Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-14 / 136. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 14. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Nehéz, de kellő reformok Nehéz, de szükséges reformok útján jár Magyarország annak érdekében, hogy konszolidálja államháztartását, mondta tegnap Joaquin Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. A bizottság tegnap fogadta el értékelését a konvergenciaprogram végrehajtásának állásáról beadott magyar beszámolóról. Ezúttal a testület úgy ítélte meg, hogy egyelőre további lépések a unió részéről nem szükségesek, a magyar hiány a GDP- hez képest 3 százalék körülire szorítása 2009-re jelenleg teljesíthetőnek tűnik. Almunia szóban is megerősítette, hogy jelenleg a testület pozitívan értékeli a magyar kiigazítási pályán tett lépéseket. A pénzügyi biztos leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a bizottság még lát kockázatokat a magyar program végrehajtását illetően. Magyarország az előrejelzések szerint még idén is az EU legnagyobb arányú államháztartási hiányával fog rendelkezni. (MTI) Phenjan a pénzéhez jut Észak-Korea hozzájutott az Egyesült Államok által csaknem két évvel ezelőtt egy makaói bankban befagyasztatott pénze egy részéhez - jelentette egy japán napilap. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy akadálytalanul végrehajtsák az észak-koreai atomprogram felszámolásáról kötött hatoldalú megállapodást. Két é- szak-koreai kereskedelmi bank képviselői a múlt héten készpénzben felvettek 256 ezer amerikai dollárnak megfelelő összeget abból a 25 millióból, amelyet a Banco Delta Asia (BDA) bankban zárolt Washington, mert pénzmosással vádolta Észak-Koreát, a makaói bankot pedig azzal, hogy segédkezik a sztálinista országnak ebben a tevékenységben. (MTI/AFP) Leépítések a BBC-nél A BBC brit közszolgálati rádió- és televíziós társaságnál tegnap bejelentették: utána néznek a vezető szerkesztők és riporterek fizetésének, mert túl sok bírálat érte a társaságot, hogy túlfizeti őket. A bírálatok elsősorban arra vonatkoznak, hogy a BBC annyit fizet sztárjainak, mint például az ITV magántévé, amelyik elsősorban hirdetésekből finanszírozza magát és nem az adó- és díjfizetők pénzéből. Van olyan műsorvezető a BBC-nél, akinek három évre szóló szerződése alapján 18 millió angol fontot folyósít a rádió- és tévé- társaság. Mindeközben anyagi helyzete miatt leépítéseket kellett bejelentenie, közel 4 ezrest. A BBC vezérigazgatója, Mark Thompson már 2005- ben meghirdette a cég egészét érintő takarékossági programját, amelynek keretében az akkori, 27 ezer fős alkalmazotti állományt eddig 14 százalékkal csökkentették. A részprivatizációs elemekkel kiegészített takarékossági terv kitűzött célja évi 355 millió font (130 milliárd forint) megtakarítás. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája) Nicolas Sarkozy francia elnök varsói látogatásán megpróbálja meggyőzni Lengyelországot, hogy mondjon le a vétóval való fenyegetésről az Európai Unió alkotmányos szerződésével kapcsolatban. MT1-HÁTTÉR Sarkozy a Gazeta Wyborcza című lengyel napilapban szerdán megjelent interjújában úgy fogalmazott, megpróbálja meggyőzni a lengyel vezetőket arról, hogy „Lengyelország olyan fontos országgá vált, amelynek beleegyezésére szükségünk van ahhoz, hogy kompromisszumra juthassunk egy egyszerűsített szerződés formájában”. A francia államfő csütörtökön utazik Lengyelországba, hogy Lech Kaczynski elnökkel és ikertestvérével, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnökkel tárgyaljon. A két politikus többször is kijelentette, hogy kész megvétózni az új európai alkotmányról szóló tárgyalások megkezdését, ha partnerei nem hajlandóak újra megvitatni egy alternatív szavazási rendszert. A lengyel vétó az egyik legfőbb akadálya lehet annak, hogy az EU jövő heti csúcsértekezletén megállapodás szülessen az uniós intézmények reformját célzó szerződésről. A lengyelek az úgynevezett gyökvonásos rendszert javasolják, amelyben a lakosság számából vont négyzetgyök képezné az egyes országokat megillető szavazatszám kiszámításának alapját, szemben az eredeti tervben szereplő kettős többség szisztémájával. Ez az elképzelés csökkentené a különbséget a legnagyobb és a legkisebb tagországok szavazat- száma között, miközben több szavazathoz juttatná Lengyelországot is, ellentétben a jelenlegi tervezettel, amelynek értelmében Lengyelország szavazataránya éppen hogy csökkenne. Sarkozy az interjúban leszögezte, hogy nem ért egyet a lengyel javaslattal. „Tiszteletben tartom a gyökvonás koncepcióját, de ez nem az, amiről beszélnek. Ha önök egy kis ország lennének, előállhatnának a gyökvonással, mert az megfelelne az önök identitásának” - érvelt. - De önök egy nagy ország, amelynek együtt kell működnie Európa többi nagy országával. Nekünk együtt kell megmentenünk Európát, hogy kilábalhasson a pangásból” - mondta a Gazeta Wyborczának. Közben Jean-Pierre Jouyet, a francia kormány európai ügyekben illetékes államtitkára Párizsban arra figyelmeztette Lengyel- országot, hogy marginalizálódhat, ha megakadályozza az előrelépést az uniós szerződés tervezete ügyében. „Ha megakadályozzák a továbblépést, az inkább marginalizálódást jelent majd számukra, mint teljes jogú részvételt az Európai Unióban. Hát ez az igazi jelentősége annak a párbeszédnek, amelyet holnap folytatunk majd” - mondta Jouyet a France Inter rádiónak. Sarkozy berúgott a G8-csúcson? Több mint egymillióan töltötték le eddig internetes honlapokról a múlt heti G8-csúcson Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatójáról készült felvételt, amelynek felvezetőjében a belga köztelevízió híradójának műsorvezetője, Eric Boever azt állítja: Nicolas Sarkozy nem csak vizet ivott. Az interneten a hétvége óta látható az RTBF kettes csatornáján sugárzott részlet, amely a németországi Heiligendammban június 7-én Nicolas Sarkozy és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója utáni sajtótájékoztató legelején készült. A francia elnök félórás késéssel, láthatóan kifulladva és nevetését visszatartva érkezik a sajtótájékoztatóra. Sarkozy először is elnézést kér a késésért, majd megkérdezi: „Mit szeretnének? Hogy válaszoljak a kérdésekre? Nos, vannak kérdések? Akkor, tessék”. Sarkozyről Franciaországban köztudott, hogy soha nem iszik alkoholt és szeret sportolni: gyakran fut és biciklizik a televíziók kamerái előtt, (m) Sarkozy megpróbálja rávenni Lengyelországot az uniós szerződés támogatására Sarko az EU-alkotmányért Dávid Ibolya: a kommunizmus új maszkot öltött, a populizmus maszkját A kommunizmus reinkarnálódik HOFER LÁSZLÓ „A kommunizmus nem tűnt el nyom nélkül a világból, a 21. század elején Kelet-Közép-Európában reinkarnálódik, méghozzá a populizmus, a demagógia alakjában” - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke Washingtonban, ahol a város központjában felállított, a kommunizmus áldozatainak szentelt emlékmű felavatása alkalmából járt. „Mi, magyarok nem feledjük, hogy az Egyesült Államok kiállása nélkül talán még ma is kommunista diktatúra volna térségünkben” - mondta a konzervatív pártelnök, ám egyben arra figyelmeztetett, a kommunizmus a populizmus alakjában reinkarnálódik. „Egy láthatadan szellem dolgozik azon, hogy elsorvassza az emberek szabadságvágyát, elértéktelem'tse a demokratikus intézményeket (...) a kommunizmus új maszkot öltött, a populizmus, a demagógia maszkját” - fogalmazott. Dávid Ibolya kifejtette: egy nemzet csak úgy lehet erős, ha a kormányzat nem maga akarja polgárai számára kijelölni az üdvösség útját, hanem azért dolgozik, hogy a szabadság teremtsen jólétet. Horváth János, a magyar parlament korelnöke, fideszes képviselő, aki 1945-ben a magyar parlament legfiatalabb tagja volt, arról beszélt a rendezvényen, hogy Magyarországnak 1947-ben kommunista kormánya lett, amely úgy került hatalomra, hogy a szovjet hadsereg letartóztatta a polgári gondolkodású politikusokat. „Megfogadjuk, hogy az önkényuralmi mentalitás nem támad fel többé sem a kommunizmus, sem a terrorizmus alakjában” - mondta Horváth János. A Heritage Alapítvány Washingtonban kedden kerekasztal-beszél- getést rendezett a kommunizmus áldozatairól és bűneiről. Az emlékalapítvány hagyományos, a Tru- man-Reagan-szabadságérmet átadó gáláján Jelena Bonner, a néhai Andrej Szaharov Nobel-békedíjas orosz atomfizikus, polgárjogi harcos özvegye mondott beszédet. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Fenevadak MAL1NÁK ISTVÁN Sok igazság van abban, amit a távozó Tony Blair mondott a sajtóról. Hogy fékeveszett vadállatként hajhássza a szenzációt, ellehetetleníti, illetve belekényszeríti a poltikusokat olyan döntésekbe, amelyeket más körülmények között nem hoznának meg és így tovább. Ennél már csak egy rosszabb van: amikor a politikusok nézik hülyének a sajtót, s azon keresztül az egész nyilvánosságot. A múlt heti G8-csúcs nem azért volt rendkívüli, amiért a résztvevők állították, hanem azért, mert kivétel nélkül minden fontos kérdésben blöfföltek, miközben elvárják, hogy a média komolyan elemezze, hónapokig rágódjon azokon a javaslatokon, amelyeket ők maguk sem vesznek komolyan. A csúcs nem hivatalos, de legnagyobb figyelemmel kísért vezető témáit illetően még inkább ez a helyzet. A Kelet-Európába telepítendő amerikai rakétapajzsról és Koszovóról van szó. Az amerikai és az orosz elnök külön blöffháborút vívott, az első forduló médiagyőztese kétségkívül Putyin lett. Erre Bush beerősített, és európai turnéjának következő állomásain már ő volt a sztár. Albániában és Bulgáriában is csak azt mondta, amit haliam akartak. Szófiában közbenjárást ígért a bolgár ápolónők szabadon engedése érdekében. De azt nem említette, eddig miért nem tudta elintézni Kadhafinál, hiszen a szerencsétlenek már nyolc éve líbiai börtönben ülnek. Tiranában és Szófiában is kompenzációt ígért a szerbeknek Koszovó függetlenségéért cserébe. Nyíltan csak NATO-tagságot ajánlott Belgrádnak - figyelmen kívül hagyva, hogy az 1999-es bombázás óta a szerbek veszettül utálják a NATO-t -, de bennfentesek szerint ilyen kompenzáció lehet bizonyos boszniai területek átcsatolása vagy egy jelentősebb gazdasági segélycsomag is. Az egész azért blöff, mert a jövőre távozó Bush nem köthet ilyen üzletet, Koszovó ügyében tényleg csak az ENSZ BT dönthet. A BT megkerülése, egy egyoldalú tiranai akció pedig olyan következményekkel járhat, amelyekbe még Bush sem gondolna bele szívesen. Ebből adódóan - és ezért beszélhetünk dupla blöffről - Moszkvának kell(ene) fizetnie Koszovó szabadságáért. Putyin is olyan ajánlatot tett Bushnak, amelyről eleve tudta: az elnök nem fogadhatja el, csak annyit mondhat, hogy érdekes és majd tanulmányozni fogják. Ne építsen radarállomást Csehországban az USA, hanem használják közösen a már meglévő azerbajdzsánit, és ne Lengyelországba telepítsen tíz elfogórakétát, hanem pl. Törökországba, Irakba vagy a tengerekre - így Putyin. Az azeri radarért az oroszok is bérleti díjat fizetnek, s ha alkalmas lenne, az amerikaiak már rég megszertezték volna. Putyin váratlan ajánlata másodszor azért volt blöff, mert kiderült, az oroszok szakértői szintű tárgyaláson már egy hónappal korábban is felajánlották az amerikaiaknak, vélhetően nem nagy sikerrel. A Gabala város mellett, az iráni határtól 150 km-re lévő radarkomplexumot még a Szovjetunió létesítette 1985-ben. Moszkva 2012-ig bérli, utána a Kaukázusban akar új, korszerűbb radarállomást építeni. Sok egyébb miatt is pocsék üzlet lenne az azeri radar, s akkor még nem is emh'ttetük az olyan alapvető követelmény hiányát, mint a NATO-kompatibilitás. Látszatproblémák, látszatmegoldások felkínálása. Amíg a hatalmasságok csak azzal törődnek, hogy jó sajtójuk legyen, addig a média igenis vérszomjas fenavad legyen. Velük szemben. ___________■ JEGYZET Mi ért idegen a szlovák? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A minap az egyik szlovák kereskedelmi televízió riportban számolt be arról, hogy a dunaszer- dahelyi magyar diákok milyen rosszul beszélnek szlovákul. Több diákot is megkérdeztek, akiknek a többsége nem is volt hajlandó szóba állni a riporterrel. Egyik szlovák kollégám mesélte, hogy nemrég két hetet Bulgáriában töltött a családjával, ahol egy csallóközi család volt a szomszédjuk, akiknek a lányuk egyidős volt az övékkel. A lány többször próbált kapcsolatot teremteni a másikkal, de mivel az nem tudott szlovákul, a barátság teljes kudarcra volt ítélve. Eszembe jutottak a kamaszéveim, amikor én is többször kerültem kínos helyzetbe, ha szlovák társaságba keveredtem. De se az alapiskolában, se a középiskolában nem tanultam meg szlovákul, s csak annak köszönhetően nem buktattak meg, hogy az osztályfőnököm tanította a szlovákot. Csak a közelmúltban jöttem rá arra, hogy mi is lehetett az oka annak, hogy ennyire hidegen hagyott a szlovák nyelv. Ugyanis nem tanítottak meg a szlovák kultúra szeretetére. Otthon csak a magyar televíziót néztük, a szlovákórán pedig rég elavult irodalmi szövegeket kellett volna bemagolnunk. De a kortárs szlovák kultúra, így a könnyűzene például teljesen idegen maradt a számomra. Amikor Az évszázad slágerei c. műsort nézem, arra döbbentem rá arra, hogy a szlovák könnyűzene nagyjai számomra teljesen ismeretlenek, míg a szobatársam, aki Vágsellyén vegyes környezetben nőtt fel, szinte mindegyik számot kívülről fújja. Nem is okoz számára gondot a szlovák nyelv. Biztos, hogy tiszta magyar környezetben ez nehezebb ügy, de nem lenne lehetetlen, ha maguk a tanárok is nagyobb affinitással viseltetnének az ügy iránt. Az írásom elején említett riport azt a következtetést vonta le, hogy a magyarok azért járnak át a magyar oldalra dolgozni, mert nem tanultak meg becsülettel szlovákul. Ha elment volna Galántára vagy Vágsellyére, biztos találkozott volna az ottani mamutüzemekben olyan magyarokkal, akik nem beszélnek anyanyelvi szinten szlovákul, de vígan megértetik magukat, s jól elvannak. Az ilyen következtetések csak a riporter közhelyességéről és bejáratott sztereotípiáiról árulkodnak.
