Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-29 / 122. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Kultúrák karneválja Berlin. Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Berlinben a Kul­túrák karneválját, amely a nyitottság és a tolerancia eszméit hirdeti. A tegnap zárult négynapos eseménysorozat csúcspontjának számító fel­vonuláson 600 ezer ember, 70 ország 4500 együttese, csoportja vo­nult fel tánc és zene közepette a Kreuzberg negyedben, a rendezvény hagyományos színhelyén. A vasárnapi parádé résztvevőit még a viha­ros időjárás, az eső sem riasztotta el. A szervezők becslése szerint ösz- szesen 1,4 millió látogatója volt a karneválnak. A rekordot 2004-ben érte le a rendezvény: akkor összesen 1,8 millióan vettek részt a karne­válon, és 900 ezren a vasárnapi parádén. A Kultúrák karneválja Berlin pünkösdjének ma már elválaszthatatlan része, ugyanolyan híres, mint London Notting Hill-i vagy Rotterdam nyári karneválja. (MTI) Nyomtatják a hetedik Harry Pottert London. Németország keleti felében, a hidegháború korszakát idéző titkolózás közepette nyomtatják a legújabb, hetedik Harry Potter könyvet - tudta meg a Daily Mirror című londoni bulvárlap. A Pössneck nevű thüringiai városkában, a GGP nyomdában készül 250 ezer példány az angol nyelven július 21-én megjelenő könyv­ből. A nyomda dolgozóit, zsebüket, de még autójukat is minden reggel, majd műszak végén ugyancsak ellenőrzésnek vetik alá, ne­hogy valaki kicsempéssze a szöveget. Mielőtt alkalmazták volna őket erre a munkára, titoktartási kötelezettséget vállaltak írásban. Azt is megfogadták, hogy a könyv cselekményével kapcsolatban nem kötnek fogadást bukmékereknél. A munka biztonsági őrök közvetlen felügyelete mellett folyik. A Daily Mirror értesülése sze­rint mindezeken felül a nyomdászok sötétben kénytelenek dolgoz­ni, nehogy el tudják olvasni a szöveget. Ilyen körülmények közt könyvet készíteni - szinte már boszorkányság. (MTI) Depp talán újra kalózkodik „Nagy tapasztalat volt megpróbálni kideríteni, ki Jack Sparrow, majd azt a Disney rajongóknak bemutatni - szórakoztató volt” - nyi­latkozta a Sparrow kapitányt alakító Johnny Depp a Karib-tenger ka­lózai harmadik részének tokiói premierje előtt, majd hozzátette, ta­lán folytatná a kalózos kalandfilmet. A 43 éves Depp a bemutató előtt adott interjújában bevallotta, hogy azért volt kínos a 22 éves Keira Knighdey-t megcsókolni, mert hatalmas generációs különbsé­gek vannak köztük: „Úgy éreztem magam, mintha ő három, én ezer­éves lennék.” „Ez volt az utolsó, most mindenki zaklatott és egy kis időre van szüksége, ezért szünetet tartunk” - válaszolta a folytatás után érdeklődőknek a producer, Jerry Bruckheimer. A legújabb rész­szel befejezettnek tekintik a trilógiát, (index) A nyitrai Régi Színházban tegnap kezdődött meg a Találkozás című színházi fesztivál kilencedik évfolyama, mely a visegrádi országok színművészeti hallhatóinak teremt fórumot a találkozásra, ismerke­désre és kapcsolatteremtésre, valamint tapasztalatcserére. A fesztivál csütörtökön ér véget. (TASR-felvétel) Esterházy, Kertész Imre, Kukorelly közös könyvben Magyar írók Berlinről MTl-JELENTÉS Az elmúlt évtizedekben számos magyar író töltött el egy évet Ber­linben; az ösztöndíjas időszak alatt szerzett élményeiket tartalmazza a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológia. A Magvető Kiadó gondozásában készült kötet húsz magyar író, költő művét tartalmazza. A legkorábbi írás Mészöly Miklós tollából szüle­tett 1973-ban, a legkésőbbi művek pedig a 2006-os ösztöndíjas, Vörös István versei. Kukorelly Endre írásában az ol­vasható, amint az író a Check Point Charlie ellenőrzőállomásról, Nyu­gatról áttekintve figyeli a kelet-ber­lini „málladozást az égszínkék kipufogógázban”. Márton László azt jellemzi, hogyan tűntek el a fal nyomai, és hogyan foglalta vissza a város ezeket a korábban holt terü­leteket. Esterházy Péter novellája arról szól, hogyan vált az író egy fa­ramuci helyzetből adódóan zseb­tolvajjá a német fővárosban. Konrád György művében megjó­solja, hogy egyszer leomlik a fal, Oravecz Imre pedig azt meséli el: németországi ösztöndíja alatt azért spórolt, hogy Amerikába emigrál­jon, míg egyszer csak lebontották a berlini falat. Az irodalmi Nobel-dí- jas Kertész Imre Miért Berlin? című alkotását egy beszélgetés ihlette, míg Dalos Gyula egy irodalmi est­ről készült STASI-jelentésről ír a több műit háromszáz oldalas anto­lógiában. A kötetben olvasható még Dar- vasi László, Eörsi István, Földényi F. László, Garaczi László, Láng Zsolt, Nádas Péter, Parti Nagy La­jos, Petri György, Szijj Ferenc, Tol­nai Ottó és Végei László egy-egy írása. Kovács Magda kapta a Szlovákiai Magyar írók Társasága által alapított Tálamon Alfonz-díjat A csillagbognár teszi a dolgát Kovács Magda pályatársai - Kulcsár Ferenc, Bettes István és Bereck József - társaságában (Hizsnyai Zoltán felvétele) Május 25-én adták át Dió­szegen az idei Tálamon Al­fonz-díjat, amelyet a Szlo­vákiai Magyar írók Társasá­ga a hazai prózaírók elisme­résére alapított a Forbáth Imre-díj „párjaként”, ez utóbbit költők kapják. A Talamon-díj tavalyi, első ki­tüntetettje Grendel Lajos volt, ebben az évben az elis­meréssel Kovács Magdát ju­talmazták. NAGY ERIKA A meghitt ünnepség a fiatalon elhunyt Tálamon Alfonz bronz­szobrának megkoszorúzásával kez­dődött szülővárosában, Diószegen. A szervezőkön, rokonokon, baráto­kon kívül az MKP parlamenti kép­viselői közül Berényi József, Biró Ágnes és Gál Gábor is tisztelgett Mag Gyula szobrászművész tavaly felavatott alkotása előtt. „Az író produktuma az írás, amely szellemi termék, és amely nem műidig a logika szabályaihoz igazodik. Ha még logika is van benne, az már olyan, mint a mate­matika, csak sokkalta érdekesebb. Ha esti lefekvésnél a Gályák az Imbrium tengerének olvasása vagy a Königsbergi hidak topológiai megoldása között kellett választa­nom, sokáig a Königsbergi hidakat választottam. Ez persze nem az írót minősíti, hanem az olvasót, de hát az olvasó már csak üyen. Mi a Samuel Borkopfban kaptuk meg azt, ami olvasható, és nem a kriti­kusoknak és kollégáknak írt tanul­mányban, amelyet írónk belépő­nek szánt az írótársadalomba. A Tálamon által megjárt út szolgál­jon tanulságul a fiatal szlovákiai magyar íróknak. Kívánom nekik, hogy találják meg az olvasóhoz ve­zető utat, mert az itt élő magya­roknak erre most nagy szükségük van” - mondta megnyitójában Szabó Antal, Diószeg polgármeste­re a helyi művelődési ház nagyter­mében megrendezett díjátadó ün­nepségen. Hizsnyai Zoltán József Attila- dí­jas költő, az SZMÍT titkára beszé­dében kiemelte, hogy egy irodalmi díjat először Grendel Lajosnak ado­mányozni annyit jelent, hogy a mérce már az induláskor igen ma­gasra került, és hogy ezt követően különös rangot jelent ezt az elisme­rést megkapni. Majd így folytatta: „Társaságunk választmánya - sze­rintem igen bölcsen - most, máso­dik alkalommal is olyan prózaíró­nak ítélte oda a Tálamon Alfonz-dí­jat, aki nemcsak hogy érdemes ezen elismerésre, hanem aki maga is emelni fogja a fiatalon távozott barátunkról elnevezett szépirodal­mi díj rangját.” Az irodalmi összeállításban Kiss Szilvia színművész először a tavalyi Tálamon Alfonz-díjas Grendel La­jos Süllyedő hajón című novellájá­ból olvasott fel részletet, majd Ko­vács Magda írása következett. Bu­ják Andor (szaxofon), Bohus Zol­tán (zongora) a szépirodalmi sze­melvények „éGHYMESítésében” vállalt szerepet. A zenekar magas művészi színvonalat képviselt, és maradandó élményt nyújtott a kö­zönségnek. Kovács Magda Lőkösön szüle­tett, jelenleg Tornaiján él és alkot. A gonosz asszony hagyatéka című könyvének bemutatásakor Szászi Zoltán így vallott az írónőről: „Ko­vács Magda csak ír. Csak egyszerű­en ír, mert úgy érzi, az a világ, az ő világa, az ott szerzett tapasztala­tok, az onnan üzenni tudó lények, az ottani érzések itteni megtapasz­talása talán hozzásegít valami javuláshoz.” A díjazottat N. Tóth Anikó Ma­dách Imre-díjas prózaíró köszön­tötte: „Szerencsés ember, aki a Csincsa-patakon innen, Gömörön túl Kovács Magda varázsföldjére, mesekertjébe lép. Szerencsés, hi­szen megtanulja: lehet boldogan élni a hétköznapi csodákkal, cso­dás hétköznapokkal, s a régi világ darabokra tört rendje olykor hely­reállítható. Aki nem hiszi, járjon utána! Kívánom és kérem, kedves Magda, hogy a lelkedben őrzött kincseket: a derűt, a tisztaságot, a szépséget, a szeretetet még sokáig gyarapítsd s add tovább nekünk, olvasóknak! Könnyítsd a szívünkre boruló sötét árnyak súlyát, babus­gass, gyógyítgass varázserejű sza­vaiddal, mágikus történeteiddel, amíg a vüág világ! Figyeljék csak, kedves barátaim: Fonzi sajátosan sejtelmes mosoly- lyal, elismerően int a Göncölsze- kérből. A csillagbognár teszi a dol­gát: sőt remek munkát végez”. A román mozi hódított a vasárnap este véget ért francia filmünnepen, a cannes-i filmfesztiválon Az idei mustra díjazottjai művészfilmek alkotói MTl-JELENTÉS Cannes. Igazi művészfilmnek ítélte oda a 60. cannes-i filmfeszti­vál zsűrije Stephen Frears brit ren­dező elnökletével a fődíjat vasár­nap este: a román Christian Mun- giu 4 Luni, 3 Saptamini Si 2 Züe (Négy hónap, három hét, két nap) című alkotása kapta az Arany Pál­mát. A Ceausescu-rendszer idején játszódó, egy tiltott abortusz törté­netét feldolgozó film szombaton megkapta a kritikusok és a francia közoktatás díját is Cannes-ban. Az évente 10-15 filmet gyártó Romá­nia egy másik alkotása, a tavaly au­gusztusban 27 éves korában autó­balesetben elhunyt Cristian Ne- mescu California dreamin című filmje pedig az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) című válo­gatás fődíját nyerte el. „Remélem, hogy ez az Arany Pál­ma jó hír a kis országok kis rende­zőinek, hiszen úgy tűnik, hogy vég­re nincs szükségünk nagy költség- vetésre és nagy sztárokra ahhoz, hogy egy olyan történetet filmesít- sünk meg, amely mindenkit ér­dekel” - mondta az alig 600 ezer euróból forgatott film 39 éves ren­dezője. Christian Mungiu előző filmjét, Nyugat címmel 2000-ben a cannes-i filmfesztivál Rendezők Kéthete című párhuzamos szekció­jában mutatták be. Az idei fesztivál többi díjazottja is művészfilmek al­kotója. A versenyprogram legis­mertebb rendezői, Emir Kusturica, Quentin Tarantino, Vong Kar-vaj (Wong Kar-wai), továbbá Ethan és Joel Cohen viszont semmilyen díj­ban nem részesültek. Az Arany Pálma után a második legrangosabb elismerést, a feszti­vál Nagydíját Kawase Naomi japán rendező Mogari no mori (Mogari erdeje) című filmjének ítélte a zsű­ri. A naturalista történet a generá­ciókat összekapcsoló gyászról szól. A cannes-i filmfesztivál 60. év­fordulója alkalmából kiadott kü- löndíjat az amerikai Gus Van Sant Paranoid Park című alkotásáért kapta. Az amerikai rendező 2003- ban Elefánt című filmjével elnyerte az Arany Pálmát. Az amerikai Julian Schnabel kapta meg a legjobb rendezés díját A búvárharang és a pillangó (Le scaphandre et le papillon) című francia filmért, amely a teljesen le­bénult Jean-Dominique Bauby új­ságíró önéletrajzi művéből készült. A regényt - lebénulása után - szer­zője szempillájának mozgatásával diktálta le. A legjobb forgatókönyv díját a 33 éves Fatih Akin német-török rende­ző Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című filmjével érdemelte ki. A cannes-i filmfesztivál zsűrijé­nek díját az iráni származású Mar- jane Satrapi és a francia Vincent Paronnaud - az 1979-es iráni isz­lám forradalomról szóló képregény alapján készült - Persepolis című animációs filmjének és Carlos Reygadas rhexikói rendező Luz Si- lenciosa (Csendes fény) című alko­tásának megosztva ítélték oda. A legjobb női alakításért járó dí­jat Dzson Do Jon dél-koreai szí­nésznő vehette át Alain Delon fran­cia színésztől a Li Csang Dong dél­koreai rendező Secret Sunshine (Titkos napsütés) című filmjében nyújtott játékáért. A legjobb férfi színésznek járó díjat pedig az orosz Konsztantyin Lavronyenkónak ítél­ték oda Andrej Zvjagincev Izgna- nyije (Száműzetés) című filmjében nyújtott alakításáért. • A legjobb első filmesnek járó Arany Kamera díjat Etgar Keret iz­raeli rendező nyerte A medúzák cí­mű filmjével. A Nemzetközi zsűri Christian Mungiu román rendező filmjét Arany Pálmával jutalmazta (TASR/AFP-felvétel) I I I < < I < < < i < < i <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom