Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-20 / 141. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 20. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Günter Grass az ikrekről Élesen bírálta a lengyel ve­zetők európai uniós politiká­ját hétfőn Günter Grass No- bel-díjas német író. A gdanski (egykor Danzig) születésű, 79 éves, világhírű író elítélte a varsói kormány által az al­kotmánnyal kapcsolatban ki­látásba helyezett vétót és ez­zel összefüggésben helytele­nítette az egykori történelmi sérelmek felmelegítését. Rendkívül kemény szavakkal bírálta Grass a két Kaczynski- testvért, Lech Kaczynski ál­lamfőt és Jaroslaw Kaczynski miniszterelnököt. Kijelentet­te, ezek a „különleges ikrek” antiszemita irányzatú, szél­sőjobboldali pártokkal mű­ködnek együtt. A blokádpoli­tika, azaz a vétóval való fe­nyegetőzés árt az egész Eu­rópai Uniónak - hangsúlyoz­ta Grass, nyomatékosan utal­va arra, hogy a közös alkot­mány jelentős mértékben előre lendítené az európai egyesülési folyamatot. A XX. század világháborús, vala­mint a diktatúrákkal össze­függő tapasztalatai után az uniónak szüksége van arra, hogy alkalmazhassa a béke megszilárdítását célzó poten­ciálját - fogalmazott a Nobel- díjas író, utalva egyebek kö­zött az Egyesült Államok és Oroszország közötti jelenlegi ellenétetekre, (m) Több menekült világszerte Öt év után először ismét nőtt tavaly a menekültek száma a világban, döntően az iraki konfliktus miatt - állapította meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A 2006. évről szóló beszámoló szerint 14 százalékkal (1,2 millió fővel) emelkedett a szervezet felelősségi körébe tartozó menekültek száma, így elérte a 10 milliót. To­vábbi 4,3 millió palesztin menekültről egy másik ENSZ-szerv, a Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Ellá­tó Hivatal (UNRWA) gon­doskodik, a világon mene­kültként élők száma ezért összesen több mint 14 milli- . óra tehető. Az UNHCR sze­rint a menekültek száma döntően az iraki konfliktus miatt nőtt meg. Adataik sze­rint 2006 végéig mintegy 1,5 millió iraki kényszerült me­nedéket kérni külföldön, legtöbbjüket Jordánia és Szí­ria fogadta be. (MTI/AFP) TALLÓZÓ KRÓNIKA Továbbra is a hatóságok ke­mény ellenállásába ütközik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) törekvése, hogy bővíthessék a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatását - írta hétfői számában az erdélyi lap. A szerző emlékeztet: noha hét év telt el azóta, hogy a moldvai Bákó me­gyében rendszeres formá­ban beindult a csángó diá­kok magyar nyelvű oktatása, a szervezők sokszor most is hisztérikus megnyilvánulá­sokat tapasztalnak a polgár- mesterek, iskolaigazgatók, rendőrök részéről. (Lubomír Kotrha karikatúrája Szem- és gyomorforgató, hogy aktív politikus pénzért árulja a beszédeit Gyurcsány Orbánról „Szem- és gyomorforgató­nak tartom azt, hogy egy aktív politikus pénzért árul­ja politikai beszédeit, és ebből több millió forintos családi jövedelemre tesz szert” - mondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterel­nök. A kormányfő, bár nem nevezte meg Orbán Viktort, egyértelmű volt, hogy a Fi­desz elnökéről beszél. MT1-HÁTTÉR „Nem ismerek még egy példát, hogy aktív politikus, saját közvet­len politikai tevékenységéből így kívánna hasznot húzni. Ennek az a vége, hogy holnapután a parla­mentben elmondott beszédéért is pénzt fog valaki kérni” - hangoz­tatta. A kormányfő elképesztőnek nevezte azt, hogy a Fidesz elnöke másodszor is „eljátssza ugyanazt, vagyis hazaviszi a pénzt és el­könyveli, hogy van tizenegyné- hány millió forintom abból, hogy összegyűjtöttem a beszédeimet”. Véleménye szerint ez különösen akkor elképesztő, ha valaki politi­kájának középpontjába az erköl­csöt állítja. „Az nem megy, hogy plebejus politikát hirdetek, harco­lok az új arisztokráciával szemben és a legellentmondásosabb, rossz­ízű dzsentri magatartást folyta­tom” - mondta. A kormányfő kije­lentette: erkölcsi kérdésekben csak erkölcsileg feddheteüen em­ber mondjon megalapozott véle­ményt. Gyurcsány Ferenc a Gripen- beszerzés kapcsán elmondta, túl sok a kétely és a gyanú Magyar- ország szerepével kapcsolatban ez ügyben, hogy ott és akkor mi­lyen motiváció alapján született meg a döntés. Gyurcsány Ferenc közölte: úgy tudni, a Fidesz-kor- mány idején a Gripenek beszer­zésével összefüggő előkészítő ta­nulmányban létezett egy egyér­telmű sorrend a pályázók között, amely a meghatározó alapdoku­mentum volt a nemzetbiztonsági kabinet üléséig. Kérdés, hogy ott mi történt, ezt azonban mi sem tudjuk - hangsúlyozta a kor­mányfő. A miniszterelnök azt mondta, a kormány vizsgálata során nem­csak a 2001-es döntést, hanem a két évvel későbbi, a Medgyessy- kormány idején született szerződésmódosítást is áttekinti. Hozzátette: nem szereti azt a fajta vizsgálatot, „amikor egy mostani kormány csak olyasmit vizsgál, ami a másik kabinethez kötődik”. A kormányfő úgy fogalmazott, a Gripen-vásárlás kapcsán annyi pénz forog kockán, „amelyet el nem tudunk képzelni, amelynek az ezredéért Magyarországon szí­jat hasítanak egy politikus hátá­ból, ha kiderül, hogy nem megala­pozottan döntött”. Hozzátette: a Gripenekre szánt pénz a kórház­fejlesztésre fordítható összeggel vetekszik. A svéd SVT televízió június ele­jén azt állította, hogy mintegy nyolcmülió dolláros jutalékra te­hetett szert Alfons Mensdorff-Po- uilly osztrák üzletember a ma­gyarországi vadászgépbeszerzé­sekkel kapcsolatban kifejtett köz­vetítői tevékenységével. Állítását a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems- SAÁB brit-svéd konzor­cium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta. De­meter Ervin, az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere sajtó- tájékoztatón azt mondta: semmi­lyen lobbi tevékenységet nem ér­zékelt a Gripen-vadászgépek be­szerzése körül, a korábbi döntést ma is jónak tartja. A magyarság érdeke, hogy autópálya vezessen Budapestről a Székelyföldig Autópályát akar az RMDSZ GARZÓ FERENC Olyan új európai folyosó megraj­zolását szorgalmazza a román köz­lekedési tárca, amely egy székely- földi - Marosvásárhelyt és Iasi-t (Jászvárost) - összekötő székely- földi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a ma­gyar többségű romániai régió köz­vetlen beilleszkedését az uniós köz­lekedési infrastruktúrába - mondta Tánczos Barna, a román szállítási minisztérium államtitkára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő ál­lamtitkár Ludovic Orbán liberális párti miniszterrel együtt május vé­gén beszélt erről Brüsszelben Da­nuta Hübnerrel, az Európai Bizott­ság regionális politikáért felelős biztosával. Az államtitkár szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autó­pálya-szakaszok megépítését, ha­nem azt az európai stratégiai el­képzelések részévé kell tenni. Sze­rinte ezért kell meggyőzni Brüsszelt is arról, hogy Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az or­szágot nyugat-kelet irányban szel­né át, összekötné az országot Mol- dovával, és Ukrajna felé folytatód­na. A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át meg­felelő mértékben az országot. A 4. számú ugyanis Dél-Erdélyen ke­resztül haladna (Temesvár-Nagy- szeben-Pitesti-Bukarest), a 9-es pedig Iasi-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bul­gária felé. Ez a két útvonal V-alak- ban, Románia szélén haladna át, az ország észak-keleti része pedig fe­hér folt maradna - hangsúlyozta az államtitkár. Márpedig Székelyföld fejlődése szempontjából is alap­vetően fontos, hogy merre halad egy autósztráda. E térség számára egyelőre az Észak-Erdélyen átfutó Bechtel-autópálya sem kecsegtet gyors és teljes megoldással. Bár az RMDSZ 2004 óta következetesen szorgalmazza a Bechtel-sztráda megépítését, az csak 2013-ra ké­szülne el. Arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhelyhez érve dél­re kanyarodna és Brassóig tartana, a Székelyföld pedig mintegy száz kilométeres távolságra maradna tőle. Az is köztudott, hogy a Bech­tel nincs ínyére az EU-nak - emlé­keztetett Tánczos Barna. Az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, hogy legyen egy olyan autópálya, amelyen Budapestről el lehet jutni - Kolozsváron és Marosvásárhe­lyen át - a Székelyföldre. Ezért len­ne szüksége egy olyan európai köz­lekedési folyosóra, amely bizonyos szakaszon egybeesne ugyan a Bechtel-sztrádával, de magában foglalna egy székelyföldi szakaszt is. Ez utóbbi 50-60 kilométer hosszú lenne, Marosvásárhely érin­tésével Gyergyószéntmiklós kör­nyékén szelné át a Keleti Kárpáto­kat, majd Piatra Neamt, Roman és Iasi irányában folytatódna. Ha sike­rülne koncessziós kiírás alapján megépítem, akkor bárhonnan a Székelyföldről 40-50 kilométeres távolságból autópályára lehetne jutni. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Románia évente 250 kilomé­ternyi autósztrádát szeretne építe­ni a következő hat esztendőben, ebből a tervből semmiképpen sem szabad kihagyni Erdélyt. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Elhangzott a végszó? CZAJL1K KATALIN Majdnem tíz hónap telt el az állítólag meg nem történt nyitrai di­áklányverés óta, és továbbra is homályos a Maiina Hedvig-ügy. Sőt, egyre sötétebb, és bűzlik. A tegnap nyilvánosságra került vallomás, miszerint az egyik el­követő, akiről annak idején Hedvig leírása alapján fantomkép is készült, családjának bevallotta tettét, akár döntő jelentőségű is lehet az ügyben. Ez lehetne ugyanis az első tanúvallomás, amely közvetlenül bizonyítja a lány állítását. Feltéve persze, hogy a rendőrség érdemben foglalkozni fog vele, és kellőképpen kivizsgálja a benne foglaltakat. És éppen itt kezdődhet a problé­ma: a nyomozás az ügyben ugyanis le lett zárva, mivel a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem tör­tént meg, tehát, úgymond, elhangzott a végszó, mégpedig a „legfelsőbb szájakból”. Ezek után már önmagában ellentmondásos lenne, ha mégis foglalkozna a rendőrség az új információkkal. Pedig, ha jogál­lamnak akarjuk nevezni magunkat, nincs más megoldás. Szinte hátborzongató belegondolni, mik lehetnek a következmények: beigazolódhat, hogy az új tanúvallomás a valóságon alapul, és már meg is van az egyik támadó (akiről a rendőrség egyébként tud, sőt annak idején ki is hallgatták, és állítólag bombabiztos alibije van). Tehát bebizonyosodhat, hogy a rendőrség, Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő tévedett, amikor hazudozót csináltak Maiina Hedvigből. Egy rendes or­szágban az ilyen kaliberű „tévedésért” fejek hullanának. Na­gyon magasról. De ne előzzük meg túlságosan az eseményeket. Egyelőre Maiina Hedvig ellen vádemelési javaslat van előterjesztve, és az „új tanú” csak a médiáknak vallott. Hogy a rendőrséget is érdekelni fogja-e a mondanivalója, további mérföldkő lehet az ügyben. Ha ugyanis az új információk hidegen hagyják a bűnüldöző szerveket, az an­nak is jele lehet, valaki más is előre gondolkodik... Diplomák futószalagon GÁL ZSOLT Iskolaügyi miniszterünk, Ján Mikolaj úgy gondolja, hogy akár a szlo­vákiai középiskolákban is lehetne bakalárképzés. Mivel a szakközép- iskoláknak szerinte kitűnő a színvonaluk, ha „szereznek egy docenst, aki garantálja őket, beadhatják a kérvényt, hogy szakfőiskolát hoz­zanak létre” - nyilatkozta. A felsőoktatási törvény módosításának tervezetében a miniszter gyakorlatilag semmi érdemleges javaslatot nem tett, amely javítaná az egyetemi oktatás színvonalát, és a felsőfokú képzést a piaci kereslethez igazítaná. Ehelyett korlátozni és hivatalosan is fizetőssé kívánja tenni a levelező tagozatos képzést. Ez ugye a tandíj bevezetését jelenti - diszkriminatív módon csak a levelezősök számára - ami ellen Robert Fico ellenzéki pártvezérként annyira tiltakozott. Ami azonban ennél nagyobb baj: a kormánynak láthatóan semmilyen koncepciója nincs a hazai felsőoktatás kulcs- problémájára. A gomba módra elszaporodott és a minél több diák felvételében érdekelt „egyetemek” többsége csapnivaló színvonalon, futószalagon termeli a saját szakmájukban elhelyezkedni képtelen - és ezért a jövőben frusztrált - diplomás fiatalokat. Erre Mikolaj még előáll a középiskolai bakalárképzés agyrémével, ami csak tovább rontana a helyzeten. A probléma gyökerei a Meciar-korszakba nyúlnak vissza, amikor az oktatásügyi minisztérium - sokszor az akkreditációs bizottság aján­lásai ellenére - sorozatban osztogatta az engedélyeket az új egyete­mek alapítására, amelyek gomba módra nőttek ki kihelyezett karok­ból, vagy egyenesen „zöldmezős beruházásként”. A fejpénzeken ala­puló finanszírozási rendszer miatt minden felsőoktatási intézmény abban érdekelt, hogy minél több diákot vegyen fel. A kilencvenes évektől megszaporodtak a karok és a tanszékek, már minden vala­mire való kis porfészek úgy gondolta, hogy neki is jár minimum egy kihelyezett képzés. A képesített tanárok 2-3 hely között ingáztak, ál­talánossá vált, hogy a szemináriumi munkákat szinte alig olvassák (kinek akaródzik 130-at átböngészni?), a diákok meg lelopják őket az internetről, vagy újrahasznosítják ugyanazt a dolgozatot 4-5 tan­tárgyon. Természetesen a szlovák egyetemeken alig folyik kutatás, az oktatók alig publikálnak, külföldön pedig intézményeink jórészt ismeredenek. A létszámaikban egyre kisebb korosztályokból egyre több tanulót vettek fel az elmúlt években, s jelenleg már ott tartunk, hogy aki akar, simán bekerül valamilyen egyetemre, legtöbbször fel­vételi nélkül. És ha már egyszer bekerült, többnyire el is végzi azt. Néhány tanárra rá is szóltak, hogy ne vizsgáztassanak már olyan szi­gorúan, ha kirúgják a nebulókat, ugyan kire kap az egyetem fejpénzt az államtól? Az egész rendszer következményei: a mennyiség prefe­rálása a minőség rovására, a diákok tudásszintjének drámai romlá­sa, túlképzés csaknem minden szakon (az orvosi és néhány műszaki irányzat kivételével) és a diplomák teljes elértéktelenedése (már annyit sem érnek, mint egy érettségi bizonyítvány másfél évtizede). Ráadásul nem olyan szakembereket termel az oktatási rendszer, amilyenekre a gazdaságnak szüksége van, ez persze az egyetemeket egyáltalán nem érdekli. És végül, a képzés egyre többe kerül és ezt az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Ha a kormány komolyan meg akaija akadályozni azt, hogy eztán minden síkhülye gyereket egyetemre küldjenek a szülei, ahová őket fel is veszik (felvételi nélkül), majd - az adófizetők pénzén - el is végzik a képzést (hogy az egyetem megkapja értük a fejpénzt), majd a diplomájukkal nem tudnak mit kezdem a munkaerőpiacon, akkor mese nincs, valahogy korlátozni kell a futószalagon való termelést. Vagy az államilag finanszírozott egyetemi helyek számát kell maxi­málni vagy a tandíjat/képzési hozzájárulást kell bevezetni. Mikolaj kijelentései alapján azonban naiv lenne azt várni, hogy ebből bármi is megvalósul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom