Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-14 / 136. szám, csütörtök

6 Fókuszban: a szabadság ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Kérdések és válaszok a szabadsággal kapcsolatban Évente egyszerre legalább egy-két hetet pihenjünk ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Milyen hosszú lehet az egy­szerre kivehető szabadság? Az egyszerre kivett szabadság hossza, kezdetének időpontja ál­talában a munkaadóval való meg­egyezéstől függ. A kisebb vállala­toknál általában az alkalmazottak megegyeznek, ki mikor megy sza­badságra, hogy ezzel ne akadá­lyozzák a vállalat működését. Ki­sebb változások mindig megen- gedhetők, de a cél az, hogy mindig legyen annyi alkalmazott, hogy a szükséges feladatokat el tudják látni. Az orvosok szerint egy év­ben legalább egyszer menjünk két hét folyamatos szabadságra, erre ugyanis szüksége van szerveze­tünknek. Mennyi szabadság jár a gyer­mekét egyedül nevelő szülőnek? Ugyanannyi, mint bárki más­nak. Egyéb szabadnapokkal ha­sonló a helyzet, a törvény nem ki­vételez a gyermekeit egyedül ne­velő szülőkkel, esetleges kedvez­ményeik a munkaadó jóindula­tán, illetve a munkaszerződésben meghatározott feltételeken múl­nak. Fel kell tüntetni a szabadság­papíron a szabadság helyszínét? A munkatörvénykönyv erről nem rendelkezik, de valójában az alkalmazottnak nincs miért eltitkolnia pihenésének helyszí­nét. Ez az információ segítheti a munkaadót abban, hogy szükség esetén melyik szabadságon lévő alkalmazottját hívja be munká­ra. A munkaadónak jogában áll kérnie a szabadság megszakítá­sát? A munkaadó sürgős esetben kötelezheti alkalmazottját sza­badságának megszakítására, és berendelheti őt a munkába. Az alkalmazottnak okozott anyagi veszteséget, mely az előre kifize­tett társasutazás, a szállásfogla­lás lemondása miatt, vagy az azonnali hazautazás miatt kelet­kezett, a munkaadónak meg kell térítenie. Hány nap ki nem merített szabadság vihető át a következő évre, hány napot kell kifizetnie a munkaadónak? A következő évre minden eset­ben átvihető a teljes ki nem merí­tett szabadság. A munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az al­kalmazott kimeríthesse a neki já­ró teljes szabadságot. Az előző évből származó szabadságot ez év végéig mindenképpen ki kell ven­ni, a munkatörvénykönyv szerint tovább vinni nem lehet. Az alkal­mazottnak csak akkor jár térítés a ki nem merített szabadságért, ha az alkalmazott munkahelyet vált, és nem sikerült kimerítenie sza­badsága egészét. Ebben az eset­ben is ajánlott úgy megegyeznie a munkaadóval abban, hogy a sza­badságát letölti a felmondási időben, (lpj) SZABADSÁGFAJTÁK Rendes évi szabadság A törvényben meghatározott szabadság négy hét, 15 évet le­dolgozottak esetében öt hét. Az az alkalmazott válik jogo­sulttá erre a szabadságra vagy annak arányos részére, aki az adott évben legalább 60 napot ledolgozott ugyanannál a munkaadónál. A ledolgozott napokért járó szabadság Aki egy munkahelyen 60 napnál kevesebbet dolgozott le az adott évben, annak minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság egy tizenketted része jár. Aki négy hétre jogosult, an­nak 1,5 nap, aki 5 hétre, annak 2 nap minden 22 ledolgozott munkanap után. Kiegészítő szabadság Ez a szabadság a rendes évi szabadságon felül jár azoknak, akik föld alatt - bányában, ala- gútfúrásnál, metróépítésnél - nehéz fizikai körülmények kö­zött dolgoznak egész évben, il­letve azoknak, akik egészségre súlyosan káros környezetben - radioaktív sugárzás, rákkeltő hatású vegyi anyagok, tropikus környezet - dolgoznak. A ldegé- szítő szabadság évente további egy hét. (1) Elbocsátás előtt nem lehet kötelező a szabadság Nem mindenkinek fizetik ki ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A 2002-ben életbe lépett új munkatörvénykönyv egyér­telműen fogalmaz: a letöltetlen szabadságot csak annak lehet ki­fizetni, aki kilép a cégtől, vagyis megszűnik a munkaviszonya. Minden más esetben a szabadsá­got ki kell meríteni, a munkaadó azt nem köteles kifizetni. A ré­gebbi szabályozás lehetővé tette, hogy a fel nem használt szabad­ságot kifizesse a munkaadó, és sokan éltek is ezzel a lehetőség­gel, főleg abban az esetben, ha az illető alkalmazott leterhelt volt. Ez abban az esetben volt le­hetséges, ha a következő év vé­géig sem sikerült kimeríteni az előző évre járó szabadságot. Az alkalmazottnak ez plusz pénzt jelentett, a munkaadónak pedig azért megfelelő, mert nem kell őt nélkülözni a munkahelyen. Ez a megoldás ugyan anyagilag előnyösebb, a pihenés és a szer­vezet regenerálódása szempont­jából azonban a legrosszabb megoldás. „A teljes regeneráló­dáshoz legalább két hét folyama­tos szabadság szükséges” - állít­ja Irena Pálffyová pszichológus. Ennyi idő szükséges arra, hogy megfeledkezzünk munkahelyi gondjainkról, elvonatkoztassunk a munkahelyi kapcsolatoktól. Azokat azonban, akik távozni készülnek a vállalattól vagy elbo­csátanak, nem lehet arra kénysze­ríteni, hogy kivegyék szabadságu­kat. A munkaadó legfeljebb Je­lezheti” alkalmazottjának, hogy van még kimerítetlen szabadsága, de nem rendelheti el a szabadsá­got. Egyes munkaadók valóban nem kényszerítik erre alkalma­zottjukat, ha az valóban jól telje­sít. Ha azonban viszonyuk nem volt a legjobb, gyakori, hogy az al­kalmazott is inkább a szabadsága letöltését választja, (lpj) A fel nem használt szabadságot a munkaadó csak bizonyos esetekben köteles kifizetni Időnként kell egy kis áramszünet A legjobban tesszük, ha fejest ugrunk a nyári szabadságba Éves szabadságra alapvető joga van minden alkalma­zottnak, de ki is kell meríte­nie az adott évben. A mun­katörvénykönyv megszabja ugyanis, hogy a munkaadó köteles az éves alapszabad­ságot, mely négy hét, bizto­sítani a dolgozóinak. LAJOS P. JÁNOS Ez azt is jelenti, hogy az alkal­mazottnak az adott évben ki kell merítenie a rendelkezésre álló időt, de legalább négy hetet. A szo­ciális ügyi minisztérium szerint ez a rendelkezés a dolgozót védi, en­nek köszönhetően a munkaadó nem teheti meg, hogy évről évre halasztja alkalmazottai szabadsá­gát. Azt is a törvény mondja ki, hogy a munkaadó köteles úgy el­rendelni a szabadságot, hogy az al­kalmazott legalább két hetet egy­folytában pihenhessen, ezt javasol­ják a szakemberek is. „A szabadság célja a szervezet regenerálódása, a kikapcsolódás, ehhez legalább két hétig távol kell maradni a munka­helytől” - mondta lapunknak Irena Pálffyová pszichológus. Sokan azonban a szabadsággal oldják meg a betegséget is, mivel a táppénznél jóval magasabb a szabadság idejére fizetett bér. A táppénz csak a bruttó bér 55 szá­zaléka, ez is csak a negyedik nap­tól, míg a szabadság idejére a tel­jes bért köteles fizetni a munka­adó. Ebben az esetben azonban nem érvényesül a szabadság alap­vető szerepe, az alkalmazott nem pihen, nem kapcsolódik ki. Megéri szabadságolni? Szabadsága idején az alkalma­zott a rendes fizetését kapja, pon­tosabban a szabadságot megelőző három hónap átlaga alapján szá­mított bért. A pontos összegét úgy számítják ki, hogy a bruttó bért elosztják a ledolgozott órák szá­mával, és az így kapott átlagot szorozzák meg a szabadságon töl­tött órák számával. A bruttó bérbe azonban nem tartozik bele min­den összeg, amit az alkalmazott a figyelembe vett három hónapban kapott. Nem növeli tehát a sza­badságért járó bért az orvosi szűrővizsgálaton töltött időért fi­zetett összeg, és nem számít bele a bérnek az a része sem, amit az adott időszakban letöltött szabad­ságért kapott az alkalmazott. Átvihetők a napok Bizonyos esetekben a törvény le­hetővé teszi, hogy a szabadság ki nem merített részét átvigyük a kö­vetkező évre, akkor azonban már mindenképpen ki kell merítem, különben elveszik. Ilyen esetnek számít az, ha az alkalmazott hosszabb ideig beteg volt, vagy a munkaadó üzemeltetési okokra hi­vatkozva nem tette lehetővé a me­rítését. Ha a munkaadó hibájából nem tudta az alkalmazott kimerí­teni a szabadságot, és az nem haj­landó kifizetni azt, akkor peres úton követelheti kifizetését. A sza­badság egy részét át lehet vinni a következő évre, a legtöbb vállalat azonban ezt csak azoknak enged­élyezi, akiknek 25 nap vagy ennél hosszabb éves szabadság jár. A kö­vetkező évben azonban minden­képpen ki kell merítem, a munka­adónak ezt lehetővé kell tennie. A ki nem merített szabadságot csak nagyon ritkán köteles kifizetni a munkaadó, üyennek számít, ha a munkaviszony megszűnik, és az alkalmazott a felmondási időben sem tudja kimeríteni összes sza­badságát. A törvény megszabja azt is, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a munkaadónak az üzemi szabadság elrendelésekor. Természetesen ezt is egyeztetnie kell az alkalmazottakkal, és felté­(Juhász László illusztrációs felvétele) tel az is, hogy az üzemi szabadság nem lehet 2 hétnél hosszabb. Ez alól csak a művészegyüttesek alkalma-zottai, a színészek és a pedagógusok kivételek, nekik négy vagy több hét is lehet az üze­mi szabadság. Hol mennyi szabadság jár Svájc 4-5 hét Magyarország Németország Spanyolország 20 munkanap 18 munkanap 3 hét Olaszország 3 hét Belgium Horvátország Finnország 24 naptári nap 18 munkanap 24 munkanap Írország • 3 hét Luxemburg Norvégia 25 munkanap 24 munkanap Portugália 21 nap (forrás: IL0) A munkaadó akkor is szabadságra engedheti alkalmazottját, ha a törvény szerint még nem jár neki Tömeges, üzemi, átvihető, kiszabott és rendkívüli ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGALÓ Jogszabály szabályozza, hogy milyen módon, hogyan jár az al­kalmazottnak a rendes évi sza­badság. A merítést a munkaadó határozhatja meg az alkalmazot­tal történt egyeztetés alapján, és az évi szabadságok terve szerint, melyet az alkalmazottak képvi­selőinek is jóvá kellett hagyniuk. Tekintettel kell lenni arra, hogy az alkalmazott lehetőleg egy­szerre vehesse ki szabadságát, és a naptári év végéig élhessen ez­zel a jogával. A munkaadó az alkalmazottak­kal való egyezség alapján töme­ges vagy üzemi szabadságot is el­rendelhet, ha erre üzemeltetési okokból szükség van, és nem sérti az alkalmazottak érdekeit. Az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb, kivételt képez­nek profi művészeti csoportok - számukra legfeljebb 4 hét lehet -, és a színházak, a színészek eseté­ben a teljes szabadság idejét is el­érheti az üzemi szabadság hossza. Ha a szabadságot nem egy­szerre szabják ki, biztosítani kell, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyhuzamban szabadságon lehessen. Az üzemi szabadság időpontjáról a munkaadónak legalább 14 nappal korábban tá­jékoztatnia kell alkalmazottait. Ezt az időszakot csak az alkalma­zottak beleegyezésével lehet rö­vidíteni. A munkaadó módosíthatja az alkalmazottja szabadságának időszakát, ebben az esetben azonban vállalnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkaadó nem rendelheti el a szabadság merítését arra az időszakra, amikor az alkalmazott tényleges katonai szolgálatát vagy civilszolgálatát tölti, beteg- szabadságon, gyesen vagy anya­sági szabadságon van. A munkaadó adhat alkalma­zottjának szabadságot akkor is, ha a törvény szerint még nem jár neki, de várható, hogy az adott naptári évben teljesíti az előírt feltételeket. Például ha még nem dolgozta le a szükséges 60 napot, de az év végéig várhatóan ledol­gozza azt. A munkatörvénykönyv szerint az éves szabadságot alapvetően abban az évben kell kimeríteni, amelyik évben jogigény keletke­zett rá. A szabadságot a követ­kező évre is át lehet vinni, még­pedig sürgős üzemeltetési okok­ból - például ha a szabadságolás veszélyeztetné a vállalat műkö­dését, ha a munkaadó nem hatá­rozta meg, mikor kell kimeríteni a szabadságot, illetve ha az alkal­mazott betegség vagy gyes, anya­sági szabadság miatt nem tudta kimeríteni a szabadságát, (lpj) FIZETETT ÉS FIZETETLEN SZABADNAPOK Mikor köteles fizetett sza­badnapot adni a munkáltató a rendes évi szabadságon kí­vül?- kötelező egészségügyi vizsgá­laton való részvételre- az alkalmazottak érdekképvi­selőinek iskolázására- véradás és egyéb biológiai anyagok adományozására Személyes okokból járó fize­tett szabadnapok:- egészségügyi kivizsgálásra - évi 7 szabadnap a terhességgel kapcsolatos ki­vizsgálásokra - korlátlan számú szabadnap családtagok orvosi kivizsgálás­ra, kezelésre való elkísérése - évi 7 szabadnap haláleset a családban (házas­társ, gyermek) - 3 szabadnap (beleértve a temetés napját) haláleset a családban (szülő, testvér) -1 szabadnap haláleset a családban (nagyszülő, unoka) - legfeljebb 1 szabadnap gyermekszületés esetén - az anya kórházba és onnét hazaszállításá­ra feltétlenül szükséges idő Milyen esetekben köteles fize- tetlen szabadnapot biztosítani a munkaadó? az alkalmazott esküvője alkal­mából - 1 fizetetlen szabad­nap egészségügyi kivizsgálásra, ha már túllépték a 7 fizetett szabad­napot egy településen belüli költözésre - 1 nap; ha más településre köl­tözik - 2 nap, új munkahely keresésére a fel­mondási időn belül -1 nap bíróság vagy egyéb hivatalos szerv elé való beidézés (tolmács, tanú, szakértő) miatt elsősegélynyújtás, életmentés miatti távolmaradás esetén fertőző betegségekkel kapcsola­tos intézkedések, karantén el­rendelése miatt sürgős, egészségügyi jellegű megelőző intézkedések vagy ál­lat-egészségügyi karantén esetén alkalmazotti érdekképviseleti szervekben végzett tevékenység esetén választási bizottságban végzett tevékenység miatt (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom