepére, mert a történet emlé­kezteti őt kedvenc magyar írója, Márai Sándor könyvére, az Eszter hagyatékára. A hétfőn Magyaror­szágra érkezett olasz színész rá­mutatott arra: amikor elolvasta a Mario forgatókönyvét, szinte ugyanazt a történetet olvasta. „A sors azt akarta, hogy szerepeljek ebben a filmben” - tette hozzá a színész, aki három hetet tölt a vi­déki forgatáson, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A színész kiemelte: nem tud kü­lönösen sokat a rendszerváltozás kori Magyarországról, de vélemé­nye szerint a Mario, a varázsló története jól szemlélteti, milyen volt a rendszerváltás idején az élet és a politikai helyzet vidéken. Franco Nero elmondta: Almási Tamás legújabb játékfilmjében a női főszereplő munkásként dolgo­zik, és arról fantáziái, hogy egy­szer jobb élete lesz. Amikor talál­kozik az újdonsült gyártulajdo­nossal - akit ő alakít -, szinte megőrül az izgalomtól. Arról ál­modik, hogy az igazgató elviszi egy nagyvárosba, ahol az élete gyökeresen megváltozik. A férfi személyisége megfogja a nőt, aki­nek képzeletében igenis létezik Mario, a varázsló. A férfi azonban „csupán” egy üzletember, egy gyártulajdonos, aki ha azt látja, hogy a gyár nem működik, bezár­ja, és máshol nyitja meg. Bár a történet egyedi, hiszen egy különleges időszakban játszó­dik Magyarországon, akár nem­zetközi is lehet, hiszen a vidéki élet az egész világon egyforma - tette hozzá a színész, aki szerint a filmbeli szerepének különösen erős vonzereje van. Az olasz színész nem sokkal Magyarországra érkezése előtt fe­jezett be egy filmet Németország­ban. Azt megelőzően hazájában, Olaszországban egy éve dolgo­zott, öt alkotásban is szerepelt. A főbb szerepekben az ugyan­csak olasz Vittorio Marsigliát és Antonio Grossót, a magyar művé­szek közül Nyakó Julit, Egyed At- tüát, Gyabronka Józsefet, Szirtés Ágit, Fehér Annát, Monori Lilit, Vajdai Vümost, Gáspár Tibort, Szűcs Nellit, Trill Zsoltot és Nádasi Erikát láthatják majd a nézők. Bár a filmnek nincs köze Thomas Mann hasonló (Mario és a varázsló) című kisregényéhez, a filmben kirajzolódó kapcsolat- rendszer, vagyis a megközelíthe­tetlen gyártulajdonos és a csaló­dott munkásnő viszonya párhu­zamba állítható a könyv szereplői­nek tragédiájával. Slágerek nélküli karrier KONCERTELŐZETES A hétvégén a tájainkon koncerte­ző Tori Amos eddig anélkül adott el tizenkétmillió hanghordozót, hogy elmondhatná magáról: a rádiók rongyosra játsszák a dalait. Jobban belegondolva, nincsenek is sláge­rei, sosem írt kimondottan slágeres zenét. Sajátos, magas hangja és szokatlan zenéje kapcsán gyakran hasonlítják Kate Bush-hoz, miköz­ben igazi, önálló egyéniség. Nem fél kimondani a legmélyebb gondo­latait sem. Vallásos neveltetéséről, lelkész apjához fűződő kapcsolatá­ról, a nőiséggel, a szexualitással kapcsolatos véleményéről sokat el­árulnak a szerzeményei. Zenéjének alapvető eleme a zongora - a ki­lencvenes évek elején a női énekes­dalszerzők táborában az elsők kö­zött használta fő hangszerként Tö­rékeny finomságú dallamok épp úgy felbukkannak dalaiban, mint rockos, industrial elemek, mind a saját képére formálva. Legutóbbi nagylemeze, American Doll Posse címmel áprilisban jelent meg - öt különböző női karakter adja elő, öt különböző személyiséggel és mon­danivalóval. Tori kitalált öt figurát, amelyek egyike önmaga, de mindet ő személyesíti meg, ruhák, frizu­rák, sminkek segítségével. Mind az öt hölgyemény a női lét egy-egy as­Jókai Napok: van színjátszás és van fesztivál is Ha maga például eljött ide ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Akkor jól döntött. És valószínűleg nem bánja meg. Mert jó. Nagyjából minden. A színjátszó- fesztivál szóösszetétel mindkét tag­ja már az első napon szerephez ju­tott. Van színjátszás és van fesztivál is. Van sok ismerős, jó zsűri, szállás, ebéd, hangulat, miegymás. Azt hi­szem, ez kell a fesztiválhoz. Azt hi­szem, ez a fesztivál. Szerencsés darabválasztás, jó szereposztás, párbeszéd a közön­séggel, kifinomult ízlés, működő előadás. Jó példa arra, hogyan le­het kevés pénzből színházat csinál­ni. így vélekedett a zsűri a fesztivált felvezető versenyelőadásról, a Bár­ka Színpad A látszat dzsal című bo­hózatáról. A közönség is osztotta a zsűri véleményét. Akinek nem tet­szett, annak leginkább magával az előadás műfajával, a bohózattal van gondja, és ezért nem volt képes befogadni a lévai csoportjátékát. Hétfőn este egy rendhagyó elő­adáson vehettek részt az érdeklő­dők. A Gurigongo Symposium szín­házi társulás felolvasószínház for­Működő előadás a lévai Bárka Színpad A látszat dzsal című bohózata (Kiss Gábor felvétele) májában adta elő Parti Nagy Lajos Mauzóleum című drámáját. Az elő­adás a fesztiválklub része volt. Állí­tólag jó volt. És állítólag jövőre is lesz ilyen. Reméljük. Maradandó előadással érkezett Komáromba a galántai TSÍZIÓ Di­ákszínpad. A Dosztojevszkij Félke­gyelmű című regénye alapján ké­szült Szigetnyi ölelés című színda­rab körülbelül egy órás volt. Ennél viszont sokkal hosszabbnak tűnt. Sokkal hosszabbnak. A közönség figyelmét olyannyira nem tudta lekötni, hogy a közelemben néhá- nyan azzal múlatták idejüket, hogy masszírozgatták egymás fá­radt tagjait. Vagy levették szandál­jukat, és azzal játszogattak. Ami eléggé furcsa jelenség ennél la­zább környezetben is. Ennek a de­koncentrációnak a legfőbb oka ta­lán az lehetett, hogy szinte telje­sen érthetetlen volt az előadás cse­lekménye. Egyetlen nézővel sem találkoztam, aki felfogta volna a színdarab történetét. Lehet, hogy rossz embereket szólítottam meg, de az is lehet, hogy tényleg érthe­tetlen volt a darab, (rozbroy) Tori Amos (SITA/AP-felvétel) pektusát jelképezi, méghozzá nem szimplán a modem idők kapcsán. Egészen az ókori görögökig ásott vissza, mondván, ők még helyén kezelték a nőiességet - így a koron­gon Pip, Isabel, Clyde, Santa és per­sze maga Tori egyben ősi görög is­tennők mai megfelelői is. Ahogy az jellemző az énekesnőre, alaposab­ban el kell merülni az albumban ahhoz, hogy előjöjjenek az apró fi­nomságai. (p, e, o)

Next

/
Oldalképek
Tartalom