Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-13 / 135. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Gyurcsány: Göncz marad Koppenhága. Gyurcsány Ferenc légből kapott informá­ciónak nevezte a külügymi­niszter-váltásról felröppent hí­reket. A magyar kormányfő azután mondta ezt, hogy Kop­penhágában megbeszélést tár­gyalt Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnökkel. A Ma­gyar Nemzet magukat megne­vezni nem kívánó forrásokra hivatkozva tegnap azt írta, Dobolyi Alexandra szocialista európai parlamenti képviselő váltja Göncz Kingát a külügyi tárca élén. (MTI) Harmincöt év Marticsnak Hága. A hágai törvényszék 35 év börtönbüntetésre ítélte tegnap Milan Marticsot, a hor­vátországi szérbek egykori ve­zetőjét. Az egykori önhatalmú­lag kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnökét felelősség terheli horvátok, muzulmánok és más, nem szerb nemzetisé­gű civüek meggyilkolásáért, kínzásáért, üldözéséért és de­portálásáért. A törvényszék 19 vádpontból 18-ban bűnösnek mondta ki az 52 éves Mar­ticsot, köztük abban is, hogy parancsára 1995 májusában rakétatámadást hajtottak vég­re Zágráb ellen. A testület el­utasította a védelemnek azt az érvelését, hogy a horvát fővá­rosban katonai célpontok vol­tak. Marticsot csak a tömeges kivégzések vádja alól mentet­ték fel. (MTI) Milan Marties (SITA/AP) Rendőrhalál - tévedésből Kabul. Hét afgán rendőrt tévedésből lelőttek amerikai katonák tegnapra virradóra Kelet-Afganisztánban. Az el­ső jelentések szerint éjfél kö­rül tűzharc tört ki tálib fegy­veresek és rendőrök között Nangarhar tartományban. Két órával később oda érkez­tek amerikai helikopterek, hogy segítsenek a rendőrök­nek, tüzet nyitottak a harco­lókra, de lövéseik a rendőrőr­söt találták el. (MTI) Moszkva segít az USA-nak Washington. Moszkva se­gít az USA-nak rendezni azt a pénzügyi vitát, amely gátolja a legfontosabb észak-koreai atomreaktor bezárását. Az amerikai pénzügyminisztéri­um szóvivője részleteket nem közölt a megállapodásról. A Banco Delta Asia makaói pénzintézetben korábban zá­rolt észak-koreai pénzeket valószínűleg egy orosz bank­nak fogják átutalni, (m, ú) Teljesen fel akarja morzsolni az iszlamista Hamász a Fatah fegyveres erőit - rakétákkal lőtték a kormányfő és az elnök házát Gáza: ez már valóságos polgárháború Az asszonyok és a gyerekek a palesztin belháború legnagyobb vesztesei (Reuters-felvétel) Gáza/Rámalláh. A Hamász palesztin iszlamista szerve­zet felszólította tegnap dél­tájt a rivális Fatahhal szö­vetséges biztonsági erőket: adják fel minden pozícióju­kat a Gázai övezetben, kü­lönben a Hamászhoz hű fegyveres osztagok roham­mal elfoglalják a biztonsági erők létesítményeit. ÖSSZEFOGLALÓ A Hamász mindössze harminc percet adott nekik a kivonulásra. Röviddel a határidő lejárta után a Hamász fegyveres szárnyának osztagai megtámadták a bizton­sági erők egyik létesítményét Gáza városában. A Hamászhoz közel álló rádiók szerint a szer­vezet fegyveresei már a felhívás közzététele előtt elfoglaltak né­hány létesítményt „a cionisták­kal együttműködő kollaborán- soktól” Gáza központjában és az övezet déli részén fekvő Hán- Júniszban. A Hamász-felhívás tételesen felsorolta a kiürítendő létesítmé­nyeket, köztük a katonai hírszer­zés, az elnöki gárda, a nemzetbiz­tonsági szolgálat és a megelőző biztonsági szolgálat székházait és támaszpontjait. A rendőrségre nem vonatkozik a megadásra szó­lító felhívás - tűnt ki a rádióközle­ményből. Túlnyomórészt Fatah- szimpatizánsokból toborozták ugyan a rendőrség tagjait, de a Hamász ellenőrzése alatt álló bel­ügyminisztérium hatáskörébe tar­tozik ez a fegyveres testület. A rendőrség eddig nagyrészt kima­radt a kormányt alkotó két rivális szervezet fegyveres híveinek ösz- szecsapásaiból. A Hamász a nap folyamán zárt katonai területté nyilvánította a Gázai övezet északi részét, és sa­ját fegyveres szárnyára, az Ezzedin el-Kasszám Brigádokra bízta a terület ellenőrzését. A Fatahhoz, illetve Mahmúd Abbász elnökhöz hű palesztin biz­tonsági alakulatok egyik ezredese elpanaszolta egy nyugati tudósí­tónak: hiába várnak Abbász el­nök, a Fatah vezetője utasítására. „Csakis tőle jöhet utasítás az el­lenállásra, de ő hallgat.” Abbász eközben a Fatah vezetőivel tár­gyalt a ciszjordániai Rámalláhban a szervezet következő lépéseiről. Egy Fatah-szóvivő Gázában csak annyit közölt: hamarosan eldön­tik, hogy kilép-e a Fatah a „nem­zeti egységkormányból”, és ki­vonja-e képviselőit a törvényhozó tanácsból (parlamentből). A Ha­mász gázai övezeti támadásaival egyidejűleg a palesztin elnöki gárda megrohamozta és elfoglal­ta egy Hamász-párti televízió épületét Rámalláhban. Rámallá­hot, a palesztin területek fő köz- igazgatási központját, ahol az el­nöki hivatal is működik, eddig jobbára megkímélték a rivális pa­lesztin szervezetek harcai. Becslések szerint több mint hat­száz ember vesztette életét a pa­lesztin belharcokban, amióta a Hamász megnyerte a múlt év ja­nuárjában a parlamenti választá­sokat. Hétfőn és tegnap tizenhét ember halt meg a Hamász és a Fatah csatározásai következté­ben. Rakétákat, illetve aknagrá­nátokat lőttek ki tegnap mind Iszmáil Haníje palesztin kor­mányfő házára, mind pedig Abbász elnök gázai otthonára. Egyik házban sem történt szemé­lyi sérülés. A nap folyamán a felek többször is egymást vádolták puccskísérlettel. Kora este Abbász elnök a „ma­gasabb nemzeti érdekek” nevében a harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a Hamászt is, meg saját mozgalmát, a Fatahot is. A Palesztin Hatóság vezetőjének minőségében felkérte a feleket, hogy egyiptomi közvetítők segít­ségével tárgyaljanak a belviszály elsimításáról. (MTI, t, ú) Rendkívüli nemzetközi konferencia Bécsben a CFE-szerződés teljesítéséről Egyeztetni próbál a NATO Moszkvával ÖSSZEFOGLALÓ Becs. Magas rangú külügyi és katonai illetékesek részvételével tegnap Bécsben megnyílt az euró­pai hagyományos fegyverek korlá­tozásáról szóló szerződés (CFE) teljesítésével foglalkozó rendkívü­li nemzetközi konferencia. A pén­tekig tartó értekezlet megtartását Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter javasolta. Moszkva április végén felfüggesztette a CFE- szerződés teljesítését, és azzal fe­nyegetett, teljesen fel is mondja, ha a NATO-országok továbbra sem ratifikálják azt. Utóbbiak ezt az orosz csapatok Grúziából és Moldovából történő teljes kivoná­sától teszik függővé. A hidegháború végét jelező CFE-szerződést eredetileg a NA­TO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét. Különböző biza­lomerősítő intézkedéseket (nagy hadgyakorlatok előzetes nyilvá­nosságra hozatala, kölcsönös el­lenőrzések) is elhatároztak. Az 1990-es eredeti szerződést 1999- ben, az időközben végbement vál­tozások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország ezt 2004-ben ratifikálta. Putyin áprüis végi, a nemzethez intézett ország-értékelő beszédében hir­dette meg a CFE-szerződés teljesí­tésének befagyasztását, és közöl­te: ha nincs haladás a tárgyaláso­kon, Moszkva fontolóra veszi a szerződésből adódó kötelezettsé­gei teljesítésének végleges be­szüntetését. Azóta Lavrov azt mondta, Moszkva egyelőre nem tervezi a CFE felmondását. A NATO és Oroszország állás­pontja közötti lényegi különbség van. A NATO az isztambuli válla­lások maradéktalan teljesítését várja (1999. november 19-én Isz­tambulban írták alá a CFE- szerződés módosítását), viszont Oroszország külön kezeli a politi­kai és jogi kötelezettségvállaláso­kat, és azt hangsúlyozza, hogy jogi kötelezettségeit teljesítette, csak a politikaiakat nem. (MTI, ú) Önmérsékletet kért a NATO főtitkára az Irakba menekült kurdok ügyében Scheffer Ankarát nyugtatgatja ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Bagdad. Közvetve elta­nácsolta Ankarát a NATO főtitkára attól, hogy katonai akciót indítson az Észak-Irakban megbújó törökor­szági kurd fegyveresek ellen. Ha Ankara maximális önmérsékletet tanúsít, megoldható a válság, ame­lyet a törökországi kurd szakadá- rok felkelése okozott - vélekedett Jaap de Hoop Scheffer. Az észak­atlanti szervezet főtitkára Abdullah Gül török külügyminiszterrel tár­gyalt tegnap Ankarában. Scheffer kijelentette, a NATO szolidáris Törökországgal, de köz­vetlen szerepet nem játszhat a kurd szakadárok elleni küzdelem­ben. Arra utalt ezzel, hogy az észak-atlanti szövetséghez tartozó országok Irakban állomásozó erői nem léphetnek fel az Irak északi részén menedékre talált törökor­szági kurd szakadárok ellen. (Az észak-iraki kurd népességet képvi­selő pártok szövetségesei voltak az amerikai és brit erőknek a Szad- dám-rezsimet megdöntő 2003-as háborúban, és most is jó viszonyt ápolnak az országban állomásozó nemzetközi erőkkel.) A török kor­mányra viszont erős belpolitikai nyomás nehezedik annak érdeké­ben, hogy rendeljen el katonai ak­ciót az Irak északi részébe mene­kült kurdok ellen. A török belpoli­tikában kiemelt szerepet játszó hadsereg nagy hatalmú vezetői kü­lönösen vehemensen sürgetik az észak-iraki katonai akciót. Arra hi­vatkoznak, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei Irakban szerzik be a fegyvereket és a robbanóanyagokat törökországi támadásaikhoz. Egyébként épp tegnap jelentette be a PKK, hogy szüneteltetik támadásaikat Törö­kországban. Az Iraki Iszlám Állam nevű szun­nita csoport bejelentette, elrabolt 14 iraki katonát és rendőrt, és ki­végzi túszait, ha 72 órán belül nem engednek szabadon minden fogva tartott szunnita nőt. Az al-Kaida ve­zette iraki csoport, amely korábban több túszát kivégezte, internetes honlapján tett közzé egy felvételt, amelyen tizennégy egyenruhás fér­fi, hét rendőr és hét katona látható. A felvétel szerint Bagdadtól észak­keletre fogták el őket. További kö­vetelés, hogy adják ki a Szabrin Dzsanabi szunnita nő megerősza­kolásában vétkes rendőröket, és „szunnita nőknek az észak-iraki Tell-Áfárban történt megerőszako­lásáért és meggyilkolásáért felelős valamennyi személyt”. (MTI, ú) Jaap de Hoop Scheffer (balra) és Abdullah Gül (SITA/AP-felvétel) Az EU-tagsággal nem oldódott meg az etnikai kérdés Markó Budapestet bírálta MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Budapestnek érdek­lődnie kellene a kormányközi kap­csolatok keretében, ha Romániá­ban a magyarok hátrányos helyzet­be kerülnek, hiszen ez nem csak ro­mániai belpolitikai ügy - fejtette ki tegnap Markó Béla. Az RMDSZ el­nökét arról kérdezték, milyen elvá­rásai vannak a magyar kormánnyal szemben a tisztségéből felfüggesz­tett, korábban árulással is vádolt Nagy Zsolt romániai informatikai és távközlési miniszter esetében. Markó elmondta: négy másik RMDSZ-es tisztségviselő ellen is büntetőjogi vizsgálatot indítottak. Hivatalosan azzal vádolják őket, hogy Szatmár megyében politikai és etnikai alapon juttattak költség- vetési támogatást a magyarok által lakott önkormányzatoknak, s ezzel megfosztottak a finanszírozás lehe­tőségétől más településeket. Va­gyis: nem korrupcióval vádolják őket, hanem azzal, hogy magyar közösségek útjainak és oktatási in­tézményeinek rendbe tételére jut­tattak pénzt. Markó szerint a ma­gyar kormánynak rá kellett volna kérdeznie arra, hogy mi történik, hiszen nem csak belpolitikai kér­dés, ha egy másik országban hátrá­nyos helyzetbe kerülnek a magya­rok. „Nem csak a nyelvhasználati jog vagy az anyanyelvű oktatás kér­dését kell felvetni, hanem arra is kell figyelni, hogy hátrányos hely­zetben próbálnak tartani egy-egy romániai régiót.” Markó továbbra is úgy látja, csökkent a magyar kormány és a magyar pártok figyelme a határon túli magyar közösségek iránt. Téve­dés azt hinni, hogy megoldódott az etnikai kérdés, miután Románia és Szlovákia bekerült az EU-ba. Uniós vezetők intelme Londonhoz és Varsóhoz Kétoldalú a szolidaritás MTl-HÍR Brüsszel. Az EU több vezetője is sürgette tegnap Brüsszelben az uniós alkotmány ügyének mielőb­bi rendezését, s kérte az ezt akadá­lyozó országokat, mutassanak po­litikai bátorságot és kompromisz- szumkészséget az ügyben. Az EU jövőjéről szóló, a nemzeti parla­mentek képviselőinek részvételé­vel rendezett konferencián Jósé Manuel Barroso EB-elnök, illetve a soros német elnökség képviseleté­ben felszólaló Frank Walter Stein­meier külügyminiszter szavaiból egyértelműnek tűnt, hogy ez a ké­rés főleg a britekre és a lengyelekre vonatkozik. Barroso egy interjújá­ban ki is mondta: ha Lengyelor­szág szolidaritásra kéri EU-part- nereit Oroszországgal folytatott vi­tájában, akkor tudnia kell, hogy a szolidaritás kétoldalú dolog. A kommunizmus áldozatainak amerikai emlékműve Bush-beszéd az avatón MTl-HÍR Washington. Felavatták a kom­munizmus áldozatainak emlékmű­vét tegnap Washingtonban. A köz­téri szobor, egy fáklyát tartó bronz nőalak avatásán beszédet mondott George Bush amerikai elnök és Tom Lantos, a képviselőház külügyi bi­zottságának elnöke. Bush arról be­szélt, Washingtonban ez az első olyan emlékmű, amely a kommu­nizmus 100 miMió ártatlan férfi, nő és gyerek áldozatának állít emléket. Külön köszöntötte a magyar és len­gyel parlament megjelent tagjait, majd Milan Kundera cseh írót idéz­te, aki a kommunizmus elleni har­cot az emlékezés küzdelmének ne­vezte a felejtés ellen. Tom Lantos azt mondta, az 1956-os magyaror­szági forradalom annak volt a meg­testesülése, hogy az emberi szellem felkelt a kommunista zsarnokság el­len. Hangsúlyozta: azok, akik meg­tapasztalták a kommunista önkény- uralmat Albániától Észtországig, tudják: az emberi szabadságért, a létezésért folytatott küzdelem elve­szett volna az USA segítsége nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom