Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-31 / 124. szám, csütörtök
6 FÓKUSZBAN: A NYUGDÍJAK ÁTSZÁMÍTÁSA ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 31. www.ujszo.com Átszámítás, több lépésben ♦ mostanáig mintegy 35 ezer nyugdíjas járadékát számították át, nekik emelkedik a nyugdíjuk ♦ az előzetes adatok szerint mintegy 80 ezer nyugdíjas járadéka emelkedik majd összesen, eddig tehát kevesebb mint 44 százalékuk járadékát számította át a biztosító ♦ először a nyugdíjellátásról szóló 100/1988-as törvény (a 2003. december 31-ig hatályos jogszabály) alapján kiszabott nyugdíjak összegét számolják át, melyek összege emelkedhet a nyugdíj megítélése óta ledolgozott időszak alapján ♦ a második ütemben az összetettebb eseteket vizsgálják, mint például az özvegyi nyugdíjjal együtt folyósított öregségi nyugdíjakat, az ellenállási mozgalomban eltöltött idő alapján emelkedő nyugdíjakat, a bírósági vagy bíróságon kívüli eljárás keretében megítélt rehabilitáció alapján növekvő nyugdíjakat, és végül azok járadékát, akik a 2003. december 31. utáni időszakban nyugdíjasként tovább dolgoztak (forrás: Szociális Biztosító) RÖVIDEN Új nyugdíj a régi módszer szerint A tavaly augusztusban életbe lépett törvénymódosítás eltörli azokat a korlátozásokat, melyek 2003. december 31-e előtt érvényben voltak a nyugdíjak meghatározásakor. A Szociális Biztosító tehát újra átszámítja egyes nyugdíjasok járadékát, és ha az összeg ennek köszönhetően emelkedik, akkor a különbözeiét 2006 augusztusáig visszamenőleg kifizeti. Nem a teljes átlagból számolják ki A nyugdíj meghatározásának a nyugdíjellátásról szóló 100/ 1988-as törvényben meghatározott módszere változatlan marad. A 2003. december 31-e előtt nyugdíjba vonultak tehát továbbra sem számíthatnak arra, hogy járadékukat a valós átlagkeresetük alapján határozza meg a biztosító, ahogyan azt teszi a 2004. január 1- jén életbe lépett törvény alapján. Hiába keresett tehát a nyugdíjas akár 15 ezer koronát nyugdíjaztatása előtt, a járadékát csak egy redukált, a nyugdíjszámítás céljaira átalakított átlagkeresetből számítják majd. A legjobb öt év a mérvadó Nem változik a figyelembe vett időszak sem. A törvény szerint a Szociális Biztosító a nyugdíjkorhatár elérésének éve előtti 10 évből a legjobb 5 évet veszi figyelembe, vagyis azokat, melyben a nyugdíjas a legtöbbet keresett. Ha tehát 1998-ban érte el a nyugdíjkorhatárt, akkor az 1988-1997 közti időszakból azt az öt évet veszi figyelembe, amikor az átlaghoz képest a legmagasabb volt a keresete. Mekkora lesz a nyugdíj összege? A Szociális Biztosító újra megszabja a nyugdíjba vonulás időpontjában érvényes nyugdíj összegét. Ha ez magasabb, mint a korábban meghatározott összeg, akkor a továbbiakban ez lesz az érvényes. Ezt az összeget valorizálja az azóta minden évben végrehajtott valorizációk alapján, egészen 2006 augusztusáig. így számítják ki a nyugdíj új összegét, mely 2006 augusztusától lesz érvényes. Mivel az átszámítás még csak nemrég kezdődött, és a biztosítónak az év végéig kell befejeznie ezt a munkát, a törvény úgy rendelkezik, hogy a régi és az új nyugdíj közti különbözet 2006 augusztusáig visszamenőleg jár. Ha tehát a biztosító csak júniusban határozza meg az új összeget, amely - tegyük fel - kétezer koronával magasabb, akkor azt 2006 augusztusáig visszamenőleg kifizeti, tehát 11 hónapra 22 000 koronát kap majd a nyugdíjas, és júliustól az emelt összegű nyugdíj jár neki. (lpj) A valorizáció több száz koronával emeli a nyugdíjat Egy példa az átszámításra ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyugdíjat 1999 novemberében 7154 koronában állapította meg a Szociális Biztosító. A meghatározásánál az 1994 és 1998 közti átlagkeresetet vették figyelembe, melynek a nyugdíjszámítás céljaira figyelembe vett összege 3836 korona volt. (Az „átalakítás” előtt az átlagkereset 7688 Sk volt.) A nyugdíjasnak 38 ledolgozott év alapján 92 százalék jár az átalakított átlagkeresetből, azaz 3530 korona a 3836-ból. Ehhez számították még hozzá 74,4 százalékot (2627 Sk), 811 Sk-t, további 4 százalékos emelést (279 Sk) és újabb 167 Sk-t. A nyugdíj összege tehát: 3530 + 2627+811 + 279+167 = 7414 Sk Mivel ez az összeg magasabb volt, mint az 1999. július 1-je és 2000. június 30-a közti időszakra meghatározott maximális nyugdíj összege - mely 7154 korona volt -, a kiszámított értéket csökkentették a kiszabható nyugdíj összegének felső határára, vagyis 7154 koronában határozták meg. Az időközbeni valorizációknak köszönhetően ez a nyugdíjas 2006 augusztusában már 11 435 korona nyugdíjat kapott. A tavaly augusztusi törvény- módosítás megszünteti ezt a korlátozást, és a - fenti módon meghatározott - nyugdíjat teljes összegben megkapja a nyugdíjas, 2006 augusztusáig visszamenőleg. A nyugdíj összege tehát 7414 korona lesz, de ehhez természetesen újra hozzászámítják az időközben megvalósult valorizációt. A 2006 augusztusától érvényes nyugdíj összege az évenkénti valorizációt figyelembe véve 11 838 korona lesz, vagyis az átszámítás előtti állapothoz képest 403 koronával emelkedik. A kü- lönbözetet augusztusig visszamenőleg megkapja a nyugdíjas, vagyis ha májusban megállapítják nyugdíja új összegét, akkor 10 hónapra visszamenőleg jár a havi 403 korona. A legelemibb kiadásokra talán futja az emelt összegű nyugdíjból (Jón Kroslók illusztrációs felvétele) Kevesebbet kap, akinek alacsonyabb volt a fizetése vagy kevesebb a ledolgozott éveinek száma Átszámítják a nyugdíjakat Kiket érint a nyugdíjátszámítás ♦ azokat, akik 2003. december 31-e előtt mentek nyugdíjba ♦ azokat, akiknek a kiszámított nyugdíja magasabb volt, mint a meghatározás évében érvényes nyugdíjplafon - 2003-ban ez például 7112 korona volt ♦ azokat, akiknek a havi jövedelme magasabb volt 10 ezer koronánál A Szociális Biztosító mintegy 35 ezer embernek már átszámította az öregségi nyugdíját a tavaly elfogadott törvénymódosításnak megfelelően. Ezek azonban csak az „egyszerűbb esetek”, azok, akiknek az öregségi nyugdíjhoz nem kapcsolódik más járadék - például özvegyi nyugdíj -, vagy nyugdíjasként nincsenek beszámítható, ledolgozott éveik, időszakaik. LAJOS P. JÁNOS A Szociális Biztosító előzetes, adatai szerint mintegy 80 ezer, 2003. december 31. előtt nyugdíjba vonult ember járadéka emelkedik a törvénymódosításnak köszönhetően ebben az évben, az átszámítást ugyanis december 31-ig be kell fejezni. „A bonyolultabb esetekben júniusban kezdjük a felülvizsgálatot’ - mondta lapunknak Lýdia Výborná, a biztosító sajtóosztályának vezetője. A 2004- ben életbe lépett nyugdíjtörvény jelentős különbségeket okozott elsősorban a jobban keresők nyugdíja esetében. Több ezer, akár 10 ezer koronás különbségek is előfordulnak a 2003 decembere előtt és a 2004januáija után nyugdíjba vonult, átlagon felül fizetett alkalmazottak járadéka között. A 2003 decemberéig érvényes jogszabály ugyanis a nyugdíj megállapításánál nem vette figyelembe a teljes keresetet, csak annak csökkentett értékét. A Dzurinda-kor- mány egyik utolsó kísérlete a nyugdíjasok közti különbség enyhítésére azonban csak részben nevezhető sikeresnek. Enyhíti ugyan az úgynevezett régi és új nyugdíjasok járadéka közti különbséget, de korántsem szünteti meg teljesen. Az átszámított és a régi összeg közti különbség a legtöbb esetben csak néhány száz korona lesz. Miért kell átszámítani? A nyugdíjrendszer 2004-es változtatása során felmerülő problémák közül talán az a legnagyobb, hogy mi legyen azokkal, akik még a régi rendszerben kiszabott nyugdíjakat kapják. A Dzurinda- kormány azt a megoldást választotta, hogy esetükben minden marad a régiben, vagyis a járadékuk összege nem változik, nem számítják át az új rendszer szerint. A 2004-től érvényes rendszer nagyobb mértékben veszi figyelembe a rászolgáltság elvét, vagyis magasabb járadékot kap az, aki élete során jobban keresett, és kevesebbet az, akinek alacsonyabb volt a fizetése vagy kevesebb a ledolgozott éveinek száma. Ez a megoldás előnyös azoknak a „régi” nyugdíjasoknak, akik keresete alacsonyabb volt, mivel ha az új rendszer szerint átszámították volna nyugdíjukat, az jelentős csökkenést eredményezhetett volna. Hátrányos azonban a magasabb fizetésűeknek, mivel ők magasabb nyugdíjra számíthattak volna az új rendszer alapján. Ez a különbség azoknál szembetűnő, akik röviddel a változás előtt illetve után mentek nyugdíjba. A tavaly augusztusban életbe lépett módosítás csak részben enyhíti ezt a különbséget. Átszámítják ugyan a „régi” nyugdíjasok járadékát, de csak a korlátozások szűnnek meg, maga a módszer marad. Amellett, hogy nagyon összetett, rányomja bélyegét az is, hogy még a szocializmusban fogadták el. Úgy határozták meg, hogy kiegyenlítse a nyugdíjakat, csökkentse a kiszabott összegek közti különbséget, és ezen a felfogáson nem változtat a tavaly elfogadott törvénymódosítás sem. Kik vannak előnyben? A biztosító két szempontot vesz figyelembe a sorrend megállapításakor: az életkort és az átszámítás feltételezett bonyolultságát. „Az egyszerűbb esetekben már az 1942 után született korosztályoknál tartunk” - mondta lapunknak Výborná. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősebbek járadékát már átszámították. „Nehezíti az átszámítást, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíja mellett özvegyi járadékot is kapott, vagy nyugdíja mellett dolgozott“ - magyarázta a biztosító képviselője. A munkát nehezíti, hogy a biztosítónak folyamatosan végezni kell egyéb feladatait is, vagyis el kell bírálniuk a most beérkező öregségi és korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó kérelmeket, és át kell értékelniük egyes rokkantnyugdíjasok járadékát is. Az átlagnyugdíjak összegének változása az elmúlt egy évben nyugdíjtípus 2006. június 30. 2006. október 30. 2007.január 31. 2007. április 30. Öregségi 7 738 8 216 8 231 8 261 b? \ Ä MJk Korkedvezményes öregségi 8611 8 998 8 950 8 888 & fi jjHTW 1 ®M- Wm W J V«? W tf . II Özvegyi-férfi 3 296 3 570 3 545 3 585 * otäÉF > ff Özvegyi — nő 4 951 5 202 5 203 5 213 fYj , Í< Szociális 4 584 4 860 4 862 4 858 (Forrás: Szociális Biztosító) (Képarchívum)
